Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-10 / 162. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. július 10., vasárnap I. Felháborító manipulációk II lánckereskedelem és az árak Meghökkentően nagy azoknak a módszereknek a száma, amelyekkel már eleve a termelés szférájában vagy később, a forgalmazás területén, tehát a kereskedelemben, megkárosítják a vásárlókat. Erről tanúskodik az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség legfrissebb jelentése is, amelyet a Belkereskedelmi Minisztérium vezető testületé elé terjesztett néhány héttel ezelőtt. Pedig ez a jelentés’ csupán az élelmiszerek termelésének, szállításának, értékesítésének vizsgálati tapasztalatait gyűjti egybe. Ki hinné ma már: az egri Csebokszárilakótelep helyén egy évtizede még szántóföld volt... (Fotó: Szántó György) Csökkent a lakásigénylök száma a megyében Az 1983 első negyedévében folytatott vizsgálatnak vannak pozitív tapasztalatai is — általában javult az áruellátás élelmiszerekből, a magánkereskedők gondosabban kezelik az árut —, de az ellenőrzések természetesen elsősorban a hiányosságokra hívják fel a figyelmet. Érdemes talán kicsit részletesebben megismerkedni a lánckereskedelem árfelhajtó szerepével, amely nemcsak a vásárlóknak káros, hanem a termelőket is irritálja. E cselekmény színhelye többnyire a budapesti Bosnyák téri nagybani piac, ahol mezőgazdasági nagyüzemek csupán azért vesznek meg zöldséget, gyümölcsöt, hogy nyomban, akár a helyszínen, magasabb áron adják tovább viszonteladóknak. Négyszer drágább lett az alma A fóti Béke Tsz például 570 kiló almát vett 3 forintos kilónkénti áron, ezt eladta a békéscsabai TSZ- KER-nek, kilónként 5,80-ért, amely az almát a Teleki téri ZÖLDÉRT-boltnak továbbította, 9 forintos áron. A ZÖLDÉRT is felszámította a maga hasznát, így az eredetileg 3 forintos jonatánt a vásárló 12 forintért kaphatta meg. Hasonló manipuláció révén nőtt egy tétel cékla ára 5 forintról 12-re, természetesen kilónként; ezt az árut a ceglédi TSZKER vette meg, adta tovább a békéscsabai TSZKER-nek, s a lánc utolsó szeme ismét a Teleki téri ZÖLDÉRT volt. De hasonlóan járt el a gombával a Dunamenti Mgtsz, amely a Galgamenti Tsz újpesti árudájának adott el 18 kilót, onnan az áru még drágábban jutott el a Pest—budai Vendéglátó Vállalat konyhájára. Ez a lánckereskedelem tulajdonképpen nem ütközik törvénybe annyiban, hogy az említett mezőgazdasági üzemeknek joguk van nagykereskedelmi tevékenységet folytatni — tehát venni és viszonteladónak eladni —, ám, ha az áru több kézen megy keresztül az indokoltnál, az szükségtelenül növeli az árat. Ezért a Belkereskedelmi Minisztérium vezetői keresik a módját annak, hogy az ilyen tevékenységet visszaszorítsák. Amint újból kezdeményezik, hogy jobb minőségű te- jeszsacskót gyártson az ipar, mert jelenleg igen nagy mennyiségű tej vész kárba: folyik ki a rossz fóliákból. Ez elsősorban népgazdasági kár — a gondosan ' termelt tej egy része a csatornába kerül —, de ugyanakkor a vevő is károsodik, ha a literes zacskóban csak mondjuk kilenc deci tejet visz haza. Régi, visszatérő gond, hogy az üzletek gyakran átveszik a nem kifogástalan minőségű élelmiszereket is a gyártóktól és azokat teljes áron adják el a vevőknek. Tulajdonképpen a kereskedő hibáztatható, hiszen az ilyen húst, tejterméket, pékárut vissza kellene küldenie, de akkor egyes cikkek — amelyek éppen hibásan érkeztek — hiányoznának a bolt választékából. Ezért a megoldást az élelmiszerboltban kellene megtalálni; magyarán az üzemekből, a vágóhidakról