Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-12 / 163. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1983. július 12., keddA KÉPERNYŐ h CJV /iPf... ELŐTT ke V IIWImi # ^ i— Az örök Voltaire Több mint két évszázad telt el az írónak és gondolkodónak egyaránt kiváló Voltaire halála óta, szellemi hagyatékát azonban nem tépázta meg az idő. Igaz műveinek zöme már nem forog közkézen, a legértékesebbeket, a legmaradandóbbakat azonban napjainkban is olvassák. Nem kötelező tisztelettől vezérelve, nem valamiféle sznobizmustól ösztökélve, hanem azért, mert ezek az írások jelenleg is olyan frissnek, életízűnek tűnnek, mint születésük idején. Egy olyan emberről vallanak, aki rendületlenül hitt az Értelem magasabbrendű- ségéberu világformáló jellegében. Nemcsak elvileg, hanem, ha kellett kardot is rántott a remélt győzelem, a töretlenül hitt diadal érdekében. Természetesen nem esztelenül vagdalkózva, hanem okosan, egy jómódú polgár biztonságérzetétől sarkallva. Szenvedélyesen támadta korának egyházát, a vallási fanatizmust, a szellemi bigottságot, az uralkodó önkényt, a gondolat szabad szárnyalását béklyózó rendelkezéseket. így aztán érthető, hogy nemcsak a tegnapnak, hanem a mának is szólt, s a holnapok olvasóira is számított. Ezt a mindannyiunk számára vonzó egyéniséget mutatta be sokrétűen, frappánsan, árnyalt megközelítésben Az ördöngös fickó című hatrészes francia tévéfilmsorozat. Csak dicsérni lehet Claude Búré művét, amely a feldolgozás alapjául szolgált. Akkor is, ha egyesek talán feleslegesnek érzik a vígjátékíró Beaumarchais beiktatását a cselekménybe. Ez valóban lassította a tempót, ám mégsem volt hiába, mert felhívta a nagyközönség figyelmét arra, hogy a ma már csak a Figaró házassága és a Sevillai borbély című operák révén ismert szerző egyénisége mennyire rokon a nagy francia gondolkodóéval. Más szóval: feltűnése ismeretterjesztő szempontból nemcsak elfogadható, hanem indokolt is. Marcel Camus rendező viszonylag könnyen boldogulhatott. Nemcsak azért, mert jó\ megmunkált alapanyagot kapott, hanem amiatt is, mivel Claude Dauphin személyében olyan színészt talált, aki hitelesen keltette Mintegy a sorozat zárásaként. vasárnap este, angol tévéfilmet láthattunk: a Candide-ot. Voltaire regényének e tévéváltozata legalábbis két lehetőséget nyújtott az alkotóknak — James MacTaggertnek és a színészeknek, — az elektronikus technika szellemes és szerencsés alkalmazását és valami sajátos játékstílust bemutatását, amely egyszerre voltaire-i, ugyanakkor nem mentes a fanyar angol öngúnytól sem. életre ezt a káprázatos személyiséget, ezt az igazságtalanságok, az Értelem arcul- csapásai ellen következetesen küzdő karaktert. A többi erény a mesterségbeli tudásból, a szó nemes értelmében vett rutinból fakad. Ezzel magyarázható, hogy a hamisítatlan XVIII. századba csöppentünk, hogy a nézők — különösképp a tizenévesek — nem száraz ismerethalmaznak érzik az örök Voltaire munkásságára vonatkozó adalékokat, hanem folyvást kamatozó, mindig útbaigazító intelmeknek. A narrátor közbeiktatása sem tette azonban lehetővé, hogy a Candide a képernyőin ne váljon kissé terjengőssé, következésképpen bizony unalmassá is a vasárnap esti alig enyhült kánikulában. Mindenesetre Voltaire-ről, ha mindent nem is, de nagyon sokat tudunk most már, a Candide-ról meg-azt, hogy: olvasva több, szellemesebb, igazabb és korszerűbb is (?), talán, mint ez az egyébként azért nem sikerületlen angol tévéfilmalkotás. (gyurkó) (pécsi) Candide A hét programjából először egy rádióműsorra hívjuk fel a figyelmet: kedden