Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-16 / 219. szám

V

2.

NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 16., péntek

CHILEI FEJLEMÉNYEK

Elégedetlenség a tábornokelnök környezetében is

A munkásság, a polgárság és az értelmiség jó részének csatlakozása után a chilei katolikus egyház neves képviselői is bekapcsolódtak a katonai diktatúra ellen, a demokratikus intézmények helyreállításáért vívott harcba. Szerdán Santiagóban, a politikai rendőrség központja előtt papok tüntettek a rendőri önkény és a letartóztatottak kínzása ellen. A rendőrség a felvonuló egyházi személyekre támadt és közülük ötvenet őrizetbe vett.

Juan Fresno santiagói katolikus érsek az egyházi tüntetéssel egyidejűleg nyilatkozatban követelte a demokrácia helyreállítását Chilében. Leszögezte, hogy a követelésével a chilei nép túlnyomó többségének véleményét fejezi ki.

A chilei ügyészség szerdán bírósági eljárást indított Rodolfo Seguel, a Dolgozók Országos Parancsnokságának

(szakszervezeti szövetség) elnöke, a rézbányászok szak- szervezetének vezetője ellen. A hatóságok a belbiztonság megsértésével és Pinochet tábornok-elnök „rágalmazásával” vádolják a szakszervezeti vezetőt, aki kiemelkedő szerepet játszott a korábbi országos tiltakozási napok megszervezésében. Seguelt, aki hat napja éhségsztrájkot folytat, megláncolva vezették a vizsgálóbíró elé.

Hortensia Allende, a katonai puccs idején meggyilkolt chilei elnök özvegye az Európa Parlament ülésén szerdán, arra sürgette a Közös Piachoz tartozó országokat, hogy segítsék elő a demokrácia helyreállítását hazájában. Állást foglalt a diktatúrával szemben álló valamennyi erő egységének megteremtése mellett, majd kijelentette, hogy az elégedetlenség Chilében immár kiterjedt a tábornok-elnök környezetére is.

FRANKFURTI AUTÓSZALON

Kilábalni a hullámvölgyből

Begin lemondott

Csütörtökön lemondott Menahem Begin, Izrael miniszterelnöke.

A hetvenéves politikus már augusztus 26-án jelezte azt a szándékát, hogy visz- sza kíván vonlni a politikai életből. A lemondását hivatalosan és végérvényesen bejelentő, kétsoros levelet csütörtökön juttatta el Haim Herzog államfőnek. Mivel Begin betegége miatt nem hagyhatja el otthonát, a levelet Dan Meridor, a kabinet titkára nyújtotta át az államelnöknek.

Begin hat évig állt az izraeli kormány élén, és 35 éven át vezette a Herut pártot, amely a jobboldali Likud koalíció legerősebb pártja^

Az izraeli törvények értelmében Herzog államfőnek tanácskoznia kell az összes parlamenti pártok vezetőivel, mielőtt kormányalakítási megbízást ad valamelyik politikusnak. A legesélyesebb erre a 67 éves Jichak Samir külügyminiszter, a Herut párt hivatalos jelöltje.

Japán—amerikai hadgyakorlat

öt év óta a legnagyobb japán—amerikai haditengerészeti gyakorlatra kerül sor a japán partok mentén szeptember 25-e és október 5-e között. Csütörtöki tokiói sajtójelentések szerint a gyakorlaton japán részről 30 ezer katona, 150 hadihajó és mintegy 170 harci repülőgép vesz részt. Az egyelőre még nem ismeretes, hogy az amerikai 7. (csendes-óceáni) flotta milyen erőket mozgósít.

Megfigyelők úgy értékelik, hogy a küszöbönálló gyakorlat újabb lépést jelent az Egyesült Államok és Japán katonai együttműködésében.

Otto Lambsdorff nyugatnémet gazdasági miniszter csütörtökön ünnepélyesen megnyitotta Európa legnagyobb autóipari kiállításált, az 50. Frankfurti Autószalont.

Megnyitó beszédében a miniszter elégedetten nyugtázta az autóipair.naík a környezet tisztaságának javítása érdekében az elmúlt évek során elért eredményeit, de további környezetvédelmi erőfeszítésekre szólította fel az iparágat.

A szeptember 25-ig nyitva tartó kiállításon 34 ország 1500 kiállítója mutatja be legújabb autómodelljeit és különféle, az autózáshoz kapcsolódó újdonságait. Az

autószalon egyik leginkább várt szereplője a Volkswagen legújabb modellje, a Golf II., amelytől a veszteséges konszern a hullámvölgyből való kilábaláshoz szükséges lendületet várja. A nyugatnémet szaksajtó sajnálkozással állapította meg, hogy a kiállításon ez az egyetlen igazán új és teljes egészében nyugatnémet autómodall.

