Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-30 / 231. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 30., péntek 3. Több tárolótér, jobb minőség, mégsem csupa mulatság: Nagyszüret! KARBANTARTÁS, FELÚJÍTÁS ... Ameddig a takaró ér! Igények és lehetőségek hatvani látószögben Tíz forintért hány zsemlét lehet venni? Legfeljebb tizennégyet, és marad a zsebemben húsz fillér. Egy tanács mennyit költhet évente kommunális feladatokra, különböző intézmények fenntartására? Amennyit költségvetése megenged. Hatvan esetében ez az összeg 211 millió forint felett van az idei esztendőben. Forrásai pedig: a magasabb tanácsi szervek támogatása, az intézmények működési bevétele, valamint az adórészesedés. Mondanunk sem kell — megerősít bennünket Kovács Imre pénzügyi osztályvezető! — igen feszes a gazdálkodás lehetősége. Szigorú tervezést ír elő valahány szakigazgatási szervnek. Az utakért, parkokért, csatornázásért felelős műszaki, az iskolák, óvodák fenntartásában érdekelt művelődési, vagy éppen a kórházat, a bölcsődéket, a szociális otthont működtető egészségügyi osztálynak egyaránt. Átcsoportosítások Az igények pedig? Mindig a lehetőségeket hajazzák. A legutóbbi tanácsüléseken legalább tucatnyi választó- kerületből követelték az utak,, járdák javítását, a víz és a gáz csatlakoztatását a városi hálózatra, szóba került továbbá a Kossuth téri általános iskola 1979 óta „épülgető” tornacsarnoka, az orvosi ügyelet, a kórház felszereltségének fejlesztése, mások buszmegállót, parkosítást kértek a tanácstól. Persze év közben, terven kívül. De mit tehet ilyen esetekben az illetékes szak- igazgatási szerv? Egyáltalán feszíthetők-e a pénzügyi keretek, mégoly indokolt is bármelyik óhaj? Az osztály- vezető szerint szó lehet ágazatokon belüli átcsoportosításról, amikor például egy nagyobb parkosítás után jelentkezik maradvány, és ebből fedezik valamelyik új-hatvani utca járdásítását. Különböző ágazatok pénzeszközeinek az átcsoportosítása sem elképzelhetetlen, ám rögtön hozzáteszi Kovács Imre: ilyen még nem fordult elő az utóbbi években, hiszen a rendelkezésre álló forintösszeg jó- szerint mindenütt csak a szinten tartásra elegendő. Visszatérülő forintok Mégis: nincs valami dug- pénz? Netán rendkívüli esetben lehetetlen a megyéhez, a szaktárcához folyamodni? Mint az osztályvezetőtől megtudjuk, majd Tóth Jánosné csopjorlvezető is megerősíti az információt : bizonyos tartalékok vannak. A fejlesztésnél számon tartanak például 300 ezer forintot, amelyből egy- egy utca összefogása esetín a víz, a gáz bekötését támogatják, ha az ott lakok a költségek jelentősebb hányadát magukra vállalják. Az idén így ki pott 30—30 ezer forintot a Szapári és Űttörő utcák lakossága ... A megyére ,’iszont leginkább akkor lehet számítani, ha a helyi tanács összes bevételét 100 százalék fölé tornássza. Ez esetben a 103 százalékig terjedő pénzeszközt visszakapja a város, és ebből megemelheti az intézmények támogatását, netán parkosításra, csatornázásra, térrendezésre fordíthatja azt. Tavaly — sajnos vagy jó ez? — csaknem egymillió forintot vontak el Hatvantól, amely forint a bevételi terv 103 százaléka fölötti összegből adódott. Tanácstagok nélkül Persze fölmerül az emberben a kérdés: vajon indokoltak-e az ágazati tervezések? Fontossági sorrendben követik-e egymást a karbantartás, a felújítás gondjai, hogy így kerüljenek az éves költségvetésbe? Ügy vélem, tökéletes pártatlanságot senki sem merne e kérdésekben garantálni. Mint ahogyan az osztályok a tanácsi testület tagjait sem keresik meg véleményük dolgában. Tóth Jánosné sem nyilatkozik másként, mint hogy elmondja: évről évre a szakigazgatási szervektől kérik az igényeket, és