Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-12 / 190. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXIV. évfolyam, 190. szám Ara: 1983. augusztus 12., péntek 1,40 FORINT MÁRIS ÉDES A RÉPA - SZÁZMILLIÓ NAGYKARBANTARTÁSRA - SEGÍTENEK A GAZDASÁGI MUNKAKÖZÖSSÉGEK - A FŐPRÓBA: SZEPTEMBERBEN Később kezdődik a cukorszezon Tovább... Talán kevesen tudják, hogy Európában Magyar- országon van a legnagyobb Holstein-fríz szarvasmarha- állomány. A tengerentúlról importált állatok az elmúlt évtizedben jelentős eredményeket hoztak a hazai tejtermelésben és ezen keresztül újabb elismerést szereztek a magyar mező- gazdaságnak. A napokban Budapesten véget ért nemzetközi Holstein-konferen- cia 12 országból érkezett küldöttei a megbecsülés hangján szóltak a magyar szarvasmarha-tenyésztésről. Abban, hogy a Miniszter- tanács több mint egy évtizede már, hogy hosszú távú programot hirdetett az ágazat átfogó fejlesztésére, fontos láncszem volt az amerikai Holstein Szövetséggel kötött együttműködés is. A tudatos nemesítő munka, a megfelelő színvonalú tartástechnológia eredményeként átlagosan 40 százalékkal növekedett a tehenek tejhozama. Ezzel ma már nem csupán a hazai igényeket biztosítja a tejipar, hanem exportál is néhány terméket. A részt vevő delegátusok erről a szakmai tanulmány- * utakon is meggyőződhettek Agárdon, Enyingen, Komáromban, Mezőhegyesen, Hódmezővásárhelyen, Vaszaron, pót Heves megyében járva a Gödöllői Agrártudományi Egyetem nagygombosi Holstein-fríz- telepén is. Az elismerés hangján beszéltek a tapasztalatokról. Nagygomboson például azt is látták, hogy korszerű körülmények között számítógép felhasználásával határozzák meg az állatok takarmányadagjait, amely így gazdaságos, ; és a legoptimálisabb ősz- ! szetételt biztosítja. A sokféle megbeszélés lehetővé tette, hogy arról is szót váltsanak, miként, mi. lyen módszerekkel lehet a hazai szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségét tovább növelni, és ezen belül a tejtermelés költségeit csökkenteni. A konferencia előadásain megfogalmazták az előrelépés lehetőségeit. A tenyésztők és a nemesítők ugyanis elhatározták, hogy a tejhozamok emelésére törekszenek. Elgondolásuk szerint ha nagyobb értékű, de a jelenleginél kisebb létszámú állomány termelne több tejet, akkor a felszabaduló szarvasmarha-férőhelyeken húshasznú állatokat lehetne tartani, és ezen keresztül az egész ágazat jövedelmezősége javulhatna! A másik megoldás a tartás, és a takarmányozás technológiai színvonalának emelése lenne. Ezt elősegítheti az amerikai Holstein Szövetség, melynek több magyar tenyésztő is tagja. A nemzetközi konferencia tehát jó alapul szolgált a további együttműködésre, a kapcsolatok kiszélesítésére. Mintegy láncszemként hozzájárulhat a kormány által hosszú távra meghirdetett szarvasmarha-tenyésztési program eredményes megvalósításához, a gazdaságos tej- és hústermelés további kibontakoztatásához. Mentusz Károly Üj szezonra készülnek a Mátravidéki Cukorgyárak két nagyüzemében, Hatvanban és Selypen. Itt is, ott is javában tart a hagyományos évi nagykarbantartás, amire az idén összesen 100 millió forintot költenek. A kiadásokból — mint Lichtenstein Józseftől, a vállalat főmérnökétől megtudtuk — 79 milliót fordítanak beruházásra, amelynek során a különböző pénzügyi alapokból Selypen befejezik a répa- mechanizációs fejlesztéseket, Hatvanban pedig — az energiatakarékossági program keretében — állami támogatással és kedvezményes hitellel centrifugákat, illetve szeletpréseket építenek. A MÁV elkülönített fejlesztési keretének igénybevételével bővítik a répaátvételi állomások befogadóképességét s növelik átvételi teljesítményüket. A munkákban