Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-17 / 194. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXIV. évfolyam, 194. szám ÁRA: 1983. augusztus 11., szerda 1,40 FORINT Hol tart az autóvezető-képzés? — Magas követelmény — Sűrűsödő gondok az ATI-nál Tények, tervek négy keréken... Az MHSZ egri pályáján Sorompók Az életünk tele van sorompókkal! Ezeket tudomásul kell vennünk, ellenkező esetben akár az életünkkel is fizethetünk. A sorompók sorába tartoznak a közlekedési lámpák is. A napokban érkezett a hír, hogy a rendőrség tízezer forint büntetésben részesíti azokat, akik a „piroson” áthajtanak és ezt az illetékesek fényképpel igazolni is tudják. A hír hallatára az ember azért eltűnődik: piroson, tehát tilos jelzésnél továbbhajtani? Fittyet hányni a közelgő vonatra, egyéb járművekre, az életre. .. Józan ésszel lehet egyáltalán ilyet tenni? Lehet! Százával és ezrével! • Gondolkodnak-e egyáltalán ezek az emberek? Átvillan-e agyukban a gondolat, hogy maguk és mások életét, személyes és vagyoni biztonságukat veszélyeztetik? És mégis! Viccnek is rossz az alábbi történet: éjszaka van, rendjén működnek a közlekedési lámpák, meglehetősen kihalt az autópálya. Piros jelzésnél gondolkodás, gátlás nélkül átsuhan az autós. — Piros van! — figyelmezteti az utasa. Vállrándítás és mosoly a válasz. És még egy mondat: — Sietünk vagy a színeket nézzük? Minden embernek egy élete van. Előfordulhat, hogy valakik saját életüket kockáztatják, packáznak a sorssal. Áthajtanak a zárt sorompókon, a tilos jelzéseken az életszabta „sorompóknak” is fity- tyet hánynak. Öngyilkosjelöltek. gondatlanok, va- gánykodók, életuntak? Ki tudja! Ám egyetlen ilyen meggondolatlan cselekedet mások, esetleg sokak életét is veszélyezteti. Könnyen okozhatnak tömegszerencsétlenséget, bajt azoknak, akik nem unták meg az életüket és gondosan betartják a szabályokat és igenis figyelik a sorompókat, a közlekedési lámpákat éjjel és nappal. A rendőrség, a közlekedés szakemberei a nemtörődöm emberek miatt, mások, valamennyiünk érdekében most még szigorúbb eszközökhöz nyúltak. Nem volt elég a jelzés, a figyelemfelhívás, a szinte naponta elhangzó kérés a rádióban, a tv-ben. az újságokban: vigyázzunk! A figyelmeztetők, a. súlyos és halálos balesetek tömegei is kevésnek bizonyultak. Sok-e- a tízezer, vagy kevés? Ahhoz képest, hogy az illetők, a maguk és má- ; sok sorsát szándékosan kockáztatók, fricskát ját- ; szanak az élettel, csupán csak jelkép. A jogosítvány bevonása emellett szintén természetes. Elvégre a közúton csak ép ésszel, felelősséggel és megfon' toltan lehet közlekedni, j Akik nem ezt teszik, vállalják csak a büntetést! , Ehhez is legyen kellő bá- ; torságuk... Szilvás István Már-már közhellyé koptattuk: az aütó „veszélyes üzem". Mégsem hangoztathatjuk elégszer, mert a baleseti statisztikák adatai arról tanúskodnak, hogy évről évre többen halnak meg út jainkon a gondatlan, figyelmetlen vezetés következményeként. Az autózás alapja az iskola. Pontosabban: a gépjárművezető-képzés. Hogyan is állunk ezzel megyénkben? Ennek jártunk utána felkeresve az MHSZ és az ATI szakembereit. Karácsony Zoltán, az MHSZ megyei Gépjárművezetőképző Iskola vezetője elmondta, hogy Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen és Füzesabonyban is, tehát valamennyi bázisukon rendelkeznek már azokkal a feltételekkel, amelyekkel megfelelnek a korszerű oktatás követelményeinek. Kezdve a hibaelhárítási termektől, az audovizuális eszközökig. A legkorszerűbb rutinpálya éppen nemrégiben épült meg Egerben, de Gyöngyösön is már csak a bevezető út burkolata hiányzik, s kész a szinte minden igényt kielégítő gyakorlótér. Mindez meglátszik az eredményeken is. A hivatásos jogosítványért „harcba állók” 9,3 százaléka vallott kudarcot az év első hét hónapjában. Ez másfél év alatt 10 százalékos javulásnak felel meg. Az „úrvezetőképzés” esetében a bukási százalék már magasabb, 25,9 százalék, ám a javulás itt is jelentősnek mondható az előző évhez képest. A magánautóvezetők oktatásával ’ 19 főállású és 20—27 másodállású oktató foglalkozik rendszeresen. Egyfajta elismerést jelent, hogy a Volán 4. számú Vállalat is a jövőben az MHSZ-nél kívánja kiképez- tetni gépkocsivezetőit. Gépkocsijaikat 125 ezer kilométer megtétele után cserélik. Évek hosszú folyamataként lassan befejeződik a saját javítóműhely korszerűsítése, s a közeljövőben átadják azt a gépi autómosót is, ami tovább javítja a rendelkezésre álló feltételeket. Ezt egyébként — úgy tervezik, hogy — szolgáltatásként elsősorban közületek, intézmények számára hasznosítják. Mindennek ellenére ár.,Hibaelhárítás” közben Kotroczó Pál változást a közeljövőben a tanfolyami díjakban nem terveznek. S a teljesség kedvéért mondjuk el azt is, hogy évente csaknem háromezren szereznek jogosítványt a különböző tanfolyamokon az MHSZ-nél. Az ATI-nál évek óta nem tudják elérni — Elek László igazgató szerint —, hogy az ügyfelek valóban igényeljék a szolgáltatást. Olyan órákat igazolnak sorozatban aláírásukkal, amelyek elmaradtak, vagy amiket csak fé- lig-meddig tartott meg az oktató. Panaszt pedig csak akkor tettek, amikor már bekövetkezett a bukás, amikor pótórákat kellett venni. Oktatóik többsége néhány órával több idő után bocsátja vizsgára tanulóit az előírtnál. Ezt egyébként közösen a tanulóval kell eldönteniük. Bizony sok a bukás. Ez abból adódik, hogy megnőtt az oktatók szabadsága, s ezzel inkább visszaélnek. Kísérletképpen ugyanis az év végéig saját autójukkal is oktathatnak. Ennek a tapasztalatok szerint vannak előnyei és hátrányai. Megszűnt az érdektelenség a gépjárművek állapotával szemben, hátrány viszont, hogy — mint arról már szó is volt —: visszaélnek a szabadabb munkakörülményekkel. Tény azonban: az oktatókkal szembeni követelmények az ATI-nál a legmagasabbak, állandóan ellenőrzik az oktatók alkalmasságát. Az a tapasztalat, hogy 5—6 évnél tovább nem lehet ezt csinálni, mert ezután már belefárad, belefásul az ember, eredményei csökkennek Gondot jelent még az ATI-nál, Jhogy a jövőben megszűnik az állami támogatás. önmagukat kell eltartaniuk. Ehhez viszont az eddiginél nagyobb összefogásra, közös akaratra van szükség ... Megkérdeztük a sokat szidott vizsgabizottságot is, Demeter György, a vizsgabizottság vezetője elmondta, hogy bizony a vizsgázók jel- készülése jócskán hagy kívánnivalót maga után. A legnagyobb gondot szerinte az jelenti, hogy nagy időkieséssel vezetik le a tanulók óráikat. Sok a kihagyás egy- egy óra között, a tanfolyam pedig elhúzódik, így aztán nem tudnak a mozdulatok beidegződni. Tavaly 7069-en tettek elméleti alapvizsgát, s ebből 2329-en megbuktak. Az 5653 gyakorlati vizsgázó közül 2096-nak kellett ismételnie. Még a 2848 segédmotorvezetői engedélykérők közül is el kellett utasítaniuk 1365-öt felkészületlenség miátt. A legtöbben a forgalmi vizsgán képtelenek megfelelni a követelményeknek. Az okok pedig egyértelműen a felkészületlenségre utalnak: szabálytalan kanyarodás, forgalmisávváltás. Sokan nem tudják használni a visszapillantó tükröket, míg a rutinpályán a kormányzástechnikával adódik a legtöbb baj. Ha megbuknak, megsértődnek. Csak kevesen fogják fel: ez elsősorban saját érdekükben történik, a sikerhez pedig oktatóikkal együtt nekik is sokkal többet kellene tenniük ... Kis Szabó Ervin iÜl Néhány percnyi megbeszélés vezetés után (Fotó: Tóth ©izellaj AUGUSZTUS 22-26. A Nemzetközi Állampénzügyi Társaság kongresszusa Budapesten A Nemzetközi Allampénz- ügyi Társaság 39. kongresz- szusát a Magyar Közgazda- sági Társaság meghívására Budapesten rendezik meg 22—26. között — jelentette be Gadó Ottó, a szervező bizottság elnöke keddi sajtótájékoztatóján. A nemzetközi társaság — amely francia kezdeményezésre 1937-ben alakult — az állami pénzügyek nemzetközi tapasztalatainak cseréjével, tudományos eredmények és új megoldások ismertetésével, s e téren az emberi kapcsolatok fejlesztésével foglalkozik. Munkájában a szocialista országok, a fejlett tőkés országok tudósai, gyakorlati szakemberei mellett egyre több fejlődő ország képviselője is részt vesz. Jelenleg a nemzetközi társaság tagjainak a száma meghaladja az ezret. A budapesti kongresszuson az állami pénzügyek szociálpolitikai kérdéseit vitatják meg. A nemzetközi tanácskozásra a világ különböző országaiból mintegy 250-en érkeznek. A kongresszus három munkacsoportban vizsgálja meg az állami pénzügyek szociálpolitikai összefüggéseit, figyelembe véve a demográfiai, gazdasági és politikai tényezőket. Kicserélik tapasztalataikat az egyes országokban alkalmazott szociálpolitikai elvek megvalósításáról, az eddig elért eredményekről. Mindhárom munkacsoportban magyar tudósok, kutató szakemberek is részt vesznek. Előadásaikban elemzik, hogy a hazai szociálpolitika mennyiben járul hozzá a társadalmi igazságossághoz, az egyenlőtlenségek csökkentéséhez, milyen újabb módszerek alkalmazhatók a szociálpolitikai programok költségvetési finanszírozásában. ÚJ KISÜZEMI FORMÁK A kisvállalkozások első éve számokban A KSH felmérése A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint tavaly, a kisvállalkozások alakulásának első évében 23 kisvállalat, 105 kisszövetkezet, kétezerhétszázhetvenöt vállalati gazdasági munka- közösség, 477 ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, 218 mezőgazdasági szakcsoport, valamint 2341 magán gazdasági munkaközösség jött létre. Az év elején a magánszemélyek vállalkozási kedve volt nagyobb, a második félévtől kezdődően azonban a szocialista vállalatokhoz kapcsolódó új kisüzemi formák száma növekedett jobban, közülük elsősorban a vállalati gazdasági munkaközösségeké. A statisztika szerint a kisvállalatok, a kisszövetkezetek, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok döntően az iparban és az építőiparban működnek. A vállalati gazdasági munka- közösségek többsége a gazdavállalat profiljába vágó, főként termelő vagy a termelést elősegítő munkát végez. A magán munkaközösségek egyharmada iparral, egyhar- mada szolgáltatással, s egyharmada egyéb munkával foglalkozik. Ez utóbbi kategóriába rendkívül sok tevékenység sorolható, a társkereső szolgálattól a tanácsadáson, kiállítások, rendezvények szervezésén keresztül számítástechnikai feladatok ellátásáig. Az új kisvállalkozásokban a múlt év végén mintegy 65 ezren dolgoztak, többségük megtartotta eredeti munkahelyét, s itt szabad idejében tevékenykedik. Főállásban az ötmillió kereső közül mindössze 18 ezren dolgoztak az új típusú gazdasági szervezetekben, vagyis az új vállalkozási formák nem idéztek elő jelentősebb munkaerő-áramlást. A statisztikai felmérésből kitűnik, hogy a vállalati gazdasági munkaközösségek fő megrendelője maga a gazdavállalat, s ez ideig nem valósult meg az a cél, hogy az új szervezetek főként a lakosság szolgáltatási szükségleteinek kielégítésében bővítsék a kínálatot. Az esetek többségében a munkaközösség a gazdavállalatnak dolgozik, s csak esetenként vállal külső megrendelést. A kisvállalatok, kisszövetkezetek, vállalati gazdasági munkaközösségek, valamint az ipari és szolgáltató szakcsoportok együttesen tavaly mintegy 4,3 milliárd forint árbevételt értek el, ez a bruttó nemzeti termelés 0,2 százaléka. A teljesítményből 43 százalék a kisszövetkezetek és valamivel kevesebb mint 30 százalék a vállalati gazdasági munkaközösségek részesedése. A magán munkaközösségek éves árbevétele 320—400 millió forintra becsülhető. A kisvállalatoknál és -szövetkezeteknél valamivel több mint ötezer forintos havi keresetek alakultak ki, a vállalati munka- közösségekben egy tagra átlagosan mintegy háromezer forint havi jövedelem jutott. HEVESI DINNYE AZ NDK-BA Napi háromszáz gyümölcs Megélénkült a zöldséggyümölcs kivitel; augusztus közepétől a Hungarofruct naponta 300—350 vagon árut indít útnak a határon túlra. Legnagyobb mennyiségben most görögdinnyét szállítanak, elsősorban Csehszlovákiába, Lengyelországba és az NDK-ba. Heves, Bács-Kis- kun, Somogy és Pest megye földjeiről viszik a dús levű dinnyét a vasúthoz, ahol a külkereskedelmi vállalat szakemberei veszik át az árut. A dinnye mellett az őszibarack, a körte, az uborka, a zöldpaprika és a paradicsom adja most a legnagyobb tételeket a kivitelnél, őszibarackot Csehszlovákiába. vagon zöldség,- exportra NDK-ba, Lengyelországba és kisebb mennyiségben Finnországba szállít a Hungarofruct. A magyar uborka az NSZK-ban, Belgiumban. Hollandiában és Dániában a legkeresettebb. Az igazi főszezon augusztus utolsó harmadában indul az almakivitel kezdetével. Ekkor naponta nagyobb almaszállítmányok kelnek útra, mint az összes más gyümölcs- és zöldségmennyiség együttvéve. A külkereskedelmi vállalat felkészült a nagy munkára. Partnereivel együtt előkészítették a csomagolás eszközeit, befejeződött a tuzséri átrakóállomás hűtőházának karbantartása.