jóhiszeműen bíznak ezek szubjektumoktól mentes rangsorolásában. Különben, a lehetőségeket javítandó, bizonyos fejlesztési összegek év közben be-be- lépnek, megyei lebontásban. Ilyen az a 440 ezer forint is, amelyet az egészségügyi vonalé i új munkaerők beállítására, valamint dologi kiadásokra fordít a hatvani tanácsvezetés. „Gamesz’' nélkül nehéz Mi lenne az ideális állapot? Hogyan lehetne még több lakossági, intézményi igényt kielégíteni a legkülönbözőbb ágazatokban? Erről mind Kovács Imre, mind Tóth Jánosné kissé visszafogva beszél, abból indulva ki, hogy a karbantartás aránya utóbb igen-igen megnőtt a felújítás terhére. Ami p>edig azt követelné, hogy a szakigazgatási szervek létesítményenként középtávú karbantartási tervet készítsenek. Így biztosítható ugyanis a pénzeszközök célszerűbb felhasználása. Ám ekkor még mindig ott a kérdőjel: mind e munkát ki végzi el, amikor a vállalatok húzódoznak tőle? A több helyen bevált „gamesz” Hatvanban egyelőre utópia megfelelő létszámú, képes- ségű iparosember hiányában. Mit tehet hát pillanatnyilag a helyi tanács? Addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér. És próbálja elhitetni mindannyiunkkal, hogy az idő neki dolgozik. Higgyünk benne... ! Moldvay Győző Hétfőtől a vidámnak és kellemesnek mondható nagy- szüreti napokat éljük, miután az elő-, illetve kis6züretek már befejeződtek, s szedésre érett a csemege után a borszőlő néhány fajtája is. Ennek kapcsán folytattunk rövid beszélgetést Cseh Józseffel, a megyei tanács kertészeti főfelügyelőjével. — Érett! — ezt nagyon kell hangsúlyozni — mondotta. — A korábbi években, különösen pedig a tavai jó rekordtermés betakarításakor tapasztalhattuk — pontosabban: kellett tapasztalnunk! —, hogy néhány gazdaság különböző meggondolások alapján a teljes biológiai érés előtt kezdte meg a szedést, ami részben gyengébb minőséget, részben pedig komoly átvételig problémákat okozott. Hasonló hibák megelőzése érdekében hozták meg az új MÉM-rendelet, melynek értelmében a szőlőt csak érett állapotban optimális időben szabad szüretelni! — Ügy tűnik — folytatta az ezzel kapcsolatos gondolatsort Cseh József —, hogy a termelő üzemek vezetői, szakemberei megértették az idők szavát: noha a „hosszú, Az idén tovább növekedett a külföldi érdeklődés az egri Finomszerelvénygyár termékei iránt, az év elejétől mostanáig tőkés országokba 172 millió forint értékű terméket exportáltak, annyit, mint tavaly egész esztendőben. Dán, jugoszláv, valamint olasz partnereik jelentkeztek évközben is újabb megrendelésekkel, és a keresletnek az egri nagyvállalat lehetőségeihez képest eleget tesz. Elsősorban az egri hűtőgépkompresszoroknak van jó piaca külföldön. Ebből a gyártmányból az év forró nyár” miatt két héttel „előbbre tart” az idő, az igazi, tehát a mostani szüret két héttel később kezdődött, mint az elmúlt esztendőben. — Mi várható ezek után? — Annyi már jóval korábban is biztosnak látszott, hogy a tavalyi rekord után ismét nagyon jó termésre számíthatunk. Ez természetesen öröm is, de egyben nagy gond is. Megyénk — mely közismerten történelmi borvidék — 11600 hektár szőlővel rendelkezik, és ebből jelenleg 9400 hektár termő, a többi 800 pedig „nem termő”, ami persze nem azt jelenti, hogy pl. a hároméves telepítések ne hoznának már termést, és azt nem kellene leszüretelni... A munka tehát megkezdődött, és ez ideig úgy tűnik, hogy az időjárás is kegyeibe fogadta a szüretelőket. Minden mehet tehát a terv szerint: a termelő gazdaságok és az átvevő vállalatok, pincészetek egyaránt felkészültek erre a nagy, őszi munkára. Ez p>edig azt jelenti, hogy jóllehet a tavalyi 1,5 hónap helyett most mindösz- sze egy hónap áll