Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-29 / 230. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 29., csütörtök Losonczi Pál beszéde az ENSZ-székházban BUDAPEST Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta Mi­hail Gorbacsovot. a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagját, a Köz­ponti Bizottság titkárát, aki az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására tartóz­kodik hazánkban. PEKING1 Október 6-án kezdődik Pe- kingben Kína és a Szovjet­unió különmegbízottainak újabb konzultációsorozata, ezúttal a harmadik forduló — jelentették be szerdán hi­vatalosan Pekingben. MOSZKVA Apró Antalnak, az Ország- gyűlés elnökének vezetésével szerdán, parlamenti küldött­ség érkezett Moszkvába hiva­talos, baráti látogatásra a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának meghívására. A küldöttséget a repülőtéren Alekszej Sityikov, a Legfel­sőbb Tanács Szövetségi Ta­nácsának elnöke fogadta. TASZSZ-nyilatkozat a libanoni helyzetről „Csak az első lépés... A TASZSZ hírügynökség szerdán nyilatkozatot tett közzé, amelyben megállapít­ja, hogy a Szovjetunióban kedvezően fogadták a liba­noni belső konfliktusban részt vevő felek között létre­jött tűzszüneti megállapodás hírét. Ez szükséges intézedés volt a béke, a nyugalom és a normális élet helyreállítása érdekében, ugyanakkor csak az első lépést jelenti — mu­tat rá a TASZSZ nyilatkoza­ta. — A szilárd libanoni bé­ke csak akkor jöhet létre, az ország belső problémái csak akkor oldódhatnak meg, ha megszűnnek a Libanonban és a körülötte kialakult vál­sághelyzet okai. A közel-keleti béke érdeke azt követeli, hogy az izraeli megszállók haladéktalanul és feltétel nélkül hagyják el Libanon földjét, s vonják ki onnan az amerikai, vala­mint egyéb NATO-csapato- kat — mutat rá a TASZSZ nyilatkozata. (Folytatás az 1. oldalról.) Elnök Asszony! Olyan korban élünk, ami­kor az emberiségnek növek­vő számú, összetett és hosz- szú távon ható problémák­kal kell megküzdenie. Ezek kisebb-nagyobb mértékben minden országot és népet érintenek a fejlettségi szint­től, társadalmi berendezke­déstől, földrajzi elhelyezke­déstől függetlenül. Globáli­sak abban az értelemben is, hogy a belőlük fakadó ve­szélyek elhárítása sem kép­zelhető el másként, mint nemzetközi összefogással. Az emberiségre azonban nemcsak gondok nehezed­nek. A történelem folyamán először jutottunk el a fejlő­dés olyan fokára, először került birtokunkba olyan isr meret és technika, amely ésszerű alkalmazás mellett nemcsak a problémák kikü­szöbölését tenné lehetővé, hanem minden nép általá­nos anyagi és szellemi fel- emelkedését is biztosítaná. Napjaink tragédiája, hogy jezt a karnyújtásnyira álló lehetőséget nem tudjuk megragadni, sőt, úgy tűnik, az idő múlásával egyre tá­volabb kerülünk tőle. Az el nem kötelezett or­szágok állam- és kormány­főinek hetedik új-delhi kon­ferenciája különleges figyel­met szentelt a fegyverkezé­si verseny megállításának. Mi is valljuk, hogy az em­beriség legfontosabb, közös és halaszthatatlan feladatá­vá vált a nukleáris kataszt­rófa fenyegetésének elhárí­tása, amelyhez az út a fegy­verkezési hajsza megfékezé­sén, a nemzetközi légkör ja­vításán át vezet. A fegyver­kezési verseny önmagában, termonukleáris háború ki­robbanása nélkül is képes felemészteni a rendelkezés­re álló erőforrásokat, dezor- ganizálni a gazdasági és po­litikai kapcsolatokat, s mindezek következménye­ként még jobban kiélezni azokat az ellentmondásokat, amelyek a globális problé­mák megoldásából fakadnak. Következésképp, a fegy­verkezés ellen, a leszerelé­sért folytatott harc az első