Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-27 / 202. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. augusztus 27., szombat MŰVÉSZET ÉS IRODALOM ••

Egerbaktai népviselet

abonyi viseletek

Ostorosi aratók

össze Zsuzsanna Máriát és ftozsoincs Györgyöt a füleki iparosbálon.

Vagy ha nem ott, akkor a piacon is megláthatták egymást, mert Fülek nevezetes vásározó helye volt annak a vidéknek. Ide az eladósorban lévő lányok szívesen ki. jártak. Vettek valamit, vagy nem is, szárított levestésztát és tarhonyát például sohasem vettek. S nemcsak azért nem, mert azt a jó háziasz- szony otthon készíti el, hanem azért sem, mert olyan csábító sárgák voltak azok a tészták, hogy a színről tudni lehetett: nem a friss tojás, hanem a sáfránnyal való színezés okából virítanak nagyon. A piacnézegetés ürügyén a lányok szemre vehették a más vidékről ide- sereglett népeket. így Rozso- vicsot, a karancssági késesés köszörűsmestert, aki a piacozó napokon maga is kirakta a késeket, a bárdo- kat, az ollókat és az egyéb acélból készült háziszerszámokat.

Ez a késes- és köszörűsipar később felcserélődött az iskolamesterségre, mert ami_ kor Rozsovics György feleségül kérte Zsuzsanna Máriát, akkor Gyurkó Kis Antal és Páter Gyurkó Felicián tanítót csináltak Györgyből.

Gyurkó Zsuzsanna Mária és Rozsovics György házasságából hat élő gyermek született. Valamennyit egészségben felnevelték. Az első: Rozsovics János, a nádudvari kántortanító. A második: Mária, férjezett Tereczkey- né, a finom ízlésű kiskörei állatorvosné. A harmadik: Anna. aki a több segéddel dqlgozó magyar szabó (azaz parasztszabó) Hricsó András

felesége lett. Aztán a negyedik gyermek: ifj. Rozsovics György, aki Jácson lett tanító. Nála húzódott meg az ötödik testvér, Klára, más választása nemigen volt, mivelhogy hajadon maradt. Ott is temették el szegényt Jácson, a Rozsovics-sírkertben.

S végül a legkisebb, akiről bővebben fogunk itt szólani, tehát a hatodik gyermek: a bátortalan Rozsovics Imre, a dudoros homlokú.

öt már annak rendje- módja szerint beíratták a lo_ sonci tanítóképezdébe, ahol szabályosan megtanították (egyebek közt) a kottaolva«- sásra, az orgona- és a harmonium játékra.

Az oklevél megszerzése után előbb segédtanító lett Nádudvaron, János testvérbátyja mellett, majd megvág lasztották Szuhonyban kántortanítónak. Hamarost kiderült, hogy a szuhonyiak párbérfizetése igencsak nehézkes, továbbá csekély itt a javadalmi föld is. Ennek ellenére Szuhonyban maradt sokáig, falán szerette az errefelé vágtató vihai-cácat, a lila felhőket és az akácerdő. két. összehajló águk zöld, párás barlangot alkotott, és a barlang előtt, a tisztáson kitűnő helye volt Imre méh- kaptárainak. Később mégis megpályázott — el is nyert — egy jóval tehetősebb kán. torságot R ózsaszentmárton- b an.

Imre felesége a nevezetes Soltész Mária lett.

Soltész Mária apja. Soltész Károly, Komlón született, és már iskolamester volt, amikor Gyöngyösön, Keczel Karolinát feleségül vette.

A Soltész—Keczel házasságból származott Soltész Gizella (hajadon maradt) és Soltész Mária. A keresztlevél szerint egy esztendővel korábban született, mint férje! Ám furcsamód az egyházmegye házasultjainak anyakönyvében Máriát a vőlegénynél öt évvel fiatalabb- nak tüntette fel a káplán.

