Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-08 / 212. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 212. szám ÁRA: 1983. szeptember 8., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ŐSSZEL TOVÁBB NÖVELIK A VETÉSTERÜLETET Fő figyelem: a gabonaprogramra Megyei tanácskozás Egerben Vonaton érkezett az intenzív gabonaprogram megvalósítását segítő új gépek egy része, a hatvani vasútállomásra (Fotó: Szabó Sándor) Választás Meglepő újsághirdetést olvastam a minap: az egyik budapesti építő szövetke­zet elnöki tisztségre keres jelentkezőt... Néhány hónappal ezelőtt más lapokban már azt is különösnek találtam, hogy igazgatóhelyettesi, majd igazgatói állásra írtak ki hasonló pályázatot. Mert szép hazánkban bizony nem szoktunk ilyesmikhez. Mindeddig — jól vagy rosszul bevált gyakorlat szerint — szigorúan kine­vezték, netalán kineveztet­ték az ilyen posztokra a ve­zetőket. S eközben gyak­ran fel sem vetődött, hogy az illetőnek van-e kedve, még inkább tehetsége az elegáns álláshoz. Űgyszól- ván az volt a legfontosabb, hogy megbízói ismerjék, bízzanak benne. Aztán amíg nem volt különösebb baj vele, hagyták a he­lyén. Ha pedig végül is ki­derült, hogy kevésbé alkal­mas vagy teljességgel alkal­matlan akár az igazgató, akár a helyettese a kisza­bott feladatokra — hát is­tenem, leváltották, kicse­rélték másikkal. Érthető, ha a változások olvastán felkaptam a feje­met, s kiváltképpen elcso­dálkoztam, amikor arról ér­tesültem, hogy már szövet­kezeti elnöki székbe is pá­lyázhatnak honfitársaink Ez a hely ugyanis idáig teljességgel „tabu” volt. Ide csakis választás útján lehetett jutni, s idegen, „külső” ember többnyire szóba sem jöhetett. Ha ne­talán mégis „kintről” kel­lett hozni valakit, legin­kább az is olyan személy volt, akit valamennyire már régebben ismert a tag­ság, hogy szavazatával — amint mondani szokták — az „i” betűre nyugodtabb szívvel feltehesse a pontot. Nos, az idézett példa szerint ebben a fővárosi szövetkezetben nyilvánva­lóan nem akadt megfelelő kolléga elnöknek, s a tag­ság még ismeretségi köré­ben sem talált ilyent. Vagy csak óvatosabb, megfontol­tabb lett a korábbinál s úgy döntött, hogy az időn­ként gépiessé váló szavazás helyett előbb amolyan „versenytárgyalást” tart. Igazán nyílttá teszi azt a bizonyos székfoglalást, s a pályázók közül a végén a minden tekintetben legér­tékesebb jelentkező mellett foglal állást. Így ugyanis az eddiginél kisebb a való­színűsége a csalódásnak, kevésbé érheti utóbb kínos meglepetés a feltehetően ambiciózus szövetkezetei. Ma még feltehetően má­sok számára is különös az eset. Pedig tulajdonképpen semmi furcsa nem történik. Sem a szövetkezeti törvé­nyen, sem pedig a szövet­kezeti demokrácián nem esik csorba, hiszen végtére most is csak választják majd az új elnököt, s az ezt megelőző jelölésben nyil­vánvalóan szintén a tag­ság akarata érvényesül. A tagok, illetve azok képvi­selői bírálják el a jelent­kezéseket, s juttatják majd a legmegfelelőbb embert a megüresedett tisztségbe. Csupán korszerűsödik a módszer — napjaink sürge­tő követelményei szerint. Gyóni Gyula A gabonaprogram Heves megyei célkitűzéseinek ered­ményes megvalósításúra az idei termelési tapasztalato­kat értékelték és a jövő évi termés megalapozására vo­natkozó teendőket beszélték meg szerdán délelőtt Eger­ben, a növényvédelmi és ag­rokémiai állomáson. Ott vol­tak az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, az