Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-28 / 229. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 229. szám ARA: 1983. szeptember 28., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA BÁBOLNA '83 A gabona- és a húsprogram szolgálatában Megnyílt Közép-Európa legnagyobb „mozgó" kiállítása Megmozdult Bábolna. Kedden délelőtt hetedik alka­lommal tárta ki kapuit az érdeklődők előtt. Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének meg­hívására a szocialista országokból küldöttségek vesz­nek részt a rendezvényeken. A Vaszil Canov, a Bolgár Kommunista Párt KB titkára és a Homan Malinowski lengyel miniszterelnök-helyettes vezette küldöttségeket Marjai József és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter fogadta. A román delegációt Ion Dinca első miniszterelnök-helyettes, az NDK küldött­séget Bruno Lietz, mezőgazdasági, erdő- és élelmiszer- gazdasági miniszter, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság küldöttségét Jan Janovic, a szlovák kormány mezőgazdasági és élelmezési minisztere vezeti. A négy­napos nagyszabású rendezvénysorozat véleménycserére serkenti a szakembereket, arra, hogy közösen gondol­kodjanak a magyar mezőgazdaság és benne a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát eredményeiről, felvázolják a jövőt, a további tennivalókat. Az idei kiállítás mező- gazdaságunk nemzetközi versenyképességének egyik fontos állomása. A középpontban változatlanul a nép­gazdaság VI. ötéves tervében meghatározott gabona- és húsprogram megvalósítása áll. A juhász­nak... .. .jól megy dolga...? Avagy: divat a birka. Divat? Nos, úgy tűnik, igen. Jól­lehet, Heves megyében nem egy termelőszövetkezetnél már-már veszteségesnek számit a juhászat, mások úgy gondolják, van azért benne fantázia. Ehhez jó példának tűnik a dömsödi termelőszövetkezet, amely Nógrádból indítja nyájait a Zagyva mentéin egészen Szolnokig, ahol már nincs is más hátra, csak a „ke­gyetlen” — mármint a bir­kák számára — vágóhídi feldolgozás. Kialakult tehát az érde­kes, szinte ellentmondásos képlet: a t&z-nek — netán — ráfizetéses, a maszeknek megéri. Annyi minden eset­re bizonyosnak látszik, sok igazságot rejteget a régi szólásmondás: „húsa, bőre, teje, szőre...” Magyarán ez azt jelenteni, hogy szin­te mindenestől, szőröstől- bőröstől lehet hasznosítani, úgyszólván semmi sem megy belőle veszendőbe. Ha mindehhez figyelembe vesszük azt az egyszerű ■tényt, hogy a juh mennyi­re igénytelen állat, akkor bizony könnyen arra a kö­vetkeztetésre juthatunk mi is, mint azok, akik bele­vágtak ebbe a mesterségbe, s próbálnak hasznot ková­csolni a juhászaiból, tehát arra, hogy megéri a dolog. Nos, anélkül, hogy bár­kit is le akarnánk beszél- ? ni az efféle vállalkozásról, annyit azért meg kell mon­dani : jó néhány buktató rej­lik ebben a mesterségben. Mindenekelőtt szögezzük le, mint annyi máshoz, eh- ; hez is szakértelem kell — a szándék önmagában ke­vés. Mert igaz ugyan a tény, hogy a birka még a kiszáradt, kiégett mezőn is ellegelészget, de az már csak látszat, miszerint na- i pokon, heteken, hónapokon át rá sem kell nézni. Aki ilyen alapokon közeledik a juhászaihoz, jobban teszi, ha hozzá sem kezd, mert bizony, előbb-utóbb alapo­san ráfizet. Mert a birka alapjában- véve kényes, sok törődést igénylő jószág. Kormozni, nyírni, tisztán tartani, etet­ni, fejni, elletni kell, hogy csak a legfontosabbakat említsük, az pedig teljesen kézenfekvő, hogy az alap­vető egészségügyi feltételek megteremtése szintén köte­lező. Ha pedig a számos kritérium közül akár csak egy-kettő