Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-10 / 162. szám

4

NÉPÚJSÁG, 1983. július 10., vasárnap

MINDENNAPI

NYELVÜNK

Bohócénak...?

A címbeli, szokatlannak tűnő szóalakot ebből a szövegrészletből emeltük ki: „A rendezésre az a Garas Dezső vállalkozott, aki minden bohócériák régi szerelmese” (Magyar Hírlap, 1983. máj. 21.). A televízió Voltaire életéről szóló filmrészletében elhangzott ez a mondat is: „Nagyon aggasztottak már a bolondériáid”. Ugyancsak a tévé egyik adásában hangzott el a ripa- cséria nyelvi forma. Egy szólástörténeti tanulmányból idézhetjük ez a szövegrészletet: „Ennek is a csúfon- dériában fogant ráfogás az alapja (Hevesi Szemle, 1983. ‘3. sz.).

A társalgási nyelvben olykor nyelvi szerephez jutnak ezek a szóalakok is: pojácé- ria, huncutéria. Mi jellemzi a például idézett nyelvi formákat? Elsősorban az, hogy a régi deákos, latinizáló műveltség nyelvi lecsapódásainak tekinthetők: amolyan felemás magyar—latin keverék szóformák.

Alakjukat tekintve ebbe a szósorba illeszthetők bele: masinéria (gépezet), rutiné- ria (jártasság), pikantéria (sikamlósság), pedantéria (szőrszálhasogatás), prüdéria (álszemérmeskedésf, rafinéria (furfang) stb. Valameny- nyi szóalak idegen szerzemény, s a jövevényszóvá válás útját járják mai nyelv- használatunkban. A sajtó nyelvében igen gyakran jelentkeznek pl. ilyen szöveg- összefüggésben: „Különös

pikantériát adott az előadásnak, hogy valóban házastár. sakként élnek az előadók” (Népújság, 1983. jún. 1.).

Van magyar megfelelőjük is, de bizonyos beszédhelyzetekben, éppen alakjuknál fogva, a humoros, a kedélyes hangulatváltások érzékeltetésére igen alkalmasak. A latin eredetű -éria képző is sajátos szerepet játszik az idézett szóalakokban: az értelmi és hangulati árnyalás, a humorkodás és tréfálkozás dúsul fel általa. A bolondéria pl. mást és többet jelent, mint a bolondság és a bolondozás, a bohócéria éppen tréfás képzésű alakjával csak sajátos szerepében rokonértelmű szópárja a bo- hócság, bohóckodás nyelvi formáknak.

Ne az öncélú latinoskodás példáit lássuk tehát bennük, hanem inkább a zamatos, az ízes és tréfás nyelvi formálás eszközeiként értékeljük őket: velük és általuk gazdagodik az a szókincsbeli réteg, amely a latin képzők felhasználásával alakult ki. Szervesen illeszkednek tehát bele ebbe a szósorba is: dorgatórium, rokonológia, dicsériáda, rá- tótiáda, bolondikns, kutyá- liter, kitaláció, Palócia, Mis- kolcid stb.

Dr. Bakos József

Huszonhatodik ásatási idény Gorsiumban

A keleti városkapu környékének, valamint a településről keleti és nyugati irányban kivezető főutak újabb szakaszának a feltárásával folytatódik a Tác határában húzódó antik romváros,. Gorsium feltárása. A székesfehérvári István Király Múzeum régészei — Fitz Jenő irányításával — az idén már a huszonhatodik ásatási idényt kezdték meg. 1958 óta több százezer leletet, pompás palotákat, fürdőket, templomokat hoztak a felszínre. Az idén a városkapu környékének és az utak újabb szakaszának felkutatásán túl, a települést körülvevő fal- délnyugati sa- roktornyána'k a kibontása ad munkát a feltáráson dolgozóknak; hozzálátnak a korai katonai tábor védőárkának kibontásához is. (MTI)

Színészek, szerzők szerepek

A) Művek névnapja. A naptárlapok különféle műfajú művek címszereplőinek névnapjait jelölik. A szerzők neve ábécé-sorrendben: Adam, Csokonai, Delib'es, Dugonics, Flotow, Gárdonyi, Hebbbel, Hervé, Ibsen, Krúdy, Lehár. Madách, Rousseau, Verdi, Wagner. Melyikük milyen napon „gratulálhat” saját hősének? Ki az a szerző, akinek — a rajzot figyelembe véve — kétszer kell gratulálnia? (Könnyítésül annyit, hogy mindegyik mű címe e egyetlen keresztnév.) Minden helyes válasz egy pontot ér.

kös tagja; Kossuth-díjas, kiváló művész. Egész pályája egy növekvő fényű tündökléssorozat. Jóformán nincsen műfaj és szerepkör, amelyben ne mozzgott volna otthonosan, és ne aratott volna átütő, forró sikereket. Kristálytiszta felfogásban, erős művészi intuícióval s mindig természetes, teljes átéléssel játszott. Ér- zelmesség vagy pajzán derű — patakzó humor vagy mély szenvedély: egyaránt áradt lényéből. Legnagyobb szerepei: Zília (Néma levente), Nóra. Cecil (Kék róka), Júlia (Rómeó és Júlia), Margit (Kaméliás hölgy), Cleo- pátra (Antonius és Cleopátra).