élelmiszeripari vállalatok ter­melésirányítói, valamint az ágazattal összefüggő intéz­mények és a termelési rend­szerek képviselői is. Koós Viktor, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezetője megnyitójában arról szólt, hogy az idei nyáron az aszály ellenére, Heves me­gye agrártörténetében 1980. után a második legnagyobb kalászos gabonatermést taka­rították be. Az üzemek kü­lönösen búzatermelésben ér­tek el jelentős sikereket, melyről az elismerés hang­ján szólt! Kiemelte, hogy aszály ugyan jelentős káro­kat okozott, de egyes üze­mekben akadtak technológiai hiányosságok is, melyekre a jövőre vonatkozóan érdemes ráirányítani a figyelmet. Ezután Kocsis Gyula osz­tályvezető-helyettes értékelte a gabonaprogram megvalósí­tásának eddigi tapasztalatait. Rámutatott, hogy ebben az évben megyénkben 15 ezer tonnával több kalászos ter­mett, mint tavaly. A közös gazdaságok az eddigi legna­gyobb területről takarították be a termést, miután tavaly növelték a területet és jól éltek a gabonaprogramból adódó ösztönző intézkedések­kel. Aláhúzta, hogy a leg­eredményesebb búzatermelést az idén a hevesi Rákóczi, a detki Magyar—Bolgár Ba­rátság, az erdőtelki Szabad­ság és a Füzesabonyi Álla­mi Gazdaság folytatta. A he­vesiek például a hattonnás termésátlagot is túlszárnyal­ták. örvendetes, hogy hek- táranként négy és öt tonna közötti mennyiséget takarí­tott. be a megye 54 termelő- szövetkezete közül huszon­nyolc. Megjegyezte, hogy néhány gazdaságban viszont elma­radt a várt terméseredmény, melyek okait elemezzék és tegyenek intézkedéseket a ta­A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa társadalmi vitára bocsátja az országgyű­lési képviselők és a tanács­tagok választásáról szóló tör­vényjavaslatot. A közeli na­pokban kezdődő eszmecse­rékről tartottak szerdán tá­jékoztatót a megyei népfront­bizottságok titkárai, a köz­jogi munkabizottságok veze­tői és a tömegkommuniká- -ciós eszközök képviselőinek a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában. A ta­nácskozás résztvevőit la j művelés javítására, az adottságoknak megfelelő faj­ták kiválasztására és a nö­vényvédelemre. Felhívta a figyelmet arra is, hogy He­ves megyéből tizenöt gazda­ság vesz részt az úgyneve­zett intenzív gabonaprog­ramban, amely jelentős elő­nyöket jelent, különösen a technikai eszközök korsze­rűsítésére. Kocsis Gyula a továbbiak­ban a kukoricatermelésről is szólt, amely kapcsolódik a gabonaprogramhoz. Noha az aszály miatt ebből is keve­sebb termésre számítanak az üzemek, mégis fontos, hogy a takarmánygazdálkodás ja­vítására jövőre ugyancsak megtartsák a gazdaságok az idei vetésterületet. Ugyan­akkor a termelési rendsze­rek szakmai közreműködésé­vel emeljék tovább a hek­táronkénti hozamokat, és kövessenek el mindent, hogy gazdaságosabbá tegyék en­nek a fontos növénynek a termelését. Ezután a jövő évi előké­születekről és a termés meg­alapozásáról beszélt. Kiemel­te. hogy az idei kiesések pót­lására és az állatállomány jövő évi zavartalan takar- mányellátására fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a gaz­daságok a kalászos gabona­termő területet további 2 —3 százalékkal növeljék. A mr Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára köszöntötte, majd dr. Petrik Ferenc igaz­ságügyi miniszterhelyettes ismertette az új törvényja­vaslat fontosabb elemeit. Tartalmáról szólva a minisz­terhelyettes kifejtette, hogy a jól bevált rendelkezéseket továbbra is fenntartották, megőrizték. Választási rend­szerünk tehát a jövőben is általános, egyenlő és közvet­len választójog, a titkos sza­vazás elvén alapszik. Emel­gye adottságait figyelembe véve leginkább az őszi árpa vetésterületének bővítése in­dokolt. A jövő évi termés megalapozásáért a követke­ző hetekben az elmúlt évek­hez hasonló szervezett és jó minőségű talajmunkát vé­gezzenek. A gazdaságok ne feledkezzenek meg az ok­szerű műtrágyázásról sem és működjenek közre a vetésre kerülő fajták helyes kivá­lasztásánál, melyhez a ter­melési rendszerek is segít­séget nyújtanak. Az értékeléshez kapcsoló­dott dr. Kiskéry Rezsőnek, és Rüll Gusztávnak, a He­ves megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás fő­mérnökeinek referátuma a gabonatermelés agrokémiád és növényvédelmi összefüg­géseiről. A vitában öten mondták el véleményüket, ki­fejezve azokat a törekvése­ket, melyeket a gabonaprog­ramból adódó feladatok meg­valósításáért tesznek. Zárszavában Koós Viktor kiemelte az üzemek közötti együttműködés további fon­tosságát, valamint azt. hogy a gazdaságok termelésirányí­tói rendelkeznek azokkal a szükséges szakmai tapaszta­latokkal, amely garancia a további teendők megoldásá­hoz. lett azonban számos új ren­delkezést is megfogalmaztak, például azért, hogy a többes jelölés érdekében hozott in­tézkedések, a bevezetett és alkalmazott politikai mód­szerek hatékonyabbak legye­nek. Nem vált általánossá ugyanis a többes jelölés, s ennek elsősorban szubjektív okai voltak. A választáskor második, harmadik helyre szorult jelölt — úgymond — bukott embernek érezte ma­gát. A törvényjavaslat a po- (Folytatás a 3. oldalon) Mentusz Károly TANÁCSKOZÁS A NÉPFRONTBAN . Társadalmi vita az új választójogi törvényekről A burmai államfő a magyar iparral és mezőgazdasággal ismerkedett A hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó U San Yu burmai államfő és kí­sérete szerdán a magyar iparral és mezőgazdasággal ismerkedett. A vendégek — akiknek társaságában volt Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke — Székesfehér­várra utaztak, ahol a Video­ton számítástechnikai mun­kájáról, majd a város hatá­rában lévő Szabad Élet Ter­melőszövetkezet. gazdálkodá­sáról tájékozódtak. A magas rangú vendégek két a Videoton Elektronikai Vállalat székesfehérvári gyá­rában Soltész István ipari miniszterhelyettes, valamint a megye, a város és válla­lat vezetői köszöntötték. Papp István vézérigazgató adott tájékoztatást a csaknem 18 ezer dolgozót foglalkoztató híradástechnikai és elektro­nikai nagyüzem eredményei­ről. A tájékoztató után a ven­dégek megtekintették a vál­lalat számítástechnikai gyá­rának szerelőcsarnokát. A burmai államfőnek feltűnt, hogy a munkapadoknál szin­te kizárólag fiatalok dolgoz­nak. A vendégek útja ezután a Szabad Élet Termelőszö­vetkezetbe vezetett. Varjas Gyula elnök részletesen is­mertette az 1950‘ben meg­alakított, s ma már több mint 3600 hektáron gazdál­kodó mezőgazdasági nagy­üzem fejlődésének állomá­sait. A magas rangú vendégek programja ebéd után bala­toni látogatással folytatódott: U San Yu és kísérete Ba- latonfüredre utazott. (MTI) Korszerű termékek az őszi BNV-n Az Ipari Minisztérium sajtótájékoztatója Az őszi BNV-n részt vevő csaknem háromszáz iparvál­lalat és szövetkezet korszerű termékei igazolják, hogy iparunk képes eleget tenni a piac igényeinek, ami egyben azt a kötelezettséget is