Még ma sem lehet teljes bizonysággal eldönteni, hogy Rozsovics Imre mit tudott s mit nem felesége életkoráról. Ez a borongó, kék szemű férfiú, amint hallgatagon tekingetett az összehajló ágak közül a mátrai tájra, nemigen árulta el gondolatait, így aztán azt sem, hogy mennyire ismerte felesége fondoriatosságát, azt például, hogy Soltész Mária összejátszott az eskető káplánnal. így kerülhetett be a házasságlevélbe a menyecs. két megfiatalító adat. Nem mintha valami gyanús szerelemféle szövetség lett volna az eskető káplán és Soltész Mária közt. Mert a hölgy, ha másban talán nem is, de a szerelem dolgában keményen tartotta magát a szabályhoz. Senki sem vonta kétségbe a makulátlanságát. A káplán azonban rendre ott tarokkozott délutánonként a Soltész házban. Bor- és teaivás közben melegen összebarátkozott Soltész Károllyal, az iskolamesterrel és a kék szemű Rozsovics Imre megjelent Gyöngyösön, és a kályhacsőtisztogatás láttán hamarosan kivirágzott a szerelme, akkor a káplán maga is úgy látta, hogy a születési évszámok körüli aprócska akadályt' el kell hárítani a fiatalok útjából.

Ünnep a ligetben

István király - szupersztár

Kusza töprengés színházi kritika helyett

Hallgatom a fanyal- gókat, a rádióban Má- riássy Judit megszokottan értő, okos szavait, olvasom az Esti Hírlap, a Dunántúli Napló lel- kendezését. Követik majd őket mások is. Végletekben és közép- utakon. Nem tisztem a kritika, vagy a dramaturgia: a színészmozgatás, a szerkesztés tartalom- és formaelemzése. Nem is értek hozzá. Ott ülök a nézőtéren.

Ott ülök a nézőtéren. Mint a gyerek a bábszínház tenyérnyi színpadára, úgy me. redek a kényelmetlen pádhoz szögezve a viliódzó fényekre, rakéták, görögtűz százféle színére. Mások az arcomba nézhetnek. Cinikusok, kétkedők — bennfentesek! — mulathatnak a naív döbbenetén... Ki törődik most velük...?! Zúg a finá. lé, a nyelvemen kibukó hangok már találkoznak a dallammal.

Most csend...! A dombtetőn végtelen nemzetiszín vászon feszül... és a Himnusz dallamai. Remeg a gvomrom, ... jó kedvvel, bőséggel ... az állam magasra szegem, az arccsontokra feszülnek az izmok, ... balsors akit régen tép ..., érzem, a szemem nedves, csak a fogaim között szűrődik ki az ének ... hozz reá víg esztendőt.

(Az István, a király című rockoperát augusztus 19-én, mutatták be a Városliget, Királydombján Koltay Gábor rendezésében. A Szörényi—Bródy szerzőpáros Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján írta a darabot, mely kétségkívül az idei év legnagyobb színpadi sikerének ígérkezik.)

Hányszor megírt érzés! A Himnusz. Hányféleképpen megélt érzés! Olimpiai győzelem, éjfél múltán műsorzárás. nemzeti ünnepek, szilveszter éjszaka — s lám, színházi előadás. Tízezren állnak, s éneklik. Tízezrek harcolnak jegyekért, tízezrek rekedtek kívül. Vajon, mivel ejtettek rabul bennünket? Az olyannyira tisztelt, az oly sokat vitatott szerzőtársak tisztes hite, indulata ke. resett zenei—drámai keretet, vagy a jól értett mesterséget engedték szabadjára? Menynyi lehet ebben a számított hatás? Háromnegyed órája ünnepel a közönség.

Micsoda mélyen nyugvó érzelmek robbannak itt. Nemzetté válás, honalapítás, magyarság, piros-fehér-zöld, korona, anyanyelv . jp| Mily sokszor halljuk, mily ritkán érezzük át kötődésünket mindehhez. Ezredév van mögöttünk. Itt ünnepelünk ti- zenegynéhányezren — értjük egymást.

(Rendkívüli. a színházi életben ki tudja, mikor látott összefogással került színre a darab. A MAFILM, a néphadsereg. tucatnyi néptánc- együttes, az ^Ifjúsági Rendező Iroda, az' MSZMP Budapesti Bizottsága, a tanács, az Állami Ifjúsági Bizottság, jeles művészek hosszú sora, a rock-szakma sikeres és már-már elfeledett kiválóságai kértek részt abból a több hónapos munkából, mely a bemutatót megelőzte.)

