Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-03 / 208. szám
\ NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 3., szombat 3. A KSH FELMÉRÉSE SZERINT Hétszázmillió levél, 1,3 milliárd hírlap Két különleges: északi passzív, déli aktív Hogy vannak — és meddig...? Egy igazi szeszkazán - hajóból „kiszerelve" Még most sem felesleges...! Hajnali kép: Egy kis készlet — és rend az egri hűtőházban. .. .. .amelynek udvarán egymás után telnek meg a tehergépkocsik platói, a friss zöldség és gyümölcs rövidesen az elA Központi Statisztikai Hivattál felmérése szerint tovaiy év végén 3190 pos- taihiviaital működött az országban, ebből 137 Budapesten és 3053 vidéken. A postákon továbbított levelek száma meghaladta a 700 milliót, tíz év alatt csaknem 100 millióval növekedett. Ugyanakkor az ajánlott, az expressz és a légipostái küldemények száma csökkent, ami feltehetően az időközbeni tarifaemelkedések következménye. A posta évről évre több hírlapot vesz át terjesztésre, ezek száma tavaly már meghaladta az 1,3 milliárdot. Táviratokból is valamivel ke- vesébbet adoitt fel a lakosság tavaly, mint a megelőző években, ezek száma azonban így is meghaladta a 11 millióit. A statisztika szerint tavaly a távíró és távbeszélő- hálózat 26 786 kilométernyi légvezetékkel és 52 096 kilo. méternyi kábellel bővült. A hálózat hossza az év végére meghaladta az 5,4 millió kilométert. A távbeszélő főközpontok befogadóképessége 802 595 volt, ennek több mint a fele Budapesten, az alközpontoké 733 000, ezek nagyabb hányada vidéken. Az ikervonalak száma valamivel meghaladja a kü- lönvonalú telefonokét. A 431 628 lakásban felszerelt telefonkészülék közül 270 303 működik Budapesten, a többi vidéken. A teljes innovációs folyamat egységes finanszírozására vállalkozik a közelmúltban alakult Építőipari Innovációs Alap, amelynek tevékenységi körébe építő- és építőanyagipani műszáki fejlesztések, és az azokhoz kapcsolódó beruházások tartoznak. Gazdaságosnak Ígérkező vállalkozások esetében nemcsak a kutatás és fejlesztés ráfordításainak fedezésére nyújtanak innovációs kölcsönt, hanem a fejlesztések folytatását, illetve hasznosítását biztosító beruház ásókra is. Az új innovációs pénzintézetet az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Állami Fejlesztési Bank 300 millió forintos alaptőkével hozta létre. Az Építőipari Innovációs Alap elsősorban olyan vállalkozásokat támogat, amelyek hozzájárulnak a devizabevétel növekedéséhez, elősegítik a gazdaságos import- megtakarítást, korszerűsítik a termékszerkezetet, illettve biztosítják az anyagáé energiatakarékosabb termelést. Az eltelt két hónap során több mint harminc hazai partnerrel vette fel az alap a kapcsolatot, jelenleg mámtegy 20 innovációs ötletet, javaslatot, illetve konkrét pályázatot vizsgálnak a szakMegkezdődött a napraforgó feldolgozása a növény- olajipar öt gyárában. Más évekhez képest két héttel előbb indulhatott a szezon, mivel a termés gyorsabban érett be. A tapasztalatok szerint a nyári szárazság -a napraforgót sem kímélte, ezért valamivel kisebb termésre számítanak az üzemek az eredetileg terveA 100 lakosra jutó telefonok száma országosan átlagban 11,7, A fővárosban jobb a telefonellátottság, itt száz lakosra — a nyilvános és közületi «telefonokat is figyelembe véve — 33 te'e- fon jut, míg vidéken mindössze hét. összehasonlításiként: Ausztriában 100 lakosra 40, Oséhszlovákiáhan 21, Görögországban 