csak kifogástalan minőségű árut szabadna kiszállítani. Egyébként tőkehúsból jelentős mennyiségeket rendre nem vesz át a kereskedelem, ugyanakkor átvesz szabálytalanul bontott húst is, úgynevezett ellátási érdekből, vagyis azért nehogy a boltokban hiány keletkezzék. Ezt a tényt jegyzőkönyvben is rögzítik, vagyis a húsipar és a kereskedelem közötti viszony- .a sok reklamáció jellemző, ám a tőkehús ipari megmunkálása hosszú ideje alig javul. Minden negyedik próbavásárlásnál Az említett vizsgálat során a kereskedelmi felügyelők 2600 próbavásárlást végeztek az ország különböző részein, és az esetek 24 százalékánál tapasztaltak valamilyen, a vásárlót megkárosító hibát. Sovány vigasz, hogy ez az arány kedvező, mert az előző három évben a próbavásárlások magasabb arányban — 26—31 százalékban — jártak ilyen negatív tapasztalattal. Végső soron azt állapíthatjuk meg, hogy a fogyasztó érdeke — bár nagyszámú szervezet, intézmény, tanács is védi — igen gyakran szenved sérelmet. Ha nagyon szerény mértékben, de hibáztathatók vagyunk ezért mi, fogyasztók is. Mi is gyakran úgy járunk, mint a boltosok: szemet hunyunk a pontatlan mérés, számolás felett, meg. vesszük a lejárt szavatosságú élelmiszereket is, és nem, vagy csak nagyon ritkán visszük vissza a boltba a hibás árut. A bajokat természetesen nem nekünk kell orvosolnunk, hanem az iparnak és a kereskedelemnek, de arról se feledkezzünk meg, hogy ha a fogyasztók szigorúbb ellenőrök, jobban védik a maguk érdekeit, akkor rákényszerítik a boltost a tisztességesebb munkára, sőt arra is, hogy visszautasítsa a termelők rossz minőségű áruinak átvételét. Itt is kialakulhat tehát egy lánc — egy jó ügyet szolgáló lánc —, amely a fogyasztótól a termelő felé, lépésről lépésre igényesebb magatartást közvetít. 728 ezer forint pénzbírság Emellett természetesen a vizsgálat nyomán megtették a hivatalos lépéseket is: tájékoztatták az érintett kereskedelmi vállalatok központjait, a termelőket, azok főhatóságát az észlelt hibákról és a vétkeseket megbüntették. A bolti szabálysértések esetében 452 pénzbírságot szabtak ki, összesen 728 000 forint összegben, az iparban tapasztalt szabálytalanságokért pedig különféle felelősségre vonásokat kezdeményeztek. (G. Zs.) JÚNIUS 30. UTÁN Mint ismert, a Miniszter- tanács rendeletben írta elő, hogy 1983. június 30-ig meg kell újítani a lakásigénylési kérelmeket. Nos, a határidő a minap lejárt, befutottak az új kérelmek az illetékes tanácsokhoz, amelyeknek alapján most már tisztább képet kaphatnak az illetékesek. Mi is ennek nyomán igyekeztünk utánajárni: mit mutatnak a számok, a beérkezett kérelmek megyénk három városában és néhány nagyobb településén? Az egyértelműen máris megállapítható, hogy csökkent az igénylők száma megyénkben, beleértve Egert is. Nagyon érdekes például a füzesabonyi helyzet. Mint dr. Orosz Miklós, a nagyközségi tanács vb-titkára elmondotta, a nyilvántartott 40 állami bérlakás-igénylésből mindössze 16-ot újítottak meg az érdekeltek. Az OTP által értékesítésre kerülő 37 lakásra csupán 14-en fizették be az igénylési betétet, így a megye bármely területéről még lehet jelentkezni az üresen maradt lakásokra. A Sas út forgalmát most nem zavarja a lezárt vasúti sorompó. Az egri állomáshoz közel levő kis bakter- házban, vagy ahogy a szakmabeliek nevezik, az őrhe- helyen, van néhány szusz- szanásnyi ideje Galambos Ferenc vezető váltókezelőnek. Az ebéd előtti időben elcsendesedett kicsit a pályaudvar. A mozdonyok is pihennek a 30 fokos melegben. A tenyérnyi szobában hatalmas berendezések