Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-20 / 222. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 20., kedd Elutazott az indiai külügy­miniszter Hivatalos látogatását befe­jezve, vasárnap elutazott ha­zánkból P. V. Naraszimha Rao, az Indiai Köztársaság külügyminisztere. (MTI) NYUGAT-BERLIN Szokatlan módon vetett véget életének egy hetven­éves nyugat-berlini asz- szony: nagy mennyiségű al­tatót vett be, majd bezárta magát a hűtőszekrénybe. A magányosan élő asszony, aki Sia Scazziga álnéven írónő­ként és rendezőként tevé­kenykedett, búcsúlevelében tettének elkövetését súlyos betegségével indokolta. WHITE SANDS RÁKÉT A- LÖTÉR (ŰJ-MEXIKÓ) Végrehajtották a tizennyol­cadik, egyben utolsó kísér­letet vasárnap a Pershing—2 rakétával a nyugat-európai telepítés előtt A kísérlet ez­úttal eredményes volt: a ra­kéta 9 perces repülés után az előírt pontossággal talált a 140 kilométerre lévő cél­pontjába. SLOUGH Két halott és négy súlyos sebesült: -ez a mérlege annak a hét végi „baráti összejöve­telnek”, amelyet a Pokol Angyalai elnevezésű, hírhedt szervezet tagjai tartottak London közelében, Slough- ban. A nemzetközi motoros galeri tagjai állítólag azért jöttek össze, hogy „elsimít­sák nézeteltéréseiket”. LUANDA A kubai csapatok mindad­dig Angolában maradnak, amíg Pretoria be nem szün­teti Angola-ellenes fegyve­res akcióit és ki nem vonja csapatait az afrikai ország területéről — jelentette ki Paulo Texeira Jorge angolai külügyminiszter az ANGOP angolai hírügynökségnek adott vasárnapi nyilatkoza­tában. BASSETERRE Vasárnap éjfélkor Saint Christopher és Nevis Állam- szövetség néven új független állam jött létre a Karib-ten- ger térségében. A Kis-Antil- lák két szigetén éjfélkor 21 ágyúlövés, a templomok ha­rangjainak zúgása és tűzijá­ték durrogása adta hírül a nagy eseményt: több mint 300 éves brit uralom után Saint Christopher és Nevis szigete elnyerte függetlensé­gét. TEL AVIV/DAMASZKUSZ Az Izrael által megszállt Ciszjordánia, a Gazai-övezet és Kelet-Jeruzsálem arab la­kossága vasárnap általános sztrájkkal és tüntetésekkel emlékezett meg a Szabra és Satila palesztin menekülttá­borokban rendezett vérfürdő első évfordulójáról. ODESSZA " Odesszában vasárnap vé­get ért az anglikán és a pra­voszláv egyházak teológiai tanácskozása. A találkozón az egyházak egyesítésének problémáit vizsgálták meg. Társelnökként az anglikán egyházat Dr. Henry Hill ka­nadai püspök képviselte, a pravoszláv egyházakat pedig Mefogyij Fiakirszkij érsek. A II. SZ. TÉSLAGYÁR FELVÉTELT HIRDET női és férfi segédmunkás MUNKAKÖRÖKBE AZONNALI BELÉPÉSSEL. Jelentkezés a II. sz. Téglagyár gyárvezetőjénél. EGER PEREZ DE CUELLAR MAGYARÁZATOT KÖVETEL Ma kezdődik az ENSZ közgyűlésének XXXVIII. ülésszaka A Pravda emlékeztet arra, hogy az ENSZ közgyűlésé­nek határozatai nem köte­lező érvényűek, az alapok­mány szellemében fogant döntések azonban igen ked­vező hatást gyakorolhatnak: nem csupán a politikai lég­kör meghatározása szem­pontjából fontosak, hanem hozzájárulnak ahhoz is, hogy a reakciós erők aka­dályokkal találják szemben magúikat. A cikk ezt követően rész­letesen elemzi azokat a kér­désekét, amelyek a fegy­verzetkorlátozással és a le­szereléssel kapcsolatban a mostani közgyűlés napirend­jén szerepelnék. A washingtoni kormány­zat megpróbálja elhárítani magáról a felelősséget azért, hogy az amerikai intézke­dések miatt a Szovjetunió kénytelen volt Andrej Gro- miiko külügyminiszter New York-i, az ENSZ-iközgyűlés ülésszakára vezető útját le­mondani. A washingtoni külügyminisztérium