Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-16 / 219. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 16., péntek 3. EGYMILLIÓ LÁTOGATÓT VARNAK ATS. SZERVEZETTEBB MUNKÁRA VAN SZÜKSÉG Társadalompolitikai céljaink megvalósításáért Balogh Zoltán: „Füzesabonyban 37 elkészült OTP- Iakásra összesen kilenc vevő akadt” Asztalos Miklós: „Egerben két iskola Is épült egy-egy évvel határidő előtt” Szilák Károly: „Nagyobb az épí­tési kedv, de a tavalyival azonos mennyiségű az építőanyag” Isimét rangos eseményak színihelye a Budapesti Nem­zetiközi Vásárközpont. Pén­teken nyitja kapuit a fo­gyasztási cilkikek szakvására az őszi BNV. Mi a vonzereje ennek a 'nemzetközi vásárnak? A szép, a korszerű szeretete, a kiállítás ízlést, szokást forrrfá'.ó ereje. Meg kell valtÄii, túlzottan is figyelem­be vették a közgazdászok szakmai meghatározását a „fogyasztási javak” kifeje­zéssel, de ma már minden­ki tudja — tudhatja — hogy ez, ruhát, cipőt, tex­tíliát, bútort, háztartási fel­szereléseket és sok olyan más terméket takar, ame­lyek szoros elmaradhatatlan tartozékai mindennapi éle­tünknek. Mindenki kereskedni akar Az idei őszi vásár — valljuk meg — nem felhőt- ilén, gond nélküli időszak­ban zajlik. A nyugtalanító világgazdasági — s ennek folyományaként — belső gazdasági helyzet érzéke­nyen befolyásol mindenkit. De a széprő, a praktikusról azért nem mondunk le. A magyar kiállítók fő célja éppen űz ivolt, hogy széles körű tájékoztatást adjanak a lakosságnak iés a kereske­delem képviselőinek fogyasz­tási cikkeket gyártó iparunk erőfeszítéseiről, fejlődésé­ről és várható árukínálatá­ról. Ugyaniakkor feladatuk­nak tekintik, hogy a kül­kereskedelemmel, a külföldi partnerekkel megismertes­sék az -exportkínálatot, az együttműködés újabb lehető­ségeit. A fokozódó verseny­ben ugyanis a különböző termelő vállalatoknak az ed­digieknél is nagyobb erőfe­szítéseket kell tenniük a meglevő piacok megtartá­sáért és újabbak szerzéséért. A választék állandó gazda­gításával kell megnyerni a hazai és külföldi vásárlókö­zönséget. Az újra való tö­rekvés együk bizonyítéka, hogy a magyar könnyűipar és az élelmiszerivar válla­latai 477 termékkel nevez­tek be a különböző vásár­díjakra. Mindenki kereskedni akar, mindeniki keresi a kapcso­latokat. Erre bizonyíték a mostani — egyébként a hetvennyoilcadik — Buda­pesti Nemzetközi Vásár is, hiszen az általános világgaz­dasági pangás ellenére ha­zánk mellett 43 ország és Nyugat-Berlin kiállítói so­rakoztatják fel a fogyasztási cikkek szinte teljes skálá­ját. Az igényekhez alkalmazkodva Mit láthat szeptember 16—25. között a vásárláto­gató? A hazai iparvállala­tok kiállított termékeinek a száma gyáranként 30—250 között mozog, százhetven ipari szövetkezet viszont több mint 3 ezer terméket vonultat fel. Valamennyi kiállító elképzelése volt, hogy bemutassa a legutób­bi időszákban végrehajtott termékszerkezet-váltást, az igényekhez alkalmazkodó tenmelést. Csak néhány pél­dát " említsünk a teljesség igénye nélkül: Több ruha zu- ti vállalatnál szerepelnék szabadidő- és sportruházati cikkek, ami azt jeleníti, hogy a termelők felismerték a fogyasztói szokások válto­zását, Így a kötő- és tex­tilruházati vállalatok kész­termékeket kínálnak. Pél­dául a Váci Kötöttárugyár és a Budapesti Harisnya- gyár kooperációjában ké­szült — és mór kapható — aerobicöltözék. Követik a legfrissebb aszimmetrikus divatirányzatot a Békés­csabai Kötöttárugyár ter­mékei, továbbá a Váci Kö­töttárugyár sport- és sza­badidő-öltözékei. Ilyen öltö­zékekkel mutatkozik be a többi között a Szegedi Ruha­gyár, a Vörös Október