Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-17 / 220. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 17., szombat Magyar— amerikai kapcsolatok A magyar—amerikai kapcsolatok — amelyek a hidegháború éveiben és az ellenforradalom leverését követő időszakban mélyponton voltak — a 70-es évek elejétől kezdve fokozatosan normalizálódtak. A két kormány erőfeszítéseinek eredményeként megindult a kétoldalú kapcsolatokban felhangzott rendezetlen kérdések itnegoldása, a kölcsönös előnyök alapján. 1972-ben William P. Rogers látogatásával sor került az első hivatalos külügyminiszteri találkozóra Budapesten. A kapcsolatok normalizálásának kiemelkedő eseménye volt, hogy a magyar koronát és a koronázási jelvényeket visszaadták i a magyar népnek 1978-ban; valamint az, hogy aláírták a két ország közötti kereskedelmi megállapodást és különösen érvényesítették a legnagyobb kezdemény elvét, ugyancsak 1978-ban. Ezt követően megélénkültek a kontaktusok. 1973-tól négy alkalommal került sor magyar miniszterelnök-helyettes látogatására az Egyesült Államokban. Legutóbb — 1982 áprilisában — Marjai József miniszterelnök-helyettes folytatott tárgyalásokat az amerikai politikai, gazdasági és pénzügyi élet számos iképviselőjével; találkozott Reagan elnökkel és Bush alelnökkel is. Az amerikai törvényhozás tagjainak több csoportját fogad tűk Magyarországon. A kereskedelmi megállapodás aláírását követően élénkültek a két ország gazdasági kapcsolatai. Jelenleg a kereskedelmi forgalom ,350 millió dollár körül mozog évente, s ezt a szintet a kedvezőtlen viliággazdasági helyzetben is sikerült megtartani. Bőven vannak még kihasználatlan lehetőségek a gazdasági kapcsolatok és az ipari kooperáció fejlesztésére. Bizonytalansági és hátráltató tényezőt jelent a két ország vállalatai számára, hogy a legnagyobb kedvezményes elbánás évenként felülvizsgálja az amerikai törvényhozást. Megfelelően alakulnak kétoldalú kulturális kapcso. lataink, amelyeknek államközi egyezmény ad keretet. Az elmúlt években nőtt az amerikai közvélemény érdeklődése hazánk iránt. Az amerikai tömegkommunikációs eszközök a korábbinál diferenciáltabb képet adnak hazánk életéről. Növekedett a hazánkba látogató amerikai turisták száma. A kétoldalú kapcsolatok újabb fontos állomása Bush amerikai alelnök magyar- országi látogatása. Ezzel egy- időben első ízben kerül sor Washingtonban hivatalos magyar—amerikai külügyminiszteri tárgyalásokra. A Magyar Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok között imind a társadalmi berendezkedést és a politikai hovatartozást, mind pedig a két ország nagyságrendjét illetően alapvető különbségek vannak. A két ,kormány álláspontja a nemzetközi élet számos fontos kérdésében eltérő. A magyar kormány ennek tudatában is — a békés egymás mellett élés elvei alapján — a kétoldalú kapcsolatok ápolására, a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés fejlesztésére törekszik az Egyesült Államokkal. Ez egyaránt szolgálja a magyar és az amerikai nép érdekeit és a világbéke ügyét. (MTI) EREDMÉNYTELEN A SZAODI KÖZVETÍTÉS Tűzszünet helyett offenzívába kezdett a libanoni hadsereg Pénteken délután is folytatódott a libanoni hadsereg légitámadással előkészített offenzívája a Bejrúttól 15 kilométerre fekvő Szűk El- Garb térségében. A hadügyminisztérium közleménye szerint csaknem három kilométert nyomultak előre a drúz-szocialista milíciákkal megütköző kormánycsapatok. Bejrúti megfigyelők úgy vélik, hogy a több helyütt