számú, mindenek felett álló feladat, amelynek meg­oldásától függ, hogy úrrá tudunk-e lenni a többi ne­hézségünkön. Az elmúlt évek fejlemé­nyei sajnos nem adnak okot a megelégedésre. A fegy­verkezési hajsza folytató­dik. Ennek értelmetlen ter­hei minden népet sújtanak, de különösen elviselhetet­lenek az olyan országok számára, amelyek rendkívül szűkös erőforrásokkal ren­delkeznek, s amelyek az alapvető létfeltételek bizto­sításával, a modernizálás feladataival küszködnek. Meggyőződésünk, hogy az el nem kötelezett országok érdekei, ennélfogva törekvé­sei is a béke megőrzésére, a feszültség csökkentésére azonosak a szooialista or­szágokéval. A közös cselek­vés feltételei tehát adottak. Az alkalmat meg kell ra­gadni. Határozottan fel kell lépni a fegyverkezés ellen, a fegyverek bevetését szor­galmazó militarista doktrí­nák érvényre juttatása el­len, az erőfölény megszer­zésére és az egyensúly meg­bontására irányuló törekvé­sekkel szemben. Ki kell kényszeríteni a leszerelési tárgyalásokat, azok jóhi­szemű folytatását és ered­ményes befejezését. El kell fogadtatni a szocialista és az el nem kötelezett or­szágok közös álláspontját, miszerint a biztonságot nem a fegyverek növekvő meny- nyisége szavatolja, hogy a biztonság a fegyverzetek alacsonyabb szintű egyen­súlya mellett sem kevésbé szilárd. Meggyőződésem, hogy a leszerelésért folyta­tott küzdelem sikeréhez az is hozzátartozik, hogy min­denki meg tudja különböz­tetni azokat az erőket, ame­lyek a leszerelés valódi hí­vei, a konstruktív javasla­tok kezdeményezőit azoktól, amelyek nem igazán érde­keltek a fegyverkezési ver­seny megállításában, a meg­egyezések létrejöttében. Elnök Asszony! Senki nem vitatja a je­lenlevők közül, hogy a vi- lágazdaság helyzete kritikus, szükség van egy igazságos és demokratikus alapokon történő átrendezésre. Enél- kül nem állítható helyre a világgazdaság egyensúlya, nem szüntethető meg a ki­áltó ellentét a fejlett és a kevésbé fejlett országok között. A világgazdaság a struk­turális bajok mellett olyan problémákkal is küzd, ame­lyek megoldásával késle­kedni nem szabad. Üjra megerősödtek a protekcio­nista törekvések, egyre gya­koribb, hogy a válság ter­heit a kiszolgáltatott hely­zetben levőkre, a gyengéb­bekre hárítják át A világgazdaság jelenlegi állapotában a fejlődő orszá­gok egy része különösen kri­tikus helyzetbe került. A Magyar Népköztársaság tá­mogatja a fejlődő országok jogos követeléseit és bilate­rális kapcsolataiban is igyek­szik lehetőségeivel összhang­ban álló segítséget nyújtani, hozzájárulni gazdasági füg­getlenségük megszilárdításá­hoz. A fejlődő országok a jövőben is számíthatnak a Magyar Népköztársaság cse­lekvő szolidaritására. Ennek előrebocsájtása után szeretném hangsúlyozni: a világgazdasági problémák globális jellege egyben azt is jelenti, hogy nemcsak egyes országoknak vagy or­szágcsoportoknak vannak gondjai. A kiút keresése so­rán olyan megoldásokat kell kiválasztani, amelyek egyet­len országot, egyetlen népet sem károsítanak, ugyanak­kor a lehető legnagyobb mértékben segítik a legjob­ban rászorulókat. Hazám, a Magyar Nép- köztársaság közepesen fej­lett, természeti erőforrások­kal szűkösen ellátott szocia­lista ország. Gazdaságának nyitottsága, szerkezete és adottságai révén különösen érzékenyen érintik a világ- gazdasági változások. Egyen­jogú, korlátozásoktól, hátrá­nyos megkülönböztetésektől mentes gazdasági kapcsola­tok esetén sok előnnyel jár számunkra — de partnere­ink számára is — a nemzet­közi munkamegosztás és együttműködés. Ezzel ellen­tétes világgazdasági környe­zet jelentős károkat okozhat gazdaságunknak. A 