Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-07 / 186. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1983. augusztus 7., vasárnap MINDENNAPI NYELVÜNK Riasztó tünetek AZ EGRI NYÁRI EGYETEM VENDÉGKÖNYVE Összefogás a huszonnegyedik órában Valóban riasztólag hat az olvasókra, hogy az idegen szavak áradata újra meg újra növekedőben van a sajtó hasábjain. A legriasztóbb az a nyelvhasználati tünet, hogy egy-egy szövegrészletben halmozódva jelentkeznek a feleslegesen használt idegen szavak. Alábbi példatárunk is erről tanúskodik: „Az ilyen mélyütéses knock out,maga immorális, morális moralizá- lás” (Népszabadság, 1982. ápr. 3.). — „A tanítás a zeneszerzői folyamatot analitikus, kritikus és kompozito- rikus módon elmélyíti” (Magyar Nemzet, 1983. jan. 3.). — „Ráadásul a reinkarnálódott szüfrazsettek minden ellenérvre tudnak újabb tromfot” (M. Nemzet, 1983. jan. 9.). — „Két pillérre kell támaszkodni: a szelekcióra és az intenzifikálást megvalósító rekonstrukcióra” (Népszabadság, 1983. jún. 11.). — „A lírai személyesség egy túlzó foka a privatizálás, valami kötelezőszerűen u nifor~ mizált szerepjátszás ez” (Napjaink, 1983. jún. 6.). Nem nyugtatja meg az olvasókat, hogy hű legyek a sajtóbeli idegenszó-haszná- lati divathoz, inkább alar- mirozza, az ilyen típusú szóalakok egyre gyakoribb jelentkezése: aktualizál, praktizál, uniformizál, brutalizál, decentralizál, heroizál, dehe- roizál, rivalizál, akklimatizál, aktivizál, diverzifikál és diverzifikálódik. Ez utóbbi szóalak együtt vállal nyelvi szerepet: „Diverzifikálni kell a piacot, de ez csak úgy lehetséges, ha diverzifikálódik a magyar külkereskedelem is” (Magyar Hírlap, 1983. márc. 5.). A szócsalád névszói tagjai is fel-feltűnnek: „Mubarak tett néhány bátortalan lépést a külpolitika diverzikálására” (Magyar Hírlap. 1983. jún. 4.). Újabban párban is szerephez jutnak az idegen • szavak : aktivál-aktivizál, ad- ressziroz-adresszál, dokto~ rál-doktorizál stb. A meggyőzés, a mozgósítás, szuverenitás, presztízs, zércikkek sem mentesek attól a hibázástól. hogy halmozim jelentkeznek bennük az ilyen típusú szóalakok: disz funkcionalitás, induszt- rializá l, komplementeritás, misztifikáció, prosperitás, ■ transzyiisszió, recesszió, paritás, szuverenitás, presztízs, periferizálódás, konvertibilis szféra, etatista törekvés stb. Erre a közleményünkre még visszatérünk, 6 akkor a jó magyar megfelelő nyelvi formákat is felsorakoztatjuk. Az is érdekelne bennünket; olvasóink szótár nélkül bol- dogultak-e az idézett szöveg- részletekkel. Várjuk erre vonatkozó megjegyzéseiket. Dr. Bakos József (Fotó: Szántó György) A műemlékvédelem fogalma az utóbbi időben bővült, terebélyesedett Túlléptük a szűk körű értelmezést, s a szakemberek, valamint a köztudat ma már — többek között — az agrártörténeti hagyaték óvá sát, mentését, megőrzését is fontosnak tartja. E munkálkodás eredményeiről, gondjairól és feladatairól beszélgettünk dr. Szabó Loránddal, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatójával. Előrelátó intézkedés — Miként összegezné az eddigi törekvéseket, melyek azok a területek, ahol a legsikeresebben tevékenykedtek? — Közhelyként hangzik, de mégis igaz, hogy az elmúlt évtizedek során gyökeresen átalakult a földművelés jellege. Polgárjogot nyert, diadalmaskodott a nagyüzemi gazdálkodás, s a vele járó nagyarányú gépesítés. A hagyományos eszközökre csak az idősebbek emlékeznek, s ők idézik csák a hajdani életmód jellemzőit. Épp ezért kötelességünk a múltat feltérképezni, s a jövőre hagyományozni mindazt, amit érdemes. 