Fér- fiiruhagyár. Az öltözék jel­legével összhangban vannak a Duna Cipőgyár és a Sa- bania Cipőgyár cipői. A vásárlók körében ked­velné váltak a termék csalá­dok. A tavaly megjelent és nagy sikert aratott Baby- pack termék,család mellett az idén a FÉKON Ruhá­zati Vállalat Studiform-csa- lád termékeit állítja ki a különböző iskolai osztályok számára, különböző alkal­makra. A kiállítók nyolc árucso­portban mutatják be ter­mékeiket. Külön szerepel­nek a ruházat, a lakberen­dezés és a bútor, a háztar­tási és vegyipar cikkei, az élelmiszer, a szahad idő, a sport eszközei. S lesz autó- Ikiállíitás. hétvégi és csalá- diiház-ibemutató is. A ta­valyi BNV-hez hasonlóan az energiatakarékosságot se­gíti az Elektromos Művek kiállítása, ahol gyakorlati példákon mutatják be a háztartási gépek gazdaságos üzemeltetését. Hasznos és a vásárláitogató közönséget érdeklő lehet a Kresz-ttá- jékoztató, valamint o rend­őrség vagyonvédelmi be­mutatója is. A vásárral egy időben — tematikájában ügyes párosí­tással — két nemzetközi szakkiállítást is rendeznek a BNV területén. Az egyik az Imterplayexpo elnevezésű játék-kiállítás. Célja a ha­zai játéikkultúna fejlesztése, a magyar gyártók ösztön­zése jobb, használhatóbb, szellemesebb játékok készí­tésére. A másik nemzetkö­zi szakkiállítás az ügyeske­zű, ház körül szorgoskodó felnőtteknek, a barkácso­lóknak jelenthet vonzerőt. Mindinkább elismert, hogy a barkácsolás egyénileg és társadlalmliliag egyaránt hasz­nos tevékenység, így ná­lunk is évről évre nő a je­lentősége. Felmérések sze­rint csupán az építőipari te­vékenységnél a lakosság ak­tív részvétélénék értéke a tavalyi évben fél milliárd forint volt. Nemcsak a bar­kácsolóiknak, a kiskert tu­lajdonosoknak is hasznot hajtó ez a bemutató, hi­szen kéziszerszámokat, kis­gépeket is felvonultatnák. A legtöbb termék kapható Évék óta visszatérő kér­dés a látogatók között, hogy ezt vagy azt a ruhát, cipőt, bútort, televíziót mikor le­het majd kapná. Ezen a vá­sáron is lesz olyan cikk. melyet csupán azért állíta­nak ki, hagy bemutassák a szakmai hozzáértést, a vi­lágszínvonal követését, eset­leg azért, hogy ösztönözzék az ipart: „gyártókat kere­sünk’’! A legtöbb termék azonban kapható, vagy a jö­vő évi szállítási szerződé­sekben szerepel. A vásár­díjakat odaítélő bizottság is kényesen ügyel arra. hogy csak olyan termékek kapjanak elismerést, ame­lyek sorozatgyártásra éret­tek és a nagyközönség hosszabb-rövidebb időn be­lül hozzá juthat. Példa erre. hogy több vállalat a vásár­ral egvidőben a múlt évi díjnyertes termékéből és az iiideá újdonságokból a szak­mai kiskereskedelem bolt­jaiban árusítást szervez. A rendezők úgv számol­nak. hogy a mástfél hét alatt körülbelül egymillió látoga­tót fogadnak. Mivel a MÁV 20 százalékos kedvezményt ad. bizonyára sók lesz a vidéki látogató is. Pénteken délelőtt a meg­hívott vendégek előtt kerül sor az ünnepélyes meg­nyitásira, azután kezdődhet a vásár. A jelek szerint sok tapasztalattal gazdagodha­tunk. Kapalyag Imre Schmidt Rezső, a megyei pártbizottság titkára előter­jesztését tartja A kiemelt programon be­lül is a .legnagyobb figyel­met — hangsúlyozta beveze­tőjében a pártbizottság tit­kára — a lakásépítésre for­dított^. Indokolta ezt töb­bek között az is, hogy a Központi Bizottság és a Mi­nisztertanács 1982 áprilisá­ban elfogadott irányelvei alapján a megváltozott gaz­dasági, társadalmi viszo­nyokhoz a korábbinál job­ban kapcsolódó lakásellátási rendszert dolgoztak ki és ve­zettek be. A feladatokra megyénkben időben felké­szültek. Az új lakásügyi rendeletek, a lakásfelméré­sek, a