Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-24 / 226. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 24., szombat * 3. Nagyobb export Konvertibilis ötvenmillió Vásárdíj ürügyén ... Kenyeret, süteményt tessék! A vásárdíjjal jutalmazott mézes tortalap-család (Fotó: Kőhidi) Magamban mosolyogni szoktam, amikor olyan köny- nyeden mondom ki a tíz- és százmilliókat. Érzem, sejtem, feltételezem, hogy ezek irdatlan nagy számok, de köznapi képzetem legfeljebb a tízezreket fogja fel. Hát még ha a milliókhoz hozzátesszük a konvertibilis minősítést, akkor hol tartunk? Ez a szó annyit tesz, hogy átváltható. Tehát olyan forint, amelyik tetszés szerint alakulhat át más értékmérővé, attól függően, hogy birtokosa mit akar vele kezdeni. Ebből a „varázserejű” pénzből ötvenmillió... ? Ennyit kér a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat a banktól ahhoz, hogy a már elkerülhetetlen rekonstrukciót megkezdhesse. Szoktuk mondani: kérni lehet. De — megadják-e? — Minden jel arra mutat — kaptam a választ. Csak úgy: nem adják Amint azt már megírtuk, a húsipari vállalat különböző gazdaságokkal társult, hogy az így összeadott harmincmillió forintot is felhasználja az építkezéshez. De a végösszeg ennél jóval több, úgy másfél száz millió körüli. — Ki az, aki ennyi pénzt ad manapság? — Senki — mondta Molnár Gábor igazgató. — Kölcsönöket kell felvennünk. Kapunk az iparágtól is, a banktól is, hozzátesszük a magunk pénzét és akkor a társult gazdaságok tőkéjével együtt megvan” a szükséges pénzmennyiség. — Mihez kell a konvertibilis forint? — A berendezések egy részéhez. Azokhoz, amiket csak külföldön tudunk megvásárolni. — Még csak azután fognak |hozzá a beszerzéshez? — Az késő lenne. Előzetes tárgyalásokat már folytattunk a külkereskedelmi cégen keresztül. Tulajdonképpen már csupán a pontot kell kitenni az irat végére. — Mi lesz a kölcsönnel? — Kértük, hogy öt év alatt fizethessük vissza a konvertibilis kölcsönt. Miután a rekonstrukció révén, az exportunkat bővíteni tudjuk, a kölcsönigényünket reálisnak minősítették. Az is természetes, hogy a törlesztést csak az új üzem teljes működése után tudjuk elkezdeni. A kért határidő 1991, A valutához csak megfelelő áruért lehet hozzájutni. Több szarvasmarhát A mostani vágóvonal mellé megépítik majd az újat, amin szarvasmarhát és juhot dolgoznak fel. Tulajdonképpen különböző húsféleségeket exportálnak majd. Marad tehát a belső piacra is, bővebben, mint eddig. Az új üzemnek a kapacitása szükségessé teszi a szarvasmarhák felvásárlásának a fokozását. Ezt azonban nem lehet a véletlenre bízni. A társult gazdaságoknak az élő állatok felnevelése lesz a feladatuk. Miután tőkéjük nyomán ők is érdekeltek abban, hogy a vállalat gazdaságosan termeljen, az úgynevezett „alapanyag” biztosítása közös érdekük. Az exporthoz hozzátartozik a nagyon komolyan vett higiénia is. A piac ebben a tekintetben nem elnéző. Any- nyira nem; hogy a vevő a saját emberével ellenőrizteti a vágó- és feldolgozó üzem munkáját. Pardon pedig nincs. Miután minden pénzre megy, a húsiparnak érdeke, hogy a követelményeknek megfeleljen. Ma már a vevő nem köny- nyen adja a pénzét sehol sem. I Minden mehet A munkát még ebben az évben el kell kezdeni és 1986-ban az üzemnek már működnie kell. • — Nem szorítanak a határidők? — Kényelmeskedésre nincs lehetőségünk — jegyzi meg az igazgató. — De jó előre számoltunk mindennel. A tervek már a rendelkezésünkre állnak. A munkát saját beruházásban végezzük, mert ezzel is tetemes mennyiségű pénzt tudunk megtakarítani. Az építkezést a tanácsi építők vállalták. — Saját beruházás? Kikkel? Hogyan? — Megbeszéltük a vállalaton belül. Azt is, hogy megfelelő módon honoráljuk