Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-25 / 200. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 200. szám ÁRA: 1983. augusztus 25., csütörtök 1,40 FORINT Mátrai motívumok AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA t Boldogan Időnként az jut az eszem­be, tanítani kellene az em­bereket arra, hogyan kell boldognak lenni. Buta öt­let? Lehet... De mit látok nap mint nap? Nagyon sokan élnek kö­rülöttem, akiknek semmi okuk sincs a panaszra. Szin­te mindenük megvan, ahogy szokás mondani. Nem szűkölködnek a földi javakban: pénz, lakás, autó, nyaraló, hobbikért, család, gyerekek, jó egészség.' Ha valamire rászánják magu­kat, csupán idő kérdése, hogy mikorra szerzik meg. Mégis ... A tekintetük szinte fá­radt. Mosolyuk? Mintha soha nem terült volna szét az arcukon. Mozgásuk? Va­lósággal vonszolják magu­kat, lépésük nehézkes, tag­lejtésük elmerevedett. Semmi külső jel nem árul­kodik arról, hogy jól élnek, minden okuk megvan a boldogsághoz. Miért van ez így? Szerintem egyik oka en­nek a múltból itt maradt közfelfogás, amely szerint senkinek sem illik kimu­tatnia, hogy ő elégedett. Sőt! Minél jobban megy neki, annál jobban kell só­hajtoznia, lemondóan le- gyintenie és gyakorta han­goztatnia, hogy mennyi a gondja, baja, mennyi a tennivalója, még lélegzet­vételnyi szabad ideje sincs. Ez a panaszáradat olykor már a hencegéssel egyenlő értékű. Kifelé tehát nem szabad látszania az elégedettség­nek. De ki tud hosszan tar- tóan boldog lenni — titok­ban? Milyen boldogság az, amit leplezni muszáj? Ezen az álságon még- csak változtatni lehetne, ha nem is máról holnapra. Nehezebb feladat viszont az embereket belülről, lel­kileg ráhangolni a boldog­ságra. Hihetetlenül hang­zik? Nagyon sok példát láttam már arra, mennyire nem tudnak sem fiatalab­bak, sem idősebbek rezo- nálni az elégedettséget, ki­egyensúlyozottságot kínáló jelenségekre. Mert az élet általában a kisebb jelentőségű esemé­nyek sorozatából áll. Szok­tam mondani, az ég óvjon bennünket a nagy esemé­nyektől. Ennek következté­ben hajlamosak vagyunk elmenni az apró ügyek, események mellett úgy, hogy szinte a tudatunkig sem engedjük eljutni azo­kat. Pedig a boldog élet titka itt keresendő. A köz­napi kis ügyekben. A rö­vidke néhány percek törté­néseiben. Ezektől tudnánk feltöltődni úgy, hogy erőnk hosszadalmasan megmarad­jon, jó kedvünk kitartson, elégedettségünk újabb tet­tekre serkentsen. Erre kellene felkészíteni a fiatalokat, hogy felnőtt fejjel már tudják, nem csu­pán az autó, a lakás, a nya­raló a boldogság forrása. Aki tud örülni egy jól si­került részmunkának, a napfénynek, a csendnek, a zenének, két emberi szó­nak, egy őszinte tekintet­nek, az a boldog ember. Az mindig elégedett az élettel. G, Molnár Ferenc ÜLÉSEZETT A MEGYEI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI TANÁCS t/Nem emelkedett a balesetek száma Heves megyében A közlekedés rendjének betartása, biztonságának megóvása állampolgári ér­dek. Nem véletlen, hogy a megyei és területi közleke­désbiztonsági tanácsok igye­keznek mindent megtenni a halálos és a sérüléses bal­esetek számának csökkenté­sére, s kiemelten foglalkoz­nak a gyermekek és idősek közlekedésbiztonságának ja­vításával. A sajnálatos köz­úti események elemzése, az okok feltárása után kifej­tett megelőző és propaganda- munka nem volt hiábavaló, hiszen Heves megyében az idei első félévben 224 sze­mélyi sérüléses közúti köz­lekedési baleset történt. Ez kettővel több, mint az előző év hasonló időszakában, amely a könnyű sérüléses balesetek számának kisebb emelkedéséből adódott — ol­vasható az MKBT beszámo­lójában, ami a tegnap meg­tartott kibővített elnökségi ülésre készült. mm ■i Az adat azt bizonyítja, hogy megyénkben lényegé­ben nem emelkedett a bal­esetek száma. ^Pozitívan ér­tékelhető, hogy hat ember­rel kevesebb lelte halálát a forgalomban, és kevesebb gyalogos, gyermek és idős ember sérült meg, mint a tavalyi év első felében. Az országos helyzet ennél sajnos rosszabb, sok ezer­rel veszítették többen életü­ket, vagy sérültek meg az ország közútjain, mint az előző év hasonló időszaká­ban. Nyugodtak azonban nem lehetünk, hiszen