A nyugatnémet autóipar egyébként bizakodással tekint a jövőbe. Az ágazat eladásai az előzetes becslések szerint az idén 9 százalékkal haladják meg a tavalyi szintet, a termelés pedig várhatóan 1978—79. rekordszintje körül alakul.

WASHINGTON

A NATO déli szárnyának erősítését 6zorgaLmazta Reagan elnök azon a megbeszélésen, amelyet csütörtökön a Fehér Házban folytatott Antonio Ramalho. Eanes portugál államfővel. Reagan segítséget ígért Portugália NATO-bam játszott szerepének erősítéséhez, s arról tájékoztatta partnerét, hogy a tavalyi 75 millió dollár helyett idén — 1984-re — a kormány 105 millió dollárt kér a kongresszustól Portugália katonai segélyezésére. Cserédbe ezéint Washington szeretné megoldani a Lajes légitámaszpont amerikai használatával kapcsolatban felmerült problémákat.

LONDON

Margaret Thatcher miniszterelnök a negyvenhárom éves John Seílwyn Gummert, egyik legoda- adóbb hívét nevezte ki a konzervatív párt új elnökévé. A toryk „szélsőjobboldalához” tartozó Gummer Cecil Parlkinsont váltja fel, aki a júniusi választások után ipari és kereskedelmi miniszter lett.

MOSZKVA

Reagan amerikai elnök gyakortaitilag hadat üzent a libanoni népnek — mutat rá az Izvesztyija csütörtöki számában a lap hírmagyarázója. Az Egyesült Államok lépései azt célozzák, hogy Libanont amerikai hadszinttérré változtassák Washington közel-keleti és földközi-tengeri céljainak megvalósítása érdekében — írja a hírmagyarázó.

MANAGUA, PÁRIZS

Honduirasból beszivárgott ellenforradalmának a múlt hétien felrobbantották Nicaragua egyetlen olajkikötőjét — közölte Dániel Ortega, a nemzeti újjáépítés kormánya kormányzó tanácsának koordinátra. A Puerto Sandino-i kikötőt szeptember 8-án érte támadás. A kirakodó berendezésekben károk keletkeztek, a többi között megsérült a hétszáz méter hosszú víz- alatti vezetékrendszer.

—( Külpolitikai kommentárunk

Genf: szelek és ellenszelek

TlZ NAPJA FOLYIK GENFBEN a közép-hatótávolságú rakéták (közkeletű néven: az eurorakéták) korlátozásának módozatait kereső szovjet—amerikai tárgyalássorozat döntő fordulója, s eleddig semmi biztosról, pláne biztatóról, nem értesült a világ. Pedig e rövid idő alatt jó néhány hír járta be a nemzetközi sajtót; új szelekről beszámolva, s aztán — ahogy ez lenni szokott — hamarosan megjött az ellenszél is.

A legutóbbi és a jelenlegi hét fordulóján például a madridi találkozó végén néhányan kapva-kaptak azon a híren, amely a nyugatnémet külügyminiszter nyilatkozatán alapult, Genscher ugyanis a Gromikó- val folytatott megbeszélései után azt mondta újságíróknak, hogy Moszkva állítólag hajlandó lenne stratégiai fegyvereknek tekinteni a brit és a francia eu- rorakétákat — minthogy azok közvetlenül fenyegetik a Szovjetunió területét, tehát joggal sorolhatók a hadászati fontosságú rendszerek közé is —, így elhárulna a fő akadály a genfi eurorakéta-tárgyalások elől. AZTÁN GYORSAN JÖTT AZ ELLENSZÉL: maguk az angolok — például itt Budapesten a külügyminiszter — közölték, hogy az ő fegyvereik nem stratégiaiak, tehát nincs keresnivalójuk a genfi témák között, annál kevésbé, mert ott a Szovjetunió és az Egyesült Államok tárgyal.

A hét elején jött a hír, hogy Reagan állítólag megbízta genfi tárgyalóját, Nitzét: tegyen engedményeket, azaz közeledjen a legutóbbi szovjet javaslatok felé. Alig egy nap múlva pedig már a cáfolat: Washingtonban a Fehér Ház szóvivője közölte: szó sincs az amerikai kormány tárgyalási magatartásának és felfogásának megváltoztatásáról, nem várható semmilyen új javaslat Genfben az eurorakéták ügyében. A szóvivő ezt a lehangolást csak ennyivel enyhítette: Washington „továbbra is a legnagyobb rugalmassággal fog tárgyalni Genfben”.