a szürete- lők rendelkezésére (legkésőbb november 7-ig be kell fejezni), úgy tűnik, nem lesz fennakadás. Feltételezve természetesen, hogy a továbbielején 90 ezerre volt tőkés megrendelésük és ez év közben 115 ezerre növekedett. Az egri kompresszorok keresletét Európa-szerte növelte, hogy a szerkezet takarékos energiafogyasztással működik. A vállalat vezetői idejekorán felismerték, hogy ebből a termékből egyre nagyobb a kínálat — csökkentek az árak is — ezért a piacon maradáshoz új, a korábbinál lényegesen jobb gyártmányokkal kell kirukkolni. Az idén már az eddig gyártott kompresszorcsalád mindhárom típusát korszerűsített, energiatakarékos akban is olyan szervezetten folytatják a munkát, mint ahogyan elkezdték, s a „prognózis” szerint e hét végére a feladat 20 százalékával végeznek. — Ezek után még egy kérdést: mi lesz a nemrégiben még súlyos viták, veszekedések tárgyát képező átvétellel? — Reméljük, hogy nem lesz különösebb baj. Annyi bizonyos, hogy a borgazdasági kombinát, az állami gazdaságok és más pincészetek kellő időben felkészültek az új bor fogadására, és a MÉM támogatásával 60 ezer hektoliter új tárolóteret alakítottak ki. — Megoldja ez a gondokat? — Teljes egészében valószínűleg nem, de annyi bizonyos, hogy nagyon sokat segít... Szüreti „mulatságunk” körül tehát napjainkban ez a helyzet. Annyi bizonyos, hogy ismét örülhetünk a jó termésnek, a múlt évinél minden bizonnyal — várható — jobb minőségnek. Igen, örülhetünk, jóllehet tudjuk, a termelők öröme valamelyest halkabb, mint a harsány, szüretelő diákseregé... B. Kun Tibor változatban küldték piacra s a harmadik negyedévben egy negyedik típus, az előbbieknél nagyobb teljesítményű kompresszor sorozat- gyártását is megkezdték. A piaci tapasztalatok alapján az egri Finomszerelvénygyár jövőre már 400 ezer készüléket gyárt korszerűsített változatban az elmúlt évi 300 ezerrel szemben. A nagyvállalat az idén 1,2 milliárd forint értéket termel, ezeknek mintegy 70 százalékát közvetlenül, vagy más hazai termékekbe beépítve exportálják. (MTI) DÁN, OLASZ, JUGOSZLÁV MEGRENDELŐK Több exportáru az egri Finomszerelvénygyárból Politikai oktatás a Qualitálnál Felkészült előadók, aktív hallgatók Sommás az állítás, ám igazágat hordoz, miszerint min- en pártszervezet ereje gyenlő tagjai politikai fel- észültségének, aikciókészsé- ének összegével. Ebből adóik: a pártszervezetek töre- edneik arra, hogy tagjai, őt a pártonkívüliek között s egyre többen legyenek a zakmailag. politikailag képeit emberek. A Qualitál Könnyűfémipari eldolgozó Vállalatnál Nagy mre párttitkártól arról ér- éklődtünk, milyen tapasz- ilatokat szereztek az el- iült év politikai oktatásától, illetve mit várnak az lei tanévben? — Pártszervezetünk vég- ehajtó bizottsága minden év iájusában tűzi napirendjén e a politikai oktatások érté- elésének témáját — tájé- oztat Nagy Imre. — A leg- tóbbi értekezleten az a leigállapítás született, hogy z oktatások színvonala jó, ellőképp szolgálják a pártagok és a pártonkívüliek épzését, továbbképzését. Az ktatók színvonalas előadá- okat tartanak, melyek vi- ára ösztönzik a hallgatókat. í tanítás eredményes, ezt iikrözik a vizsga osztályzási is. Általában az a meg- itásunk, hogy a nők szorgalmasabbak, kitartóbbak, a számonkérésnél is jobb jegyeket szereznek a férfiakénál. A hallgatók véleményeit ismerve mondhatom, hogy összességében elégedettek. A vitakörök, szemináriumok résztvevői azonban jogosan várnak gyorsabb informáci - ót, a helyi sajátosságokra is lefordított magyarázatot. — Milyen arányban vesznek részt a dolgozók a különböző oktatásokon? — A beiskolázásoknál meghatározó a káderfejlesztési terv. illetve a hallgató pillanatnyi