is szorongatott helyzetben lévő libanoni hadsereg megpróbálja javítani katonai pozícióit az esetleges tűzszünet elfogadása előtt. A drúz erőket képviselő libanoni Haladó Szocialista Párt pénteki nyilatkozatában figyelmeztetett: nem marad megtorlás nélkül a drúz települések szakadatlan bombázása, ágyúzása. Pénteken tüzérségi lövedék robbant az Egyesült Államok és Anglia Nyugat-Bejrútban lévő nagykövetségénél. Több találat érte a Bej- rútban állomásozó amerikai csapatok állásait is, de személyi sérülés nem történt. A szaúdi közvetítésnek egyelőre nincs semmi kézzelfogható eredménye; Bandar Bin Szultán herceg pénteken Damaszkuszban találkozott Abdel Halim Haddam szíriai külügyminiszterrel, majd • konzultáció céljából hazautazott Rijadba. A reggeli légitámadás után tisztázatlan körülmények között lezuhant a libanoni légierő egyik vadászgépe. A katapultált pilótát amerikai haditengerészeti egységek emelték ki a tengerből. Az Egyesült Államok láthatóan a katonai feszültség fokozása mellett döntött, amikor további hadianyag- uánpótlást küldött a szakértői által kiképzett libanoni hadseregnek. Bush Jugoszláviában Péntek délben kétnapos hivatalos látogatásra Belg- rádba érkezett George Bush, az Egyesült Államok alelnö- ke. A belgrádi repülőtéren Vidoje Zsarkovics, az államelnökség alelnöke és más hivatalos jugoszláv személyiségek üdvözölték. Bush személyében Haig külügy- és Weinberger hadügyminiszter után a Reagan- kormány legmagasabb rangú tisztségviselője látogat Belg- rádba. Bush a partnerén, Vidoje Zsarkovicson kívül az előzetes programnak megfelelően Mika Spiljakkal, az államelnökség elnökével, Milka Pla- ninc kormányfővel, valamint Lazar Mojszov külügyminiszterrel folytat tárgyalásokat a kétoldalú kapcsolatokról és a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Az előbbi témakörben várhatóan a gazdasági együttműködés fejlesztésének kérdéseit vizsgálják meg, különös tekintettel Jugoszlávia nehéz gazdasági helyzetére és a jugoszláv stabilizációs erőfeszítésekhez való amerikai hozzájárulásra. Tábla a szülőház falán „Soha többé fasizmust „Soha többé fasizmust” felirattal figyelmeztető táblát helyeznek el az ausztriai Braunauban, Hitler Adolf szülőházán. Az osztrák—nyugatnémet határon fekvő városka (ahol Hitler apja vámtisztviselő volt) gyakori „búcsújáróhelye” régi és új fasisztáknak — a határ túlsó oldaláról. A döntést a városi tanács szocialista többsége hozta, a két polgári párt, az Osztrák Néppárt és az Osztrák Szabadság Párt ellene szavazott. Sztrájk Belgiumban Belgiumban a közalkalmazottak sztrájkja miatt teljesen megbénult a közlekedés. A képen Ostend vasútállomásán hatalmas tömeg vár arra, hogy útra kelhessen (Népújság telefofó — AP—MTI—KSJ —( Külpolitikai kommentárunk Craxi elindult... A JÜNIUS VÉGEN BEIKTATOTT új olasz miniszterelnök, a szocialista Bettiim Craxi az elmúlt két napban hirtelenjében két nyugat-európai főivárost keresett fel. Először Párizsban tárgyalt Francois Mitterrand francia elnökkel, majd Londonban Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel. S ahogy hírlik, utazási kedve a jövőben sem lankad: hamarosan ellátogat az NSZK-ba és az Egyesült Államokba is. Rómában csak ismerkedésnek minősítik ezeket a látogatásokat, pedig nyilván többről van szó. Itália kormányfőjeként Craxi először járt külföldön. Most nyílt először alkalma arra, hogy a nemzetközi porondon nyilatkozzék külpolitikai elképzeléseiről. Igaz, a Közös Piaccal, a kelet—nyugati kapcsolatokkal, a