Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-07 / 186. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. augusztus 7., vasárnap 3. ÖTVENÉVES A MAVAD Már nemcsak vadászattal keresik a valutát Pontosan fél évszázaddal ezelőtt — 1934 őszén — Magyar Apróvad Értékesítő KFT néven, sze­rény alaptőkéjű új vállalatot jegyeztek be a Fő­városi Cégbíróság nyilvántartásába. A vállalkozók nagy reményeket fűztek az új kezdeményezéshez, mert az akkortájt hazánkban járt magas rangú kü'földi vendégnek feltálalt nyúl- és fácánpecse­nye nagy sikert aratott az ínyenc látogatók kö­rében. Még a walesi herceg szakácsa is elkérte az itt készült falatok receptjeit. Bármilyen reményeket is fűztek azonban a cég­alapítók kezdeményezésükhöz, azt álmukban sem gondolhatták, hogy késői jogutódjuk — a MAVAD — már rangos nemzetközi hírnévnek örvend majd a szakmában. Arra még kevésbé számíthattak, hogy e jogutód cég — mint erről az 1982. évi mérleg tanúskodik — konvertibilis valutában egy esztendő alatt egymilliárd 160 millió forint érté­kű exportforgalmat bonyolít le. A nyúl, a csiga meg a többiek A jelenlegi forgalom leg­jelentősebb tényezője, a va­dászat. még néhány évvel ezelőtt igencsak elhanyagol­ható bevételi forrás volt. A régebbi feljegyzések szerint 1957-ben mindössze 15 va­dász látogatott el hozzánk, hogy költséges szenvedélyé­nek hódoljon erdeinkben. Ma ezrekre rúg a számuk. A MAVAD nyilvántartása sze­rint tízezer-harminchat va­dász látogatott hozzánk az elmúlt évben. Az Olaszor­szágból, Ausztriából és az NSZK-ból érkezett vadá­szok, ötszázmillió forintnál többet költöttek itt-tartózko- dásuk idején. A külföldi piacokon kelen­dő a továbbtenyésztésre és konyhai célokra szolgáló élő- vad is. Különösen az olasz és francia nagykereskedők vá­sárolnak évről évre több nyulat, fácánt, foglyot, hogy vevőik igényeit kielégítsék. A lőtt vadakból is jelentős mennyiségeket szállítanak az előbbi piacokra, illetve az NSZK-ba, és Svájcba. A ran­gos szállodák étlapjainak elmaradhatatlan ínyencsége már a magyar nyúlpaprikás, a magyar fácán-, fogoly- és galambpecsenye. S ugyan ki gondolná, mi­lyen karriert futott be a csi­ga. Az elmúlt évben 71 millió forint értékben több mint egymillió-négyszázhar- mincezer kilót szállított külföldre a MAVAD. Ez az exportcikk egyébként több erre vállalkozó diáknak, s kisebb keresetű nyugdíjasnak nyújt kiegészítő bevételi for­rást. A MAVAD, s ezzel együtt a népgazdaság valutabevéte­lét szaporítja továbbá a ma­gyar puli és a komondor, valamint a pióca, a galamb és a rák. Feldolgozva — magasabb áron A vadászat gyors növeke­désének példája ösztönzi a vállalatokat arra, hogy ez utóbbi, jelenleg még kis vo­lumenű szállítások növelését szorgalmazza. Ügyes piacku­tató munkával — nemegy­szer éppen az ideérkező va­dászokkal kiépített jó sze­mélyes kapcsolatok révén — mind több külföldi nagyke­reskedővel teremtenek kap­csolatot, e jelenleg még ap­rócikknek nyilvánított ter­mékek piacának bővítésére. E tevékenységnek érdekes eredményei közé tartozik például, hogy növekszik a magyar díszhalexport. Né­hány kezdeményezőkészsé­géről ismert termelőszövetke­zetben — a vállalat ösztön­zésére és segítségével — már melléküzemági díszhalte­nyésztés szervezésével is fog­lalkoznak. Mind nagyobb szerepet szánnak a MAVAD-nál an­nak, hogy termékeiket ne natúr állapotban, hanem kü­lönböző módokon feldolgoz­va juttassák el külföldi vá­sárlóikhoz. E cél