1977. december nyolcadikén jelent meg a mező- gazdasági és élelmezésügyi, az építésügyi és városfejlesztési. valamint a kulturális miniszterek együttes rendelte, amely megkönnyítette feladataink maradéktalan ellátását. Ez a jogszabály erejével is kötelezte az állami gazdaságokat, az élel- miszefipari vállalatokat, a mezőgazdasági és a halászati tsz-eket, az agrárszakigazgatási szerveket, az oktatási intézményeket és kutatóintézeteket, valamint az erdőgazdaságokat, hogy saját portájukon e tekintet ben is rendet teremtsenek, hogy vegyék számba az elődök helyi örökségét, s lehetőségeikhez képest tegyenek meg mindent ezek Beszélgetés dr. Szabó Loránddal, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatójával megbecsüléséért, arról sem feledkezve meg, hogy bennünket értesítsenek fáradozásaikról. Jó érzés arról szólni, hogy az érintettek komolyan vették a dolgot. Erre utalnak a hozzánk befutott jelzések statisztikai mutatói. Eddig 265 bejelentés érkezett, a meglehetősen széles kör 394 települést érint. Az észrevételek kastélyokra, kúriákra, majorokra, pincékre, borházakra, csárdákra, tanyákra vonatkoztak. Csak a nagy múltú Mezőhegyesi Mezőgazda- sági Kombinátban 86 to- vábbörökítésre méltó építményt tartunk számon, örülünk ennek a társadalmi méretű törődésnek, akkor is, ha nem minden óhaj indokolt. I Minden a hasznosításon múlik — Rendkívül sok múlik azon, hogy miként kamatoztatják a helyreállított épületeket. önök útmutatásaik, szakmai tanácsaik révén is szorgalmazzák az effajta elképzeléseket. Mindezekből mennyit váltottak valóra az érintettek? — Lényegében minden azon múlik, hogy miként oldódik meg a hasznosítás. Ahol jó útra léptek, ott a holnapok során nincs ok az aggodalomra. Hadd említsek néhány kifejező példát! A boglárlellei és badacsonyi állami gazdaságok, a lébénymiklósi termelőszövetkezet jó lapra tett, amikor az egykori helyiségekben — közreműködésünkkel — üzemi múzeumot hozott létre. A Pécsi ÁG az üszögpusztai Batthyány- kastélyban iroda- és vendégházat alakított ki. Az ötletek tárháza gazdag, csak ki kell aknázni a bennük rejlő lehetőségeket. Ilyen szempontból senki sem marad magára, hiszen kollegáimmal együtt készségesen segítünk mindenkinek. Merre tovább? — Tudjuk, hogy tennivalóiban nincs hiány. Kaphatnánk ízelítőt ezekből is? — A munka zöme még hátravan. Pillanatnyilag folyik a gépek feltérképezése. A már említett rendelet értelmében selejtezéskor értesíteni kell múzeumunkat. Nem véletlen ez, mert azt óhajtjuk, hogy egyetlen valamire való érték se vesszen el. A mozgósítás nem volt felesleges, ugyanis most mintegy kétezer eszköz védetté nyilvánításával foglalkozunk. Egyik legalapvetőbb teendőnk az élelmiszeripar krónikájával összefüggő relikviák feltárása. Megnyugtató, hogy néhány kezdeményezés már beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A Gabonatröszt például 1978 óta tartja nyilván a malomipar históriáját bemutató állandó kiállítását. Ez persze, csak a kezdet, mégis bizakodóak vagyunk. Többek között azért, mert nem vagyunk egyedül. A jó ötletek kivitelezésére ugyanis széles körű társadalmi ösz- szefogás bontakozott ki. Eredményesen dolgozik — szerte az országban — múzeumunk baráti köre. A tagság részt vesz a gyűjtésben, a vidéki kiállítóhelyek és tájházak nyitásában. Két- esztendőnként megrendezzük az agrártörténeti emlékgyűjtők országos találkozóját, s ezek az összejövetelek hatékonyan szolgálják a gyümölcsöző tapasztalatcserét, ä tisztánlátást, a különböző kérdések egységes értelmezését. Jó úton — Hol tartunk Heves megyében? Szűkebb hazánkban, melyek a legsürgetőbb tennivalók? — Eddig sem tétlenkedtek. Elég a szilvásváradi ló-, a szalajka-völgyi erdei múzeumra utalnom. Hiszek abban, hogy a nemes buzgalom a jövőben inkább