hiányzik, bizony, könnyen bekövetkezhet a baj. Mindezt természetesen nem valamiféle „elretten­tésnek” szánjuk, hiszen a vállalkozási kedvet itt is, éppen úgy, mint más terü­leteken — csak üdvözölni lehet. Ráadásul a juhászai­nak igen sok szépsége mel­lett komoly haszna is le­het, de persze, csak akkor, ha gondos, értő gazda pász- torolja nyájat... Akkor a birka valóban „hálás”, ad húst, gyapjút, bőrt és tejet, sajtot s komoly hasznot hoz a konyhára. Fel tehát, fel vállalkozók a juhászatra, hiszen a nóta is azt mondja, hogy ..a ju­hásznak jól megy dolga...”, és ez igaz is. De csak a jó juhásznak... B. Kun Tibor A vendéglátók bemutatják a rendszergazdálkodás le­hetőségeit, melyet az 1970-es évek elején éppen Bábol­nán honosítottak meg elő­ször. Szemléltetik azt is, hogy a változó közgazdasági környezetben, a legújabb tudományos eredmények fel­kutatásával és kipróbálásá­val — a hazai, illetve a kül­földi partnerek hasznos észrevételeivel — miként segíthetik elő az élelmiszer- termelés fejlődését. Vagyis ismét megméretünk itthon és a nagyvilágban. Erre most, az idei aszályos esz­tendő különösen ráirányí­totta a figyelmet. Ezért a bábolnai napok egyik köz­ponti kérdése az aszály ta­nulságainak értékelése, ösz- szegezik azokat a tudomá­nyos és termelési tapaszta­latokat, melyeket a jövő­ben hasznosíthatnak a ha­sonló esztendőkre való fel­készülés során a termelési kockázat mérséklésére. Az állattenyésztési és a kukoricatermelési bemuta­A Magyar ENSZ-társaság Intéző Bizottsága kedden ülést tartott a Hazafias Népfront Belgrád-rakparti székházában. A tanácskozáson Gömbös Ervin főtitkár adott tájé­koztatást arról, hogy a Ma­gyar ENSZ-társaság az el­múlt időszakban miként já­rult hozzá a WFUNA, az ENSZ-társaságok Világszö­vetsége céljainak megvaló­sításához. Az összegzés an­nál is inkább időszerű volt, mivel a WFUNA október elején, Genfben 'közgyűlést tart. A Magyar ENSZ-tár­saság tevékenysége az el­múlt években jelentős mér­tékben bővült. Munkája el­ismeréseképpen a világszö­vetség hazánkat bízta meg tokra már hagyományosan gyakorlati alkalmazásra érett újdonságokat hoznak el. Tizenöt országból száz­hatvan kiállító mutatja be termékeit, melyek közül száztíz a hazai. Egyebek mellett működés közben szemléltetik a gabonaprog­ram megvalósításában részt vevő gépeket, a talajműve- léstől egészen a betakarítá­sig. Ezért méltán nevezik a bábolnai „show-t” Közép- Európa legnagyobb „mozgó" kiállításának. Ezen ott látni a nyugat­német Claas, a Rau, a Ba­yer, az osztrák Steyr—Daim­ler Puch, a Vogel und Noot, a francia Evrard SA, az amerikai International Har­vester, a Pioneer, az olasz Fiat traktorait, ekéit, per­metezőgépeit, kombájnjait, kémiai anyagait és hibrid- fajtáit. A szocialista orszá­gok közül az NDK kom­bájnjait és traktorait, Len­gyelország új típusú arató­cséplő gépét vonultatta fel. A nagyszámú hazai válla­lat . közül a magyar mező­a 8. európai regionális kon­ferencia megrendezésével. A Magyar ENSZ-társaság képviselői számos fórumon vettek részt, s fejtették ki véleményüket az új infor­mációs és kommunikációs világrend kialakításának szükségességéről, a leszere­lés és a béke megőrzésének fontosságáról. Ennek jegyé­ben képviseltette magát Prágában is a béke-világ­találkozón. A WFUNA kö­zelgő közgyűléséről szólva a főtitkár elmondta: a tanács­kozások fő témája az lesz, hogy állást foglaljanak ab­ban a kérdésben, milyen szerep hárul az ENSZ-re a nemzetközi feszültségek fel­oldásában, s hogyan fokoz­hatná erőfeszítéseit az eny­hülés érdekében. gazdaság műszaki fejleszté­sében szerepet játszó