érdekében, a múlt évben Vecsésen kí­sérleti telepet létesítettek. Itt különféle szakmák ran­gos szakemberei tevékeny­kednek. Jelenleg például az­zal kísérleteznek, hogy a csigát — burkától megsza­badítva — konyhakész álla­potban szállíthassák — ter­mészetesen a mainál maga­sabb áron — a külföldi vá­sárlóknak. Párhuzamos kí­sérletek folynak a megma­radó csigaház feldolgozásá­nak módszereire is, hiszen a csigaház egyebek között a gomb- és díszműiparban hasznosítható. Űjdonság a vadbőrrel be­vont, valamint a fűz- és vadbőr kombinációjú bútor­garnitúra is. Ezt az NSZK- ban megrendezendő őszi nemzetközi bútorkiállításon mutatják majd be. Számítanak a téeszekre A MAVAD mindinkább előtérbe kerülő termelő­termeltető tevékenységében fokozott szerepet szán azok­nak a mezőgazdasági üze- meknek-téeszeknek, állami gazdaságoknak —, ahol az év bizonyos időszakában je­lentős munkaerő-tartalékok szabadulnak fel, s keresik a lehetőséget e kiegészítő te­vékenységek okos megszer­vezésére. A vadászattal megszerzett jó hírnevet kihasználva a mindig új kezdeményezések­re törekvő vállalat a meg­újulás útját keresi a feldol­gozó tevékenység bővítésé­ben. Eközben azonban ar­ról sem feledkeznek meg. hogy a már jól bevált va­lutaszerző tevékenységet to­vábbi szolgáltatásokkal, olyan színvonalra emeljék, amivel nemcsak állják az egyre fokozódó nemzetközi versenyt; hanem az ideérke­ző külföldi vendégek foga­dásával, udvarias kiszolgálá­sával hazánk idegengforgal- mi jó hírét is erősítik. A nyomok a nyomszakértőhöz vezetnek. .. Gyilkosság Gyöngyöspatán Belépés: csak olvasóknak! Mögöttem kattan a min dig bezárt ajtó ... A történet pedig, amelyet csak ízelíitőül elevenít fel Csefkó Tamás százados, szinte elképesztő: — Az idős asszony ugyan feküdt, de rajta is, a la­kásban is minden rendben volt. A szomszédok sem csodálkoztak túlságosan a haláleseten, hiszen a szív- betegségéről régtől tudtak. Ennek ellenére a falu kör­zeti orvosa úgy dél körül kérte az igazságügyi or­vosszakértői boncolást. Nem ő kezelte az asszonyt, ilyen­kor ez a kötelessége. Éven­te sok ezer esetben törté ník ez így, s alig tucatnyi esetben indokoltan. De most igen: a boncolás köz­ben felmerült a gyanú, hogy a halál fojtogatá:s következ­tében állhatott be. A bon­colást az időközben bevo­nultatott szakértői csoport jelenlétében folytatták, majd a helyszíni szemle követke­zett. Egy különleges lámpa fényében azonnal látszott, hogy a dunyha sarkait erő­sen gyűrögették, és nyálfolt is került rá — ezzel szorí­tották le az idős asszonyt. Eközben — úgy délután négy körül — a nyomozók azt is megtudták, hogy a néni környezetéből ki nincs ott, ahol lennie kellene szo­kásai szerint. És bár az eset Gyöngyöspatán történt, éy fél körül már el is fogták Budapesten az odamenekült gyilkost. Nemigen tudok megszó­lalni; mindezek túl vannak a hétköznapi józan ész le­hetőségein. Titkokat rejte­nek. Ily módon a rendőrtörté­netek nyomozói alapállás­ból megírt emlékezései, szto­rijai kicsit átértékelődnek bennem. Hiszen már az első helyszíni szemlén, a nyo­mozás irányának megszabá­sakor döntő a szakértő te­vékenysége. Dr. Dunay György rendőrorvos alezre­des ezt is egy példán ke­resztül világítja meg: — Még a Balaton környé­kén dolgoztam Egerbe he­lyezésem előtt, amikor egy fürdőzőt elütött egy motor­csónak. A halált okozó sé­rülésekből a boncorvos és a műszaki szakértő együtt meg tudta határozni, hogy milyen