28, Jugoszláviáiban 9,5, az NDK-ban 19 távbeszélő állomás jut. Hazánkból külföldre több mint 4,7 millióan telefonáltak, valamivel kevesebben, minit egy évvel korábban, viszont növekedett a beszélgetések átlagos ideje. Külföldről mintegy 300 ezerszer telefonáltak hazánkba, ez az előző évhez képesít némi növekedést mutat, de nem éri el az 1970-es évi szintet. A telex-előfizetők száma tíz év alatt csaknem négyszeresére növekedett országszerte, annak ellenére, hogy nem létesítettek új telex-központokat. A televízió-előfizetők száma az elmúlt évben nem módosult jelentősen, évek óta 2,8 millió körül mozog. A megyék közül Pest megye vezet 237 545 televízióval, s a legkisebb megyében, Nógrádban a legalacsonyabb az előfizetők száma, 63 551. emberek. A legígéretesebb pályázatok közül az első szerződéseket előreláthatólag már szeptemberben aláírják. Az innovációs pénzintézet maximálisan öt—hat évre nyújt kölcsönöket, de a pénzeszközök forgásának gyorsítása érdekében előnyben részesíti a rövidebb lejáratú, gyorsabban megvalósítható műszaki fejlesztéseket. Abban az esetben, ha iaz innovációs pénzintézet alaptőkéje nem elegendő, lehetőség van arra, hogy azt az alapítók, vagy más gazdálkodó szervezetek kiegészítsék. Az Építőipari Innovációs Alap a jövedelmezőségi elvárásoknak és a népgazdasági céloknak egyaránt megfelelő akciókra kötvényt iis kibocsáthat. Tőkeerejét és kockázatviselő képességét meghaladó egyes innovációk esetében pedig a finanszírozásba más pénzintézeteket, illetve gazdálkodó szervezetekét is bevonhat. Amennyiben egy-egy műszaki fejlesztés jövedelmezősége az átlagosnál kedvezőbbnek ígérkezik, az innovációs pénzintézet tervezi, hogy kölcsönök helyett tőkejuttatással. társuló tagként a közös nyereség-veszteség-vi- selés kockázatával vesz részt az egyes akciókban. zetttnél. így is megfelelő mennyiségű nyersanyagot biztosít a mezőgazdaság az Iparnak a jó színvonalú hazai ellátás feltételeinek megteremtésére. Az első tételek olajtartalma is kevesebb, a szakemberek szerint azonban a későbbi érésű magvak már megfelelőnek ígérkeznek. — Jó reggelt, nyilatkozó: tért jöttünk. Mire ő: — Nem adhatnék inkább egy kis zöldséget, gyümölcsöt vagy — vásárlási tanácsot...? Nem, így nem lesz jó, így túlságosan tapintatlan. Néhány korábbi újságcikkből és a tömegkommunikáció egyéb csatornáján érkezett információból ugyanis köny- nyen arra következtethetünk, miszerint haldoklik, legalábbis nagybeteg a ZÖLDÉRT, ily módon maximális tapintatra lehet ma szüksége. Másrészt viszont kétségtelen, hogy árügyekben, akadozó ellátásban igen-igen sokan és sokat kárhoztattuk ezt a céget, s nem egészen alaptalanul. Bőséges termés esetén csak hosszas könyörgés, veszekedés végén vették át a szerződésben megjelölt időben és mennyiségben a kérdéses terméket, beépültek a termelő és a fogyasztó közötti — gyakran egyébként is indokolátlanul hosz- szú — láncolatba, s uralták a mezőnyt a mi, vagyis a vevők kárára. A helyzet tarthatatlanságát felismerve néhány helyen már meg is szűnt a ZÖLDÉRT, funkcióját — ahol erre lehetőséget láttak — a fogyasztási szövetkezetek vették át. Ezek előrebocsátása után kérdezzük Patkó Józseftől, a ZÖLDÉRT Heves megyei igazgatójától: — Hogy vannak? És meddig ... ? — ha ugyan nem tapintatlanság most effélékkel előhozakodni. — Egyáltalán nem — hangzik a válasz. — Nálunk még nagyon korai lenne zárásról, a való lehúzásáról beszélni. Mi úgy tapasztaljuk, hogy működési