felkészültsége. Nálunk tizenöt éve működik kihelyezett ML-középis- kola, korábban egy-, most kétéves. Ide természetesen pártonkívülieket is küldünk, az idén 25-en tanulnak majd, de erre a tanfolyamra iskoláznak be Apc más pártalapszervezetei is. Az előadók „házon belüliek”, eddig kilencen rendelkeztek felsőfokú politikai végzettséggel, a napokban pedig további öt munkatársunk vette át oklevelét, mely tanításra is lehetőséget ad nekik. A hallgatók körében legnépszerűbbek a munkás- mozgalom és a párttörténeti előadások, valamint a politikai gazdaságtan órák. — Az MLEE hároméves általános tagozatára Lőrincibe járnak dolgozóink. Az- idén hat elsős, három másod-. és négy .harmadéves hallgatók van. Többen is szerettek volna tanulni, de a keretszám csak ennyi embernek adott lehetőséget. Szakosítón tavaly öten végeztek, ketten folytatják tanulmányaikat. Űj hallgatót az idén nem iskoláztunk be, mert a Qualitálnál 1983—84- ben kihelyezett pártélet, pórtirányítás tanfolyam in- nul. itt tizenegyen kezdik meg tanulmányaikat. A gyáron belüli tanfolyamok zavartalan működéséhez adottak a feltételek, korszerű termünk, és szemléltetőeszközeink vannak. A tervszerű képzésnek köszönhetően az apci Könnyűfémipari Feldolgozó Vállalatnál a dolgozók kilencven százaléka rendelkezik alapfokú politikai végzettséggel. Sikeres volt tavaly például a magyar munkásmozgalom rövid történetével foglalkozó tanfolyam, az idén egy osztály ismerkedik majd a témával. A különböző politikai vitakörök, kül- és belpolitikai fórumok látogatottsága, aktivitása jó. Azon előadásokon, melyeket politikusok, újságírók tartottak, olyan háttér-információkkal is megismerkedhettek a hallgatók, melyek feltétlenül szükségesek a tisztánlátáshoz. az összefüggéseik értelmezéséhez. F. E. EGY VEGYESBOLTBAN IS LEHET A kellemesebb közérzetért... Az autóbusz délután 5.20- kor indult Egerből, s mire megállt a vegyesbolt előtt, a nyitva tartási idő is elmúlt. Néhány fiatalasszony elindult a bolt felé, s a vasrácson át benyúlva megkopogtatták az ajtó üvegét. Pillanatokon belül újra megindult a kiszolgálás. Furcsa. Furcsa, mert az áruházi hangos bemondók már záróra előtt figyelmeztetik kedves vásárlóikat az idő múlására, helyenként pedig az eladók nem éppen diszkrét topogása adja meg erre a jelt. Az igazi kereskedőnek azonban hivatása van. Erről érdeklődtem Kiimán Zoltánnétól, az Eger és Vidéke Áfész 117. számú ve. gyesboltjának vezetőjétől Andornaktályán. — Nemrég vettük át férjemmel az üzletet, amely meglehetősen zilált állapotban volt. A korábbi hanyagság miatt a vevők nagy része elpártolt a bolttól. Az embereket vissza kellett édesgetni. A „visszaédesgetés” úgy tűnik sikerrel jár. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a korábbi egyhavi forgalom a háromszázezer forintot sem érte el, nekik három hét alatt 417 ezer forintos bevételük volt. Igaz, ők komolyan vették a kereskedés vegyes jellegét, s a friss tejtől, tejszíntől és péksüteményektől több tartós fogyasztási cikkig bármit kérhet a vásárló. Még fürdőszobai felszerelésekre is lehet megrendelést adni. — Problémánk — mondja a férj —, hogy az árbevételnek csak 30 százalékáig forgalmazhatunk iparcikkeit, így lehetőségeink az igénffek mögött elmaradnak. Kérvényezni fogják a működési engedély módosítását. Kívánjuk sikerüljön nekik, hiszen naponta bizonyítják, hogy az iparcikkforgalom nem megy az alapellátás rovására. — Megéri? — kérdezem. — Megéri — válaszolja a fiatalasszony. Anyagilag a forgalom utáni részesedés miatt, de ez kevés lenne az emberek megbecsülése nélkül. Megéri — mondom én is, mert kellemesebb közérzetünkért, napi bosszúságaink csökkentéséért fáradoznak. Mosolygó L.
