Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-16 / 219. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 219. szám ÁRA: 1983. szeptember 16., péntek 1,40 FORINT Élni fogunk Nem! Nem és nem és nem! Ülök a tévé előtt egymagám — és szinte dühöngök. Hajtogatom magamban, hogy nem, nem, nem! Nem kell ez nekem. Torkig vagyok már a háborúval, tóikig rabsággal,, embertelenséggel. Nem kell ez már, nem akarom. Nap mint nap, óráról óráira harcokat, háborúkat, halálokat hoz szemembe a kép, fülembe a hang. Nem kell, nem kell már, elég volt. nagyon elég. És most. És ez. És megint. Hagyom a csudába az egészet, nem kell nekem. Nem kell már ezer halálra ezeregyeditk, nem kell Ázsiára Afrika, nem kellenek kivégzések, gyilkosságok, értelmetlen vák halálok. Nem. Délután ráförmedtem a kisfiámra, és rögtön meg is bántam, hiszen alig hogy hatéves, mégis ráförmedtem, amikor hoztam haza az iskolából, és ő egészen váratlanul — előtte olvasásról, írásról, versiikékről beszéltünk —, egészen váratlanul megkérdezte: — Ha nékem lenne egy puskám, és azzal a puskával én pontosan hoimlökotn lőnék egy gyereket, akkor az meghalna? Meghalna, apa ... ? És akkor én csúnyán ráförmedtem, hogy te csak ne akarj másokat homlokon lőni! Délután egy rendőr bácsival beszélgettem, kérdeztem tőle, hova megy? Azt mondta, lövészetre, érted? Lövészetre, merit néki dolga, hogy lőni is tudjon, de azt is mondta, hogy nagyon nincs, hozzá semmi kedve, tulajdonképpen nem szereti a lövészetet. A virágokat szereti, képzeld el, a virágokat. a kerteket... és te, kis dlsős vacak ... ! Ülök a képernyő előtt. A sötétben kékes színben peregnek a képek, cselekmény nincs. Egy lengyel kislány mondja el a leveleit, amit Varsóba írt, a szüleinek. Most vált a kép, most a szülők olvassák kislányuk levelét. Most újra ő, a kedves arcú, önmagát a leveleiben szinte boldognak mondó vagy inkább álmodó gye- • rek. Igen, most újra ő, aki levdet ír a börtönéből, üzenetet, megnyugtatónak szánt szavakat, apró kéréséket a halálba indulás előtt. „Taláin a Führer megkegyelmez... — mondja egy helyen, de mi, negyven év távlatából tudjuk. hogy nincs kegyelem. Nem* Nem és nem és nem! Elég volt, elég, nagyon elég volt már a halál, a háború, a kivégzések, s hogy a homlokon lövés hatásfokát kérdezi a gyerek. A gyerek ... Alszik a szobájában, megigazítom .rajta a takarót most hogy vége létlt a fitanék. s elnézem, mint szuszog szépen, csendesen. B. Kun Tibor ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁG ÜLÉSE ~ n MÁTRAHÁZÁN Képviselők a szanatóriumokról Avagy: miért gyógyít a víz, a levegő? Egészségügyünkben nem •mennyiségi, hanem minőségi változásokra van szükség — hangsúlyozta szinte mindéin 'hozzászóló az or- •szággyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottságának csütörtökön Mátraházán tartott ülésén. A képviselők megtekintették a Mátrai Állami Gyógyintézet három egységét: Kékestetőn, Panádifürdőn és Mátraházán, tájékozódtak a helyzetről, majd tapasztalataik és az előzetesen megkapott írásbeli beszámolók alapján tanácskoztak. A vitára meghívták az érdekelt egészségügyi intézmények vezetőit, valamint Heves megye állami és pártvezetésének küldötteit is. A bizottság elnöke ár. Pes- ta László külön köszöntötte ár. Vidovszky Kálmánt, az MSZMP KB alosztályvezetőjét, ár. Hutás Imrét, az egészségügyi miniszter helyettesét, és Kiss Sándort, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkárát. A szanatóriumi ellátásról dr. Illés Béla, az Egészség- ügyi Minisztérium főosztályvezetője beszélt. Hangsúlyozta, hogy a meglevő 100 ezer kórházi ágy elvileg elegendő lenne az ellátás biztosítására, de meg kell változtatni a gyógyítás szerkezetét. Nagyobb gondot szükséges fordítani a megelőzésire és az utókezelésre, különös tekintettel az utóbbi évtizedeikben megjelenő •vés zajforrásokra. A 35—65 közötti férfiak halálozási aránya megkétszereződött, s a nőknél is jelentős a romlás. A túlhajszoltság, a túltápláltság (sóik túl előta- gú szót sorolhatnánk föl) keringési zavarokhoz és sokféle más kórhoz vezetett. Ezék leküzdésében fokozottabb szerepet kell szánni a szanatóriumoknak, amelyek