Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-30 / 231. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 30., péntek A legújabb fejlemények eloszlatták az illúziókat Közéleti hírek BUDAPEST Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön fogadta Marian Wozniakot, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagját, a Varsói Pártbizott­ság első titkárát, aki kül- dpttség élén tartózkodik fő­városunkban. A szívélyes, baráti légkörű találkozón kölcsönösen tájékoztatták egymást a két párt előtt álló időszerű feladatokról. Megerősítették, hogy a két főváros pártbizottságai ha­gyományos kapcsolatainak további erősítése az MSZMP és a LEMP közötti együtt­működés fejlesztésének fon­tos eleme. * Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese csütörtökön hivatalában fo­gadta Ernst Albrechtét, az NSZK Alsó-Szászorezág tar­tományának miniszterelnö­két. Megvitatták, hogy a Magyarország és az NSZK közötti árucsere-forgalomban miként növelhető a tarto­mány részesedése. Tárgyal­tak az ipari és mezőgazda- sági együttműködés bővíté­sének lehetőségeiről. ★ Marjai József miniszter­elnök-helyettes meghívásá­ra, csütörtökön Budapestre érkezett Norbert Steger, az Osztrák Köztársaság al- kancellárja, kereskedelmi és iparügyi miniszter. Norbert Steger budapesti tartózko­dása során — mint a Ma­gyar—Osztrák Gazdasági, Ipari és Műszaki Együttmű­ködési Vegyes Bizottság társelnöke —, részt vesz a bizottság soron következő 3. ülésén is. JURIJ ANDROPOV: Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke szerdai nyilat­kozatában — mint ismeretes — elemezte az Egyesült Ál­lamok militarista, a békét igen komolyan fenyegető po­litikáját, foglalkozott a le­szerelés kérdéseivel, és visz- szautasította azokat a rágal­makat, amelyek Reagan el­nök legutóbbi beszédében is­mét alátámasztották e poli­tika szélsőségesen antikom- munista jellegét. Jurij Andropov nyilatko­zatáról szólva az Egyesült Államok külügyminisztériu­mának szóvivője „sajnálko­zásának” adott hangot. Sze­rinte az amerikai álláspont most az, hogy a Reagan el­nök beszédére vonatkozó szovjet választ Genfben, az eurorakéta-tárgyalások kere­tében várják, nem pedig — úgymond — a „nyilvános diplomácia” csatornáin. Jurij Andropov nyilatkoza­táról a The New York Times megállapítja: a szovjet veze­tő megfelelő választ ígér az amerikai telepítésre. Leslie Gelb, a lap stratégiai kérdé­sekkel foglalkozó hírmagya­rázója külön kiemeli Andro­pov szavait arról, hogy a leg­újabb fejlemények végleg eloszlatták az illúziókat a Reagan-kormányzat valósá­gos szándékait illetően. Gelb szerint lesznek olya­nok, akik ezeket a szavakat a szovjet megegyezési szán­dék hiányaként fogják fel­tüntetni, mások ellenben an­nak bizonyítékaként értel­mezik majd, hogy a Reagan- kormányzat.túlságosan mesz- szire ment a Szovjetunió és vezetőinek szidalmazásában. A lap szerint bizonyos, hogy a szovjet vezető állás- foglalása a Reagan elnök ál­tal hétfőn New Yorkba elő­adott „kezdeményezések”, azaz a korábbi amerikai fegyverzetkorlátozási pozí­ciók átfogalmazásainak el­utasítása. Az ENSZ-közgyűlés ülés­szaka alkalmából New York­ban tartózkodó Mitterrand francia köztársasági elnök szerdán — mint az AP kö­zölte — Andropov nyilatko­zatáról kijelentette: az ame­rikai elnök hétfői beszédé­ben foglalt „kezdeményezé­sek” elutasítása megerősíti, hogy Reagan javaslatai „nem mennek eléggé messzire”. ★ Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki az ENSZ- közgyűlés 38. ülésszaka al­kalmából tartózkodik New Yorkban, csütörtökön a dél­előtti órákban látogatást tett Javier Pérez de Cuellarnál, a világszervezet főtitkáránál. Eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet problé­máiról és a világszervezet előtt álló feladatokról. Az Elnöki Tanács elnökét elkí­sérte a látogatásra dr. Vár- konyi Péter külügyminiszter is. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és dr. Vár- konyi Péter külügyminiszter látogatást tett Jorge Illueca- nál, az ENSZ-közgyűlés újon­nan megválasztott elnökénél is. Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter csütörtökön New Yorkban találkozott Sah Muhammed Doszt afgán kül­ügyminiszterrel és megbe­szélést folytatott vele a két- 1 oldalú kapcsolatokról és a nemzetközi helyzetről. PEKING Minőségileg új elemet vi­hetnek a kínai—amerikai kapcsolatokba az amerikai technológiaátadás új rende­ző elvei, melyek eddigi ér­tesülések szerint, 11 magas műszaki szintet képviselő termék és technológia mel­lett további 43 exportját is készek engedni Kínába. Cas­par Weinberger amerikai hadügyminiszter csütörtökön elutazott Kínából. Űtjának következő állomása Pakisz­tán lesz. MOSZKVA Három hónapja tartózko­dik a világűrben Vlagyimir Ljahov és Alekszandr Alek- szandrov, a Szaljut—7—Szo­juz T—9 űrkomplexum két lakója. A több mint 90 nap alatt a két űrhajós 1500-szor kerülte meg a Földet. Kipró­bálták a szovjet űreszközök új típusát, a Szaljut űrállo­mással hónapokon át össze­kapcsolva keringő, szállító- eszközként és űrlaborató­riumként egyaránt használ­ható Kozmosz—1443 jelzésű mesterséges holdat, elvégez­tek 92 különböző tudomá­nyos kísérletet. BONN A Kohl-kormány hatalom­ra kerülése óta a legna­gyobb munkásmegmozdulás­ra került sor csütörtökön Bonnban. A fémipari szak- szervezet felhívására mint­egy 130 000 munkás tünte­tett a kormány antiszociális politikája ellen és a 35 órás munkahét bevezetéséért. GENF Csütörtökön Genfben tel­jes ülést tartott az európai közepes hatótávolságú nuk- léárlá fegyverzet korlátozá­sáról tátgyáló szovjet '-"‘■'■és amerikai küldöttség. —( Külpolitikai kommentárunk )— Halvány remény SALVADORRÓL HALLVÁN az újságolvasónak ön­kéntelenül is vér, gyilkosságok, pusztulás jut az eszé­be. Nem csoda, hiszen évek óta más hír alig érke­zik Közép-Amerika e kicsiny országából, mint hogy fegyverrel próbálják eldönteni a jövendőt. Tízezrek haltaik meg a harcokban, s ezrek a fegyvertelen pol­gárok közül a jobboldali rendszer hadseregének és a rezsimet mániákus gyilkolással megszilárdítani pró­báló rohamosztagok terrorakcióiban. A halál földjéről tehát ritkán érkezik jó hír, ezért aztán az idei szeptember végét piros jegyekkel illik jelölni a naptárakban. Tegnap ugyanis tárgyalások kezdődtek a salvadori hazafiak és a kormány között. Mégpedig — közvetlen megbeszélések; nem úgy, mint az előző hónapokban, amikor az amerikai kor­mány la tin ^amerikai megbízottján keresztül léptek csak kapcsolatba egymással a salvadori polgárhábo­rúiban érdekeltek. Persze, ezektől a tárgyalásoktól korai lenne gyors, látványos sikereket várni. Hiszen a polgárháború tétje a hatalom, s az ahhoz konokul, semmilyen erőszaktól vissza nem riadva ragaszkodó jobboldali rezsim aligha fogja azt békésen átengedni. Am, bebizonyosodott: a felszabadító csoportok túl­ságosan nagy erőt és tömegbázist képviselnek, tehát fegyverrel nem lehet őket megsemmisíteni. Erre a salvadori kormányzatot minden módon támogató Washington is rádöbbent, ezért is keresett más utat a salvadori rendezésre. A más út pedig csakis a po­litikai tárgyalásoké lehet, ez késztette a gerillamoz­galmat arra, hogy leüljön a gyűlölt rendszer képvi­selőivel. Jól látják, hogy az Egyesült Államok hatal­mas gazdasági és katonai támogatása miatt a rezsi­met még sokáig nem lehet legyőzni a harctereken, tehát beláthatatlan ideig folyhat ’áz országot pusztí­tó, lakosságát naponta kínzó