azokat, akik ezt a pluszt magukra vállalták. Ma már minden ésszerű lehetőséget ki kell használnunk nekünk is. Az építkezés nem zavarja majd a meglevő üzemet. Az új épület közvetlenül csatlakozik a mostani területhez, méghozzá úgy, hogy a vágóhíd bővíthető legyen. Hiszen azok a berendezések, amelyek ma még kiszolgálják a feladatokat, teljesen elavultak. A műszaki eszközöket a monori Mezőgép gyártja. A berendezés óránként tizenhat szarvasmarha feldolgozását teszi lehetővé. A hűtőcsarnok pedig másfél műszak termelését képes magába foglalni. Már a következő A valamikori, modern vágóhíd és feldolgozó gépsor szinte műszaki emlékmű ma már. — A tröszt vezérigazgatója, Faludi Endre a megye illetékes vezetőivel tárgyalt arról is, hogy a mostani üzemmel mi történjék. A meglevő épületeinket átalakítjuk, mindre szükségünk lesz, és a sertésvágó és feldolgozó üzemet teljesen újjáépítjük. A megoldás módját is megterveztük már. Mindezt jó hallani, de a kérdés marad: mikor lesz belőle valóság?. A, tröszti utasítás úgy szól, hogy még ennek az ötéves tervnek a keretében kell a felkészülést befejezni az új munkára, és a következő ötéves terv elején kell valóra váltani mindazt, amit a papírra rögzítettek. Mindebből az is kiviláglik, hogy a most kért konvertibilis ötvenmillió csak a gyöngyösi vágóhíd teljes újjászületésének az egyik „felét” szolgálja. G. Molnár Ferenc Az idei BNV-n a kiállítók között szerepelt a. Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat is. Tizenegy terméküket mutatták be, köztük többféle kenyeret, tartó® és édesipari árukat. A vaníliás, citromos és fahéjas ízesítéssel készült mézes tortalap-csalá- dot vásárdíjjal jutalmazták. Nemcsak azért, mert választékot bővít, hanem azért is. mert minőségét tíz ' napig megőrzi. Mit jelent ez a díj a gyártónak? — Elsősorban erkölcsi elismerést, bár feltétlenül segít az új termék bevezetésében. A vásárlók talán jobban keresik, veszik majd — vélekedik Zöldi Györgyné, a vállalat termelési osztályának technológusa. — Az ötletet egyébként az adta, hogy a korábban ismert félkész pis- kótattortákat otthon a háziasszonyoknak fel kellett vágniuk. Most gyárilag szeletelt lapokat vásárolhatnak. A termeléshez szükséges gép rendelkezésünkre áll, hiszen ugyanezen készül a pis- kótarolád is. A tíznapos minőségi szavatosság elsősorban a méz természetes tartósító hatásának, illetve a penésze- sedést gátló adalékanyagnak köszönhető. A tortalapokat a bélapátfalvi sütőüzemünkben készítik, 27 forintért már kaphatók a boltokban. A tervek szerint a gyöngyösi cukrászüzemünk is gyártja majd, tehát a megyei, sőt a borsodi igényeket is ki tudjuk elégíteni. Gyöngyösön egyébként a későbbiekben krémmel is töltik, így darabáruként értékesíthetjük. A tortalapokból otthon kitűnő zser- bó, vagy más krémmel ízesített sütemény készíthető. — Milyen újdonságokat várhatunk még? — Nemsokára megjelenik az egri tartós kenyér. A fóliás csomagolású termék hat napig frissen tartható. Ez a tény nemcsak a fogyasztóknak jó, piacra kerülése után, mi is csökkenthetjük a biztonsági tartalékunkat, melynek nagy része minden hét végén, illetve ünnepen a gyárban marad. Másik újdonságunk a Róka Rudi névre hallgató töltött ostyaszelet. A szűkösebb anyagi helyzet miatt az édesipari termékeket általában nehezebben lehet értékesíteni, ám az ilyen olcsó, kis kiszerelésű árut keresik a vevők. Ünnepek előtt kelendőek a műanyag figurákban forgalomba hozott cukorkáink is: Ha van, akkor miért nincs? — örvendetes, hogy csomagolt kenyeret is vásárolhatunk majd, hiszen az ezzel kapcsolatos higiénés kifogások többször elhangzottak már. De mi az oka annak, hogy az üzletekben bizonyos napokon korán elfogy a kenyér, a gyárban