Itt ünnepiünk tizenegyné- hányezren — értjük egymást. De hogyan magyaráznám én ezt meg a mexikói lapíró kollégának, a széparcú argentin építésznőnek, a bécsi diáknak,' a norvég utazónak, a japán üzletkötőnek? ök is, s többiek is bizonnyal hordják magukban nemzetük jelképeit, históriá. juk dicső és szégyenteljes mozaikjait, a jeles napok pátoszát és a hétköznapi közönyt. És ők, hogyan magyaráznák mindezt nékem? Mily kevéssé értjük egymást!

... és itthon? Ha értő kézzel nyúlnak hozzá, a történelem ennyire távoli lapjai is a m a részévé olvadnak. Ott ülök a nézőtéren. Koppány féktelen szabadságvágya, a táltos, Torda tisztes, ám naiv romantikája, Labore hite, István bölcs, kemény humanizmusa, Sarolta szilárdsága éppúgy a ma vívódása, mint amennyire mai Sur, Solt, Bese élősdisé. ge, amennyire mai a táncos mozdulata, Réka békét, tisztességet éneklő tiszta, csengő hangja. Lehet-e maibb gond az emberségnél, békénél, tisztességnél, az igazabb holnapnál?! Uralkodhat-e a mégoly rokonszenves idealizmus a tiszta, józan ész felett?!

Történelmi sorsfordulók és történelmi hétköznapok; a történelem nagyjai és a történelem ' névtelen alakjai. Mennyire részei életünknek ... és mégis. A történelemórák, a múltról szóló okos szavak, hogy is szürkülhetnek el az idők során? Hogy kerülhetett a történelem az általános műveltség perifériájára éveken keresztül? Ezredév van mögöttünk.

(A mű vázlata mintegy tíz esztendővel ezelőtt készült el. A szerzők mintegy másfél esztendővel ezelőtt vették kézbe ismét az anyagot, s most már a Budapest Filmstúdió támogatásával, segítségével öltött végleges formát a forgatókönyv. A zenei felvételeket a Fonográf együttes és zenész barátai készítették, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és a FÖNIX-stúdiókban Szörényi Szabolcs zenei rendezésével.)

Tétován veszem kézbe a már leírt kéziratoldalakat. Vajon a szakma megenge- di-e az efféle korlátok nélküli lelkesedést? „Az újságíró legyen mindig kétkedő...” .......igyekezzen mind

ig tárgyilagos maradni... a kritikátlan rácsodálkozás számtalan veszélyt hord magában ...” Hej, de sokat hal. lőtt szavak. A kétkedő Lucifer ... Mért nem sikerült ez most nekem?! Mért nem keresem ennek az előadásnak a gyengéit, mért nem fűzöm szerves egységgé erényeivel?!

Ott ülök a nézőtéren, elragad a zene sokarcúsága, a mesterien tervezett látvány, a megannyi parádés énekes, színész. Felzaklat a kimondott szó, már rég pontatlan évszámok kavarognak a fejemben a „magyar nép zivataros századaiból”, megkopott idézetek élednek újjá, kusza gondolatok közt próbálok rendet tenni.

Talán rajta kéne kapnom az alkotókat azon, hogy olykor mennyire emlékeztet egy-egy részlet a filmen látott Jézus Krisztus Szupersztárra, talán fel kéne rónom a hajdan volt műegyetemista rendezőnek, hogy a technika, a hatáskeresés oly nagy szerepet kapott az előadásban, hogy a statiszták néha elvonják a szemet a cselekményről, számon kéne kérnem, hogy a muzsika olykor már túl könnyen fül. bemászó, hogy ki ne mondjam, slágerízű.... és így tovább.

... ehhez viszont semmi kedvem. Értelmetlen is volna. Ezen az estén a nemzeti rockopera megszületésének voltunk — nem nézői — részesei. 9 amit magunkkal vittünk, nem több, de nem is kevesebb: tiszta művészet — mesterfokon!

(A várakozások szerint az előadást legalább 90 ezernél zó látja összesen. Az István, a király című filmet feltehetően jövőre mutatják be.)

Cziráki Péter