genfi szovjet—amerikai eurorakéta-tárgyalásokkal és Libanonnal kapcsolatban nem sok új hangzott el a szájából. Az olasz és a nemzetközi közvélemény is újra meggyőződhetett arról, hogy Craxi szilárd híve a NATO-nak, a tömeges hazai tiltakozás ellenére sem hajlandó megkérdőjelezni — ellenkezőleg, feltétlenül támogatja — azt a döntést, hogy az esztendő végétől robotrepülőgépeket telepítenek az itáliai Comisóba. Támadja a kommunistákat, a Szovjetuniót, otthon pedig a gazdasági megszorításokat szorgalmazza a dolgozók kárára. Sokkal érdekesebb azt firtatni, miért pont most szánta el magát Craxi az utazásra. Nyugat-Európa vezetőit jó egy héttel a genfi szovjet—amerikai rakétatárgyalások újabb fordulójának kezdete előtt a Szovjetunió alaposan zavarba hozta. Jurij Andropov új, építő javaslata szerint: ha Genf ben sikerül kölcsönösen elfogadható megállapodásra jutni az Egyesült Államokkal, úgy a Szovjetunió nemcsak csökkenteni kész közép-hatótávolságú rakétái számát, hanem a leszerelt rakéták megsemmisítésére is hajlandó. Craxi zavarában gyors reagálást ígért. Ezt az olasz közvélemény biztató jelnek tekintette. Aztán egyre csak halogatta a választ, mígnem megérkezett Rómába az amerikai elnök levele is, amelyben a rakéták befogadására ösztönözte Craxit. Hasonló üzenetet kapták Reagantól a többiek is. Az olasz miniszter- elnök valószínűleg a növekvő amerikai nyomás miatt kereste fel most Párizst és Londont, hogy kipuhatolja: ott mi az álláspont a két levél ügyében. A tárgyalásokon feltehetően a francia és a brit nemzeti atomrakéták is szóba kerültek. S VOLT MÉG EGY — olasz, francia és brit szempontból egyaránt — kényes téma: Libanon. Az Egyesült Államok oldalán mindhárom ország belebonyolódott az ottani harcokiba, a katonai beavatkozásba, s szinte csupán Craxiék részéről mutatkozik jele annak, hogy a komolyabb bonyodalmakat megelőzendő valamiféle ésszerű kiutat keressenek. Kocsi Margit HETVEN ÓRA HELSINKIBEN (11/2.) Erőműtől a Vükig Helsinkiben egyetlen beszélgető partnerem sem mulasztotta el az alkalmat, hogy szóljon a finn és a magyar külpolitika közös vonásairól. Északi rokonaink rendkívül aktív, békeszerető, semleges irányvonalat követnek. Meggyőződéssel vallják, hogy kapcsolataink példaképül szolgálhatnak a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködéséhez. És mindjárt sorolják a magasszintű találkozókat. Hogy Kádár János 1973-ban járt Finnországban, 1975- ben pedig szintén ott volt, hogy aláírja a helsinki záróokmányt. Hogy Urho Kaiévá Kekkonen volt elnök háromszor járt Magyarországon, s hogy az új államfő, Mauno Koivisto is a Szovjetunió után először hazánkba látogatott el. Gondok és remények Sok szó esett az európai együttműködés és biztonság ügyéről, amelynek előmozdí- sáért a finnek és a magyarok egyaránt sokat tettek. A Finlandia-palotánál, ahol az európai biztonsági értekezletet tartották, s ahol földrészünk 33 államának, valamint az Egyesült Államoknak és Kanadának a vezetői 1975 nyarán aláírták a helsinki záróokmányt, nem én voltam az egyedüli, aki a szemerkélő esőben szívesen sétált. A finnek már az októberi Európa-tanácskozást emlegetik, amelyen a stockholmi bizalomerősítő és leszerelési konferenciát készítik elő. 1985 nyarán méltóképpen kívánnak megemlékezni a helsinki záróokmány aláírásának 10. évfordulójáról. Szóltak gondjaikról is. Arról, hogy a nemzetközi politikában ma nehezebb idők járnak, a tőkés világ- gazdasági válság őket is sújtja. Pauli Opas nagykövettel, a