este a Petőfi adó 21 óra 2 perckor sugározza „Drága jó nyolcadik ...” címmel Németh László tanítványainak emlékezéseit az íróról. Szerdán este 20 óra 30 perckor a Kossuth adó műsorán hallhatunk beszélgetést Beethoven VI. szimfóniájáról, majd egy órával később a magyar —szovjet kapcsolatokról folytatnak eszmecserét, ugyanezen az adón Vértes Éva vendégei. Egy hazában. Ez a címe Stefka István riportjának, amelyet pénteken este közvetít a Kossuth rádió, 21 óra 30 pjerckor. Szombaton este 21 óra 6 perckor Longosz regényének rádióváltozatát ajánljuk: Daphnisz és Cloé a címe Vasárnap reggel a Petőfi adón 8 óra 49 perckor Radnóti Miklós szerelmi ciklusából mond részleteket Hegedűs D. Géza. A televízió 2-es műsora szerdán 21 óra 5 perckor Objektív címmel sugároz tényképeket a szocialista világról. Felhívjuk a figyelmet a Panorámára, amelyet csütörtökön este 21 óra 20 perckor láthatunk az 1-es adáson, s ezt követi A szobrász című dokumentumfilm a hetvenéves Makrisz Agamemnonról. Pénteken este ugyancsak az egyes csatornán 21 óra 45 perckor A munkásosztály a paradicsomba megy című olasz film látható. Párizsi háztetők alatt. A René Clair-sorozat filmjét szombaton este sugározza az egyes műsor, 21 óra 50 pjerckor. A kettes csatornán Visconti Az elátkozottak című filmjét 21 óra 5 pjerckor nézhetik meg az érdeklődők. Egy művész Targovistéből Tízéves a salgótarjáni nemzetközi grafikai művésztelep, ahol az elmúlt egy hónapban kilenc külföldi és hazai képzőművész dolgozott. Az alkotótelep lehetőséget nyújt a képgrafika hagyományos formáinak, valamint az egyedi rajzok művelésének megvalósítására. Halija Jordanova Heves testvérmegyéjéből, Targovistéből érkézéit Salgótarjániba. Már ismeri e tájegység művészetét, az itt élő művészek között személyes ismerősei is vannak. Jordanova a szófiai Képzőművészeti Akadémián tanult, tanára Georgij Bogdanov volt. Számos egyéni kiállításit rendezett az elmúlt években. Művei szerepjeltek a várnai grafikai biennálén is. A tar- govistei gyermekliget számára készítette el Napsárkány című száz négyzetméteres mozaikját. — Tudjuk, sárkányok már nincsenek. — mondja a művész. — Tudjuk, a Nap a földi létet meghatározó „közönséges” égitest. De sárkányt ma isi eregetnek az emberek, különösképp a gyermekkor éveiben. S a képzelet a Napj6árkányt is ismeri, őrzi csillogását, tü- zét a szürkébb hétköznapjo- kon. A festői képzelet egyszerre konkrét és elvont mesebeli világot ragyogtat föl az alkotásban. Anélkül, hogy az emberi tudomány eredményei végveszélybe sodornák magát az emberi létet. Kálija Jordanova egyébként is, eddigi munkásságában a művészi értékrend világképének folyamatos gazdagodásáról tett bizonyságot. A salgótarjáni alkotótelepen töltött időt elsősorban arra szeretné felhasználni, hogy vizuális jegyzeteket készítsen Nógrád és Heves tájairól, megismerkedjen a magyar művészek törekvéseivel, s hogy a valóság újabb elemeit építse be munkásságába. Tóth Elemér Kezdődik: augusztus 29-én Az új tanév munkarendjéről és fő feladatairól Özvegy és leánya Sorozat Kemény Zsigmond regényéből Ismét klasszikus magyar irodalmi mű több részes feldolgozása kerül a képernyőre : Kemény Zsigmond özvegy és leánya című regényéből forgatott 4 részes tv-filmet Horváth Z. Gergely rendező. A múlt század közepén élt erdélyi írót a reformkor második nagy nemzedéké, nek egyik legkiemelkedőbb alakjaként tartják ‘számon. Kemény Zsigmond 1843-ban jelentkezett első ízben nagyobb publicisztikai művel: Korteskedés és ellenszerei címmel. Zord idő című regényével egycsapásra ismert íróvá vált. 