70-es években a világgazdaságban bekövetkezett változások gazdasági fejlődésünket nagymértékben zavarják." Végezetül szeretnék a fel­szólalásom elején mondottak­ra visszatérni és újra leszö­gezni megggyőződésemet, hogy a világgazdaságban, va­lamint az emberi lét és te­vékenység egyéb területein sokasodó globális problémák megoldásának döntő ténye­zője a tartós béke és a nem­zetközi biztonság, a népek közötti sokoldalú együttmű­ködés, amely csak akkor va­lósulhat meg igazán, ha si­kerül megállítani az eszte­len fegyverkezést. Ez az elő­feltétele a társadalmi és gazdasági haladáshoz szük­séges eszközök felszabadítá­sának is minden állam, de elsősorban a fejlődő orszá­gok javára. A megoldások keresésében, e feladatok valóra váltása érdekében a Magyar Népköz- társaság a jövőben is kész együttműködni a világ ösz- szes országával, mozgósítani szerény szellemi és anyagi eszközeit. Köszönöm a figyelmet! A Portugál Kommunista Párt felhívása Előfeltételek nélkül... Interjú a tárgyalások folytatásáról Afganisztán kormánya kész arra, hogy előfeltételek nél­kül folytassa tárgyalásait a pakisztáni kormány képvise­lőivel — szögezte le Szer­var Jures afganisztáni kül­ügyminiszter-helyettes egy interjúban, amit Keller Ti­vadarnak, az MTI kiküldött tudósítójának adott Kabul­ban. A politikus elmondta, hogy az ENSZ-főtitkár megbízott­jának közvetítésével megren­dezett afganisztáni—pakisztá­ni tárgyalások legutóbbi for­dulóin három fő kérdéscso­portban haladást értek el. Ezek: a pakisztáni területről kibontakoztatott beavatkozás megszüntetése, az afganisztá­ni belügyekbe való beavat­kozás kiújulását megakadá­lyozó nemzetközi garanciák kérdése, és az úgynevezett afgán menekültek probléma­köre. Afganisztán és Pakisztán kapcsolatainak jelenlegi hely­zetét elemezve Szervar Jures kijelentette: Pakisztán a bel­ső elégedetlenség növekedé­sével az iszlamabadi vezetés arra törekszik, hogy elterel­je a tömegek és a nemzet­közi közvélemény figyelmét az ország belső problémái­ról. A külügyminiszter-he­lyettes hazugságnak minősí­tette, s kormánya nevében határozottan visszautasította a pakisztáni hatóságoknak azokat az állításait, hogy az afganisztáni légierő pakisz­táni területeket bombázott volna. Walesa milliói Leleplező dokumentumokat mutatott be kedden este a lengyel televízió Lech Wa­lesáról, a feloszlatott „Szoli­daritás” szervezet egykori elnökéről. A dokumentumok feltárják, miként igyekezett internálása idején biztonság­ba helyezni a nyugati ban­kokban lévő több mint egy­millió dollárját. A Portugál Kommunista Párt felszólította a demok­rácia híveit, a haladó erő­ket, minden portugál haza­fit, 'hogy küzdjenek a kor­mány antidemokratikus po­litikája ellen. Ezt Alvaro Cunhal főtit­kár jelentette be azután, hogy a párt központi bizott­sága keddi ülésén elemezte az országban kialakult hely­zetet, s kijelölte a feladato­kat. A kb véleménye szerint a szociális ta-szociáldemok- irata kabinet súlyosan meg­sérti az alkotmányt, tá­madja a portugál nép alap­vető jogait, s az áprilisi forradalom vívmányainak felszámolására törekszik. „A Soares-kormány — hang­súlyozta Cunhal — a tőké­sek érdekeit szolgálja, s a gazdasági terheket a dolgo­zókra hárítja.” A központi bizottság arra az elhatározásra jutott, hogy egyetlen alternatíva maradt: a tömegharc min­den törvényes eszközével szembeszállni a kormány politikájával. Közben Soares miniszter- elnök egy gyűlésen „meg­értést, türelmet és áldoza­tot” kért a portugáloktól. Az Expresso című portugál hetilap által közölt legújabb közvéleménykutatási ered­mények szerint ugyanis be­csapottnak érzi magát azok­nak