lakbér-megállapítások, a szociális támogatások ki­alakítása gyorsan és szak­szerűen történt. A megválto­zott lehetőségek miatt az országoshoz hasonlóan me­gyénkben is megnőtt az igény a személyi tulajdonú lakások iránt. Ezt bizonyítja az is, hogy az 1982-ben nyil­vántartott igénylőknek a fele nem újította meg ké­relmét. Az új lakásellátási rendszer — hangsúlyozta a továbbiakban — bár a la­kosság egyes csoportjait kü­lönbözőképpen érintette —, összességében kedvező fo­gadtatásra talált megyénk­ben. Az emberek pozitívan értékelik, hogy új hitelek és a szociálpolitikai kedvez­mények révén megszűnt a lakásépítési formák település szerinti kategorizálása, s fo­kozottan figyelembe veszik a lakbérek, a hitelek és a tá­mogatások nyújtásánál, vala­mint a lakások elosztásánál az érintett családok szociá­lis körülményeit. Mindezek egyben nagyobb feladatokat is rónak a városok, a járá­sok, a községek párt- és ta­nácsi vezetőire. A közös tennivalókat röviden úgy le­hetne summázni: a lakosság, és a jelenlegi gazdasági helyzetünk is jóval éssze­rűbb lakásgázdálkodást kö­vetel. A városokban keve­sebb, a községekben több Ezután a lakásépítés hely­zetét elemezte az előadó. Elmondotta, hogy a megye ez irányú VI. ötéves tervé­nek megvalósítása összessé­gében időarányosan alakult az elmúlt három év alatt. 1981—82-ben a tervezett 4160 lakással szemben mint­egy 4300 épült. A községek­ben, falvakban adtak át több kulcsot a vártnál. A megye három városá­ban a lemaradásnak két alapvető oka van. Az egyik: az első időszakban a taná­csoknak kevesebb pénzük jutott lakásépítésre. A má­sik: szűkös volt a kivitelezői kapacitás is a megyében. Egerben további gondot oko­zott a telkek elhúzódó elő­készítése, Gyöngyösön és Hatvanban kivitelezési gon­dok miatt történt lemaradás. Élenjártak viszont az épí­tők, építkezők Gyöngyös- solymos, Andornaktálya, Felsőtárkány, Heves, Füzes­abony, Ecséd, Hort, Verpe- lét, Nagyréde, Besenyőtelek, Erdőtelek községekben. Ugyancsak az eredmények között hangzott el, hogy az új lakások szobaszám sze­rinti összetétele javult, és nőtt az átlagos alapterület is. 1981—82-ben a lakások 40 százaléka három, vagy ennél több szobával épült. Kedvezőtlen ugyanakkor, hogy a költségek jelentősen emelkedtek. Mi okozta a növekedést? Többek között a drágább technológia, a magasabb energia- és fuvar­árak, és igencsak érzéke­nyen érintették a beruházó­kat az időközben végrehaj­tott árváltozások is. De sze­repet játszott a magasabb árakban az építőipari szer­vezetek nem kellő színvo­nalú munkája is. Telekből és építő­anyagból is több kell? Feladatként jelölte meg a továbbiakban a pártbizottság határozata, hogy telket — főleg a városokban — csak megfelelő közművesítéssel, műszaki előkészítéssel adja­nak használatba ezentúl. Ez körültekintőbb, átgondoltabb előkészítő, tervezőmunkát igényel. Egerben a következő hó­napokban tartós használatba adandó telkek a ma meg­levő hiány jelentős részét ki­elégítik. Árban és minőség­ben is lesz választék. Majd­nem kielégítő a helyzet Gyöngyösön és Hatvanban. A községek telekellátásában is lényeges javulást ígérnek az ez évben történő osztások. A vitában felszólalók többsége is foglalkozott az anyagellátással. Ezzel kap­csolatosan a pártbizottság titkára is kiemelte, hogy a különböző építőanyagok iránti kereslet 1983-ban je­lentősen nőtt, és a kínálat a tavalyihoz viszonyítva bő­vült, de a szinte ugrássze­rűen növekvő igényeket saj­nos az ágazat nem tudja teljes mértékben kielégíteni. Falazóelemekből, tetőcse­répből, vasbeton gerendából, ajtóból, ablakokból sajnos továbbra is hiányra