je­lenti számukra, hogy gyor­sítsák meg a termékszerke­zet átalakítását, lendülete­sebben fokozzák árucikkeik versenyképességét — mon­dotta szerdai sajtótájékoz­tatóján Juhász Ádám, ipari minisztériumi államtitkár. Mint mondotta, számos vál­lalat kiállított termékei is azt tükrözik, hogy a fogyasz­tási cikkeket előállító cégek — különösen a textil- és ru­házati iparban — eredmé­nyekre csak a konvertibilis export révén számíthatnak. Noha az ösztönzési rendszer nem kielégítő, terjed az úgy­nevezett rendszerfejlesztés, a termékcsoportokban való gondolkodás. Erre jó példa egyebek közt a Borsodi Ve­gyi Kombinát, amely a PVC-t egyre szélesebb kör­ben használja fel például háztartási eszközök, ajtók, ablakok, falburkoló elemek, esőcsatornák gyártására. A Hungária Vegyiművek pedig a hagyományos fémanyagok helyett korszerű műanyagból készíti a különféle szerelvé­nyeket — nemzetközi színvo­nalon. A textiliparban a Graboplast és a Budaprint működik együtt közös tapé­ta- és háztartásitextil-fej- lesztésben — mint a kiállí­táson látható lesz, ugyan­csak sikerrel. Az idei BNV-n jó néhány p>élda azt is szemlélteti, hogy egyes vállalatok meg­újítják, a piac igényeinek megfelelően korszerűsítik termékeiket. A Mechanikai Művek például korszerűsí­tette telefonjait, széntüzelésű kályháit. A MOFÉM újszerű háztartási szerelvényekkel, csaptelepekkel, a Salgótar­jáni Tűzhelygyár szén-, elektromos és gáztűzhelyek­kel, a veszprémi Mezőgép Vállalat pedig univerzális kerti kisgéppel jelentkezik a vásáron. A vegyi per a ko­rábbinál jobb, korszerűbb festékeket, kozmetikumokat állít ki. Kiemelkedő fejlesz­tési eredmény a Duna Cipő­gyár Avanti és Dunair cipő­családja, amelyek a legked­veltebb külföldi szabad­idő-cipőkkel egyenértékűek. A BNV-n kiállításra ke­rülő termékek azt tükrözik — mutatott rá az államtit­kár —, hogy iparvállalataink kép>esek áthidalni a gazdasá­gi nehézségeket, emelni ter­mékeik műszaki, esztétikai színvonalát. S az export- törekvések révén elért ered­mények, nem utolsósorban a hazai ellátást is javítják, hiszen a belső piacra is kor­szerűbb, jobb színvonalú termékek jutnak. A fogyasz­tási iparcikkekből — ház­tartási fémáruktól a fehér­neműkig és a kozmetikumo­kig, a bútoroktól a világító- testekig — ma lényegesen jobb választékot kínál az ipar, mint akár két eszten­dővel ezelőtt. Az ip>ar ma már a koráb­biaknál jobb partnere a ke­reskedelemnek. Közösen ala­kítanak ki márka- és minta- bolthálózatot, s sok esetben a gyártó vállalatok veszik át a nagykereskedelmi fel­adatát, így is bővülnek a termelők piaci ismeretei. Ugyanez elmondható a kül­kereskedelmi tevékenységről is, hiszen ismeretes, hogy egyre több iparvállalat kér és kap jogot az önálló kül­kereskedelemre. A BNV-n kiállításra kerülő új termé­kek is reprezentálják azt a törekvést, hogy a termelők mind a hazai, mind a kül­földi piac ismeretében kor­szerűsítik termékeiket. Az iparvállalatok mintegy 5000 terméket állítanak ki, ebből körülbelül ezer számít teljesen újnak, illetve kor- szerűsítettnek. A BNV dí­jaira 326 ipari termékkel pályáztak. A zsűrizés még folyik, a díjkiosztás a szep­tember 16-i vásámyitást megelőző naplókban lesz. Így a BNV első látogatói már tájékozódhatnak a szak­emberek szerint legjobbnak minősített újdonságokról. (MTI) U San Yu (balra) a Videoton elektronikai vállalat gyárában (MTI fotó — Népújság telefotó — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents