Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-20 / 222. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 20., kedd 1. fl kiegészítő, kisegítő gazdaságról iii/i. Sok embert foglalkoztató és választ igénylő kérdés, amely a kiegészítő, kisegítő gazdasággal összefüggésben napjainkban jelentkezik. Beszélnek második gazdaságról, másodlagos gazdaságról, kiegészítő, kisegítő, árnyék-, háttérgazdaságról stb. A lényeg nem is az elnevezésen van, hanem azon, amit értünk alatta — az legyen a fontos ezeknek a kifejezéseknek a tartalma, a lényege azonos, mert a döntő, a meghatározó szerepet a szocialista ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, szolgáltatás végzi. Ehhez viszonyítva a kiegészítő, a kisegítő gazdaság, nak másodlagos a tevékenysége. A nemzeti jövedelem termelésében is kiegészítő, kisegítő igen minimális szerepet tölt be. Gazdasági, társadalmi szerepükhöz viszonyítva azonban többszörös a morális, a közérzetet befolyásoló, a szemléletet alakító hatása. Az iparban és a szolgáltatásban a kiegészítő, a kisegítő gazdaságok működését a fokozott érdeklődés, a viták, helyenként pontatlanság és összekuszáltság jellemzi. Sokan bár ugyanazt mondják, de mást értenek alatta. A tömegkommunikáció az állami vállalatok és szövetkezetek rovására aránytalanul sokat és gyakran félreérthető módon foglalkozik a kiegészítő és kisegítő gazdaságokkal. Nos, mi a lényege ennek a munkának, melyek azok a fő tevékenységi formák, amelyek ide tartoznak? A lényeg: a termelői és fogyasztói szükségletek jobb kielégítése, pótlólagos erőforrások feltárása, a gazdasági szervezetek nagyság szerinti összetételének javítása, a kistermelés szervezettebbé tétele, a társadalmilag hasznos kollektív és egyéni kezdeményezések kibontakozása, a töredékmunka hasznos letöltése, a nem legális tevékenység, a kontármunka visszaszorítása! A legátfogóbb új szervezeti formák a következők: — a vállalati gazdasági munkaközösség; — a kereskedelemben és vendéglátásban a szerződéses üzemeltetés; — a magánvállalkozások gazdasági munkaközösségenként; — és a korábban már meglevő magánkisipari és magán-kiskereskedelmi tevékenység bővülése. A kiegészítő, kisegítő gazdaságban működő különféle gazdálkodó szervezetek feladata, hogy elsősorban azokon a területeken vegyenek részt a szükségletek hatékony szolgálatában, ahol a szocialista szervezetek azokat nem, vagy nem kellő hatékonysággal elégítik ki. A kisüzemi szervezetek nem alkotnak elkülönült önálló szektort gazdaságunkban. Ezeket a tulajdonformák viszonylagos sokfélesége: állami tulajdon, szövetkezeti tulajdon, egyéni tulajdon, illetőleg ezek társulása, együttműködése, ésszerű munkamegosztása jellemzi. A termelőeszközök döntő többsége továbbra is állami tulajdonban marad, még akkor is, ha egyik-másik állami vállalat szerződéssel bérbe adja azokat. Az új szervezési formák többsége az állami és szövetkezeti tulajdonhoz kapcsolódik. A kisüzemi termelés kapcsolódása a nagyüzemi szervezetekhez és beépülése a gazdaságirányítás rendszerébe lehetőséget teremt a szocialista tulajdon egészének hatékonyabb funkcionálására és a társadalmi össztevékeny- ség kibontakozására. A kisegítő, kiegészítő gazdaságok elsősorban szolgáltatási, kereskedelmi, gazdaságszer. vezési, ügynöki feladatok ellátására jöttek létre, de a termelés területén is éreztetik hatásukat. Az elmúlt évben ezekben a szervezetekben 4,5 milliárd forint termelési értéket hoztak létre, a nemzeti jövedelmet 0,3—0,4 százalékkal gyarapították. Az új szervezeti formák döntő többsége a szocialista szektorhoz kap. csolódik, s a résztvevők nagyobb része tevékenységét kisegítő jelleggel végzi, közel 75 százaléka főfoglalkozását megtartotta. A nem szocialista szektorhoz tartozó kiegészítő és kisegítő gazdaságokban való részvételnek is alapfeltétele a személyes munkavégzés. A pénz felhalmozásának lehetőségei alapvetően nem haladják meg a kisiparban hosszabb ideje meglevő és társadalmilag elfogadható mértéket. Természetesen a személyes jövedelmek vállalkozási formánként eltérőek. A vállalati gazdasági munkaközösségekben tevékenykedőknek a bérszintje mintegy 2—3-szor nagyobb az átlagosnál. A résztvevők azonban itt szervezettebben, nagyobb intenzitással dolgoz-1 nak, az átlagosnál jobb képességűek, fegyelmezettebbek — nemegyszer szocialista brigádok alakítanak munka- közösséget — határidőre és kiváló minőségben készítik el a munkát. (Folytatjuk) Dr. Vasas Joachim, a megyei pártbizottság osztályvezetője NEMZETKÖZI BEMUTATÓ Béke, szolidaritás, segítségnyújtás Szeptember 24—30. között Hajdúszoboszlón tartják az európai szocialista országok polgári védelmi elsősegély- nyújtó szakaszainak bemutatóját, amelyet kétévenként rendeznek a Vöröskereszt szervezetek. Miként dr. Alföld]/ Árpád, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese és Perget Imre ezredes, a Polgári Védelem országos törzsparancsnokának első helyettese a Vöröskereszt székházában hétfőn a- sajtó képviselőinek elmondták: a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága erkölcsi, szakmai és anyagi támogatásával bonyolítják le a közös gyakorlatokat. Hét szakasz — köztük a magyarok képviseletében a Győri Keksz- és Ostyagyár elsősegélynyújtói — demonstrálja: felkészültek a sérültek gyors és szakszerű ellátására. A gyakorlat első részében feltételezett tűz, földrengés, közúti-vasúti baleset miatt, illetve hagyományos, vegyi fegyver által sérülteket részesítenek elsősegélyben. A gyakorlat második felében mindegyik szakasz feltételezett atomcsapás- sérültjeinek segítségére siet. E nemzetközi találkozón a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a magyar, a mongol, az NDK, a román, a szovjet Vöröskereszt-delegációk kölcsönösen tájékoztatják egymást a szakaszok felkészülésének és gyakorlatainak tapasztalatairól, a Polgári Védelem és á Vöröskereszt ez irányú tevékenységéről. Kevés helyen tartozik a hegesztőszerszámok közé a létra: Kéri Péter, a 200 m-es szállítógép hegesztője viszont enélkül aligha boldogulna Széndioxid védőgáz alatt hegesztéssel egyesíti Dudola József és Tóth László a cellák acélrészeit (Fotó: K. I.) A 6 tonnás cella emelése nagy figyelmet követel Molnár Sándortól és Miklós Istvántól Berendezések Petőfibányáról Minden bizonnyal a megye „legnehezebb” üzeme a Mátraalji Szénbányák pető- fibányai gépüzeme. Egyenként is több tucat tonnát nyomnak ugyanis azok a szalaghidak, melyek itt készülnek az oroszlányi szénbányák megrendelésére, vagy azok a szerkezetek, melyeket a paksi atomerőmű építésénél használnak fel, vagy amelyeket a selypi, petőházi cukorgyárak alkalmaznak. Mindemellett a NIKEX Külkereskedelmi Vállalaton keresztül külföldre is szállítanak különböző berendezéseket : legutóbb Jugoszláviába küldtek szénfejtéshez használt gépeket. Több a felújítás, javuló munkabiztonság Az ÉVM és az építők szakszervezete vezetőinek megbeszélése HÉTFŐTŐL: Próbaszüret Egerben A mezőgazdasági miniszter határozata értelmében ez évtől a helyi szakigazgatási szervek által alakított bizottság határozza meg a szüret időpontját. Ez a bizottság Egerben az elmúlt héten alakult meg a városi tanács ter- melés-ellátásfelügyeleti osztálya, az Egri Csillagok Termelőszövetkezet, valamint a borgazdasági kombinát szakembereiből. Határozatuk értelmében a próbaszüretet ezen a héten tartják a megyeszékhely termelőszövetkezetében, a háztáji szüretre pedig szeptember 24-én kerül sor. A „nagyszüretet” a bizottság döntése szerint három szakaszban bonyolítják le. Szeptember 24. és október 1. között a korai fajtákat — ottonel muskotály, saszla, zenit, rizlingszilváni, medoc és oportó — szüretelik. Ezt követi október 2-től 10-ig a leányka, a tramini, a zwei- gelt és a merlot szüretelése, majd végül, a harmadik ütemben, október 10. és 20. között a későn érő kékfrankos, a cabernet, az olasz- rizling és a vegyes ültetvények szürete következik. A borgazdasági kombinát ennek az ütemezésnek megfelelően készült fel az átvételre. Mint Bakondi Endre, a termelés-ellátásfelügyeleti osztály vezetője ezzel kapcsolatban elmondotta: az intézkedés fő célja az volt, hogy összhangot, teremtsenek a szüretelés és a felvásárlás között, ne fordulhasson elő, hogy például túl korán — vagy későn kezdjék a szüretet, és ezáltal gyengébb minőségű szőlő átvételére kényszerítsék a kombinátot. Azt is el kívánják érni ezzel a döntéssel, hogy minden szőlöfaj szüretére az optimális érési időpontban kerüljön sor. Jövőre ugyanezt az intézkedést a magántermelőkre is kiterjesztik. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési mi' niszter és Gjwjjpgyösi István, az Építő-, Fa- & Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára vezető munkatársaikkal hétfőn áttekintették együttműködésük tapasztalatait, az építő- és építőanyagipar gazdálkodásának főbb eredményeit, a közös munka további feladatait. Kiemelten foglalkoztak az ágazat 1983. évi várható eredményeivel, a bér- és munkaerőgazdálkodás helyzetével, a lakossági építőanyag-ellátás alakulásával, az 1984. évi tervezőmunka feladataival, valamint a szervezés fejlesztés időszerű teendőivel. Ennek alapján meghatározták az együttműködés főbb területeit. Megállapították, hogy az 1983. évi terv termelési és gazdálkodási előirányzatai összhangban a népgazdasági elvárásokkal, alapvetően teljesülnek. Tovább nptt a felújítási, fenntartási építések aránya. Az építésben javult Országszerte befejeznék a kender aratását; az idén együttesen 5600 hektáron termelt fontos ipari nyersanyagot jó ütemben szállítják az átvevő telepekre és a feldolgozó üzemekbe. A termés kevesebb ugyan a tavalyinál, de fedezi az ipar nyersanyag- szükségletét. Az idén állami elismerést nyert új hibrid kender mutatkozott be: négy gazdaságaz igények kielégítése. A nagyberuházások megvalósításának üteme megfelelő. A lakásépítés előirányzott feladata további erőfeszítésekkel teljesíthető. Az építőanyagipar túlteljesíti termelési előirányzatát, különösen a lakoKág építőanyag-ellátását szolgáló termékekből. Ennek ellenére a kialakult ellátási feszültség fokozatos feloldása további intézkedéseket igényel. A termelékenység és a hatékonyság javulása várhatóan meghaladja az előirányzatokat, a bérek a teljesítményekkel összhangban növekednek. A létszámcsökkenés a tervhez közel állóan alakul. AZ ÉVM és a szakszervezet vezetői megállapodtak az 1984. évi tervező és irányító munka közös teendőiben. Megkülönböztetett figyelmet fordítanák a vállalt tervezőmunkára, ezt irányelvekkel, tájékoztatókkal segítik. Egyetértenek a kiemelt jelentőségű közös feladatokban, amelyek az építési igények ban termelték 50 hektáron. Az új hibrid jól vizsgázott: kevésbé sínylette meg a rendkívüli aszályt, magasabbra nőtt a köztermesztésben lévő fajtáknál. Nemcsak terméshozamban múlta felül azokat, hanem beltartalmi értékben is. Az új kenderfajtát a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutató Intézetében állították elő. Mivel az mind jobb kielégítését, a minőség és a hatékonyság további javítását szolgálják. Ehhez fejleszteni szükséges az építőipar szervezeti és belső irányítási-érdekeltségi rendszerét. Bővíteni szükséges az építőiparban már eddig is eredményes kísérleti szabályozásokban részt vevő vállalatok körét és fejleszteni a szabályozórendszer egyes elemeit Rámutattak, hogy az élet- és munkakörülmények, valamint a munkabiztonság további javítására, az elért szociális vívmányok megőrzésére kell törekedni. 1984- ben a fővárosi építőmunkások üzemegészségügyi ellátását javítja az építő- és építőanyagipari egészségvédelmi központ, amely megkezdi működését. A minisztérium és a szak- szervezet egyaránt megkülönböztetett figyelmet fordít a munkaverseny és a munkahelyi demokrácia tartalmi fejlesztésére, és az új lehetőségek kihasználására. kender idén állami elismerést kapott az új fajta, ezek után megkezdték a vetőmag felszaporítását. Jövőre már legalább ezer hektárra elegendő vetőmagot tudnak adni a gazdaságoknak, amelyek nemcsak a mennyiségi, hanem minőségi termelésben is érdekeltek. Az átlagosnál jobb áruért mázsánként 10—25 forint felárat kapnak. (MTI) (MTI) Jól vizsgázott az új