Beküldési határidő július 15. A belépőt nyertek nevét július 17-i számunkban közöljük.

Harmadik forduló

Köszöntjük pályázóinkat, azokat, akik rend- szeresen küldenek be j megfejtéseket, s azokat; külön, akik most kap- csolódnak be fejtörőnk- < be. Minden alkalommal < belépőket sorsolunk ki, s í még mindig nem késő: július 3-1 és 7-1 számainkat visszakeresve meg- { fejthetik eddigi feladvá- ' nyainkat. )

B) Ö-Liliomfi. Egy igen-igen régi Liliomfi- előadásról közlünk képet. A középső szereplő nemrég ünnepelte születésnapját. Az ő neve két pontot ér. De ha elárulja, hogy kik vannak rajta kívül a felvételen, s melyik színház mikor mutatta be a darabot, amelyben ők játszottak, plusz pontokat kaphat.

C) Színészmúzeum. Egy életrajz, egy arc: két pontért cserében egy nevet kérünk.

(1893—1951). Századunk legnagyobb magyar színésznője; 1928-tól a Nemzeti Színház öröJátékunk első fordulójára számos helyes megfejtés érkezett. A szerencsés nyertesek, akik postán kapják meg a belépőt az Agria Játékszín előadására, a következők: Latinka Sándor ifjúsági brigád, MÁV Kitérőgyártó Üzem, Gyöngyös. Zrínyi Ilona szocialista brigád, Rákóczi Termelőszövetkezet, Heves. Bródy Sándor szocialista brigád, Domus Áruház, Eger. Tóth László, Gyöngyös, Lokodi út 18. Bereczki István, Eger, Lenin út 6. Szűcs Gyula. Heves, November 14. tér 4. A továbbiakban kérjük, hogy a játékban részt vevő brigádok közöljék, hogy ifjúsági közzösségben dolgoznak-e.

Csalogányok és verebek

Volt egyszer egy gyönyörű tígetecske, csalogányok laktak, csalogányok énekeltek benne. Egy napon váratlanul verébcsapat költözött a ligetbe. A verebek fülsértőén csiripeltek, mindenhova odatolakodtak, és elkapkodták a legszebb szúnyogokat és kukacokat a csalogányok orra elöl.

— Micsoda dolog ez? Csinálj már valamit! — fordult férjéhez a gyermekeiért aggódó csalogánymama.

— Ugyan, ugyan, fölöslegesen nyugtalankodsz. Nem lesz semmi baj. Hadd maradjanak csak. Mindenki számára van hely a Nap alatt — nyugtatgatta feleségét a csalogánypapa,

majd elgondolkozva hozzátette: — Lehet, hogy énekelni is megtanulnak tőlünk, s nagy, közös kórüst alkothatunk majd ... Maradjanak csak.

Es a verebek maradtak. Felforgatták az egész ligetet, lármáztak, civakodtak, tolakodtak, elfoglalták a legjobb helyeket. És persze, csiripeltek.

— Figyeljetek csak! Mintha már kezdenének énekelni! — mondta reménykedve a csalogánypapa.

Meghallván ezt a legfiatalabb veréb, odapattant a csalogány elé, • és harsányan a fülébe csiripelt.

— Derék, derék! Szép, erős hang! Agakul már! —

biztatta a verebet a csalogánypapa.

— Hallottátok?! Halottátok?! — visította lelkesedve a veréb. — Éppen csak hogy egyet csiripeltem, máris elismerte! Ihol a művészet! — döngette a mellét, majd a többiekhez fordult: — Na, most ti is, mind, egyszerre!

És a ligetet betöltette az éles verébcsiriplés, teljesen elnyomva a csalogányéneket.' Éppen akkor bújt ki a tojásból a kis csalogányfióka. Hallgatta, hallgatta, majd énekre nyitotta a száját 1— és elkezdett csiripelni.