különleges adottságaikkal — gyógyvizűikkel, levegőjükkel, természeti környezetükkel — éppen abban tudnak segíteni, amiben kell. Ellensúlyozni tudják a modern kor ártalmait. Ennek megfelelően meg kell teremteni a „szereposztás” feltételeit, s arra használni a szanatóriumokat, lamiire valóban jók. Az észszerű integráció volt a vezérgondolata dr. Nagy Györgynek, a Mátrai Állami Gyógyintézet főigazgatófőorvosának is, aki intézményét mutatta be. A három egység 1980. január 1Dr. Hutás Imre, az egészség- ügyi miniszter helyettese köszönti a megjelenteket tői dolgozik együtt, s a központi tervezés, szervezés és irányítás már is gyümölcsözőnek bizonyult. Különböző profilt alakítottak ki, s lehetőség nyílik a továbbfejlődésire. A képviselők hozzászólásaikban kiemelték, hogy sok feszültség van a szanatóriumi beutalások körül, nehezen lehet megvalósítani az előírásaikat, amely szerint valóban ia rászorulók kapják a helyeket. Aligha lehet kiküszöbölni a sök — látszólag felesleges — vizsgálatot is, mert több hónap eltelik, mire valóban szanatóriumba kerül az ápolt, ez idő alatt pedig jelentősen változhat állapota. Eddig főleg tapasztalati úton szereztünk ismeretet a természeti gyógyító erőkből, sokkal jobban kellene tudományos módon feltárni a hatás gyökerét, így lehet csak például a gyógy- idegenfoirgalom fejlesztésére törékedni. A képviselőiket megyénk nevében Kiss Sándor köszöntötte, majd röviden ismertette szűkebb hazánk egészségügyi helyzetét. A Ikérdésekre válaszolva elmondta, hogy a rekonstrukciók során sor kerül a Mátrai Állami Gyógyintézet egységeire is. Különösen a kékestetői és a mátrahá-i zi szorul rá a felújításra: ez a munka a következő év feladata. Heves megye életébe szervesen beilleszkedett az intézmény, s ha tovább erősödik a kapcsolat, újalbb eredmények születhetnék a betegek érdekéiben. Gábor László Gyógymedencék Parádfürdőn (Fotó: Szántó György) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén az Országos Tervhivatal elnökének jelentése alapján megvitatta az 1983. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatait, és beszámolót hallgatott meg a pénzügyi helyzet alakulásáról. Elismerve a terv végrehajtása érdekében tett erőfeszítéseket, megállapította, hogy az ipari termelés növelésében, a hatékonyság javításában elmaradás mutatkozik. Ezért és a mezőgazdaságot sújtó aszály miatt az elosztható források nem érik el, a belföldi fel- használás viszont némileg meghaladja a tervezett mértéket. Ez a helyzet és a továbbra is kedvezőtlen külpiaci viszonyok olyan intézkedéseket tesznek szükségessé, amelyek a gazdasági teljesítmények növelése útján és a felhasználás tervezett keretek között tartásával biztosítják az egyensúlyi követelmények betartását. A Minisztertanács megvitatta és jóváhagyta a takarékosabb vízgazdálkodást és a víz tisztaságának fokozottabb védelmét szolgáló programot, amelynek célja a hazai vízkészleteknek az eddigieknél gazdaságosabb hasznosítása, az ésszerűbb vízfelhasználás elősegítése, a felszíni és felszín alatti vi- vezek minőségének és tisztaságának hatékonyabb védelme. A kormány úgy határozott, hogy a „Biotechnológiai eljárások kutatása, fejlesztése és alkalmazása a mezőgazdaságban és az iparban" című programot felveszi az Országos Középtávú Kutatási Fejlesztési Tervbe. A Minisztertanács jelentést kapott a kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szerződéses és bérleti üzemeltetéséről szóló rendelkezések végrehajtásáról. A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága 1983. július 15-én tartott ülésén értékelte megyénk VI. ötéves tervében meghatározott társadalom- politikai program teljesítését, és határozatokat hozott a további feladatokra. Az eredményekről, a gondokról és a tennivalókról tegnap megyei építőipari aktívaértekezletet szervezett Egerben, a pártszékházban a megyei pártbizottság. A esemény résztvevőit — a városi, a járási pártbizottságok, tanácsok vezetőit, az építőipari vállalatok gazdasági és politikai irányítóit, Török Imrét, az MSZMP Központi Bizottsága munkatársát — Somodi Lajos, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője köszöntötte, majd