szóvi­vője szombaton alaptalan­nak nevezte a TASZSZ hírügynökség közleményét, amely szerint az amerikai hatóságok — az általánosan elfogadott nemzetközi nor­mákat megsértve — nem adnak biztosítékot arra néz­ve. hogy szavatolják az ENSZ-közgyűlés üléssza­kán részt vevő szovjet kül­döttség vezetőjének bizton­ságát. Miinlt ismeretes, New York és New Yensey állam ható­ságai lehetetlenné tették, hogy Andrej Gromiko kü- löngépe polgári légiki kötöbé szálljon le, s katonai repü­lőteret akartak kijelölni, hogy ha a Szovjetunió haj­landó lett volna katonai gé­pet adni küldöttsége számá­ra. A külügyminisztérium szóvivője szerint Washing­ton „a (szovjet) külügymi­niszter útjá'val kapcsolatos elvárásoknak s az amerikai nemzetközi kötelezettség­vállalások teljesítésének fi­gyelembevételével” akart eljárni. De hozzátette: az amerikai hatóságok eljárá­sában nem mellőzhető szempont volt a dél-koreai gép ügye is. Hírügynökségi jelentések szerint, Pérez de Cuellar magyarázatot követelt az Egyesült Államok ENSZ- iképviseletétől az amerikai intézkedések miatt. Az SPD diplomáciai offenzívát sürget Heves vita az NSZK-ban Külpolitikai kommentárunk Jogos aggodalom AZ ELMŰLT HÉTVÉGE véres fejleményei a li­banoni tragédia újabb, veszélyes szakaszát sejtetik. Egyfelől a libanoni kormánycsapatok most már át­fogó, szabályos hadműveleteket folytatnak a drúzok, s a baloldal osztagai ellen. Másfelől, de az előzővel összefüggésben mind több jel mutat arra: nem zár­ható ki a kilencedik éve húzódó libanoni válság regionálisból nemzetközi konfliktussá való mélyü­lése. AMI A BELSŐ HELYZETET ILLETI, az ellentétek olyan szélsőségesek, a fő libanoni csoportok és po­litikai mozgalmak olyan reménytelenül megosztott­nak tűnnek, hogy pillanatnyilag egy tűzszünetre irá­nyuló közvetítő javaslatnak sincs létjogosultsága. Maga a libanoni mahamedánság vallási vezetője, Hasszán Khaled jelentette iki keserűen a hét végén: „legyen bátorságunk szembenézni az igazsággal, s el­ismerni, hogy igenis polgárháborúról van szó”. A mohamedán főpap egyidejűleg azonban kategorikusan visszautasította azokat a kísérleteket is, hogy bár­ki egyenlőségjelet tegyen az izraeli megszállók, il­letve a Szíriái és palesztin jelenlét között. A libanoni belpolitika veszélyes összekuszálódásá- val párhuzamosan mind több hír azt a benyomást erősíti: az Egyesült Államok közel-keleti érdekeinek megszilárdítása végett nem riad vissza akár az aktív katonai szerepvállalástól sem. Amerikai hadihajók a hét végén folyamatosan tüzelték a drúz egységek ál­lásait a Bejrut környéki hegyekben. Eközben a brit haditengerészet repülőgép-anyahaj ói szintén a Föld­közi-tenger keleti medencéje felé tartanak. A NYUGATI CSAPATEGYSÉGEK helyszínre kül­désének eredeti célja a válságos helyzetű ország belső stabilitásának megteremtése volt. Legalábbis szavakban. Az ellenőrző erők jelenléte az elmúlt he­tekben és hónapokban ugyanis jottányival sem vitt közelebb azoknak az alapvető problémáknak a meg­oldásához, amelyek magát a libanoni válságot, s az egész közel-keleti feszültséget kirobbantották. Jogos az aggodalom, hogy magatartásuk, nyílt beavatko­zásuk olaj lesz csak e világpolitikailag is fenyegető válság tüzére. ' - Győri Sándor MOSZKVA ÉS KALIFORNIA KOZOTT Tele-híd“ Az ENSZ közgyűléséinek szeptember 20-án kezdődő NXXVIII. ülésszakéinak je­lentősége az alapokmány­ban foglaltakból követke­zük: el kell érni, hogy a mai és a következő nemze­dékek háborúk nélkül él­hessenek — állapítja ' meg a közgyűlés ülésszaka elé írt terjedelmes cikkében a hétfői