1855-ben született az özvegy és leánya cí_ mű alkotása, amelynek romantikus cselekménye a XVII. századi Erdélyben játszódik, I. Rákóczi György fejedelemsége idején. A Magyar Televízióban először forgattak filmet Ke. mény Zsigmond alkotásaiból. Horváth Z. Gergely és Lehel Judit dramaturg közös terve alapján Görgey Gábor és a rendező készítette el a sorozat forgatókönyvét. A Czabarka György operatőrrel kiegészült stáb a festői szépségű csehországi tájakon,' valamint a Bakonyban forgatta az egyes epázódokat — mintegy három hónapig. A fűszerepet Dobos Ildikó alakítja. A további szerepeket — többek között — Fehér Anna, Áts Gyula, Meszléry Judit, Újlaki Dénes. Szoboszlay Sándor formálja meg. A sorozatot a tervek szerint karácsony táján tekinthetik meg a nézők. (MTI) A Művelődési Minisztérium közzétette az 1983—84-es tanév munkarendjére vonatkozó utasítását, amely az óvodáikban, az alsó- és a középfokú nevelési-oktatási intézményekben, továbbá az állami zeneiskolákban szabályozza az oktatómunkát. Eszerint az általános iskolákban és a középfokú tanintézetekben augusztus 29-én kezdődik az új tanév. A tanévnyitó ünnepjélyt — a nevelőtestületek döntése alapján — az első tanítási napot megelőzően, 27-én, vagy 28- án, illetve 29-én reggel lehet megtartani. Az első félév 1984. január 29-ig tart, az utolsó tanítási nap január 27. A diákok és szüleik február 3-án kapják meg az eddig végzett munka minősítését tartalmazó értesítést. Az utolsó tanítási nap az alsófokú oktatási intézményekben, a középiskolák I—III. osztályaiban, a gép- és gyorsíró iskolákban, valamint az egészségügyi szakiskolák I—II. osztályaiban 1984. június 15-én lesz. A szakmunkásképző intézetekben — az utolsó évfolyamok kivételével — június 8-ig tart a tanítás. A végzős középiskolások, illetve egészségügyi szakiskolások 1984. május 11-ig, a szakmunkás- képző intézetek végzős növendékei május 25-ig, a nemzetiségi gimnáziumok IV. tanulói pjedig május 10- ig járnak iskolába. A téli szünet 1983. december 22-től 1984. január 2-ig tart, s 3-án folytatódik a tanítás. A tavaszi szünet első napja április 2, az utolsó pedig április 6. lesz. Az érettségi írásbeli vizsgák 'a nemzetiségi gimnáziumokban május 11-én, a töh- bi gimnáziumban és a szal$p középiskolákban május l4- én, az esti és levelező tagozatokon pedig május 28-án kezdődnek. A közös érettségi-felvételi dolgozatokat május 21-től írják a diákok. A szakmunkásvizsgára június l^től, illetve — a középiskolát végzettek számára indított másfél éves tanfolyamok zárásaként — február 16-tól kerül sor. A Művelődési Minisztérium az 1983—84. tanév fő feladatának — az MSZMP KB 1982. április 7-i közok ta- táspjolitikai állásfoglalásának végrehajtása értelmében az intézmények nevelő-oktató munkája tartalmának és feltételeinek fejlesztését határozta meg. Ezen belül kiemelten kell foglalkozni az az 1984—85-ös tanévben az általános iskolákban kezdődő fakultatív oktatás előkészítésével, a gimnáziumokban pjedig a már működő fakultáció következetes megvalósításával. A szakképzést folytató intézményekben a gyakorlati oktatás feltételeinek javítása, a szakmunkás- képző iskolákban pedig — a magasfokú szakmai képzés mellett — a tanulók általános műveltségének fejlesztése a legfőbb cél. (MTI) A z asztalnál ülök az irodában, és arra a régi szép időre emlékszem, amikor városunkban még autón lehetett közlekedni. Most mindez már a múlté. Hat esztendő telt el azóta, hogy az összes utca és tér végleg a gyalogosok birtokába került. Megszólal a csengő. A munkanap véget ért, ideje hazamenni. Kilépek