például a megyeszékhelyen 25-ről 34- re emelkedett az összes ese­mények száma, ezen belül a halálos kimenetelű baleset egyről kettőre. A szomorú tényen változtatni nem le­het, ám a szabályok betar­tásában, a veszélyes közúti helyekre való figyelemfel­keltésben, a balesetek meg­előzésében mindannyiunknak részt kell vállalni. A Heves megyei Közleke­désbiztonsági Tanács ülésén több hozzászóló megemlítette, hogy a közúti-vas úti pálya­testek kereszteződésein a járművezetők és gyalogosok figyelmetlenül, sokszor a pi­ros jelzésre fittyet hányva haladnak át, kockáztatva ezzel saját és mások életét, testi épségét. Persze az is igaz, hogy a fénysorompók több helyütt üzemképtelenek, vagy tilosat mutatnak, pe­dig a vonat még félóra, óra múlva sem jön... A felesleges várakozás türelmetlenné teszi az au­tósokat, áthajtanak és meg­van a baj. Mások a szabad kilátást aka­dályozó és ezzel veszély- helyzetet teremtő növény­zetre, épületekre, kábeldobo­zokra hívták fel a figyel­met, közúti- és vasúti útke­reszteződésekben egyaránt. A bokor nem tehet róla, hogy zavar a látásban, eltakarja a közlekedési táblát, de azok igen, akiknek a növények nyírása, adott esetben kivá­gása a feladatuk lenne. Az épületekkel és egyéb aka­dályozó „tárgyakkal” kap­csolatban más a helyzet, hi­szen lakóházakat, bakterhá- zat, műemléket, fontos, más­hová nem helyezhető mű­szaki szekrényeket elbonta­ni nem lehet. Itt csak a forgalomban részt vevők fi­gyelme, óvatossága segíthet a veszély leküzdésében. A nagy forgalmú csomó­pontokban jól segítik a for­galomirányítást a közlekedé­si lámpák. Pontosabban se­gítenék, ha működnének. De például Egerben, a Somo­gyi Béla és Beloiannisz ut­cák kereszteződésében, hosz- szú ideje nem működik a lámpa, pedig a hely forgal­ma, már csak a távolsági autóbuszmegálló miatt is óriási. Másutt, a lámpa éjjel, a gyérebb forgalom idején is épp annyi ideig mutat pirosat, mint más, a forga­lom szempontjából erősen terhelt napszakban. Fölösle­ges is mondani, mit tesz ilyenkor, autózó... A kormánynál ülők köré­ben felelőtlen szabatosság érezhető. A járművezetők nem veszik figyelembe a tiltó táblákat, önkényesen, a forgalmat akadályozva par­kolnak, járműveiken se szeri, se száma a különböző lám­páknak és nem használják a biztonsági öveket. A hely­színi bírság fékezhet ugyan, — éltek is vele gyakorta a rend őrei —, de ez önma­gában még kevés... Nem biztos, hogy a teg­nap még helyénvaló táblá­nak ma is van létjogosult­sága — állapították meg az ülés résztvevői. Példa erre Hatvan, ahol a város utcái hatalmas forgalmat bonyolí­tottak le, amíg az autópálya legújabb szakasza el nem készült. Azt négy hónapja átadták már, ám a város­ban legtöbb helyen még a régi táblák szerint kényte­len az ember közlekedni. Ugyanitt gondot okoz, hogy a kórház körül nincs elég parkolóhely, így a kénysze­rűen tilosban álló járművek vezetőit bírságolják, s ez hosszú távon bizony tarha­tatlan állapot. Eger belvárosát sokunk örömére a gyalogosoknak ad­ták át, de a délutáni és esti órákban a Széchenyi- és a kis mellékutcák csendjét, bé­kéjét őrültek módjára száguldozó motoros fiatalok verik fel, napközben pedig mindenki behajt, hiszen a célforgalom engedélyezett. Ha a hatóság érvényt sze­rezne a megállni, a várakoz­ni, a behajtani tilos táblák­nak és a szabálytalanul köz­lekedőket rendre megbün­tetné, bizonyára gyalogos­belvárosnak érezhetnénk ezt a városrészt — mondták többen is. Az MKBT ülés résztvevői ezután jelentést hallgattak meg az idei költségvetési terv első féléves teljesítésé­ről, majd a füzesabonyi já­rási KBT munkájáról kap­tak beszámolót. Fazekas Eszter Dányi Benedekné, az egercsehi részleg egyik tervezője A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet több részleget is működtet megyénkben: Recsken és Bodonyban a palóc hímzé­sek, Átányban a hagyomá­nyos átányi szövés motívum­kincse öröklődik az asszony- kezekben, Egercsehiben pe­dig a mátrai szőttesminták születnek újra. Huszonegy asszony dolgozik a központi műhelyben, 24 társuk pedig a bedolgozás módját válasz­totta Bekölcén, Egerbaktán, Fedémesen, Bükkszenterzsé. beten; mind több bányász- feleség ül újra a szövőszékek mellé. SgSi. A szedett mintás függöny készítése Csikós Béláné és Hanus Istvánná „kétszemélyes” munkája (Fotó: Kőhidi Imre) Nemzetközi konferencia Veszprémben Nemzetközi közigazgatási és jogtörténeti konferencia kezdődött szerdán Veszprém­ben az akadémiai bizottság székházában. Az Államigaz­gatási Főiskola, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Jogász Szövetség által rendezett tanácskozá­son tíz ország szakemberei vesznek részt. A konferencia központi témája a közigazgatási bün­tető bíráskodás története, fejlődése és jelenlegi gya­korlata az egyes országok­ban. Foglalkoznak a tanács­kozáson a környezetvédelem és az idegenforgalom köz­igazgatásjogi kérdéseivel is. A konferencia, amelyen a hazai és külföldi szakembe­rek 40 előadást tartanak, pénteken fejeződik be. (MTI) TANÁCSKOZOTT A HNF MEGYEI ELNÖKSÉGE vy Szeptemberben — szolidaritási eseménysorozat Megyénk lakosságát köz­vetve vagy közvetlenül érin­tő kérdésekről tanácskozott tegnap Egerben a Hazafias Népfront Heves megyei el­nöksége. Dr. Végh Miklós megyei elnök irányításával egyebek között szó esett ró­lunk, vagyis mindazokról, akik ebben az észak-magyar­országi körzetben élünk. Mint elhangzott, a népese­dési helyzet alakulását a természetes körülmények között — mint napjainkban is — két alapvető biológiai esemény befolyásolja: a szü­letés és a halálozás. Ezek arányváltozása — főként, ha az utóbbi felé billen a mér­leg nyelve —, gondot okoz az úgynevezett demográfiai hullám egyenletes alakulá­sában. A másik fundamen­tális problémánk, hogy vál­tozatlanul magas a válások száma. Mindezek arra kész­tetik a népfrontmozgalom­ban dolgozókat, hogy még több segítséget nyújtsanak a családi életre való nevelés­hez,- a házasságok felbomlá- sánák megakadályozásához, az arányos családtípus ki­alakításához. Igényli ezt a mér megszületett, vagy a jö­vőben születendő nemzedék, amely átveszi majd a sta­fétabotot a ma emberétől. E téma tárgyalása után — s miért ne lenne kapcso­lat a kettő között —, a bé­kemozgalmi teendőkről ej­tettek szót az elnökség tag­jai. Mint arról döntöttek: szeptemberben szolidaritási akciót rendeznek a megyé­ben, hogy a lakosság külön­böző rétegei megfelelő és érdemi ismereteket kapja­nak a nemzetközi helyzet­ről, a békés egymás mellett élést, a világbékét támogató erők harcáról. Az esemény­sorozat kiemelkedő rendez­vénye lesz például az egri csebokszári-lakótelepi szo­lidaritási nagygyűlés, a he­vesi ifjúsági békenap, a hat­vani külpolitikai tájékoztató, a megyeszékhelyen összehí­vandó nőmozgalmi aktíva, vagy a Ho Si Minh Tanár­képző Főiskolán tartandó if­júsági nagygyűlés. Mind­emellett megyeszerte számos vállalatnál, munkahelyi kö­zösségben, iskolában ren­deznek olyan eseményeket, amelyek népünk, lakossá­gunk békeóhaját fejezi ki. A HNF megyei elnökségé­nek tagjai — a nemzetiségek közelgő kongresszusai kap­csán — a szűkebb hazánk­ban élő szlovák anyanyelvű lakosság élet- és munkakö­rülményeiről, kultúrájuk megőrzésének helyzetéről, településeik fejlődéséről, il­letve a nemzetiségi politika helyi megvalósításának ta­pasztalatairól tanácskoztak a továbbiakban. Megállapí­tották, hogy a két esztendeje alakult Nemzetiségi Bizottság — amely a HNF gyöngyösi városi szervezete mellett működik —, nagy figyelem­mel kíséri az érintett több mint hatszáz szlovák ajkú lakosság közéleti, politikai, közoktatási és közművelő­dési tevékenységét. Erről mélyreható elemzéssel kí­vánnak számot adni az őszi kongresszus során. A HNF megyei elnökségé­nek ülése egyéb témák meg­vitatásával fejeződött be. Néhol már a jonatánt is szedik Indul az almaexport Megkezdődött az alma­export A Hungarofruct köz­vetítésével az első nyolcvan vagon a hét elején útnak indult a tuzséri „almapálya­udvarról” a Szovjetunióba a szabolcsi kertek termésé­vel. A Hungarofruct nagy gon­dot fordít a kivitelében leg­nagyobb arányt képviselő alma kiváló minőségének biztosítására. Mezőgazda- sági partnereivel jó előre egyeztette a szedési, szállí­tási ütemtervet, ellenőrizte a válogatás, rakodás technikai berendezéséit, hogy minél zökkenőméntesebb legyen a nagy tömegű áru kivitele.

Next

/
Thumbnails
Contents