Pravda. Meglehetősen feszültnek ígérkezik a nemzetközi lég­kör veszélyes fejlődése el­len ható konkrét eredmé­nyekért folytatott harc — írja a Pravda. Az ok az Egyesült Államok és köz­vetlen szövetségeseinek po­litikája, amely a katonai fö­lény megszerzését tűzte ki célul. Tekintetbe kell venni azt is, hogy az ülésszak a Szov­jetunió légterét megsértő dél-koreai repülőgép pro­vokációja körül Washington által szított szovjetellenes hisztéria légkörében nyílik meg. Az ügy odáig jutott, hogy az amerikai hatósá­gok mindenféle akadályt gördítenék a közgyűlésen részt vevő szovjet küldött­ség normális munkakörül­ményeinek megteremtése elé. Változatlan hevességgel fo­lyik az NSZK-ban az ame­rikai rakéták telepítésével kapcsolatos vita. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár, a Keresztényde­mokrata Unió elnöke, hét­főn, CDU bonni rendezvé­nyén ismét azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy „felborí­totta az európai erőegyen­súlyt" és „egyeduralomra tö­rekszik a közép-hatótávol­ságú fegyverek területén”. Hasonló hangnemben bírál­ta Kohl a szociáldemokrata pártot és a békemozgalmat is. A Szabaddemokrata Párt elnöksége HansrDietrich Genscher külügyminisizter ve­zetésével megtartott hétfői ülésén olyan határozatot fo­gadott el, amely szerint a szociáldemokrata párt a NATO kettős határozatának fokozódó elutasításával „ve­szélyezteti a genfi tárgyalá­sok sikerét” és „ki akarja szakítani az NSZK-t a NATO- ból”. Az SPD nevében Karatén Voigt, a parlamenti frakció külpolitikai szóvivője, 'fel­szólította a Kohl-kormányt, hogy — tekintettel a kelet— nyugati viszony „drámai megromlására” — indítson olyan diplomáciai offenzívát Washingtonban és Moszkvá­ban, amelynek keretében na­gyobb megegyezési készségre ösztönözné a két nagyhatal­mat. A kormány nevében Jürgen Möllemann külügyi államminiszter azonnal visz- szautasította az SPD javas­latát. IRAK-IRAN Újabb össze­csapások Áz irak—iráni háború frontjáról újabb tüzérségi és légi összecsapásokról érkeztek jelentések. Az INA iraki hivatalos hírszolgálati iroda bagdadi katonai forrásokra hivatkoz­va azt jelentette, hogy az iraki légierő gépei vasárnap iráni harci állásokat és csa­pategységeket bombáztak a frontvonal északi és közép­ső részén. A teheráni rádió korábban arról számolt be, hogy iráni csapatok nagy­arányú offenzívába kezdtek a Marivan iráni határváros­tól északra fekvő, kurdok lakta térségben és „több tu­cat kilométer mélységben be­hatoltak Irak területére”. Az iraki hadsereg szóvivő­je határozottan cáfolta a te­heráni jelentést. Csupán annyit közölt, hogy a térség­ben tovább folynak a har­cok. Moszkvai és kaliforniai gye­rekek beszélgettek egymás­sal közvetlenül, műholdon át a szovjet televízió „Tele- híd” című, a hét végén köz­vetített műsorában, amely immár a harmadik volt a „Híd-adások” sorában. A moszkvai stúdióban — akárcsak a kaliforniaiban — hatalmas képernyőn látható a beszélgető partnerek stú­diója. A társalgás valóban közvetlen. Az első ilyen adásban né­hány hónappal ezelőtt fiata­lok beszélgettek, énekeltek a békéről, a második adásban szovjet és amerikai akadé­mikusok folytattak párbeszé­det, a legutóbbiban gyerekek vitatkoztak a számukra ké­szült filmekről. A „Tele-híd” sorozat rövi­desen folytatódik, ha a nem­zetközi légkör engedi: a to­vábbi adások tervei már el­készültek. A Finlandia szelleme Kocsis Tamás, az MTI ki­küldött tudósítója írja. Wolfgang Placht kapi­tány NDK -ból érkezett „Aschbergje” mögött szov­jet kereskedelmi hajó ra­kodik a helsinki kikötőben. A