hadakozás. A TÁRGYALÁSON azt kellene kidolgozni, hogy Salvadort miként lehet átvezetni a demokratikus vi­szonyok megteremtésének korszakába. Ez persze, kölcsönösen óriási engedményeket tételez fel. Kompromisszum kerestetik, különben tovább dö­rögnek a fegyverek. A mostani közvetlen tárgyalások erre nyújtanak — igaz, egyelőre halvány reményt. C»r —avar karoly « A Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat rövid határidővel vállalja MÉLYFÚRÁSÚ KUTAK JAVÍTÁSÁT, FELÚJÍTÁSÁT. Tájékoztató árak:- kútjavítás, kompresszorozással 70—80 ezer Ft. — intenzív kútjavítás vegyszeres kezeléssel, vízhozamnöveléssel 130—150 ezer Ft. Az árak a felvonulási távolságok függvényében módosulhatnak. Megrendeléseiket: SZAVICSAV Nyíregyháza, Stadion u. 5. ^^^^^^ímr^férjük^megkülc^^ A KLUBTAGOK SZIVES FIGYELMÉBE! Az Autóklubban folynak az előkészületek a gépi tag­nyilvántartás bevezetésére. A szervezési osztály arra kéri a klub tagjait, hogy akik a belépésüket követően lakóhelyet változtattak és még nem jelentették be címváltozásukat az adatok pontosítása érdekében mi­előbb közöljék. Új utak a KGST előtt A KGST feladatairól, a változó körülményekről folyó eszmecserék, viták szemléletesen tükrözik azt a vitat­hatatlan tényt: számos tekintetben új utak előtt áll a szocialista országok gazdasági együttműködési szerve­zete. A változást a szocialista országok eddig elért ered­ményei nemcsak lehetővé, hanem szükségessé is te­szik. A szocialista országok gazdasági integrációjának kibontakozása nagyfokú köl­csönhatást hozott létre az egyes államok népgazdasá­gai. között. Ezt jelzi egye­bek között az is, hogy nap­jainkban a KGST-országok közötti áru- és szolgáltatás­csere, már a tagországok nemzeti jövedelmének több mint IS százalékát jelenti. Ám az is kétségtelen, hogy a nyolcvanas évekre alapvetően megváltoztak a körülmények. Az elmúlt években jelentős átalakulá­soknak lehettünk tanúi nemcsak a bennünket kö­rülvevő világban, hanem magúkban a szocialista or­szágokban is. Ami a külső változásokat illeti, elsősorban a világ­piacon végbement folyama­tokra kell gondolnunk. A hetvenes évek elején bekö­vetkezett árrobbanás követ­keztében alaposan módosul­tak a régi, hagyományos ér­tékarányok. Nem kis mér­tékben ez is közrejátszott abban, hogy a tőkés világ napjainkban a második vi­lágháború utáni legnagyobb és leghosszan tartóbb vál­ságát éli át. S mindez olyan időszakban következett be, amikor a hetvenes években felülkerekedett enyhülési politika eredményeképpen — a szocialista országok a ko­rábbinál intenzívebben bő­vítették kapcsolataikat a tőkés államokkal. Ezért a fejlett tőkés országok gaz­daságának válsága a szocia­lista országokat sem hagyta érintetlenül. Emellett erre az időszakra esik az is, hogy számos gyorsan iparo­sodó fejlődő ország is egy­re inkább részt és vásárlót követelt termékei számára a világpiacon. Ez azért is figyelemre méltó, mert a fejlődő országok árui gyak­ran a szocialista országok termékeivel versenyeznek. A világgazdasági átrende­ződést, a válságot követte, néhol bevezette a nemzet­közi politikában bekövetke­zett változás. Annak a szo­cialistaellenes, de sok tekin­tetben a fejlődő országokat sem kímélő agresszív poli­tikának a megszületése — elsősorban az Egyesült Ál­lamokban — amely alapvető szakítást jelentett a hetve­nes évek enyhülési politi­kájával. Á szocialista országok együttműködési szervezete számára e történelmi lép­tékkel is villámgyors válto­zások már csak azért is nehézzé tették a gyors al­kalmazkodást, mert ebben az időszakban zajlott — s zajlik ma is — a tagorszá­gok legtöbbjében az az alap­vető váltás, amit külterjes szakaszból a belterjes sza­kaszra való áttérésnek szok­tunk