MEZÖGEP-vállalatok el­hozták munkagépeiket. Raj­tuk kívül a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár, a Rába —Steiger 250-es traktorát, a középmélyszántó ekecsalá­dot, a tárcsás boronákat, altalajlazítókat és vetőgépe­it mutatja be, amelyek ma már az intenzív gabona­program megvalósításának fontos kellékei. A Heves megyeiek fölvonultatták többek közt a füzesabonyi Vegyesipari Szövetkezet energiatakarékosságot segítő olajszűrő kocsijait, valamint a gyöngyösi Agromechani- kai Szövetkezet öntözőbe­rendezéseit, élőállat-szállító kocsiját, zagyszivattyúját, és szerelőgépét. Az állattenyésztési bemu­tató középpontjában a bá­bolnai Tetra sertés, ba­romfi- és juhtenyésztés te­nyészállatai és növendékei szerepelnek. Ehhez kap­csolódnak a tenyésztés ipar- szerű fejlesztését, az állat- egészségügy, a takarmá­nyozás takarékos módszereit bemutató eredmények, ja­vaslatok is. A házigazdák nem csupán a gépeket, a növény- és állatfajtákat, a 'különböző termelési mód­szereket tárják a látogatók elé, hanem ennél sokkal többet Annak a fejlődés­nek az eredményét is, amely Bábolnát az utóbbi évtized­ben jellemzi. A szépen ki­csinosított, rendezett utcá­kat, parkokat, új lakóháza­kat, üzleteket, egyszóval a javuló életkörülményeket. A bábolnai napok tehát a hazai mezőgazdaság je­lentős fóruma. Így a dönté­sek előkészítésében, a szem­léletformálásban, a gondol­kodásmódban ismét nagy szerepe lesz az elkövetke­zendő négy nap gazdag eseménysorozatának. George Habbas megbeszélései George Habbas, a Népi Front Palesztina Felszaba­dításáért főtitkára — aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban — kedden meg­beszélést folytatott a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság tárgyalócsoportjával: Har­mati Sándor elnökkel, Deák Lívia elnökhelyettessel és Sütő Gyula titkárral. Talál­kozott Garai Róbert külügy­miniszter-helyettessel. A megbeszéléseken elemezték a közel-keleti, a libanoni helyzetet, a palesztin fel- szabadítási mozgalom előtt álló feladatokat. Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese a magyar szakszérvezeti mozgalom ta­pasztalatairól tájékoztatta a küldöttséget. George Habbas, aki elő­ször tesz hivatalos látoga­tást hazánkban, a népi front háláját és köszönetét tol­mácsolta a magyar nép­nek, a Magyar Szolidaritási Bizottságnak a palesztin nép küzdelméhez nyújtott haté­kony és sokoldálú támoga­tásáért Mentusz Károly A Magyar ENSZ-társaság ülése Várkonyi Péter megbeszélései az ENSZ székhelyéi További kétoldalú meg­beszéléseken vett részt kedden New Yorkban dr. Várkonyi Péter külügymi­niszter. Délelőtt Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszterrel folytatott eszmecserét, dél­után Mochtar Kusumaat- madja indonéz és Isidoro Malmierca Peoli kubai kül­ügyminiszterrel találkozott A magyar külügyminisz­ter, aki az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakán tartózkodik New Yorkiban, mindhárom kollégájával a nemzetközi élet főbb kérdéseiről és a kétoldalú kapcsolatok hely­zetéről tárgyalt. (Folytatás a 2. oldalon) Hazánkba érkezik Maurice Bishop Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghí­vására szeptember 28-án, szerdán hazánkba érkezik Maurice Bishop, a Grenada! Népi Forradalmi Kormány elnöke, az Gj Mozgalom Párt (JEWEL) elnöke. (MTI) 20 ORSZÁG 100 KÉPVISELŐJE Megkezdődött a Római Klub ülése Budapesten A világ élelmiszerellátásáról tanácskoznak Budapesten a Római Klub képviselői. A képen Aurelio Peccei, a Római Klub elnöke beszél (MTI fotó, Manek Attila felv. — Népújság telefotó — KS) Kedden Budapesten meg­kezdődött