erősödik. Úgy érzem, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom dokumentációs anyagának számbavétele igen sürgető. Tény, s ezt majd mindenki tudja: különböző Okok miatt az értékes iratok egy része elveszett, épp ezért fel kell kutatni a még meglevőt, hiszen bizonyos témaköröket csak ezek ismeretében világíthatunk meg. Minden relikvia számít, a minősítésről, az esetleges szelektálásról majd gondoskodnak a hozzáértők. Az Egri Dohánygyár nagy múltú üzem: itt is egésszé formálható, illetve tovább gyűjthető a helyi emlékek köre. Hadd jegyezzem meg: a lelkes emberek számíthatnak megértésünkre, támogatásunkra, ugyanis égető szükség van a társadalmi összefogásra, ha azt akar. juk, hogy tovább munkálkodjon bennünk nagyapáink világának annyi megőrzendő tanácsa, unokáinkat is segítő intelme ... Pécsi István Dieter Höss: Az elveszett Paradicsom Midőn az Űr megteremtette az Edenkertet, jo.bbnak is teremthette volna. Ehelyett belehelyezte a választót, és így szólt hozzá: — Németország-Szociál- Paradicsom minden gyümölcséből ehettek. Bértovábbfo- lyósitást fogtok kapni, képzési és továbbképzési segélyeket. Adómentes kölcsönöket és visszatérítéseket fogtok kapni. És ha gyümölcsözőek vagytok és sokasodtok, családi pótlékot is! Mindent megkaptok, amit csak kívántok. Csak a tudás fájáról nem szabad ennetek; mert ha esztek róla, meg fogtok halni! Az ellenzék azonban ravaszabb volt, mint az Űr összes teremtménye, és így szólt a választó feleségéhez: — Ha eszel a tudás fájáról, semmiképp sem fogsz meghalni, ám az Isten tudja, hogy mihelyt arról esztek, fel fog nyílni a szemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten, és hozzá hasonlóan tudni fogjátok, miből lehet pénzt csinálni, és miből nem. És az asszony erre azt gondolta, hogy jó lenne enni a fáról, minthogy az okossá tesz. És szakított a gyümölcsökből, és evett, és adott belőle a férjének is, és az is evett. És akkor mindkettőnek felnyillott ■ a szeme, és észrevették, hogy csődbe jutottak. Mikor aztán meghallották, hogy az Űr az estéli hűvösben sétál a kertben, elrejtőztek. Az Isten pedig szólította a választót és megkérdezte: — Ember, hol vagy? — Majd azt mondta neki: — Ki mondta neked, hogy csődbe jutottunk? Csak nem ettél a fáról, amiről megtiltottam, hogy egyél?! A választó így szólt: — Az asszony, akit mellém rendeltél, s aki adóosztályelőnnyel, anyasági szabadsággal és családi pótlékkal rendelkezik, az adott nekem a fa gyümölcséből. Mire az Űr így szólt az asszonyhoz: — Miért tetted ezt? — Az ellenzék csábított! — válaszolta az asszony. Akkor az Űr így szólt az ellenzékhez: — Mivel ezt tetted, légy átkozott minden baloldali, liberális és alternatív listán! Ezután a hasadon kell csúsznod, és nem teheted a földre a lábad! Az asszonynak meg azt mondta: — Sok nehézséget fogok neked okozni a nem kívánt terhességgel. ■ Vágyakozhatsz ugyan az emancipációra, mégis a férfi lesz a te urad! A választóhoz pedig így szólt: — Mivel ettél a fáról, életed végéig fáradsággal kell megszerezned a táplálékod. Adókat kell hordoznod, és az árak nyomását érezned. Arcod verejtékével fogod megkeresni a kenyeredet mindaddig, amíg nyugdíjba nem mégy — ha addigra lesz egyáltalán nyugdíj. Aztán az Űr a választót és a választó oldalbordáját ki akarta űzni a Paradicsomból. Am az illetékes arkangyal helye már régen áldozatul esett a takarékos- sági intézkedéseknek. A lángpallos pedig nem élte túl az energiakrízist. Beérte tehát az Űr egy tompa mennydörgéssel, és a választó meg a választóné a Paradicsomban maradtak. De nem sokat nyertek vele. Mivel jól tudták, hogy az már nem a Paradicsom. (Stern — Hamburg) Zahemszky László fordítása Szobor