PERSZE, ÉLESSZEMÜ KOMMENTÁTOROK már régebben figyelmeztettek: Reaganék hihetőleg úgy vélik, hogy minél valószínűbbnek látszik az amerikai rakéták telepítése, annál nagyobb lehet a szovjet engedmény. Moszkvában viszont ismét rámutattak, hogy ez a logika téves, hiszen szerdán — nyilván a „washingtoni ellenszélre” válaszként — magas szinten újra leszögezték: hiú remény egyoldalú engedményeket várni a Szovjetuniótól. Az eddigi szovjet javaslatok összegzéseként tisztességes egyensúly-megállapodás körvonalait vázolták Moszkvában, de világossá tették egyúttal: tovább már aligha mehet a Szovjetunió.

Avar Károly

HETVEN ÓRA HELSINKIBEN (11/1.)

Igaz barátok között

Jutkám}*: SOOMl-UNKAftl SEUftA

SUURET KULTTUURiTAPAHTUMAT

8«w>»»:**»**#i**l>J*i*j*c Ai*Ut*KKM! Kr**«*» juttumMUi«, 11» »;<«x*;vx*vj«i <*»>. >:»«

»*<• i P&wtttMfáfct t* (t»w»**J>í*** '**# >*« *>*'■“ #■><*<♦>••_*

ww«* *H9*vfXx(«Muv.U, rt-'x <*«:♦* «*»*»(*»* t*»* j* pUftfi BfcíxU p»*fe<‘»»fc‘t*»« »"»‘»II» *

t*)*.wi**liUi*** Rvíwwö. <S>»S>I ti !*'»»<!'<■-* >**«

.........“ ....

h

xrtotews '•*- ?8t tv>""xo»*e: '»M

*•"»*<• is»**» »«Six*»:*** *«<****»:•»

■:«a x»o*xx»t: ««« öíx»---.». w

:*»: ».iyoto;««'»;». »•<•*»"• '

» iOfrX'Vof'X'XiW'S: ,<****»

A Finn—Magyar Baráti Társaság újságjának első oldala

Szinte biztos, hogy bárki magyar, aki eljut Finnországba, érkezése után rögtön a velünk közös vonásokat kezdi keresni. Akárcsak az észak-európai ország lakói, ha hozzánk látogatnak. Az egyik legszebb élményem Helsinkiben éppen az volt, hogy a finnek milyen-komolyan — nagyon komolyan! — veszik az ősi rokonságot.

Magyarrajongók

— Mi, finnek nagyon szeretjük a magyarokat — mondta Anneli Aarika-Szrok, a Finn—Magyar Baráti Társaság titkára. — Ezért nyíltabbak, kedvesebbek vagyunk velük. Én magan elfogult is vagyok, hiszen tizenhárom esztendőt, a legszebb éveimet töltöttem Magyarországon. Amikor hazajöttem, nem szűnt meg ez a jó viszony. Itt a társaságnál napi kapcsolatban állok a magyarokkal, s az a munkám, ami igazán szívem szerint való: a finn—magyar barátság ápolásán, fejlesztésén dolgozom immár huszonkét éve. Jó tudni, hogy ez alatt az idő alatt hétről harminchatra nőtt a helyi szervezeteink száma. A társaságnak 5300 tagja van, s nincs olyan helyi szervezet, ahol ne akadna néhány fanatikus magyarrajongó, aki erején felül vállal, dolgozik ezért az ügyért, társadalmi munkában.

Alkalmam volt találkozni Heikki Koskival, a Finn— Magyar Baráti Társaság elnökével is, akiben ugyancsak igaz barátunkat ismerhettem meg. Halk szavú, szerény ember. Megható volt hallgatni, ahogy a barátságunk mindennapjairól beszélt:

— Tudja, én azt szeretném, ha minden finn legalább egyszer ellátogatna Magyarországra. Akkor érez- né-tapasztalná azt, amit jómagam már tizenegyeszer átéltem: a magyarok vendégszeretetét, közvetlenségét, és azt, hogy köztünk milyen könnyen, milyen természetességgel szövődnek a barátság szálai. A legfontosabb azonban, hogy nagyon hasonlóan vélekedünk fontos dolgokról. Nemcsak a rokoni kapcsolatokról, hanem • a barátságokról, a békéről. Még Pori polgármestere voltam, amikor 1973-ban Eger testvérvárosunk lett, s nemsokára nagyszerű találkozásom volt a várossal, lakóival. Azután a sportolók, művészek, turisták, aki tehette, útra kelt, Pori egy finn szaunát is ajándékozott az egrieknek. Néhány gazdasági megálapodás is létrejött a két város üzemei között.

Jelenleg 17 finn és 17 magyar várost köt össze ilyen kapcsolat. Az első testvér- városi egyezség 1956-ban Pécs és Lahti között született. Aztán 1964 és 1974 között hét-hét, 1977-től pedig kilenc-kilenc város talált egymásra. Az idén Szombathely és Lappeenranta. Júniusban a miskolciak vendégeskedtek Tamperében, augusztusban a szegediek mutatkoztak be a turkui vásáron.