finn külügyminisztérium külkereskedelmi főosztályának vezetőjével először országa gazdasági helyzetéről beszélgettem. A világgazdaság állapotáról mi is nagyon függünk — mondotta. — Nemzeti termékünk 34 százalékát a külkereskedelem útján realizáljuk. Az elmúlt két esztendőben nehéz helyzetbe hozott bennünket is a válság, s még az idei év sem köny- európai átlagnál nem rosz- nyű. Legfőbb gondunk az infláció. Bár a nyugat- szabb, reméljük, az idén kilenc százaléknál nem lesz nagyobb a drágulás. A másik nagy gondunk a munka- nélküliség. Noha a nyugateurópai tíz százalékos átlagnál jóval alacsonyabb, mégis a munkaképes lakosság hat százalékát érinti, ezért jelentős probléma. A jövő év talán már kedvezőbb le$z. Az idén 2—2,5, 1984ben pedig már 3—4 százalékos gazdasági növekedéssel- számolunk. — Ilyen körülmények között hogyan látja a finn— magyar gazdasági kapcsolatok jelenét és perspektíváit? — Jó alapot teremtett a gazdasági együttműködéshez az országaink között 1976- ban kötött megállapodás a kereskedelmi akadályok kölcsönös megszüntetéséről. Bár most a világgazdasági válság miatt némi megtorpanás mutatkozik a kapcsolatok fejlődésében, mégis meggyőződésem, hogy a gyors növekedés folytatódni fog. Megduplázott forgalom Csupán egy adat arra, hogy milyen imponálóan fejlődtek gazdasági kapcsolataink : a világgazdasági mélypont idején, 1978—80 között megdupláztuk kereskedelmi forgalmunkat. A finnek elsősorban az erdőgazdasági ipar termékeit, s fogyasztási cikkeket szállítanak hozzány, mi főleg kohászati, vegyipari és energetikai berendezéseket adunk el náluk. Alkalmam volt ellátogatni Helsinki épülő 150 megawattos erőművébe, ahol 29 magyar dolgozik. Ez a közepes nagyságú távfűtő erőmű finn—magyar—svájci kooperációban készül. A magyarok a turbinát szállítják hozzá. Ezt, és megbízás alapján a svájci generátort szerelik. A munkálatok vezetőjétől, Ra- dimezky Lajostól tudom, hogy az építkezésben magyar részről a Láng Gépgyár, a Ganz Villamossági Művek és a Transelektro külkereskedelmi vállalat vesz részt. A finn piacon a határidő pontos betartása csupán belépőjegy, nem érdem — jelentette ki a magyar építés- vezető. — Nagyon szigorú feltételek között dolgozunk. Ha nem tartanánk magunkat a megállapodáshoz, a következő versenytárgyalásnál már szóba sem jöhetnénk. Egy év múlva, december közepére, ha törik, ha szakad, üzemelnie kell az erőműnek. — Nem ez az első üzletünk Finnországban — tette hozzá Kottái József, a Transelektro képviselője. — Már tíz gépegységet adtunk el itt. Ebből négy komplett turbógépcsoport volt. Szó van harmadik piaci együttműködésről is, ebben nagy lehetőségeket látunk magyar és finn részről egyaránt. Kádár János aláírja az egyezményt Nehezen búcsúztam el Helsinkitől, a finnektől, hiszen még annyi mondanivalónk lett volna egymásnak. Ugye, tudják Magyarországon, hogy azok közül, akik magyarul tanulnak, évente húsz-harmincán részt vesznek a debreceni nyári egyetem munkájában? Hogy az espoói erőmű milyen jól bevált? Hogy a finnek rajonganak a magyar kosztért? Számtalan megbízás, üzenet, apró ajándék. Hogy a madridi Európa-konferencián finn kezdeményezésre, magyar támogatással javaslatot fogadtak el a kis nyelveken született értékek népszerűsítésére? Hogy a finn rádióban magyar nyelv- tanfolyam volt Jó napot! címmel, s a televízió jóvoltából a finnek is ismerik Vukot, a kedves kis rókát? Már indul a repülőgép? Viszontlátásra! Viszontlátásra Magyarországon és Suomiban! Kocsi Margit