fordulatszámú, mi­ilyen csigaméretű (propelle­rül csónakmotor okozhatta a tragédiát! Ezután a nyo­mozóknak csak olyan csóna­kot kellett kikeresniük, ame­lyekre a kettőnk szakvéle­ménye illett. Egynapi víz­ben ázás múlva a lehetsé­ges öt csónak csigái már mikroszkóp alá kerültek: a festékbe ékelődött csontszi­lánkból vissza tudtunk kö­vetkeztetni a sérült vércso­portjára, azonos csontössze­tételére — megvolt a „tet­tes” csónak. A többi a nyomozók dolga lett. — Nincs esélyük a bűnö­zőknek? A fotótechnika legjobb eszközei rögzítik a nagy és a kis nyomokat Csefkó Tamás kezében — Kevés az esély: a bű­nözőknek kétféle rendőrtí­pussal is meg kell küzde­niük. Az egyik, a nyomozó, a történet logikai összefüg­géseit keresi, végül a tet­test magát. A szakértő, a másik, aki ezalatt a törté­net bizonyítékait tárja fel. És ráadásul ez a két rend­őrtípus nem két ember, ha­nem néha tíz, néha — a rendőrgyilkosság idején — sok száz, akiket egy cso­portba szólít a közös fel­adat. Ráadásul a szakterület fel­sőfokú képzettségű meste­reiről van szó: dr. Dunay György, az igazságügyi or­vosszakértők szakmai szer­vezetének vezetőségi tagja, Csefkó Tamás a Szovjet­unióban tanult, Gábor Al­bin rendőr hadnagy magas minősítésű igazságügyi írás- szakértő, Újházi Ferenc rendőr főhadnagy a mikro­nyomok világába „ásta be” magát, a szaktanácsadót, Bárdos László főtörzsőrmes­tert nem is említettük. ★ — Nehéz ügy volt az is — dr. Dunay György idézi fel —, amikor az út szélén találtak egy halott férfit, egyetlen négyzet alakú lyuk­kal a koponyáján. Semmi többet. Ám két hónappal később a keresők rábukkan­tak a ZiIL teherautóra, amely­nek oldalán van az az egyet­len négylapú csavaranya, amit kerestek. Elétántorodott a szerencsétlen, ittas férfi. A logikai menet maradjon az ő titkuk: meglett a kala­pácsnak is vélhető nyom okozója. ★ Szó, ami szó, bármilyen sikeres is egy-egy ilyen ügy, azért az itt dolgozók élete az élet árnyékos oldalához kötődik. Nagy a lelki teher. Éjszaka is. ünnepnap is ug­rik a szakértőcsoport, ha jön a riasztás. És már egy „si­ma” közlekedési balesethez is — ha haláleset történt — ki kell vonulnia a műsza­ki, az orvos-, a nyomszak­értőnek, a közlekedési ügyésznek. Ha ők kevesek — például cserbenhagyásnál — textilszakértő, vegyész, szerológus, geológus és még ki tudja hány specialista csatlakozik hozzájuk. — Az igazságügyben a technika, a szakértő már kivívta a maga tekintélyét, az állampolgárok között még nem. Egy ujjlenyomatot a laikus is döntő bizonyíték nak ismer el, egy írásszak­értői szakvélemény láttán viszont a bűnöző a legrit­kábban roppan össze. Nem csodaszer tehát a munkánk — mondja Csefkó Tamás. Csak épp nélkülözhetet­len. Érdekes módon például a legkacifántosabb esetek a gondatlansághoz kötődnek; a véletlenek sora ezeket te­szi a legnehezebbekké. Va­dászbalesetek például: le­lövik a cirkusz őszülő ido­mított szamarát, öregember hajlong palántázás közben, tragédiájára kireped rajta a kihízott nadrágja. A k'_- villanó jégeralsó a szürkü­letben az őz képzetét kelti a minden mozgásra kiváló­an lövő, csak épp túlbuz­gó vadászban: az öreg éle­tével fizet érte. Mindkét szakértő állítja: a bölcses­ség, a „majd máskor meglö­vöm” szemlélet nem általá­nos a vadásztársadalomban. A másik nagy élménytár a gondatlanság kategóriá­jában a közlekedési balese­teké. Szinte mindig vitás például a sebesség, amellyel a baleset pillanatában ha­ladt a gondatlan járműve­zető. A