a terem közepén. A címét nem nehéz kitalálni: Fekvő nő Valóság : vagy annak „égi mása“? A bécsi Modern Művészetek Múzeumának anyagából készült kiállítás a Műcsarnok nyári tárlatán. A címe: Egyetemes modem művészet 1960 után. Egymással ellentétes irányzatok, kísérletek, különleges vállalkozások láthatók a bemutatón, néha egyenesen a meghökkentés szándékával is. Ilyen például a „hiperrealizmus”. Portréfestmény, ahol minden szőrszál egyformán fontos... (Hekeli Sándor felvételei) HOL A VÉGÁLLOMÁS? Egy bankrabló különös menetrendje A szó szoros értelmében nem igazán krimi a Végál- • 'L , lomás című NSZK-beli film. A forgatókönyv-filmíró Burk- hardt Driest, a bűnözők, prostituáltak, a játékbarlangi figurák világából merítette témáját, kerekítvén olyan történetet, amely egyben egy társadalmi forma markáns jellemzéséül is szolgál. Mert ebben a filmben a cselekmény csupán ürügy annak kimondására: miféle szeny- nyet, bűzt, aljasságot szülhet egy korban egy periférikus réteg túlburjánzása. Aki izgalmat, vérbeli, fordulatos, bűnügyi sztorit remél, ezúttal csalódottan távozik a moziból. Olyannyira, hogy a néző még közben- közben is bosszankodik a történet vontatottsága, a cselekmény olykor suta bonyolítása miatt. Pedig az alapötlet maga sokat ígérő. Mert bár a bűnügyi filmek szinte futószalagon ontott sokaságában nem először találkozhat a mozilátogató a börtönből szabadult főhőssel, Nik Dellmann, a Végállomás kulcsfigurája mégis más, mégis több egyéb krimibeli társainál. S nem csupán azért, mert rhaga a forgatókönyvíró, Burkhardt Driest játssza a szerepet. Egyébként sem számít már újdonságnak, hogy ugyanegy a kitaláló és az alak életrekeltője. Nem kisebb sztárokat láthattunk már a közelmúltban e kettős minőségben, mint Alain Delon vagy akár Belmondó. Ami újszerűvé teszi e figurát: az intellektuális, az érzelmi töltés. Egy bankrabló, aki nyolc évet ült börtönben, nem sok reményt fűz ahhoz, hogy megtalálja helyét esetleges környezetében, hogy céltudatosan folytassa életét. Próbálkozásai szinte óhatatlanul kudarccal kell, hogy végződjenek. Mégis szokatlanul jól sikerült jellemábrázolással találkozhattunk: az ész akarata, a lélek vívódása teszi Nikét igazán hőssé. Nála a szellem párosul a tehetséggel. Regényt ír, méghozzá nem is fércművet. Igenám, csakhogy a jellem gyengesége előbb- utóbb kibukik, a filmbeli író beleéli magát főhőse alakjába, s már ő maga akarja véghezvinni a nagy akciót. Így aztán nem is válhat mássá, mint szélhámossá. A rendező Reinhardt Hauff, úgy tűnik, nem is akart többet hozzátenni a forgatókönyvíró, a színész elképzeléséhez. Meglehetősen lapos gegekkel, ügyetlen megoldásokkal próbálja fűszerezni a kivitelezést, a figurák mozgatása is erőtlennek tűnik' Sokszor nemhogy ízléstelenné, de egyenesen obszcénná válik egy-egy jelenete. Méghozzá oly módon, hogy mindenféle funkciót, ábrázoló erőt nélkülözött mindenik. A közönség olcsó megfogása egyenesen bántó ebben a filmben. Kár pedig. Mert mindegyik szereplő igazi egyéniség a Végállomásban. A főhős barátja, Henry —>Rolf Zacher, különösen nagyszerű megformálásában — kisstílű bűnöző. Ám amikor megérzi a nagyhal kifogásának lehetőségét, iszonyatos erőfeszítések árán is bátorrá, elszánttá válik. Holott tudja: egyedül csakis belebukhat. A történet két nőfigurája tökéletes kiegészítője Nik és Henry párosának. Katja Hupe, Éva szerepében, egyszerre vonzó és taszító, Carla Egerer, Leila életre keltője ritka árnyaltsággal formálja meg a csúnya nő alárendeltségét. A Végállomás — egészében véve nem rossz mozi. Ami a többi hasonló hangvételű film fölé emeli: Burkhardt Driest erőteljes, írói, színészi egyénisége. Mikes Márta