ebben az évben tovább csökken az idegen vállalkozók szerepe, s a A fejlődő országok szakembereinek rendszeresen szervez szakmai tanulmány- utakat a FAO — az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete — a korszerű mezőgazdasággal rendelkező országokba. Ennek keretében a közelmúltban Afganisztánból érkeztek érdeklődők hazánkba, hogy tanulmányozzák a magyar tennivalókon igen aktívan osztoznak a Mátravidéki Cukorgyárakban is működő gazdasági munkaközösségekt A feladatok végzésével jó ütemben haladnak, tartják a mezőgazdaság eredményeit. Az afgán csoport egy része három héten át Heves megyében ismerkedett a szőlő korszerű védelmével. Munkájukhoz segítséget nyújtottak a Heves megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás munkatársai. Itt- tartózkodásuk során ellátogattak a nagyrédei Szőlősrészhatáridőket, s így minden remény megvan arra. hogy a — szokásosnál későbbi — főpróbát megtarthatják szeptemberben, az esztendő 37. hetében. Következésképpen maga a szezon is „csúszik,” valamelyest a tavalyihoz képest. Amíg tavaly Hatvanban szeptember 5-én, Selypen pedig nyolcadikén láttak a cukorrépa feldolgozásához, most a tervek szerint csak a hónap 17—20. napja között kezdhetik a „kampányt". A terményt öt megye 70 gazdaságából várják a vállalt üzemi — a korábbinál kereken háromezerrel kisebb, együttesen 16 ezer háromszáz hektáros területről. A szállítók érdeklődése sajnos szű- kebb hazánkban is visszaesett. Ráadásul az időjárás sem volt kegyes az idén, az eső hiányát — különösen Szolnokban — igencsak megsínylette a répa is. Nagyon egyenletlen a növény fejlettsége, kicsi a zöldlevél aránya, s bár mérések szerint viszonylag magas, 14,5 százalékos a cukortartalom* mégis gondot okoz, hogy a táblák gazosak, valamint, hogy a répában bizonyos káros anyagok felhalmozódtak. A vállalat egyébként 580 ezer tonna cukorrépa átvételével számol az idén. A terményt az öt megyében összesen 35 helyen fogadják a gazdaságoktól, ahonnan majd végül is a hatvani és selypi gyárainkba kerül. kert Termelőszövetkezetbe, a Csányi Állami Gazdaságba és az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát kutatási és rendszerközpontjába is. Többek között tájékoztatást kaptak az oltványkészítés és a szőlővédélem korszerű módszereiről és bepillantást nyerhettek a laboratóriumi vizsgálatokba is. A cukorkampány kezdetére a szállítószalagok nagyjavításával Is elkészülnek a hatvani gyárban (Fotó: Szántó György) A szőlő védelmét tanulmányozták Afgán mezőgazdászok Heves megyében Népviselet és elektronika A Kőbányai Porcelángyár Elektronikai Alkatrész- és Műszaki Kerámiagyártó Vállalat boldogi üzemében kézimunka- igényes elektromos alkatrészeket gyártanak. Az üzemben 120 asszony dolgozik, és harmincfajta terméket készítenek. Belföldi két nagy megrendelőjüknek, a Videotonnak és az Orionnak a televízió gyártásához szükséges ferrit hangolómagokat, URH-tekercseket, az NSZK-beli Braun és a Bosch- cégeknek pedig fojtótekercseket és zavarszűrő egységalkatrészt készítenek. Képünkön: a valamikor népviseletéről híres boldogi asszonyok ma már elektronikához szükséges alkatrészeket gyártanak (Fotó: MTI — KS) CSÖKKENŐ LÉLEKSZAM - EGYHARMAD VÁROSLAKÓ - A NŐK TÖBBSÉGBEN így élünk Heves megyében Most készül a legújabb statisztikai évköny. Az ezekben a napokban nyomdába kerülő adatok érdekes, helyenként egészen meglepő számokkal vallanak Heves megye életéről is. Szűkebb hazánkban — mint megtudhatjuk a tavalyi esztendő végén lezárt, de lényegében még az idén is aktuális összesítésből — 1980. óta egyre kevesebben vagyunk. A korábbihoz képest az elmúlt évben egy kisebb falu lakosságával, 1175-tel csökkent a lélekszámúnk, miután csak szerény mértékben javult a halálozási statisztika, s majdnem félezerrel kevesebben születtek, jó né- hányan pedig minden bizonnyal máshová vándoroltak, új otthont keresni. Városainkban él ma a megye jóval több, mint egy- harmada — jóllehet a gyarapodás már nem nagy ütemű. A teljes lakosság megoszlását tekintve az összesen 347 763 emberből változatlanul a nőké a többség, a férfiak csupán 19 éves korúkig vezetnek a listán. Nem egészen 77 ezer a nyugdíjasok száma, amelyben a hölgyek aránya az egyébként megközelítőleg fele-feléről majdnem kétszeresre, 80 éves korban vagy később pedig még tovább emelkedik. A csökkenő lakosság több lakásban él. A magánerős építkezések száma tavaly valamelyest mérséklődött, az államiaké pedig nőtt. Az új otthonok közül a három és ennél több szobásak száma alig változott, a két, két és fél szobásaké észrevehetően visszaesett, az egyszobásoké — az egri garzonház miatt — ugrásszerűen emelkedett. A foglalkoztatottakból legtöbben — csaknem fél százezren — az iparban dolgoznak, míg utána létszámban a mező- és erdőgazdaság, a kereskedelem, a közlekedés, illetve a hírközlés, valamint az építőipar következik. Az úgynevezett anyagi ágazatokban a fizikai dolgozóknál 4275 forint volt tavaly a havi átlagkereset — ettől nagyobb a közlekedés és hírközlés területén, az iparban, az építőiparban, kisebb pedig a mezőgazdaságban, valamint a kereskedelemben —, míg a nem fizikai állománynál 5192', amit leginkább a mezőgazdaságban múltak felül, s legjobban szintén a kereskedelemben figyeltek sóvárogva. A munkásosztályhoz tartozók háztartásaiban végzett reprezentatív felmérés szerint évi 41 534 forint az egy személyre jutó kiadás. A legtöbbet — 11 649 forintot — élelmiszerek vásárlására költötték, lakásfenntartásra, építésre, ingatlanvásárlásra 5150, ruházkodásra 4294, háztartási és lakásfelszerelési tárgyakra 3833, élvezeti cikkekre 3548, közlekedésre, hírközlésre 2779, művelődésre, tanulásra, szórakozásra 2407 forint jutott. S ami a legfrissebb: 1983. I. félévében—ha a tavalyihoz képest kisebb mértékben is, de — megyénkben 4,8 százalékkal nőttek a foglalkoztatottak átlagkeresetei s például a kiskereskedelmi forgalom összehasonlítható áron az elmúlt esztendeivel megközelítőleg azonos, folyó áron pedig 7,5 százalékkal emelkedett. Hogyan megy a sorunk? — Nos, azt leginkább ki-ki saját maga érzi s tudja megítélni. Annyi azonban bizonyos, hogy ha a kívántnál nehezebbek is a körülményeink — nem élünk éppen rosszul... Gyóni Gyula Országos Ifjú Gárda-szemle Csütörtökön megkezdődött Zalaegerszegen a XII. országos Ifjú Gárda-szemle. A KISZ zászlóbontásával egy- időben megalakult szervezet legjobbjainak hagyományos seregszemléjét a Dísz téren nyitották meg. A több mint 700 résztvevőt — köztük egy NDK-ban dolgozó szakmunkásokból álló szakaszt —, Varga Sab- ján László, a KISZ KB titkára köszöntötte. A háromnapos vetélkedő menetdalversennyel kezdődött. Pénteken reggel az alaki versenynyel folytatódik a program. Délelőtt az Ifjú Gárda helyzetével, tevékenységének eredményeivel és aktuális feladataival foglalkozó szakmai tanácskozásra kerül sor. Ezt a legnagyobb erőpróba, a házigazda város környékén lebonyolítandó harci túra követi. Ennek során 50 kilométer utat tesznek meg erdei és mezei ösvényeken a 19 megyét és a fővárost képviselő gárdisták, s közben számos elméleti és gyakorlati feladatot is megoldanak. A menetelés után a résztvevők kis csoportokban zalai községekbe látogatnak, ahol baráti találkozókon ismerkednek a helyi KISZ-esekkel. A vasárnap a pihenésé, a szórakozásé lesz. Látványos bemutatókat ígér a sport- és honvédelmi nap. Hatvani ,finis’’ a bepárló berendezéseknél