és telefonok veszik körül az idős vasutast. — Jó néhány kart kell felhúzni, gombot benyomni, amíg szabaddá válik egy- egy vonat útja — kezdi a beszélgetést. — De csak így kerülhetők el az összeütközések. Miközben bemutatja munkaeszközeit, az ablakon át jól látni, hogy egy mozdony Indul ki az állomásról. Az asztalról felveszi a sárga zászlót, leengedi a sorompót és szalad vagy száz métert, hogy kézzel állítsa be a váltót. — Ez megy egész nap — folytatja. — Nemsokára jön majd vissza ez a gép, s viszi a tehervagonokat Füzesabonyba. — Mindent egyedül csinál? h— kérdezem. , — Kevés az ember. Amikor kezdtem, még tíz féke1 ző is akadt egy vonatra. Egerben is csökkent a létszám állapítható meg azokból a statisztikai adatokból, amelyek dr. Kovács Ágnes igazgatási osztályvezető birtokában vannak. A kérelmek a .régi összesítésben így festettek, igény: 3003 (1665 OTP, 645 tanácsi bérlakás. 693 tanácsi értékesítésű) és a jelenlegi igény: 1533 (1022 OTP-s, 365 tanácsi bérlakás. ,156 tanácsi értékesítésű). — A számok valóban kevesebbet mutatnak, mint voltak ez ideig — mondotta az osztályvezetőnő —, de a statisztikába nem számítottuk bele azokat, akik már névjegyzékbe kerültek — mintegy 30 kérelmezőt —, az OTP-várakozókat. 50—60 személyt és azokat sem, akik garzonlakásba. úgynevezett ifjúsági lakásokba kerültek (196 személy), és onnét fognak majd előtakarékoskodás után végleges lakásba költözni. Felmérésünk szerint ténylegesen 1200 igénylővel csökkent a létszám. Ennek ellenére továbbra is nehéz a helyzetünk, mert a Ma már egy is alig jut. Én vezető váltókezelő vagyok, régen négy ember tartozott volna a kezem alá. Most már nappalra is alig kapok egyet. Éjszaka pedig egyedül kell a munkát ellátnom. Előfordul, hogy azt sem tudom, hova kapjak. Telefonhoz szaladjak-e, vágány- utat állítsak-e, tolatáshoz váltót váltsak-e, vagy a sorompót engedjem-e le ... Kevesen dolgozunk itt. A fiatalok nem nagyon kedvelik a vasutat, az öregek pedig lassan kihalnak. Szerettem volna ide hozni a fiamat. De amikor meglátta, hogy mit csinálunk, s ’milyen veszélyes, hát elment tőle a kedve. Inkább a tejiparnál vállalt munkát. Megérkezik a munkatársa, kezében egy kis kanna. — Menj le az ebédért — szól ki Galambos Ferenc, majd folytatja. — Azért vannak kedvező változások is az életünkben. Régen otthonról kellett hozni az ebédet, szalonnát, kolbászt, most pedig főtt ételt ehetünk, amit az üzemi konyháról hozunk. Egyébként aki beköszönt, az a munkatársam volt. Most töltötte fel a váltóban levő lámpákat petróleummal. Elég pepecselő munka, de hát nincs korszerű készülék. Azt is megtudom tőle, hogy afféle Jolly Joker itt, szanálások és az életveszélyes lakások miatt az igénylési sorrendben nehezen tudunk előrelépni. — Befolyásolta-e a 20 ezer forint letéti díj nagysága a jelentkezők számának apadását? — Valószínű ez is közrejátszott. Az összeget némileg csökkentettük is. Sokan .vannak olyanok, akik úgy döntöttek: néhány évig még el tudnak lakni szüleiknél, majd később próbálkoznak. Tapasztalható az is, hogy erőteljesen megnőtt a ma- gánlakásépítők száma. Megtudtuk még azt is. hogy augusztusban testületi döntés születik ötven OTP- garzonlakás kiutalásának ügyében és az év végére számítani lehet újabb OTP-la- kásigények besorolásával. Gyöngyösön a harmadrészük maradt Bizonyos mértékig meglepő, hogy Gyöngyösön június 30-ig összesen csupán négyszázharmincöt személy újította meg lakásigénylési kéoz egri pályaudvaron. A munkaügyön ugyanis tolatásvezetőként van nyilvántartva, de a harmincöt év során — hiszen már ennyi ideje dolgozik a vasútnál — vonatíékezőként kezdte, majd tolatásvezető lett, s közben levizsgázott váltókezelésből is. Mindig oda helyezik, ahol a legnagyobb rá a szükség. — Véletlenül kerültem a MÁV-hoz. Pályamunkás nagybátyám megkérdezte annak idején, hogy nem jönnék-e ide. Elmegyek én, mondtam neki. Azelőtt cseléd voltam, majd a II. világháború után malomban dolgoztam. így érthető, hogy amikor ide kerültem, nagyon jól éreztem magam. Csakhogy azóta megöregedtem, hamarabb elfáradok. Egyébként első perctől Egerben teljesítek szolgálatot. Amint kiderül, a vasút által biztosított szabadjegyet még soha nem vette igénybe. Pedig ráfért volna egy kis utazás. — Makiáron lakom, — mondja. — Ott is építkeztem. A házra felvett kölcsönt viszont csak úgy tudtuk törleszteni, hogy kapál- gattarn, dolgozgattam a háztájiban, amelyet a feleségem kapott, mint tsz-tag. Sertést is tartok, a mai napig is. Ez évben például tizenhat hízót adtam át az relmét. Tavaly év végén még több mint ezerhatszáz igénylőt tartottak nyilván az igazgatási osztályon, ahogy ezt dr. Bátonyi István osztályvezető közölte. Az előbbi adatokhoz hozzátartozik még. hogy az új lakásigénylők száma most harmincra kerekedett ki. Megosztás szerint szinte azonos arányban vannak azok, akik a tanácstól várják a lakásigénylésük kielégítését, összesen 214-en és azok, akik az OTP-tői akarnak lakást vásárolni, illetve szövetkezeti keretben szeretnék gondjaikat megoldani. Ezeknek a száma 221. Ebben az évben már folyik olyan építkezés, amely 94 tanácsi értékesítésű lakás kialakítását teszi lehetővé, az úgynevezett Pacsirta-telepen. Az is hozzátartozik azonban a tényhez, hogy ebben az épületben több olyan új ott. hon készül, amelyre a különböző üzemek váltottak ki elsőbérlő-kijelölési jogot. Jelentős körülménye, hogy az úgynevezett letéti díjak összegét nagyobb arányban csökkentették a korábbihoz képest. Az egyszobás tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakás letéti díja például most 4 ezer forintra csökkent. Akik azelőtt a nagyobb ösz- szeget befizették az OTP- nél, most a kettő közötti különbséggel szabadon rendelkezhetnek. Hatvani gond: a lassúság A megadott határidőre megyénk harmadik városában 462-en újították meg az előírások szerint lakásigényüket. Ebből 145 tanácsi, 100 tanácsi értékesítésű OTP, 217 pedig OTP társas igény. Megtudtuk azt is, hogy Hatvanban az idén már nem adnak át új lakást, csak a megüresedőkkel gazdálkodhatnak. Nem kis gondot jelent az állami lakások építésének lassú üteme. Öröm viszont, hogy azokat az igényeket, amelyek OTP társas lakásokra szólnak. 1985 végéig ki tudják elégíteni, feltéve, ha az igénylő rendelkezik az előtörlesztés összegével. Az igazgatási osztály dolgozói nagy figyelmet fordítanak a lakáscserékre is. Ezeket soron kívül intézik. összeállította: Fazekas István G. Molnár Ferenc Kis Szabó Ervin (Fotó: Tóth Gizella) áfésznak. Nem nagyon jut időim az utazásra. Persze, mostanában már többet pihenek mint régen, hiszen ötvenöt éves vagyok, kell a felfrissülés. Galambot Ferenc háromszor kapott Kiváló Dolgozó kitüntetést. Munkatársaitól megtudtam, hogy soha nem volt vele semmiféle probléma, s ez azt hiszem, önmagáért beszél. — Hogy mit csinálok a vasutasnapon ? — kérdez vissza. — Dolgozom. Reggelre jövök, ugyanide leszek beosztva, — Es mikor ünnepel? Elhúzza a vállát. — Számomra a munka az első mindig. Ekkorra osztottak be szolgálatba. Dolgozni kelV mert a vonatok nem állhatnak meg. Homa János MUNKÁVAL ÜNNEPEL Harmincöt év az egri pályaudvaron