az utcára. A gyalogos forgalom — mint ilyenkor mindig — igen élénk. Nincs mit tenni — éppen most van a csúcsforgalom. Végre-vala. hára kilestem a kedvező pillanatot, és helyet foglaltam a jobb szélső sorban. Az első gyalogos sebességre kapcsoltam, és megkönnyebbülten sóhajtottam fel. Látszólag minden rendben van. Előttem kis szabad térség. Gyorsítok, ekkor azonban, szerencsétlenségemre, egy rendőr bukkan fel. Kinyújtja a gumibotját, és megállít. — Tudja, milyen sebességgel lehet haladni ebben az utcában? — kérdi. — Hm... azt hiszem, per_ cenként hetven lépjéssel... — Éppen ez az, hogy „azt hiszi”! A jelzésekre nem figyel? Itt sebességkorlátozás van, percenként legfeljebb ötven lépjés engedélyezett. — Bocsásson meg, felügyelő úr, én nagyon fegyelmezett ember vagyok, és már ötven éve van járási jogosítványom... — Kérem a jogosítványát. A rendőr hajthatatlan, így hát előszedem a jogosítványomat. — Á, kiderül, hogy ön nem először szegi meg a közlekedési szabályokat. Szabálytalan előzés, megállás tiltott helyen, sebesség- túllépjés. ön milyen modell? — 1928. évi modell'vagyok. Ernst-Otto Eicnhorn: A gyalogosok világa — Generálozták már? — Igen. felügyelő úr. Kétszer javították a motoromat: reumás eredetű szív- gyulládás és stenocardia miatt. Egyszer, lábtörés után, a karosszériámon is nagyjavítást végeztek. — No látja, a modellje nem túlságosan új, az állapota gyenge, ön meg túllépi a sebességet. Ráadásul az úttest is nedves. Mutassa a futófelületét! Engedelmesen megmutatom a cipőm talpát. — Hm, ez a futófelület majdnem teljesen elkopott. Ez durva szabálysértés, a jogosítványa is tele van bejegyzéssel. Mikor volt az idén műszaki felülvizsgálaton? — Februárban. Itt a pecsét. — Sietve kigombolom a galléromat, és megmutatom a nyakamon levő kis pecsétet. — Sajnos, kénytelen vagyok bevonni a jogosítványát, és eltiltani önt az utcai közlekedéstől, míg talpat nem cserél. — Talán pjénzbírsággal is beérné?... — Nem lehet. Staube úr, ön az ilyen futófelülettel és gyorsjárási hajlama révén fokozottan veszélyes közlekedési egységnek számít. Azonnal vontatót hívok. Állok és türelmesen várok. Vagy húsz perc múlva megjelenik a vontatóember, és kritikus szemmel néz végig. — Eddigi teljesítmény? — kérdi. — Hetvenöt millió meg egynéhány lépjés... — Hm... Akkor talán vontatókötélre fogom. Cipőmre görgőt erősít, és botot ad a kezembe. Megindul velem. Tíz perc múlva már a gyalogosok műszaki szervizállomásán vagyunk. A szerelő pxróbapjad- ra állít, műszereket kapjcsol rám, sokáig járat egy helyben, a fejét csóválja. — Az ön modelljéhez és eddigi teljesítményéhez képest az állapota többé-ke- vésbé kielégítő. A cipőjén persze ki kell cserélni a futófelületet. Ez a modell azonban általában elavult. — Sebaj, az utolsó útra még megteszi! — tréfálkozom kényszeredett mosollyalFordította; Gellért György Nemzetközi orgonaverseny Liszt emlékezetére Kialakult a mezőnye a Liszt Ferenc emlékezetére immár másodszor meghirdetett orgonaversenynek, amelyet szeptember 3. és 15. között rendez hazánkban a Nemzetközi Zenei Versenyék és Fesztiválok Irodája. A rangos vetélkedőn 38-an vesznek részt: Magyarországot 9, Lengyelországot 6, Csehszlovákiát és az NíáZK-it négy-négy, Japánt és az NDK-(t három-három, Romániát, Franciaországot és az Egyesült Államokat két- két, Angliát, Sri Lankát és Olaszországot pjedig egy-egy ifjú művész képviseli. Az elődöntőket szeptember 4—5—6—7-én, a középdöntőket 10—l'l-én, a döntőket 13—il4-én tartják. A díjkiosztó ünnepségre és a gálakoncertre szeptember 15-én kerül sor a Zeneakadémián,