Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-03 / 156. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1983. július 3., vasárnap MINDENNAPI NYELVÜNK Nem szorul háttérbe... Sőt, egyre gyakrabban jut nyelvi szerephez a háttér szóösszetétel. Nem is oly régen a háttér szóival alkotott kifejezésekben sokan német hatást szimatoltak, s rostára tették pl. ezeket a nyelvi formákat: háttérbe szorul, háttérbe kerül, háttérben áll, hattérbe húzódik stb. Gárdonyi is helytelenítette: „Ha tér, nem szorul. Ha azt mondom: hátra szorul, jobban megértjük”. (Gárdonyi: Magyarul így! 147.). Ma már köznyelivüinkiben gyökeret vertek: szemléleti- leg sem hibáztathatjuk őket. A háttér szóalak pedig mai nyelvhasználatunkban új és új formát öltött szóösszetételekben és szókapcsolatokban egyaránt. Az új alak- változatok új jelentéstartalmakat és használati értékeket neveznek meg számunkra. Elsősorban ezekre a nyelvi formákra gondolunk: háttéranyag, háttérbeszélgetés, háttérinformáció, háttérismeret, hírháttér, kép- háttér, szellemháttér, háttérrajz, háttérgazdaság, háttér- magyarázat, háttérágazat, háttérszakma stb. Hogy milyen beszédhelyzetekben és szövegösszefüggésekben jelentkeznek a felsorakoztatott szóösszetételek, arról példatárunk ad tájékoztatást: „A korabeli tudományok csupán a kritikai megismerés háttéranyagaként jelentek meg Marx számára” (Magyar Hírlap, 1983. jún. 4.). — „Az olvasó némi háttérismerettel fölfedezhet egy másik valóságot” (Magyar Nemzet, 1983. máj. 31.). — „Időszerű gondolatokat állít elénk filozófikusabb szellem- háttérrel” (Alföld, 1983. 6. sz. 15.). — „Nagy költőinket nem is nagyon kell hát- lerinformációval megtámogatni” ('Magyar Nemzet, 1983. jún. 4.) stb. stb. A jelzős szerkezetekben is egyre gyakrabban találkozhatunk a háttér szóalakkal. Erről ez a példasor győzhet meg bennünket: társadalmi háttér, családi háttér, ipari háttér, gazdasági háttér stb. Szövegösszefüggésbeli szerepükről ez a két példánk bizonykodik: „Széles társadalmi háttérrel rábírhatnánk az illetékeseket, hogy szerezzenek érvényt azon előírásoknak, amelyek csendesebb környezetünk megteremtését biztosítanák” (Népszabadság, 1983. máj. 28.). „Kiegyensúlyozott közvetlen egyéniség, erőt adó családi háttérrel” (Népújság, 1983. jún. 4.'). Hogy a divat is szerepet játszik a háttér egyre gyakoribb nyelvi szerepvállalásában, arról árulkodik pl. ez a szinte kiabáló címadás: Emberábrázolás, történelmi háttérrel (Magyar Nemzet, 1983. máj. 27.). Az alábbi mondat pedig éppen a háttér szó furcsa szerepeltetésével inkább már a nyelvi humor példatárába kívánkozik: „Alkotói ihlete sohasem ragyogott volna a tökéletesen megbízható hátteret képező férj (?) nélkül” (Népújság, 1983. máj. 26.). Dr. Bakos József Görgey-bemutató Hatvanban A Galéria-játékszín következő bemutatója július 5-én, kedden este fél 9-kor lesz a Damjanich szakmunkásképző intézetben. Ez alkalommal Görgey Gábor komédiáját, a Komám asszony, hol a stukker?