másik oldalon panamai tankhajó áll. A kikötői lel­tár 28 ország kisebb-nagyobb hajóját tartja számon — Japántól, Hongkongtól Ka­nadán és az Egyesült Álla­mokon át Libériáig és a szomszédos Svédországig. A hajózászlók bábeli összevisz- szasága is jelzi Finnország nagyvilághoz kötöttségét, s magyarázza a realitásérzéket, amely egész történelmük során jellemezte a finneket, ma íredig egyik meghatá­rozó eleme a finn politiká­nak. Egy ismert politikus, Max Jakobson, akinek sze­repe van felelős finn dön­tések kidolgozásában — ko­rábban Finnország állandó ENSZ-képviselőjeként is dolgozott — ezt nemrég így „fordította le” a gazdaság- politikára : „Finnország kül­kereskedelmének szabadalma a gazdaság realitása”, „a szovjet tömbbel folytatott kereskedelem nem alterna­tívája a kereskedésnek a Nyugattal”. Ugyanez a po­litika nyelvén Finnország nemzetközi tevékenységének gyakorlata. Érezni lehet, hogy a hel­sinki szellem — vagy aho­gyan itt gyakran mondják, a Finlandía-palota szelleme — él és erősen kötődik a való élethez: a nézetkülönb­ségeken, érdekeltéréseken, s az ezekből adódó vitákon túlmutató közös érdekekhez. Helsinki gazdag politikai programja is példázza: a realitás uralja Finnország nemzetközi politikai érint­kezéseit. Miközben Kádár János fogadtatására készül­nek, pontosítják a finn el­nök ENSZ-ibeli útjának, és egy későbbi időpontban sorra kerülő washingtoni lá­togatásának terveit, dolgoz­nak Koivisto franciaországi látogatásának programján. A helsinki városházán cseh­szlovák zászló leng a par­lament küldöttségének tisz­teletére, a külügyminiszté­riumban pedig ENSZ-szak- értőkkel tárgyalnak. A finn sajtó mindezek kapcsán az enyhülés szolgá­latáról ír. Különösen érzé­kenyek Helsinkiben, ha olyan témákról van szó, mint a rakáték, az atom­fegyvermentes övezetek ügye, s általában az európai or­szágok közötti együttműkö­dés. lillllfillHlllliil Illllllllílflllllll Pauli Opas nagykövet, a finn külügyminisztérium nemzet­közi gazdasági kapcsolatok osztályának vezetője, a magyar —'finn gazdasági együttmű­ködés első számú finn gon­dozója egyértelművé teszi a képletet: Finnország nem­zeti jövedelmének 34 szá­zaléka a külkereskedelem­ben realizálódik, ezen belül az ipar 50, az erdészet ter­melésének 80 százalékát külföldön értékesítik. A Közös Piaccal bonyoló­dik le a finn külkereskede­lem 35—36 százaléka, a KGST-vel mintegy 30 szá­zaléka (ebből 25 százalék a Szovjetunió részesedése), s az EFTA-országokkal 17—18 százaléka. Világos tehát, hogy Finnország egyaránt néz Nyugatra és Keletre, sőt a fejlődő világ felé is. S Helsinkiben fontosnak tart­ják, hogy a 35 ország mad­ridi záródokumentuma most megerősítette a poltikai és gazdasági együttműködésre törekvést, a helsinki „tíz- parancsolat” elveit. A Finlandia-palotában — a most megszületett madridi döntés alapján — már ter­veket szőnek arra, hogyan emlékeznek meg 1985-ben a helsinki konferencia tizedik évfordulójáról. Helsinkiben szívesen emlékeznek arra, hogy 1969—72-ben itt zaj­lottak le a SALT-tárgyalá- sok, s 1972—73-ban az eu­rópai biztonsági konferencia előkészületei. Az 1975-ös ta­lálkozót pedig szívesen ér­tékelik a második világhá­borút követő időszak Európa szempontjából egyik legfon­tosabb eseményének. Éppen ezért tartják nem­csak megtiszteltetésnek, de jelképesnek is, hogy októ­ber 25-től éppen Helsinki adhat otthont az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel, valamint a leszereléssel foglalkozó, jövő januárra Stockholmba ter­vezett találkozó előkészíté­sének.

Next

/
Thumbnails
Contents