Várostestvérek

— A Finn—Magyar Baráti Társaság munkájának a motorját jelentik ezek a testvérvárosi kapcsolatok. De van más is, amiről feltétlenül beszélnünk kell — folytatta lelkesen Anneli Aarika-Szrok. — Társaságunk október 10-én lesz 33 éves. Hosszú utat tett meg, szép eredményekkel büszkélkedhet. így csak a közelmúltból: Helsinkiben 1980- ban avatták fel a Magyar Kulturális és Tudományos Központot, s itt mi is szép otthonhoz jutottunk. Évente négyszer jelenik meg az újságunk, amelyben a társaság tevékenységével foglalkozunk, s betekintést nyújtunk a magyarországi eseményekbe. Bekapcsolódtunk a Bartók-, a Kodály-év rendezvénysorozatába, és hasonlóképpen készülünk a Lisztévre. Szeptember végén látjuk vendégül a híres Pécsi Balettet, de még az ősszel magyar operaénekesek is fellépnek nálunk. A magyar Hazafias Népfronttal közösen minden harmadik esztendőben barátsági hetet rendezünk Magyarországon és Finnországban. A következő 1985-ben lesz. Mivel az az esztendő nemzetközi ifjúsági év lesz, úgy gondoljuk, nekünk is a fiatalok ismerkedését kell segítenünk. Jövő őszre úgynevezett magyar csomagot állítunk öszsze a finn iskolák részére, amiből megismerhetik összetartozásunkat, a mai Magyarország életét, munkáját. Kezdő, haladó és társalgási szinten ősztől tavaszig magyar nyelvórákat szervezünk. Rendszeresen meghívunk előadókat, akik a magyar társadalmi, gazdasági, kulturális és tudományos élettel ismertetnek meg bennünket.

Kalevala — ötödször

Különösen aktuális téma volt Helsinkiben ott jártamkor a finn—magyar kulturális együttműködés. Akkor ülésezett az a bizottság, amelynek tagjai a két nép kulturális együttműködésének eredményeit foglalják közös kötetbe. A Magyar Népköztársaság első kulturális megállapodása volt tőkés állammal az az 1959- ben kötött egyezmény, amelyet ma is példaként emlegetnek világszerte. Jaakko Numminen kulturális államtitkárt, a szerkesztő bizottság finn csoportjának vezetőjét erről az együttműködésről kérdeztem:

— Szoros és intenzív kapcsolatok kötnek bennünket össze. Rendszeresek a tudósok, művészek találkozói, sok finn kórus járt Magyar- országon, sok magyar muzsikus nálunk. De sokrétűek az emberi kapcsolatok is. Nem ritka a finn—magyar házasság. Csak azt sajnálom, hogy az első közös filmünk, a Vámmentes házasság, amely ehhez a témához kapcsolódott, nem a legszerencsésebb alapállásban közelített a kérdéshez. Kívánom, hogy létrejöjjön egy maradandó magyar—finn filmalkotás is. Beszélhetnék a nyelvkutatók, a tudósok együttműködéséről.

Három finn egyetemen magyar lektor dolgozik, három magyaron pedig finn, s kölcsönösen van vendégprofesszori státuszunk is. Aztán itt van a fordítók tevékenysége. Magyarországon több a jó műfordító, mint nálunk. Örömmel hallottam, hogy négy finn alkotás jelent meg a közelmúltban, s kiadták Väinö Kankonen professzor könyvét a Kalevaláról.

— Egyébként 1985-ben ünnepeljük — folytatta — a Kalevala megszületésének 150. évfordulóját. Szeretnénk, ha külföldön, így Magyar- országon is lennének megemlékezések. A Kalevalát többször fordították már magyarra, mint bármelyik más nyelvre. Négy teljes fordítása van, több részletét külön is átültették magyarra, s tudomásom szerint most készül az ötödik teljes fordítás. Tudja, mi a legérdekesebb? Az afrikai pu- lari nyelvre magyarról fordították le nemzeti eposzunkat.

Szóval ellátnak feladatokkal a magyar—finn kapcsolatok, de én szívesen csinálom. Személy szerint ez a legérdekesebb munkám a minisztériumban, olyan feladat, amely egész hivatali tevékenységemet emberibbé teszi. Érdekes feladatom adódik annak a kötetnek a munkálataiban is, mely a finn-magyar kapcsolatok történetét dolgozza fel. Másfél száz évre nyúlunk vissza benne, s remélhetően jövőre megjelentetjük.

A finn—magyar kapcsolat a finn társadalomnak nagyon sokat jelent — ezzel a gondolattal fejezte be a beszélgetést az államtitkár, s hozzátette: — Jó érzés tudni, hogy Közép-Európában nemcsak közeli rokonaink vannak, akikkel szoros szálak kötnek bennünket földrészünk szívéhez, hanem hűséges társaink is a békéért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért vívott harcban.

Kocsi Margit