területünkön — amely mesz- sze túlmutat megyénk határain — még sok és jelentős feladatunk van az áruellátás zavartalan biztosításában és természetesen az árak kialakításában. Ezzel kimutatást vesz elő. Ez1 az egyik legutóbbi, az 1983. augusztus 18-i felvásárlási és exporthélyzet szerepel rajta, és az összehasonlítási lehetőség biztosítására a pontosan egy esztendővel ezelőtti nap adatai is. Nézzük a fontosabbakat: paradicsomból idén a mai napig 805 tonnát vásároltak fel, tavaly ilyenkor 951-nél tartottak. Zöldpaprika: 547 tonna (tavaly: 604); újburgonya: 567 (347); uborka: 1125 (1047), sárgadinnye: 166 (156), görögdinnye: 7272 (4864). És a gyümölcsök ... Alma: 48 (25), szőlő: 43 (45), kajszibarack: 329 (408), meggy: 518 632, őszibarack: 149 (193). Ami pedig az exportot illeti, a kimutatás egyik leginkább szembetűnő adata szerint vöröshagymából most 87 tonnánál tartanak, egy esztendővel ezelőtt pedig — e téren — még sehol sem voltak. Paradicsom: most 8 tonna (tavaly ilyenkor 22), zöldpaprika: 64 (12), főzőtök 26 (33), görögdinnye: 1324 (4440). Kajszibarack: 160 (33), meggy : 233 (228), egyéb gyümölcs: 149 (29). Természetesen még nagyon sok más adat is lenne — néhány kedvezőtlenebb is —, végső soron azonban pontosan kimutatható, hogy a ZÖLDÉRT alapvető tevékenységében, a felvásárlásban, illetőleg a zöldség- és gyümölcsfélék hazai értékesítésében és exportálásában nem visszaesésről, hanem összességében inkább fejlődésről beszélhetünk, annak ellenére, hogy idei tavaszunk és nyarunk termése a csapadékhiány, a nagy szárazság miatt sok tekintetben mesz- sze elmaradt a várakozástól. Egyelőre tehát az a helyzet, hogy — ha dicsérni nem is muszáj — temetni sem kell még a megyei ZÖLDÉRT vállalatot. Erről beszélgettünk egy kis körút során Hídvégi István igazgatóhelyettessel, aki elsőként az egri hűtőházhoz kalauzolt. Itt a vezető, Bán Imre ad részletes felvilágosítást, miközben a példás rendet mutató tárolóhelyiségekben zökkenésmentesen folyik a friss zöldségek, gyümölcsök „kiszerelése”. Még alig múlt hajnali 6 óra, de már befejezéséhez közeledik a kiszállítás, a piacok és a boltok már áruval feltöltve várják a vevőket. — Hűtőházunk éves forgalma évi 15 600 tonna, és ebből tízezer tonnát a zöldség és a gyümölcs tesz ki — mondja a hűtőház vezetője. Pénzben mérve 95 millió forint a kiskereskedelmi forgalmunk. Emellett 62 saját boltot, 40 áfész-zöldségboltot és 40—50 üzemi konyhát, illetve éttermet, üdülőt látunk el. Terménytáp-forgalmazás- sal is foglalkozunk most már nyolcadik éve, és így a háztáji állattenyésztést is támogatjuk ... —, és Bán Imre sorolja, miből mennyit forgalmaztak eddig, hogy a 15 évvel ezelőtt átadott hűtőházban most fejeztek be egy kétmillió forintos rekonstrukciót. A nagy dömpingre, a szeptemberben kezdődő alma, vöröshagyma és burgonya tárolására készülnek jelenleg, de lesz hely természetesen a zöldségfélék további képviselői — répa, gyökér, kelkáposzta stb. —, valamint tojás tárolására is. — összesen egyébként négy kirendeltségünk van — ad teljesebb képet munkájukról Hídvégi István, immár útban a káli „csomópont” felé. — Két hűtőházunk működik, egyik a már látott egri, ez 2400 tonna kapacitású és a gyöngyösi, amelynek kapacitása 800 tonna. Ami az áruellátást illeti, az véleményünk szerint kiegyensúlyozott, jóllehet az általunk „északi passzív" résznek nevezett terület zöldséggel és gyümölccsel való ellátása is a mi feladatunk. (Pétervásáráról