viszont megmarad az e célra sütött biztonsági tartalék? — Valószínű egymásra mutogatásnak minősíti, de szerintem a rendelés hibád- zik. Ha esetleg reggel nincs, elfogadom, a mi hibánk, mert baj történhet a gépékkel, emiatt is késhet a szállítás. De ha délután vagy este hiányzik, annak csak a kereskedelem. lehet az oka. Rendelés szerint sütünk, illetve a már említett tartalékból tudunk sütni. A boltokban pillanatnyilag hatféle kenyér között válogathatunk. Az alföldi helyett nemrég került forgalomba a kerepesi házi jellegű kerek kenyér, de aki a krumplisat, vagy a rozslángosat szereti, azt is megtalálja, sőt kapható rozscipó és Gra. ham-kenyér is. Az egrieknek naponta átlagosan 230 mázsát sütnek, 110 ezer darab péksütemény, valamint 30 ezer kalács, és töltelékes sütemény kerül a boltokba. A megye étvágya számokban napi 800 mázsa kenyeret, 300 ezer darab kiflit és zsömlét, 90—100 ezer darab süteményt takar. A vállalat idei első nyolchónapos termelési értéke 236 millió 400 ezer forint, ehhez kell számolni még az ötvenmilliós bolti forgalmat is. A legnehezebb fizikai munkát gépek végzik. Az 1-es számú Kenyérgyárban például a két sort óránként húsz mázsa kenyér hagyja el. A pékek feladata azonban ma sem könnyű, a sok szakmunkástanulóból — akik most többséggel lányok —, nem mindenki marad meg a „sütőlapátnál”. De kanyarodjunk vissza a gyártmány- fejlesztés témájához: sajnálatos tégy, de a fogyasztók keresik a különböző diétás készítményeket. Mit tud kínálni ezek közül vállalatuk? Gyártmányfejlesztés, gondokkal — Cukrosoknak diétás zsömlét, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek lecitines, korpás, búza- töretes kenyeret, az emésztési zavarokkal küszködők- nek a Graham-kenyeret. Ez utóbbit fogyasztják a Cukrosok is, bár ők jobban tennék, ha diétás zsömlét ennének. E készítmények választékának bővítése egyébként szívügyünk, örömmel teszünk eleget vállalatok felkérésének, ahol e termékeket bemutatjuk. A BNV-n kívül rendszeresen részt veszünk más kiállításokon, például az OMÉK-en, illetve a megyei rendezvényeken. A Mozaik ’83 árubemutatón például a hevesi kenyér díjazott termékünk volt. A figyelmet elsősorban az áru, de csomagolása is felkeltheti. Ez utóbbi soha nem lehet öncélú, vagyis arányban kell állnia a benne lévő áru értékével, elsődleges feladata pedig, hogy védje a terméket. Nos, a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat igyekszik megfelelni a követelményeknek. A csomagolóanyagul szolgáló dobozokat tervezőkkel készíttetik, s azokba zsűrizés után kerül az édesipari termék. Sokszor azonban éppen a megfelelő csomagolóanyag késlelti az áru piacra kerülését, mert a nyomdák több hónapos átfutással tudják vállalni a megrendelést. A gyártó tehát várni kényszerül, avagy egyfajta fehér termékként bocsátja útjára az édességet, mint például a jól ismert gyümölcs ízesítésű ostyarudakat is. A címkézés viszont szintén pénzbe, nem utolsósorban többlet- munkába kerül, a vállalat viszont amúgy is munkaerőgondokkal küzd. Ez tehát amolyan csuka fogta róka, róka fogta csuka helyzet... Fazekas Eszter Nekem szülőhazám... Beszélgetés dr. Varga-Sabján Lászlóval, a KISZ Központi Bizottsága titkárával az országos honvédelmi napokról „A haza védelme szocialista államunk egyik alapvető funkciója, a szocializmus építésének biztosítéka, a társadalom egészét érintő, folyamatos figyelmet igénylő feladat... Szocialista létünk, fejlődésünk megköveteli, hogy folyamatosan erősítsük a haza, az állam és közbiztonság védelmét, az államhatárok őrizetét. Az ifjúságnak, a fiatalok körében kifejtett honvédelmi nevelő munkának megkülönböztetett szerepe van a haza védelmében ... — Az idézetek, részletek a KISZ Központi Bizottságának az ifjúság honvédelmi neveléséről és felkészítéséről szóló határozatából. E határozatban a KISZ feladatairól esik a legtöbb szó. A dokumentumot lapozgatva a következő néhány mondat is figyelmet érdemel : „Legyenek rendszeresek a fegyveres erők napja alkalmából lebonyolított ifjúsági honvédelmi napok. A pákozdi győzelem kerek évfordulóin kerüljön sor az országos ifjúsági honvédelmi napok rendezvénysorozatára.” — Mi a célja az országos ifjúsági honvédelmi napoknak? — kérdeztük dr. Varga-Sabján Lászlótól, a KISZ KB titkárától. — Elsősorban, hogy az 1848 —49-es szabadságharc 135. évfordulóján a fiatalok találkozzanak és a hazafias-honvédelmi nevelés kérdéseiben tapasztalatot cseréljenek a fegyveres erők vezetőivel, tisztjeivel és tiszthelyetteseivel, ifjúkommunistáival. A találkozó során juttassuk kifejezésre, hogy a Magyar Néphadsereg, a BM Határőrség, a Magyar Nép- köztársaság Rendőrsége, a Munkásőrség méltó örököse, folytatója haladó nemzeti és katonai hagyományainknak, mutassuk be, hogyan és milyen eszközökkel vesznek részt a fegyveres erők fiataljai a haza védelmében, az ország közrendjének és köz- biztonságának, az államhatár sérthetetlenségének biztosításában. — A mostani találkozónak szeptember 23-a és 25-e között Székesfehérvárott, illetve Pákozdon mi lesz a legfőbb programja? —• Szeretnénk, ha a tapasztalatcserén téma lenne: a KISZ programja a fegyveres erőkről és testületekről, a fiatalok felkészítése a fegyveres szolgálatra, az Ifjú Gárda és az Űttörő Gárda szerepe, a fiatalok hazafias-honvédelmi nevelése. A meghívott fiatalok honvédelmi versenyeken, vetélkedőn vesznek részt, a fegyveres erők és testületek technikai és harcászati bemutatókat tartanak. A központi rendezvény — köztudott — Pákozdon és környékén lesz a KISZ KB, a Magyar Úttörők Szövetsége, a KISZ Fejér megyei Bizottsága, a HM, a BM, a BM Határőrség, a Munkásőrség, valamint az MHSZ OK szervezésében. — Lapozgatva a program- füzetet, álljunk meg egy pillanatra a „Nekem szülőhazám ...” elnevezésű játéksorozatnál, amelynek döntőjéhez érkeztünk. Kérem, összegezze e játék tapasztalatait. — A lakosság, a tanuló és dolgozó ifjúság hazafias, honvédelmi és történelmi tudatának fejlesztését tűztük ki célul. Tudatosítani akarjuk, hogy az aktív, cselekvő hazaszeretetünk folytatása, kiteljesedése a szocialista hazafiság, amelynek elmélyítése, erősítése érdekében támaszkodni kell arra a tárgyi és szellemi örökségre, tapasztalatra, melyet népünk történelme folyamán létrehozott. Nemzeti történelmünk jobb megismerése, haladó, forradalmi hagyományaink ápolása, az igazi hazaszeretet és internacionalizmus példát állít az ifjúság elé. A honvédelmi nevelésben fokozottabban éreztetni kell, véleményem szerint, a nemzeti örökségségünk aktivizáló, cselekvésre ösztönző hatását. Az ifjúság hazafias, honvédelmi és internacionalista nevelésében hatékonyabb eszmei és gyakorlati támogatást kell adni az iskoláknak. Csak így lehet továbbfejleszteni az általános és középiskolai, az üzemi és intézményi közösségek fiataljainak egymást segítő, megismerő kapcsolatait. A játéksorozat követelménye — többek között — a magyar nép és a magyar •emzet olyan történelmi időszakainak áttekintése az államalapítástól kezdve, amelyek az adott* történelmi korszakban jelentősek voltak. A résztvevők idézzék fel a honvédő és szabadsághar. cos elődeink hősi példamutatását, ismerjék az ifjúság forradalmi és társadalomformáló tetteit e korszakokban. Számoljanak be szocialista építőmunkánk eredményeiről ... Tehát méltó módon képviselik a döntőbe jutottak a játékban részt vevő több százezer fiatal társaikat — mondotta befejezésként dr. Varga-Sabján László. (A. S.)