-t játsszák, éspedig kitűnő szereposztásban. Színpadra lép: Mensáros László, Szabó Gyula, Gáti Oszkár, Márton András, Verebes István. A nagy sikert ígérő előadás rendezője Huszti Péter. akivel immár másodszor találkoznak a hatvaniak ilyen ..szerepkörben”. Színészek, szerzők, szerepek Első forduló Kedves olvasóink, újra játékos utazásra hívjuk. Járművünk ezúttal a vándorszínészek ekhós szekere, bejárjuk vele a színháztörténet zeg-zugát. Rejtvénypályázatunk feltételei a tavalyihoz hasonlóak: indulhatnak egyéni résztvevők, és brigádok, díjazzuk az Agria Játékszín bemutatóira szóló belépőkkel az egyes fordulók megfejtőit, s a hat fordulós versengés végén a legjobbak értékes nyereményekben részesülnek. Minden héten kétszer — csütörtökön és vasárnap — jelentkezünk fejtörőinkkel. A megfejtéseket a Népújság címére kérjük: Eger, Beloiannisz u. 3. A borítékra írják rá: Színészek, szerzők, szerepek. A) Szigligeti-totó. Az 1983-as évad az Agria Játékszín történetében Szigligeti bemutatót hozott: a Liliomfit játszák a Líceum udvarán. Kérdéseink egy része a darabra, s az ábrázolt korra: a vándorszínészek életére vonatkozik. 1. Ml volt Szigligeti Ede eredeti neve? Szeghalmi Kristóf X Swartz János 2 Szathmáry József x 2. Hány darabot irt? Huszonhármat, kettőt nem fejezett be 1 Nyolcvanegyet 2 Száznál is többet x 3. Hány éves volt, mikor első drámáját megírta? Tizennyolc 1 Húsz 2 Harmincegy x 4. Mikor lett a Nemzeti Színház titkára? Megnyitásától, 1837-től 1 Első drámairól sikerétől 2 Amikor megalapította a drámairól egyesületet x 5. Szigligeti életében volt egy fordulópont, amikor abbahagyta az írást. Miért? A sikertelenség miatt 1 A Nemzeti Színház igazgatója lett 2 Elvált a felesége x E. A Liliomfit különös időszakban mutatták be először. Mikor? A reformkorban, ahogy a hangulatán is érződik 1 Az önkényuralom idején. 1849-ben 2 A szabadságharc csatái közben x 7. A Llliomfiból 1955-ben film készült. Kik alkották a Llli- omfi-Szellemfl párost? Garas Dezső—Latlnovits Zoltán 1 Pécsi Sándor—Darvas Iván 2 Kazal László—Kabos Gyula x 8. Játszotta-e már a Liliomfit egri színházi társulat? Nem 1 Igen, 1957-ben 2 A Miskolci Nemzeti Színház vendégszerepeit vele, 1967-ben. x 9. Mely időszakban volt jelentős Magyarországon a vándorszínészet? 1815. és 37. között, a magyar színészet egyetlen formája volt. 1 A szabadságharc bukása után a nemzet hitét tartotta fenn 2 Az I. világháborúig tartott népszerűsége x 10. Mit nevezünk ekhós szekérnek? A vándorszínészek visszhan- gosító berendezéssel fölszerelt közlekedési eszközét 1 Vászontetövel ellátott szekeret 2 A mennydörgést jelző bádogról kapta a nevét a szállító eszköz x 11. Híres íróink közül melyik kettő kóstolta meg a vándor- színészek kenyerét? Babits és Kosztolányi 1 Tompa és Dayka 2 Petőfi és Arany x 12. Ki és mikor alapította az első magyar színtársulatot? Kisfaludy Kár (fly 1720-ban r Kelemen László 1790-ben 2 Szigligeti Ede 1837-ben x 13. Hágy előadásban játsszák ezen a nyáron Egerben fit? Tíz a Liliom1 Tizenöt 2 Huszonkettő +1 X Milyen stílusú az előadásnak otthont adó egri Líceum épülete? Reneszánsz 1 Copf 2 Klasszicista X B) Színészek, szerepek. Szigligeti legtöbbet játszott műve a Liliomfi. Néhányat képben felidézünk az előadások közül. Írja meg nekünk, milyen színészeket ismer fel a felvételen. Ha azt is megírja, melyik színházban és mikor került színre így a darab, plusz pontot kap. C) Színészmúzeum. Egy- egy arcot idézünk fel a rég. múltból. Mellékeljük az életrajzot is. Ha megírja, kiről van szó, két pont jár érte. (1902—1956). Jeles tehetségű drámai színész, ki pályáját maga törte ketté: 1946- ban önszántából távozott külföldre, honnét csak halá. la előtt két évvel tért visz- sza. Vidéki társulatoknál kezdte működését, de korán, még fiatalon került Pestre. Hamarosan érvényesült: a Renaissance Színházban, a Fővárosi Operettszínházban, s a Magyar Színházban egyaránt ünnepelték. 1930—35. között a Vígszínház, 1935— 44-ig a Nemzeti Színház tagja volt. Filmjeiben is a közönség egyik kedvence lett. Főleg a dzsentri-figurák alakításával szerezte híveit (A Noszthy fiú esete Tóth Marival, Dankó Pista stb.).Beküldési határidő: július 8. A belépőt nyertek nevét július 10-i számunkban közöljük. Vetélkedőnket díjakkal támogatja: a KISZ Heves megyei Bizottsága, a Hazafias Népfront megyei Bizottsága, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa, a Megyei Művelődési Központ, a Megyei Könyvtár, a Hungária Szálloda- és Vendéglátó Vállalat, a Panoráma Szálloda- és Vendéglátó Vállalat, a KISZÖV és az Agria Játékszín, Jutalmazzuk az első három egyéni pályázót, az első három brigádot és kü- löndíjat kap a legjobb ifjúsági brigád. Tizenötezer forint értékű nyereményt osztunk szét a legtöbb pontot elért pályázók között. Elsőként július 14-i számunkban kezdjük közölni a helyes megfejtéseket, addig lehet indulni a végső helyezésekért. A karatézóCobra visszatér Távol-keleti sztori, nyugati tálalásban. íme A karatézó Cobra visszatér című, kizárólag szórakoztatónak szánt japán film summáza- ta, amely tömören érzékelteti erényeit és hibáit egyaránt. Az író-rendező Umeni Inoudzse ismeri a detektív- történet anatómiáját. Nincs ebben semmi különös, hiszen könyvtárnyi munka avatja be az érdeklődőt a műhelytitkokba, a viszonylag könnyen elsajátítható fortélyokba. A sikerhez persze szükséges némi — az átlagos szintet épphogy elérő — alkotói adottság. Igyekvő szerzőnk azonban a legtöbbször csak kínkeservesen, verejtékezve közelíti meg ezt a szerény „magaslatot”. Főhőse a tehetséges, a rettenthetetlen, a mindig vakmerő, a talpig becsületes Komura (Cobra) nyomozó olykor bántóan sablonos figurává szürkül, öt nem érhetik kudarcok, neki . minden húzása beválik, HiányJapán krimi zanak karakteréből a megnyerőén. egyéni vonások, az apróbb tévedések, az olykor bűbájos, rokonszenves cset- lés-botlások. Ráadásul a cselekmény is vontatott tempóban rajtol, még az a szerencse, hogy később egészséges lendülettel bonyolódik, s így gyorsan feledjük a kezdeti bosszúságot, s vészesen közelítő unalmat, a nehezen elnyomott ásításokat. Az egymást váltó fordulatok felvillanyoznak, eszünkbe se jutnak korábbi aggályaink, más szóval: beépülünk a történetbe. Többek között azért is, mert kapunk — igaz csak csipetnyi társadalomrajzot, illetve -kritikát is. Felügyelőnk igaz nem Sherlock Holmes, s nem tűnik fel mellette az okos Watson sem, mégis a mesebeli alakok következetességével küzd a hétfejű sárkányok szerepkörét betöltő panamá- zó banda tagjai ellen, méghozzá olyan kitartóan, any- nyira szívósan, hogy a legmagasabb