kell számítani. Nehezíti a hely­zetet, hogy a megye építő­anyag-termelő egységeiben a gyártás lényeges növelésére egyelőre nincs lehetőség. A falazóanyagoknál lényege­sebb javulást a halmajugrai gázbetongyár üzembe helye­zése jelent majd. A beru­házás megkezdődött, a ter­melés 1985-ben indul meg. A fiatalok segítése Lehetőségeikhez mérten ta­nácsaink megkülönböztetett figyelmet fordítanak a fiata­lok lakáshoz juttatására. Mint ismeretes, Egerben már átadásra került az első 198 garzon, és még ebben az év­ben elkészül ötven OTP-s is. A megyeszékhelyen kívül Gyöngyös város tervében is szerepel 40 garzonlakás megépítése. De kedvezményt kapnak a fiatalok a telek- vásárláshoz is. Hatvanban például a kétgyermekes ifjú házasok húszszázalékos ár­engedménnyel vásárolhatják meg a telket, Egerben pedig most készül a használatba­vételi díj differenciált meg­állapításának szabályzata. Nem lehetünk ugyanekkor elégedettek az üzemek és a vállalatok ez irányú segít­ségadásával. Az indokoltnál jóval kevesebb fiatal kap anyagi támogatást munka­helyétől lakásépítéshez, vagy -vásárláshoz, mint korábban. Pedig az üzemek gazdasági, politikai vezetőinek tudniuk kell, hogy népgazdaságunk a közeljövőben sem tud töb­bet vállalni a terhekből. Ezért még nagyobb feladat és felelősség hárul azokra a szervekre és gazdálkodó egy­ségekre, amelyek hozzá tud­nak járulni dolgozóik lakás­gondjainak megoldásához. Egészségünkért, gyermekeinkért A színvonalasabb kórházi ellátást jelentősen javította a megyei kórház fejlesztése, és elfogadásra került még a gyöngyösi kórház rekonst­rukciójának programja is. Ami ezen a területen a leg­nagyobb gondot jelentette: az e célú beruházások, re­konstrukciók megvalósításai­nak üteme nem időarányos. A megyei kórház fejleszté­sének II. üteme az eredeti­leg tervezett időpontra, 1982-re nem fejeződött be, az üzembe helyezésre 1983 év végén kerül sor. A II. ütem munkáinak késedelme, költségnöveke­dése miatt a meglevő épü­letek átfogó rekonstrukciója is lassabban haladhat. Ezek teljes befejezésére a VII. öt­éves tervidőszakban kerül sor. A továbbiakban a gyer­mekintézmények fejlesztésé­nek eddigi eredményeit, s tennivalóit elemezte Schmidt Rezső. Kifelé a hullám­völgyből Közismert, hogy megyénk két magasépítő vállalatánál milyen szubjektív és objek­tív okok nehezítették a terv­szerű munkát az elmúlt években. A talpraállást sür­gető szigorú intézkedések eredményeként a tanácsi építőipari vállalat 1982-tőt már nyereséggel zárta, és számottevően csökkent a vesztesége az állami építő­ipari vállalatnak is. Az idei év még sikeresebb­nek ígérkezik. Az első fél­évben a tanácsi építők 40 millió forintos nyereséget értek el, az államiak pedig lekerültek a veszteséges cé­gek listájáról. Dinamikusan növelték termelésüket az építőipari szöiretkezetek is. Kedvező, hogy növekedett a lakásfenntartási és lakásfel­újítási munkájuk. Eredmé­nyeiket teljes egészében ter­melékenységük emelésével érték el. Végezetül a legfontosabb tennivalókat, feladatokat is­mertette a pártbizottság tit­kára. A pártbizottság hatá­rozatának szellemében — hangsúlyozta — a megye építőipari szervezeteinek gyorsabban, hatékonyabban, jobb minőségben kell kielé­gítenie a megye gazdaságá­nak fejlesztését és az élet­ikörülmények javítását szol­gáló építési igényeket. Koós József Bodócs János: „Jobb propagan­da kell az építő­ipari szakmák­nak” Jenes Pál: „A vállalatok nem tudják ellensúlyozni a kiesett szociál­politikai támogatást" Szamos Gábor: „A HAÉV építi a megye minden harmadik' új lakását” (Fotó: Kőhidi Imre)

Next

/
Thumbnails
Contents