a választóknak a negy­venhét százaléka, akik az áprilisi választásokon a szo­cialistákra szavaztak. A kormány költségvetési államtitkára kedd esti rá­dióinterjúban elismerte: „az eddigi gazdasági intézkedé­sek kiélezték a társadalmi feszültséget, és nem hozták meg a kívánt eredményt”. Erre az évre a hivatalosan betervezett infláció 19 szá­zalék volt, de a pénzromlás már az első félévben meg­haladta a 21 százalékot, s a dolgozók reálbére 5—6 szá­zalékkal csökkent. A portugál dolgozók több mint 60 százalékát tömörítő Intersindieal szakszervezeti központ vezetősége arra az elhatározásra jutott, hogy nincs értelme tárgyalni a kormánnyal. Egyben kilá­tásba helyezte országos mé­retű általános sztrájk szer­vezését a kormány politiká­jával szemben. ~( Külpolitikai kommentárunk Peking és Washington CASPAR WEINBERGER amerikai hadügyminisz­ter befejezte pekingi látogatását és előbb vidékre, majd — Hongkong érintésével — körútja következő állomására Pakisztánba utazik. Nem is olyan régen, néhány esztendeje, a világsajtó még a Washington— Iszlámábád—Peking tengelyről” cikkezett, persze szov­jetellenes stratégiai értelemben. Azóta azonban sok víz folyt le a Potamacon és a Sárga folyón, a helyzet változóban van. Az elmúlt három esztendőben az amerikai—kínai közeledés lelassult, nem egy vonat­kozásban megtorpant. Peking ugyanakkor a korábbi­nál pozitívabban reagált a két nagy ország közötti kapcsolatok normalizálását szorgalmazó szovjet kez­deményezésekre. A KÖRÜLMÉNYEK MÓDOSULÁSÁT maga Wein­berger is érzékeltette ötnapos látogatása elején, ami­kor kijelentette: „baráti, de nem szövetséges” ország­ba utazik. Ez a fogalmazás eleve határt szab példá­ul azoknak a fegyvereknek is, amelyeket a Reagan- kabinet hajlandó eladni Kínának. A másik határt szabó tényező, az a tény, hogy Pekingnek kemény valutában kell fizetnie és lehetőségei kínai közlések szerint ebben a vonatkozásban is korlátozottak. _ Az új politikai és gazdasági koordináták között azért — mint erre az amerikai hadügyminiszter vendéglá­tója, Cang Aj-ping kínai honvédelmi miniszter is rámutatott — szó esett „a baráti együttműködés fej­lesztéséről” de immár nem olyan nagyságrendben, amit valaha a Pentagon elképzelt. Pontosan e mai politikai koordinátákat jelölte meg Csao Ce-jang, a Kínai Népköztársaság kormány­fője, amikor fogadta a vendéget is kijelentette előtte: Kína független külpolitikát folytat, egyetlen nagyha­talomhoz vagy hatalmi csoportosuláshoz sem köti magát. A kínai—amerikai együttműködés korlátáit érzékeltette maga Teng Hsziao-ping is, aki Weinber­ger előtt hangoztatta: az érintkezések számának nö­velése (jövőre a kínai kormányfő az USA-ba és Reagan Kínába látogat) fontos ugyan, de a viszony „alfája és ómegája” a tajvani kérdés és általában: az akadályok elhárítása. ÜGY TŰNIK, A TAJVANNAL kapcsolatos ameri­kai magatartás az egyik legnagyobb, de korántsem egyetlen motívuma a Washington és Peking közötti kapcsolatok viszonylagos lehűlésének. A szovjet— kínai viszony normalizálása irányában tett lépések nyomán Washington immár nem tekinthet úgy Pe- kingre, mint a szovjetellenes stratégia bármikor tet­szés szerint kijászható kártyájára. Harmat Endre Bach Kávékantáta /No. 211/ Parasztkantáta /No.212/ Laki Krisztina. Gáti István. Fülöp Attila Capella Sa varia Művészeti vezető: Németh Pál IDigitális felvétel) SLPD 12462 Vivaldi 12 Concerto Op.8 ^ H cimento deli' Armonia'• e deli' Inventione ■ ■ Rolla János - hegedű y\ Pongrácz Péter - oboa __ ✓ Liszt Ferenc Kamarazenekar Hangversenymester: Rolla János !Digitális felvétel) SLPD 12465-67

Next

/
Thumbnails
Contents