rangúakat is pellengérre állítja. Az író igazságérzetünkre hivatkozik, s mi — valamennyiünkben ott szunnyad az elesetteket pártfogoló, a gazok ellen porondra lépő legkisebb királyfi — vesz- szűk a lapot. Már nem zavar bennünket az sem, hogy az egész csak jól-rosszul kiagyalt játék, amelyet néha csak a jó érzékkel adagolt csipetnyi keleti „fűszerek” varázsolnak elviselhetővé. Türelmesekké szelídülünk, s drukkolunk azért, hogy diadalmaskodjék a Jó, az Igaz, s rács mögé kerüljenek a gyilkosok, a fondor- kódók. Aztán kilépünk az utcára, s hamarosan elfelejtjük az egészet. Cobra elbúcsúzott, de nem váltunk meg végleg tőle, hiszen visszatér majd a filmvásznon. Talán markánsabb alakot „öltve”, ismét csak másfél órás ki- kapcsolódást ígérve. Ne legyünk elégedetlenek, a semminél ez is több... (pécsi) A megyei tanács végrehajtó bizottsága — az Egészségügyi Minisztérium szakmai egyetértésével — június 30-ával megszüntette a hevesi szülőotthont. A hír nem keltett meglepetést, mégis jócskán akadnak olyanok, akik nem ismerik a feltétlenül szükséges és ésszerű, az anyák fokozott védelmét szolgáló, a szín. vonalasabb egészségügyi ellátást biztosító intézkedés összetevőit. Tájékoztatásuk érdekében erről a sokakat foglalkoztató témakörről beszélgettünk dr. Bükkerdő Pállal, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetőjével. Betöltötte hivatását Kétségtelen tény, hogy ez az intézmény valaha igen fontos szerepet játszott, akárcsak a többi társa. — A felszabadulás utáni években még a házi szülések voltak gyakoriak. Azt hiszem, ma már senkinek sem kell bizonygatnom, a meglehetősen mostoha körülmények kedvezőtlen hatását. Ehhez képest jelentős vívmányként értékelhetjük a szülőotthoni hálózat kiépítését. Akkor is, ha kezdetben csak bábák tevékenykedtek, s körorvosért csupán akkor üzentek, ha komplikáció adódott. 1953 ebből a szempontból is fordulópontot hozott, ugyanis ekkortól már szülész szakorvosok dolgoztak ezeken a helyeken. A remélt eredmények sem maradtak el. 1946-ban ezer gyerekből 165, 1960-ban 36, 1970-ben pedig csak 30 halt meg. összehasonlító adatként említem, hogy szű- kebb hazánkban jelenleg mindössze 18-an vesztik életüket. Ügy vélem, ezek a statisztikai mutatók önmagukért szólnak, céltalan hozzájuk bármiféle kommentárt fűzni. A sikerekre joggal lehetnek büszkék azok kovácsai, ám az is igaz. hogy az elmúlt esztendőkben még rohamosabb fejlődés bontakozott ki. természetesen valamennyiünk örömére. — Jelzésként hadd említsem meg, hogy az orvostudomány gazdagodásával egyre bonyolultabb vizsgáló és operációs műszerek nyertek polgárjogot, s ezek értő használata jól képzett kollégákat igényelt. Magas áruk is indokolta azt, hogy csak a nagyobb intézményekbe, illetve központokba telepítsék ezeket. Oda. ahová könnyen és gyorsan beszállíthatok a terhesek. Ezeken a helyeken ideálisak az adottságok, s nem hiányoznak az altató — újraélesztésben, valamint az újszülöttek ellátásában járatos szakorvosok sem. Így aztán érthető, hogy fokozatosan szűnnek meg a kis szülőotthonok. Az ágyak száma — ez országos adalék — az 1970-es 1240-ről 1981-re 705-re csökkent. A javuló feltételek elleniére, sajnos egyre kevesebb a szülések száma. Ez megyénkben az 1975-ös 6273-ról 1982-re 4071- re apadt. Ebből a szempontból a hevesi járás székhelye sem kivétel. Itt 1979-ben 339. 