a pártbizottság említett ülésének határozatait Schmidt Rezső, a megyei pártbizottság titkára ismertette. A vitában felszólalt Balogh Zoltán, az OTP megyei igazgatója, Gazsó László, a KISZ Heves megyei Bizottságának titkára, Borics László, a Heves megyei Tervező Vállalat Dr. Várkonyi Péter vezeti az ENSZ-közgyttlés ülésszakán részt vévé magyar küldüttséget Az Elnöki Tanács kijelölte az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakán részt vevő magyar küldöttséget, amelynek vezetője dr. Várkonyi Péter külügyminiszter. (MTI) / Hazánkba érkezett az indiai külügyminiszter Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezett P. V. Naraszimha Rao, az Indiai Köztársaság külügyminisztere. Az indiai diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója dr. Várkonyi Péter fogadta. Jelen volt Túri Ferenc, hazánk delhi, illetve Aravinda Ra- machandra Deo, India budapesti nagykövete A megérkezést követően a Külügyminisztériumban megkezdődtek a hivatalos magyar—indiai tárgyalások. Dr. Várkonyi Péter és P. V. Naraszimha Rao áttekintette a kétoldalú kapcsolatokat, s véleményt cserélt a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Lázár György, a Minisztertanács elnöke délután a Parlamentben fogadta az indiai diplomácia vezetőjét. A szívélyes légkörű megbeszélésen jelen volt dr. Várkonyi Péter, valamint Túri Ferenc és Aravinda Rama- chandra Deo. Este dr. Várkonyi Péter díszvacsorát adott vendége tiszteletére a Külügyminisztérium vendégházában. ÜLÉSEZETT A SZOT A szakszervezeti kádermunka időszerű kérdései A szakszervezetek kádermunkájának időszerű kérdéseivel és fejlesztésének feladataival foglalkozott csütörtöki ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese előadásában rámutatott, hogy a szak- szervezeti tisztségviselők döntő többsége felelősséggel, s egyre felkészültebben szolgálta a mozgalmat, azonban a kedvező folyamatok ellenére is sok még a javítanivaló. A napirendhez előterjesztett állásfoglalás-tervezet még tartalmasabbá kívánja tenni a szakszervezeti vezetők iránt támasztott hármas követelményt. A politikai alkalmasság megítélésénél fontos követelmény, hogy az aktivisták és tisztségviselők legyenek elkötelezettek, mely tetteikben, az alkotó munkában is kifejezésre jut. Szakmai felkészültségük olyan legyen, hogy megfelelő partnerei lehessenek a gazdasági vezetőknek, mérlegelni tudják a várható intézkedések hatását. A káderutánpótlás köre minden törekvés ellenére még ma is megleletősen szűk, nem kielégítő a munkások vezetővé válásának jelenlegi aránya. A kádermunka demokratizmusának kedvező változásai mellett azonban gyakran él és hat a formalizmus. A formális döntések 'következménye, hogy nem érvényesül kellően a testületi demokratizmus. A továbbiakban a tisztségviselők oktatásáról, illetve egyes munkajogi kérdésekről volt szó. Az előadó végül azzal az ellentmondással foglalkozott, miszerint a szakszervezeti tisztségviselők és a velük partner gazdasági vezetők önállósága, döntési illetékessége nincs összhangban. A vitában sokan szorgalmazták a szakszervezetek kádermunkájának további korszerűsítését és erről állásfoglalást fogadtak el. Egyebek között kimondják, hogy tovább kell fejleszteni a szakszervezei választási rendszert, növelni az egyenértékű kettős vagy többes jelölést. Ugyanakkor érdemi kérdésekben növelni kell a választott testületek szerepét és felelősségét. Az aktíva résztvevői igazgatója, dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Eger városi Bizottságának titkára, dr. Szilák Károly, az Észak-magyarországi TÜZÉP Vállalat egri telepének igazgatója, Molnár Miklósné, a megyei tanács tervosztályának vezetője, Bodócs János, a Mátra- vidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet elnöke, dr. Jenes Pál, az SZMT titkára, és Szamos Gábor, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója. A vitában felmerült kérdésekre Schmidt Rezső adott választ, majd az aktívaértekezletet Somodi Lajos zárta be. (A tanácskozásról „Társadalom- politikai céljaink megvalósításához még szervezettebb munkára van szükség” címmel lapunk 3. oldalán számolunk be olvasóinknak.)