és környékéről van szó, amely domborzati és éghajlati viszonyai miatt minősül passzívnak — legalábbis zöldség-gyümölcstermelés tekintetében.) Mire pedig a vállalati Volgával megérkezünk Kálba, számos fontos további részletet tudunk meg az igazgatóhelyettestől. Elsőként említi, hogy a burgonya, a paprika, a paradicsom és néhány egyéb nélkülözhetetlen zöldség náluk a „kiemelt” cikkek között szerepel, ezek nem kerülhetnek hiánycikklistára. Gazdálkodási szempontból igen lényeges, hogy a ZÖLDÉRT exporttevékenysége a korábbinak négyszeresére emelkedett. Ezen belül különösen a tőkés országokba irányuló exporttevékenység növekedett, de megduplázódott a rubelelszámolású is. Mindenesetre tény, hogy július 31-ig a lakosság számára zöldségből, gyümölcsből és burgonyából összesen 10 865 tonnát értékesítettek. Ami pedig az exportot illeti: a vállalat gyöngyösi hűtőházában Grósz József vezetésével működik a HUNGARO- FRUCT Zöldség-Gyümölcs Külkereskedelmi Vállalat irodája, és ezen keresztül eddig ez évben 27 500 tonna árut szállítottak külföldre, tíz százalékkal többet, mint tavaly. — Hogy teljesebb legyen a kép, hadd említsem még meg — jegyzi meg a Kálba érkezés előtt az igazgatóhelyettes —, hogy Egerben (Soós Ferencné vezetésével) tartósítóüzemünk működik, ahol hagyományos módszerekkel évente 700 tonna káposztát, almapaprikát és uborkát érlelünk. És van egy régi szeszfőzdénk, amelynek Papp Gábor a vezetője. Ez a kis üzem most 25 ezer tonna ipari alma tárolására és ki- főzésére készül fel, fő nevezetessége pedig, hogy hajó- kazánnal működik, évi 65 ezer hektoliter-fokot produkálva. Sok mindenre fény derült tehát a rövid úton, és már meg is érkeztünk a káli göngyölegtelepre, ahol a zöldség-gyümölcs forgalmazáshoz szükséges ládák, zsákok készítése az első számú feladat, mint azt Birgenstok István kirendeltségvezetőtől megtudjuk. — Emellett — mondja — hozzánk tartozik a felvásárlás szervezése az „aktív” hevesi—tarnamérai területről. Ez a zöldség-gyümölcs mennyiség elsősorban a megye és a megyeszékhely ellátását szolgálja, de szállítanak innen Budapestre, a Borsod megyei iparvidékre és a Dunántúlra is. Mindez igen szép, azonban nem feledteti, hogy itt bizony most gyengébb a felhozatal: a káli telepen idén 140 vago- nos kiesésre kell számítani! Hogy a végső benyomás mégsem kellemetlen, arról Papp János, a gyöngyösi hűtőház vezetője gondoskodik. Arról tájékoztat ugyanis, hogy a megyei ellátási feladatok mellett sikerrel oldják meg — közösen a HUN- GAROFRUCT-tal — az exportszállításokat. — Most indulnak az első almaszállítmányok — mondja és meg is mutatja Papp János. — Tőkés piacra — elsősorban Bécsbe — ezer tonna almát és 300 tonna körtét fogunk szállítani. Amit most látunk, az csak a kezdet... — Az viszont folyamat és gyakorlat nálunk, és erről ne feledkezzünk meg — kéri, immár hazafelé Hídvégi István —, hogy a kor követelményeinek megfelelően magunk is az áru útjának rövidítésére törekszünk. Ennek jegyében már 500 tonna árut szállítunk közvetlenül a ZÖLDÉRT elárusítóboltjaiba. Az „üzletnek” ez talán nem mindig a legjobb, de a vevő elégedett lehet: olcsóbban vásárolhat. Mit mondhatnánk erre? — így legyen. B. Kun Tibor Még néhány forduló az elektromos targoncával és indulhat Gyöngyösről az első kamion alma. Irány: Bécs... (Fotó: Perl MártonJ Gazdaságosnak ígérkező vállalkozásokhoz Építőipari Innovációs Alap Megkezdődött a napraforgó-feldolgozó idény