1980-ban 296 anyát láttak el. Tavaly — a járás területéről — 187 veszélyeztetett szülő nőt vittek be az egri megyei kórház I. számú szülészeti osztályára. Az előbb felsorolt adalékok igazolják, hogy semmi értelme az egyre kevésbé jó feltételeket kínáló egészség- ügyi intézmény fenntartásának. (Fotó: Szabó Sándor) — Szakberkekben közismert, hogy a csecsemőhalandóság zöme jelenleg a nulla és a hatnapos időszakban adódik. A veszély elleni hatásos küzdelem csak a kitűnően felszerelt nagyobb központokban oldható meg. Emellett az anyák kezelése is itt biztonságosabb. Be kellett hót zárni a kapukat, épp a jövendő nemzedék érdekében. Ezt az elhatározást, ezt a döntést a hatványozott törődés és az emberség diktálta. Előnyök — közelről Az összképhez hozzátartozik az is, hogy a lakosság egyébként sem jár rosszul, hiszen lehetővé válik a jelenlegi gondok jó részének megoldása, a betegellátás szintjének örvendetes javítása is. — A körzeti orvosi rendelők egy része magánházban, illetve állami lakásban kapott otthont. így korszerűsítésük mindeddig elképzelhetetlennek tűnt. A szülőott- .hon átalakítása után — erre nem hiányzik a pénz. s a tervek is rég elkészültek — ezek ide kerülnek. A gondozási kör mostoha adottságai is — nem kell majd a gyerekeket keskeny, meredek lépcsőkön a padlástérbe cipelni — felszámolhatók. Az iskola- és a községi fogászat szintén itt kap méltó helyet. A Remenyik-kastély- ból ide költözik majd az orvosi ügyelet, így aztán bővíthető az öregek napközije, ahová húsz időskorúval többet vehetnek fel majd. mint eddig. Természetesen megmaradnak a járóbeteg-szakellátás különböző formái, a nőgyógyászati szakrendelés, mozgó szakorvosi szolgálat és a terhesgondozás is. méghozzá személyileg megerősítve a hevesi rendelőintézet keretében, S ha már itt tartunk, akkor hadd jegyezzem meg, hogy az egykori alkalmazottak sorsáról gondoskodtunk, s július 15-től mindegyikük megfelelő helyütt kamatoztathatja felkészültségét. Végezetül még egy jó hír a szülő anyáknak; az elképzelések szerint még ebben az évben átadják a megyei kórház új szülészeti épületét, ahol a körülmények jóval ideálisabbak lesznek, mint bárhol és bármikor voltak. Eddig az egészében véve megnyugtató tények. Igaz. adódhatnak gondok, hiszen az egri kórházban szülő anyák látogatása a hozzátartozók számára többletkiadást jelent, mégis kárpótolhatja őket az a tudat, hogy a legjohb kezekbe kerülnek, a legkorszerűbb ellátásban részesülnek. Ez különösképp a veszélyeztetett terhesek számára jelent rendkívül sokat. Egyébként már korábban is — évente mintegy negyvenen — kérték azt ebből a körzetből, hogy egyenest a megyeszékhelyre kerüljenek, bízva a kitűnő felszereltségben. az orvosok törődésében. Az sem mellékes, hogy a változás révén a járásban élők feltétlenül nyernek, hiszen — a napi rendelési idő megkétszereződésével — körültekintőbb nőgyógyászati kezeiében részesülhetnek. Nem is beszélve arról, hogy az új feladatkörű régi épületben minden egészségügyi szolgáltatás magasabb színvonalú lesz. Pécsi István