traszológus — nyomszakértő egy kilométer- óra két fényképét teszi elém. A mutató az egyiken a 140-nél áll meg. De nem azt kell nézni. A részna­gyítást. Amelyen már jól látszik az első képen csak sejthető benyomódás. Amit az ütközéskor a számlapra ráhajló mutató hagyott. Csef­kó Tamás eddigi legnagyobb bravúrja is egy hasonló vizs­gálat: Fegyver- és lőszergyűjte­mény az összehasonlító vizsgálatokhoz Dr. Dunay György: „Csak egyetlen lyuk volt a kopo­nyán; négyzet alakú. Sem­mi több!” — A Balatonba zuhant repülőgép jobban összetört, mintha szántóföldre esett volna. A víz ugyanis össze­nyomhatatlan. Azt nem tud­tuk megállapítani, miért kö vetkezett be a katasztrófa. Azt viszont az előbb emlí­tett skálaibenyomódás-vizs- gálattal meg tudtuk mon­dani, hogy melyik műszer mit mutatott utoljára. En­nek segítségével a repülés szakemberei viszont már megállapították a pilóta rossz mozdulatát! ★ Végül is valóban sike­rek ezék. A megszállottságig elkötelezett szakember szá­mára is siker, ha megfej­ti a talányt és a mi szá­munkra is, akiknek meg­nyugtató, ha ilyen elemző­ket tudhat a bűnüldözők mögött. Ám az érzés: a szorongás, nehezen száműzhető. Hiszen a folyosón emberi mivoltuk­ból kivetkőzött szörnyete­gek tetteit őrzik fényképek, tárgyi bizonyítékok; a fegy­verek, lőszerek széles vá­lasztéka, számlahamisíitások fényképei, és így tovább —■ mind-mind azt bizonyítják: a hétköznapi emberek kö­zött fekélyként pusztítanak a gondatlanok, a torz lel- kületűek. Emiatt kell és mindig jobban a szakember a korszerű fegyvertárával, amely mindig bővül, és ha­tékonyabb lesz. Kőhidi Imre EGYSÉGES TELEFONTÍPUSOK - HATVANBAN CSAK HELYBEN Megyénkben 24 új nyilvános állomás létesül az idén Jól halad a posta fejlesz­tési programja, amelynek keretében az idén több mint ezer új nyilvános telefon- állomást létesítenek; három­százat a fővárosban, hétszáz- hetvenhetet a vidéki telepü­léseken. Különös gondot for­dítanak a nyilvános állomá­sok fejlesztésére, illetve re­konstrukciójára, annál is in­kább, mivel a lakástelefo­nok számának megfelelő nö­velésére jelenleg nincs lehe­tőség. A Heves megyei Távköz­lési Üzem tervei szerint eb­ben az esztendőben a három városban 24 új nyilvános te­lefonállomást létesítenek, ör­vendetes, hogy az első fél­évben teljesítették a fejlesz­tési előirányzatokat, hat nyilvános állomást adtak át. Egyébként a megyeszékhe­lyen már 96 állomás műkö­dik, s ebből 77 belföldi táv­hívásra is alkalmas. Termé­szetesen előbbre lépésre is szükség lesz, ugyanis a Mát­ra körzetében, Mátrafüredtől Galyatetőig a már meglevő 15 nyilvános állomásból csupán kettő használható belföldi hívásra. Nem be­szélve Hatvanról, ahol a je­lenlegi nyilvános készülékek (összesen 14) csak helybeli szolgáltatásra alkalmazha­tók. A hatodik ötéves terv idő­szakában másfélszeresére bővül az országos nyilvános telefonhálózat, összesen 369 millió forintot költenek a nyilvános állomások rekonst­rukciójára, illetve a terve­zett 4100 (új 1200 budapes­ti és 2900 vidéki) telefonál­lomás létesítésére. A prog­ram keretében Budapesten már befejeződött a rekonst­rukció, jelenleg a vidéki há­lózat felújításán dolgoznak. A hálózat rekonstrukciója, illetve szélesítése során egy­úttal csökkentik a készülék- típusok számát: Budapesten a korábbi 12-íéle helyett, mindössze négyféle telefon­készülékkel találkozunk, s vidéken is folyamatban van az egyeségesítés.

Next

/
Thumbnails
Contents