a Római Klub ülé­se, amelyen mintegy 20 or­szág 100 képviselője, szocia­lista, fejlődő és fejlett tőkés államokból érkezett, illetve hazai tudósok tanácskoznak a világ élelmiszer-ellátásá­nak biztosításáról. Szentágothai János, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke az ülést megnyitva elmondotta: igen fontos fel­adat az ezredfordulóra 6 milliárdra szaporodó népes­ség élelmezésének megoldá­sa, az éhinség megszünteté­se. Ez olyan feladat az em­beriség számára, amelyet az országok csak összefogva, az eddiginél hatékonyabb együttműködéssel oldhatnak meg. Nem elegendő csak a mezőgazdasági termelést fo­kozni, szükség van az elosz­tás hatékonyságának növelé­sére, a nemzetközi agrár- és élelmiszer-kereskedelemben meglévő korlátozások, pro­tekcionista intézkedések csökkentésére, végső soron pedig a kormányok által kö­vetett politikában új érték­rendek, fontossági sorrendek kialakítására. Nurul lzlam a FAO vezér­igazgató-helyettese rámuta­tott, hogy a világ élelmiszer- termelésének növekedése nem tart lépést a népszapo­rulat miatt is gyorsabban bővülő kereslettel. Jelenleg mintegy negyedmilliárd em­ber számára az alapvető élelmiszer-ellátás sem bizto­sított, egymilliárdra tehető azoknak a száma, akik egy­re kevesebb kalóriatartalmú táplálékhoz jutnak. A hely­zeten változtatni csak akkor lehetséges, ha a világ orszá­gai, felismerve egyre fokozó­dó kölcsönös függőségüket szolidaritást vállalnak, s a megértés és együttműködés politikáját választják a világ élelmiszer-ellátásának biz­tonsága érdekében. Az elmúlt két évtizedben a magyar élelmiszer-gazda­ság több ágazata a világ él­vonalába jutott — számolt be a hazai eredményekből Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Annak ellenére, hogy Ma­gyarország a világ mezőgaz­daságilag hasznosítható terü­letének csupán 0,15 százalé­kával rendelkezik, jelenleg már a világ mezőgazdasági termeléséből 0,8 százalékkal részesedik. A gyors fejlődés eredményeként az agrárága­zatok termékeinek egyne­gyedét külföldön értékesítik. A mezőgazdasági termelés­ben a nagyüzemek meghatá­rozó szerepet játszanak, de az elért eredményekhez nagymértékben hozzájárult az a sikeres együttműködés, amelyet a nagygazdaságok a kistermelőkkel alakítottak ki. Az integráció révén Ma­gyarországon a kistermelők állítják elő a mezőgazdasági termelés 20 százalékát. A nagyüzem és a kistermelők között kialakított önkéntes gazdasági kapcsolatokon ala­puló munkamegosztás olyan sajátossága a magyar mező- gazdaságnak, amely iránt a fejlődő országokban is ér­deklődnek. Magyar szakem­berek tapasztalataik átadá­sával mind eredményeseb­ben segítik a harmadik vi­lág országaiban az agrárter­melés fejlesztését. Magyar termelési rendszereket alkal­maznak többek között Mexi­kóban és Brazíliában. Az el­múlt években megteremtet­ték a komplex technológiák exportjának feltételeit is, így több országban építettek szakosított állattartó telepe­ket. Emellett különböző fej­lesztési programok megvaló­sításába is bekapcsolódnak, például a közelmúltban 130 magyar szakember utazott Algériába, hogy segítsen a helyi mezőgazdaság korsze­rűsítésében. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese ked­den, a Parlament Gobelin- termében fogadta a Római Klub ülésén részt vevő tudó­sokat: Aurelio Peccei, Nurul Iszlám, J. S. Shirjaev, John Harris, Romesh Thapar, Khalid Tahsin Ali, Miguel Urrita, Alexander King pro­fesszorokat. A találkozón részt vett Kapolyi László ipari minisztériumi állam­titkár és Bognár József akadémikus. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents