Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-12 / 163. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1983. július 12., kedd­A KÉPERNYŐ h CJV /iPf... ELŐTT ke V IIWImi # ^ i— Az örök Voltaire Több mint két évszázad telt el az írónak és gondol­kodónak egyaránt kiváló Voltaire halála óta, szelle­mi hagyatékát azonban nem tépázta meg az idő. Igaz műveinek zöme már nem forog közkézen, a legértéke­sebbeket, a legmaradandób­bakat azonban napjainkban is olvassák. Nem kötelező tisztelettől vezérelve, nem va­lamiféle sznobizmustól ösz­tökélve, hanem azért, mert ezek az írások jelenleg is olyan frissnek, életízűnek tűnnek, mint születésük ide­jén. Egy olyan emberről valla­nak, aki rendületlenül hitt az Értelem magasabbrendű- ségéberu világformáló jelle­gében. Nemcsak elvileg, hanem, ha kellett kardot is rántott a remélt győzelem, a töretle­nül hitt diadal érdekében. Természetesen nem esztele­nül vagdalkózva, hanem oko­san, egy jómódú polgár biz­tonságérzetétől sarkallva. Szenvedélyesen támadta korának egyházát, a vallá­si fanatizmust, a szellemi bigottságot, az uralkodó ön­kényt, a gondolat szabad szárnyalását béklyózó ren­delkezéseket. így aztán ért­hető, hogy nemcsak a teg­napnak, hanem a mának is szólt, s a holnapok olvasói­ra is számított. Ezt a mindannyiunk szá­mára vonzó egyéniséget mu­tatta be sokrétűen, frappán­san, árnyalt megközelítésben Az ördöngös fickó című hat­részes francia tévéfilmsoro­zat. Csak dicsérni lehet Claude Búré művét, amely a feldol­gozás alapjául szolgált. Ak­kor is, ha egyesek talán fe­leslegesnek érzik a vígjáték­író Beaumarchais beiktatását a cselekménybe. Ez valóban lassította a tempót, ám még­sem volt hiába, mert felhív­ta a nagyközönség figyelmét arra, hogy a ma már csak a Figaró házassága és a Sevillai borbély című ope­rák révén ismert szerző egyénisége mennyire rokon a nagy francia gondolkodóé­val. Más szóval: feltűné­se ismeretterjesztő szempont­ból nemcsak elfogadható, hanem indokolt is. Marcel Camus rendező vi­szonylag könnyen boldogul­hatott. Nemcsak azért, mert jó\ megmunkált alapanya­got kapott, hanem amiatt is, mivel Claude Dauphin sze­mélyében olyan színészt ta­lált, aki hitelesen keltette Mintegy a sorozat zárása­ként. vasárnap este, angol tévéfilmet láthattunk: a Candide-ot. Voltaire regé­nyének e tévéváltozata legalábbis két lehetőséget nyújtott az alkotóknak — James MacTaggertnek és a színészeknek, — az elektro­nikus technika szellemes és szerencsés alkalmazását és valami sajátos játékstílust bemutatását, amely egyszer­re voltaire-i, ugyanakkor nem mentes a fanyar angol ön­gúnytól sem. életre ezt a káprázatos sze­mélyiséget, ezt az igazságta­lanságok, az Értelem arcul- csapásai ellen következete­sen küzdő karaktert. A többi erény a mester­ségbeli tudásból, a szó ne­mes értelmében vett rutin­ból fakad. Ezzel magyaráz­ható, hogy a hamisítatlan XVIII. századba csöppen­tünk, hogy a nézők — kü­lönösképp a tizenévesek — nem száraz ismerethalmaz­nak érzik az örök Voltaire munkásságára vonatkozó ada­lékokat, hanem folyvást ka­matozó, mindig útbaigazító intelmeknek. A narrátor közbeiktatása sem tette azonban lehetővé, hogy a Candide a képernyőin ne váljon kissé terjengőssé, következésképpen bizony unalmassá is a vasárnap esti alig enyhült kánikulában. Mindenesetre Voltaire-ről, ha mindent nem is, de nagyon sokat tudunk most már, a Candide-ról meg-azt, hogy: ol­vasva több, szellemesebb, igazabb és korszerűbb is (?), talán, mint ez az egyébként azért nem sikerületlen angol tévéfilmalkotás. (gyurkó) (pécsi) Candide A hét programjából elő­ször egy rádióműsorra hív­juk fel a figyelmet: kedden este a Petőfi adó 21 óra 2 perckor sugározza „Drága jó nyolcadik ...” címmel Né­meth László tanítványainak emlékezéseit az íróról. Szer­dán este 20 óra 30 perckor a Kossuth adó műsorán hall­hatunk beszélgetést Beetho­ven VI. szimfóniájáról, majd egy órával később a magyar —szovjet kapcsolatokról folytatnak eszmecserét, ugyanezen az adón Vértes Éva vendégei. Egy hazában. Ez a címe Stefka István ri­portjának, amelyet pénteken este közvetít a Kossuth rá­dió, 21 óra 30 pjerckor. Szombaton este 21 óra 6 perckor Longosz regényének rádióváltozatát ajánljuk: Daphnisz és Cloé a címe Vasárnap reggel a Petőfi adón 8 óra 49 perckor Rad­nóti Miklós szerelmi ciklu­sából mond részleteket He­gedűs D. Géza. A televízió 2-es műsora szer­dán 21 óra 5 perckor Objektív címmel sugároz tényképeket a szocialista világról. Felhív­juk a figyelmet a Panorá­mára, amelyet csütörtökön este 21 óra 20 perckor látha­tunk az 1-es adáson, s ezt követi A szobrász című do­kumentumfilm a hetvenéves Makrisz Agamemnonról. Pénteken este ugyancsak az egyes csatornán 21 óra 45 perckor A munkásosztály a paradicsomba megy című olasz film látható. Párizsi háztetők alatt. A René Clair-sorozat filmjét szom­baton este sugározza az egyes műsor, 21 óra 50 pjerc­kor. A kettes csatornán Visconti Az elátkozottak cí­mű filmjét 21 óra 5 pjerckor nézhetik meg az érdeklődők. Egy művész Targovistéből Tízéves a salgótarjáni nemzetközi grafikai művész­telep, ahol az elmúlt egy hó­napban kilenc külföldi és hazai képzőművész dolgozott. Az alkotótelep lehetőséget nyújt a képgrafika hagyo­mányos formáinak, valamint az egyedi rajzok művelésé­nek megvalósítására. Halija Jordanova Heves testvérmegyéjéből, Targovis­téből érkézéit Salgótarjániba. Már ismeri e tájegység mű­vészetét, az itt élő művé­szek között személyes isme­rősei is vannak. Jordanova a szófiai Képzőművészeti Akadémián tanult, tanára Georgij Bogdanov volt. Szá­mos egyéni kiállításit ren­dezett az elmúlt években. Művei szerepjeltek a várnai grafikai biennálén is. A tar- govistei gyermekliget számá­ra készítette el Napsárkány című száz négyzetméteres mozaikját. — Tudjuk, sárkányok már nincsenek. — mondja a mű­vész. — Tudjuk, a Nap a földi létet meghatározó „kö­zönséges” égitest. De sár­kányt ma isi eregetnek az emberek, különösképp a gyermekkor éveiben. S a képzelet a Napj6árkányt is ismeri, őrzi csillogását, tü- zét a szürkébb hétköznapjo- kon. A festői képzelet egyszer­re konkrét és elvont mese­beli világot ragyogtat föl az alkotásban. Anélkül, hogy az emberi tudomány eredmé­nyei végveszélybe sodornák magát az emberi létet. Ká­lija Jordanova egyébként is, eddigi munkásságában a mű­vészi értékrend világképé­nek folyamatos gazdagodá­sáról tett bizonyságot. A salgótarjáni alkotótele­pen töltött időt elsősorban arra szeretné felhasználni, hogy vizuális jegyzeteket ké­szítsen Nógrád és Heves tá­jairól, megismerkedjen a ma­gyar művészek törekvései­vel, s hogy a valóság újabb elemeit építse be munkássá­gába. Tóth Elemér Kezdődik: augusztus 29-én Az új tanév munkarendjéről és fő feladatairól Özvegy és leánya Sorozat Kemény Zsigmond regényéből Ismét klasszikus magyar irodalmi mű több részes feldolgozása kerül a képer­nyőre : Kemény Zsigmond özvegy és leánya című re­gényéből forgatott 4 részes tv-filmet Horváth Z. Ger­gely rendező. A múlt század közepén élt erdélyi írót a reformkor második nagy nemzedéké, nek egyik legkiemelkedőbb alakjaként tartják ‘számon. Kemény Zsigmond 1843-ban jelentkezett első ízben na­gyobb publicisztikai művel: Korteskedés és ellenszerei címmel. Zord idő című re­gényével egycsapásra ismert íróvá vált. 1855-ben szüle­tett az özvegy és leánya cí_ mű alkotása, amelynek ro­mantikus cselekménye a XVII. századi Erdélyben játszódik, I. Rákóczi György fejedelemsége idején. A Magyar Televízióban először forgattak filmet Ke. mény Zsigmond alkotásai­ból. Horváth Z. Gergely és Lehel Judit dramaturg kö­zös terve alapján Görgey Gábor és a rendező készí­tette el a sorozat forgató­könyvét. A Czabarka György operatőrrel kiegészült stáb a festői szépségű csehor­szági tájakon,' valamint a Bakonyban forgatta az egyes epázódokat — mintegy há­rom hónapig. A fűszerepet Dobos Ildikó alakítja. A további szerepeket — többek között — Fehér Anna, Áts Gyula, Meszléry Judit, Új­laki Dénes. Szoboszlay Sán­dor formálja meg. A sorozatot a tervek sze­rint karácsony táján tekint­hetik meg a nézők. (MTI) A Művelődési Minisztéri­um közzétette az 1983—84-es tanév munkarendjére vonat­kozó utasítását, amely az óvodáikban, az alsó- és a kö­zépfokú nevelési-oktatási in­tézményekben, továbbá az állami zeneiskolákban szabá­lyozza az oktatómunkát. Eszerint az általános isko­lákban és a középfokú tan­intézetekben augusztus 29-én kezdődik az új tanév. A tan­évnyitó ünnepjélyt — a neve­lőtestületek döntése alapján — az első tanítási napot megelőzően, 27-én, vagy 28- án, illetve 29-én reggel le­het megtartani. Az első fél­év 1984. január 29-ig tart, az utolsó tanítási nap január 27. A diákok és szüleik feb­ruár 3-án kapják meg az eddig végzett munka minő­sítését tartalmazó értesítést. Az utolsó tanítási nap az alsófokú oktatási intézmé­nyekben, a középiskolák I—III. osztályaiban, a gép- és gyorsíró iskolákban, vala­mint az egészségügyi szakis­kolák I—II. osztályaiban 1984. június 15-én lesz. A szakmunkásképző intézetek­ben — az utolsó évfolyamok kivételével — június 8-ig tart a tanítás. A végzős kö­zépiskolások, illetve egész­ségügyi szakiskolások 1984. május 11-ig, a szakmunkás- képző intézetek végzős nö­vendékei május 25-ig, a nemzetiségi gimnáziumok IV. tanulói pjedig május 10- ig járnak iskolába. A téli szünet 1983. decem­ber 22-től 1984. január 2-ig tart, s 3-án folytatódik a ta­nítás. A tavaszi szünet első napja április 2, az utolsó pedig április 6. lesz. Az érettségi írásbeli vizs­gák 'a nemzetiségi gimnáziu­mokban május 11-én, a töh- bi gimnáziumban és a szal$p középiskolákban május l4- én, az esti és levelező tago­zatokon pedig május 28-án kezdődnek. A közös érettsé­gi-felvételi dolgozatokat má­jus 21-től írják a diákok. A szakmunkásvizsgára június l^től, illetve — a középis­kolát végzettek számára in­dított másfél éves tanfolya­mok zárásaként — február 16-tól kerül sor. A Művelődési Minisztéri­um az 1983—84. tanév fő feladatának — az MSZMP KB 1982. április 7-i közok ta- táspjolitikai állásfoglalásának végrehajtása értelmében az intézmények nevelő-oktató munkája tartalmának és fel­tételeinek fejlesztését hatá­rozta meg. Ezen belül ki­emelten kell foglalkozni az az 1984—85-ös tanévben az általános iskolákban kezdő­dő fakultatív oktatás előké­szítésével, a gimnáziumok­ban pjedig a már működő fakultáció következetes meg­valósításával. A szakképzést folytató intézményekben a gyakorlati oktatás feltételei­nek javítása, a szakmunkás- képző iskolákban pedig — a magasfokú szakmai képzés mellett — a tanulók általá­nos műveltségének fejleszté­se a legfőbb cél. (MTI) A z asztalnál ülök az irodában, és arra a régi szép időre emlékszem, amikor városunkban még autón lehetett közlekedni. Most mindez már a múlté. Hat esztendő telt el azóta, hogy az összes utca és tér végleg a gyalogosok birto­kába került. Megszólal a csengő. A munkanap véget ért, ideje hazamenni. Kilépek az ut­cára. A gyalogos forgalom — mint ilyenkor mindig — igen élénk. Nincs mit ten­ni — éppen most van a csúcsforgalom. Végre-vala. hára kilestem a kedvező pillanatot, és helyet foglal­tam a jobb szélső sorban. Az első gyalogos sebességre kapcsoltam, és megkönnyeb­bülten sóhajtottam fel. Lát­szólag minden rendben van. Előttem kis szabad térség. Gyorsítok, ekkor azonban, szerencsétlenségemre, egy rendőr bukkan fel. Kinyújt­ja a gumibotját, és megállít. — Tudja, milyen sebes­séggel lehet haladni ebben az utcában? — kérdi. — Hm... azt hiszem, per_ cenként hetven lépjéssel... — Éppen ez az, hogy „azt hiszi”! A jelzésekre nem figyel? Itt sebességkorláto­zás van, percenként legfel­jebb ötven lépjés engedélye­zett. — Bocsásson meg, fel­ügyelő úr, én nagyon fegyel­mezett ember vagyok, és már ötven éve van járási jogosítványom... — Kérem a jogosítványát. A rendőr hajthatatlan, így hát előszedem a jogosítvá­nyomat. — Á, kiderül, hogy ön nem először szegi meg a közlekedési szabályokat. Szabálytalan előzés, megál­lás tiltott helyen, sebesség- túllépjés. ön milyen modell? — 1928. évi modell'vagyok. Ernst-Otto Eicnhorn: A gyalogosok világa — Generálozták már? — Igen. felügyelő úr. Két­szer javították a motoro­mat: reumás eredetű szív- gyulládás és stenocardia mi­att. Egyszer, lábtörés után, a karosszériámon is nagyjaví­tást végeztek. — No látja, a modellje nem túlságosan új, az álla­pota gyenge, ön meg túllé­pi a sebességet. Ráadásul az úttest is nedves. Mutassa a futófelületét! Engedelmesen megmuta­tom a cipőm talpát. — Hm, ez a futófelület majdnem teljesen elkopott. Ez durva szabálysértés, a jogosítványa is tele van be­jegyzéssel. Mikor volt az idén műszaki felülvizsgála­ton? — Februárban. Itt a pe­csét. — Sietve kigombolom a galléromat, és megmuta­tom a nyakamon levő kis pecsétet. — Sajnos, kénytelen va­gyok bevonni a jogosítvá­nyát, és eltiltani önt az ut­cai közlekedéstől, míg talpat nem cserél. — Talán pjénzbírsággal is beérné?... — Nem lehet. Staube úr, ön az ilyen futófelülettel és gyorsjárási hajlama révén fokozottan veszélyes közle­kedési egységnek számít. Azonnal vontatót hívok. Állok és türelmesen vá­rok. Vagy húsz perc múlva megjelenik a vontatóember, és kritikus szemmel néz végig. — Eddigi teljesítmény? — kérdi. — Hetvenöt millió meg egynéhány lépjés... — Hm... Akkor talán vontatókötélre fogom. Cipőmre görgőt erősít, és botot ad a kezembe. Meg­indul velem. Tíz perc múl­va már a gyalogosok mű­szaki szervizállomásán va­gyunk. A szerelő pxróbapjad- ra állít, műszereket kapjcsol rám, sokáig járat egy hely­ben, a fejét csóválja. — Az ön modelljéhez és eddigi teljesítményéhez ké­pest az állapota többé-ke- vésbé kielégítő. A cipőjén persze ki kell cserélni a futófelületet. Ez a modell azonban általában elavult. — Sebaj, az utolsó útra még megteszi! — tréfálko­zom kényszeredett mosollyal­Fordította; Gellért György Nemzetközi orgonaverseny Liszt emlékezetére Kialakult a mezőnye a Liszt Ferenc emlékezetére immár másodszor meghir­detett orgonaversenynek, amelyet szeptember 3. és 15. között rendez hazánkban a Nemzetközi Zenei Verse­nyék és Fesztiválok Irodája. A rangos vetélkedőn 38-an vesznek részt: Magyaror­szágot 9, Lengyelországot 6, Csehszlovákiát és az NíáZK-it négy-négy, Japánt és az NDK-(t három-három, Ro­mániát, Franciaországot és az Egyesült Államokat két- két, Angliát, Sri Lankát és Olaszországot pjedig egy-egy ifjú művész képviseli. Az elődöntőket szeptem­ber 4—5—6—7-én, a közép­döntőket 10—l'l-én, a döntő­ket 13—il4-én tartják. A díjkiosztó ünnepségre és a gálakoncertre szeptember 15-én kerül sor a Zeneaka­démián,

Next

/
Thumbnails
Contents