Szergej Voronyin

(Fordította:

Mátrai Veronika)

Helyreállították a Zsolnay-kutat

Helyreállították a pécsi Zsolnay-kutat, amelyet a múlt év őszén egy virtusko- dó diák súlyosan megrongált. A Széchenyi téren álló műremek — a város legszebb díszikútja — most ismét régi szépségében gyönyörködteti a járókelőket, és kínálja hűsítő vizét a szom- jazóknak. A vízköpő állatfejekkel díszített kút 1907-ben készült a Zsolnay Porcelángyárban, és sértetlenül vészelte át az elmúlt háromnegyed századot. Amikor kilenc hónappal ezelőtt megsérült, az üzem dolgozói azonnal gondjaikba vették, természetesnek tartván. . hogy a mai Zsolnay gyár szakembereinek és szakmunkásainak kell újraalkot- niúk az összetört kúteleme- ket.

Fürtös György tervező iparművész elmondta: köny- nyebb lett volna egy teljesen új kutat csinálni, mint a sérült részeket reprodukálni, nem maradt fenn

ugyanis semmiféle dokumentáció, rajz vagy leírás, az épen maradt darabokról kellett tehát megmintázm a kagyló alakú pirogránit kút- kávát, az eozin-mázas ökörfejet, a csúcsot és az azt tartó oszlopokat. Mivel égetés közben zsugorodik a massza, sok számításra és kísérletre volt szükség, amíg eltalálták a megfelelő méretet.

A vízköpő állatfejet — amely a nagyszentmiklósi kincslelet egyik ivóedényének díszítő motívuma — Török János szobrászművész alkotta újra. Halmos Lász- lóné vegyészmérnök hónapokon át számtalan keveréket próbált ki. mire sikerült az eredetivel megegyező árnyalatú eozin mázat csinálni az ökörfej számára és szürkésfehér márványos rajzolatú bevonatot készíteni a kút teste számára. A Zsolnay gyár dolgozóinak bravúros munkája eredményeként visszakapta régi szépxségét a p»atinás díszkút.

Bölcs sztori, szórakoztató köntösben

Galériaszínház Hatvanban

Pillanatkép a darabból

(Szabó Sándor felv.)

Az elmúlt években a művészeti érdeklődés felkeltésének, kibontakoztatásának, a fokozatosság elvét valló, s azt következetesen képviselő ízlésformálásnak példamutató központja lett a mind eredményesebben, hatékonyabban dolgozó Hatvani Galéria.

Az intézmény számos ötletes kezdeményezése közül egyik a kizárólag nívós színházi előadások, kamaradarabok fogadása.

A legutóbb Görgey Gábor KomámasSzony, hol a stukker című szellemes, bölcs sztorira épülő, szórakoztató köntösbe épített maradandó értékű művét láthatták a helybeliek a Damjanich János Szakmunkásképző Intézetben. Természetesen minden jegy elkelt, s a Szépre szomjúhozó közönséget egyáltalán nem zavarták a meglehetősen mostoha körülmények. Legfeljebb a színészek bosszankodtak a számukra kezdetlegesnek tűnő színpad, a szinte tenyérnyi játéktér miatt.

Feleslegesen nyugtalankodtak. Bízhattak volna a szerző ritka adottságaiban, átlagon felüli művészi megjelenítőkészségükben, s Thá- lia rajongóinak lelkesedésében.

Az író ismeri a nézői ro- konszenv felkeltésének szinte valamennyi fortélyát, irigylendő műhelytitkát. Cselekményszövése fordulatos, karakterfestése majdhogy hibátlan, psoénjai mindig ülnek.

Ez a történet egyszerre valóságos és jelképes síkon fut, s a két értelmezés bravúrosan ötvöződik. A figurák nemcsak hús-vér elemekből gyúrtak, hanem egy- egy társadalmi magatartás- mód képviseletében vallanak arról — méghozzá cselekedeteikkel —, hogy menynyire eltorzítja személyiség- jegyeiket a hirtelen kezükbe került hatalom. Ráadásul történelmi visszapillantásra, irónikus. gunyoros fricskákra, a mának szóló magvas utalásokra is módot ad az alkotói elképzelés. Emellett természetesen nem hiányoznak a komikus, a hamisítatlan vígjátéki ízek, a kacagtató jelenetsorok sem.

Csoda-e, ha valamennyi szereplő — különösképp emlékezetes percekkel ajándékozott meg minket Gáti Oszkár, Verebes István és Szabó Gyula — kiaknázta a lehetőségeket. s a tőle telhető legtöbbet nyújtotta. Olyany- nyira. hogy a világítási apparátus kellemetlen rövidzárlatát sem vették észre. Nem törődött ezzel a hálás nézősereg sem. Legfeljebb a látogató füstölgőit amiatt — persze csak utólag —, hogy a megye harmadik városának nincs valamirevaló színpada, hogy a neves művészgárda szinte a Déryné -korabeli állapotok közepébe csöppient.

Becsületükre válik, hogy a nagy elődök buzgalmával felvértezve épp olyan szinttartásra törekedtek mint ők...

Pécsi István