nevezni. Ez az áttérés önmagában is társadalmi megrázkódtatásokkal jár. A megváltozott világgazdasági, nemzetközi politikai hely­zet kétségkívül sok tekin­tetben még csak fokozta a nehézségeket. E nehézségek orvoslásának egyik méltán fontos esz­közeként tekintik a szocia­lista országok gazdasági együttműködésüket, s az ezt segítő szervezetet, a KGST-t. A gyakorlatban szerzett tapasztalatok azon­ban azt is világossá tették: az új típusú nehézségek aligha orvosolhatók a régi módszerekkel, a megválto­zott körülmények a problé­mák újszerű megközelíté­sét és megoldását követelik. Az eddigi tapasztalatok például azt bizonyítják, hogy az egymástól függetlenül kifejlesztett ágazatok mun­káját később már meglehe­tősen nehéz az ésszerű munkamegosztás alapján magasabb szinten összekap­csolni. Napjaink tudomá­nyos-technikai forradalma azonban korábban nem is­mert technológiai eljáráso­kat, sőt, ezekre épülő egész iparágakat hoz létre — né­melyek meghonosítása a szocialista országokban még a jövő feladata. Számos ilyen terület akad például a gép­iparban. A KGST már 1980- ban prágai ülésén — máig szóló érvénnyel — fel is sorolta azokat a témakörö­ket, amelyekben korszerű, a fejlesztések elhatározásánál kezdődő együttműködés ala­kítható ki. A hét pontban megfogalmazott együttmű­ködési irányok magukban foglalják a ma is progresz- szívnek mondható ágazato­kat. Kezdve a mikroelekt­ronika alkalmazásától a tér. melésben, a tudományban, a szolgáltatásban, — s ide tartozik persze, az ezt meg­alapozó alkatrészbázis létre­hozása is — egészen az anyagmozgatás, a raktározás gépesítéséig, a kitermelő iparágak fejlesztésétől az energiafelhasználást racio­nalizáló berendezések ki- fejlesztéséig. Alapvető stratégiai kér­dés, hogy a tagországok hosszú távon összehangolják — energia-, fűtőanyag- és nyersanyagellátási elképze­léseiket. Az energia- és fű­tőanyag-ellátásban már tör­téntek gyakorta nem is kis horderejű lépések. A jelen­legi tervidőszakban például a KGST-országok az előző ötéves periódushoz képest csaknem megduplázzák atomerőművi kapacitásukat, s emellett nagy erőfeszíté­seket tesznek a nyersanya­gok és az energia ésszerűbb, hatékonyabb felhasználására. Fontos azonban az is, hogy olyan hosszú távú stratégiai tervük legyen, amely évek­re előre tisztázza az ener­gia-, fűtő- és nyersanyag- ellátásban, -felhasználás­ban az együttműködés fel­adatait, lehetőségeit, feltéte­leit. Az iparétól sokban külön­böznek a KGST-országok együttműködésének felada­tai a mezőgazdaságban. Min­denekelőtt azért, mert a mezőgazdaságban aligha ala­kítható ki az iparban már megszokottá vált szakoso­dás. Nehezen képzelhető, hogy egy-egy mezőgazdasági terményre szakosodna egy- egy ország. E téren az együttműködés fejlesztésé­nek útja elsősorban a már bevált termelési módszerek, a közös kutatási eredmé­nyek, a fajtanemesítéstől a tenyészállat-szaporításig, mind szélesebb körben való hasznosítása lehet, természe­tesen a helyi feltételek és sajátosságok messzemenő figyelembevételével. Viszont nemcsak lehetőség, de mind­inkább égető igény is a me­zőgazdasági termelés gép. ipari, vegyipari hátterének a különböző gépeknek, techno­lógiáknak az eddigieknél szélesebb körű, hatékonyabb közös kifejlesztése és a munkamegosztáson alapuló gyártása. Természetes, hogy a KGST munkájának továbbfejlesz­tésekor nemegyszer kerül sor vitákra, eltérő nézetek­re is. Ám az is nyilvánvaló, hogy csak a különböző ér­dekeket kifejező nézetek körültekintő egyeztetése ré­vén fejlődhet tovább a szo­cialista országok gazdasági együttműködése. Valamennyi tagország a közös ügy elő­nyére és hasznára. K. Nyíró József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents