Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-03 / 156. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. július 3., vasárnap f. Olvasóink kérdezték A sziilőtar- tásról A Családjogi törvény szerint az a szülő (nagyszülő), aki nem tudja magát eltartani, és tartásra kötelezhető házastársa sincs, gyermekeitől (unokáitól) tartásdíjra jogosult. Mikor tekinthető a szülő tartásra rászorultnak? Eldöntésében az életkornak, a nyugdíjkorhatár betöltésének komoly szerepe lehet, de ez egymagában nem alapozza meg az igény jogosságát. A helyes döntéshez a vagyoni és a jövedelmi viszonyok tisztázása mellett minden esetben szükséges a tartást igénylő egészségi állapotának, családi viszonyainak és életkörülményeinek alapos vizsgálata. Lehetséges, hogy a nyugdíjkorhatárt betöltő szülő, aki több gyereket nevelt fel, és emiatt nagyon törődött lett, maradék munkaerejének megfeszítésével még tudna némi jövedelemre szert tenni. A társadalmi közfelfogás szerint az azonban nem várható el tőle pusztán azért, hogy a gyerekeit a tartás kötelezettsége alól mentesítse. Más a megítélése viszont annak a szülőnek, aki testi-szellemi erejének birtokában van, de a nyugdíjkorhatár betöltését követően anyagilag gyermekeire kíván hagyatkozni. A szülőtartási igény elbírálásánál a betegség, vagy tartós egészségromlás miatt bekövetkező munka- képtelenséget, vagy munkaképesség-csökkenést orvosszakértőnek kell tisztáznia. A rászorultság vizsgálatánál a tartást igénylő keresetén, illetve keresőképességén kívül vagyoni, jövedelmi viszonyait is figyelembe kell venni. Nem szorul ugyanis tartásra az a szülő, aki elégséges jövedelemmel, keresettel, nyugdíjjal ugyan nem rendelkezik, de olyan ingó vagy ingatlan vagyona van, amelynek értékesítése során komoly összeghez juthatna. Az a szülő sem szorul gyermeke eltartására, akinek megélhetését tartási vagy öröklési szerződés megfelelően biztosítja. Ha a tartási szerződés megszűnt, vagy nem megfelelően fedezi a jogosult tartását, a teljes vagy részleges rászorultság megállapítható. A tartási kötelezettség alól a gyermek csak akkor mentesül, ha szülője annak idején a vele szemben fennálló tartási kötelezettségét súlyosan megsértette. Például: nem gondozta, ápolta, elhagyta, és úgy bízta az állam gondjaira, hogy többé nem törődött vele. Ilyenkor a szülő érdemtelenné válik a tartásra. Viszont nem lehet a szülői kötelesség súlyos megsértésének tekinteni például azt, hogyha a szülő az apaság (anyaság) megállapítása iránti percben védekezett, vagy csupán a megítélt, vagy felajánlott tartásdíjat fizette. Akkor sem válik később érdemtelenné a tartásra, ha gyermekét annak idején anyagi nehézségei, kedvezőtlen életviszonyai miatt bízta fiiások, vagy az állam gondozására, és közben állandóan tartotta vele a kapcsolatot. Végül nézzük, ki kezdeményezheti a szülőtartásdíj megállapítását? Pert indíthat a szülő, a tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve és az ügyész. Utánajártunk... A körülmények is közrejátszottak... Május 15-i, majd ezt követően 24-d számunkban foglalkoztunk azzal, miért romlott a panaszosok szerint a hatvani 5-ös számú iskola napközi otthonában a gyermekek étkeztetése. A gyermekélelmezésből ebben az iskolában is részt vállaló Panoráma Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat igazgatója, levélben .reagálta cikkben foglaltakra. A levelet követő kivizsgálás nyomán megállapítható volt, hogy a 24-i cikk hangvétele valóban sértő a konyha dolgozóira — akik egyáltalán nem vesznek részt közvetlenül az étkeztetésben — és a pedagógusokra is. A különböző szervek — kereskedelmi felügyelőség, NEB és a KÖJÁL — által végzett vizsgálatok csak részben igazolták a cikk megállapításait, illetve kiderült, hogy a körülmények erősen közrejátszanak abban, hogy az étel minősége időnként nem volt mindenben megfelelő. Például a hatszáz adagos konyhában 8—900 adagot is kénytelenek főzni. Ezt a szükség diktálta, mivel más konyhai kapacitás híján mintegy háromszáz gyermek ebéd nélkül maradt volna. Nehézséget okozott a főzésnél a konyha dolgozóinak az is, hogy — például míg korábban szinte „konyhakész” hússal kellett dolgozniuk, a megváltozott beszerzési mód miatt nekik kellett a fél disznók bontását is végezni. Mindent összevetve, a tapasztalatok — s a véletlen egybeesés- folytán most lefolytatott NEB-yizsgálat — tanúságai szerint a hatvani 5. számú iskolában lévő gyermekélelmezésre általában azok a hiányosságok vonatkoztak, melyek ma még másutt is tapasztalhatók. Töprengés egy panasz okán Csuhány Istvánná balatoni olvasónk nagyon is alapos panasszal kereste fel a szerkesztőséget. Méhész- kednek, s mint ahogy azt mások is teszik, időről időre költöztetik méheiket. Jelenleg éppen Mezőszemerén vannak a kasok. Az ottani tsz az előírásoknak megfelelően értesíteni kívánta az érdekelteket, zárják le a kasokat, mert méreggel permeteznek. A levelet pénteki napon adták fel. Ám a posta azt csak hétfőn délelőtt kézbesítette, gyakorlatilag a panaszos csak kedden reggel intézkedhetett. Szerencséje — mint írta is levelében —, hogy a hordást megakadályozta a hirtelen hűvösre váló idő, így a méhek nem hagyták el a kaptárt. De ki lett volna a felelős, ha mindez nem így alakul? A hétfőn reggel megkezdett repülőgépes permetezés jó időben, az ott telepített méhállomány pusztulását jelenthette volna. És ki téríti meg az okozott kárt? Ez után a kérdés után kezdtem el töprengeni. Részben a tsz, részben a posta ügyintézése késztetett erre. Vajon miért csak az utolsó pillanatban értesítették az érdekelteket? A tsz nem tudhatta előre néhány nappal, mikor kapja meg a repülőt? S ha nem, vajon miért? Akinek feladata lett volna az értesítések elküldése, nem ismerte a posta szabályait? És akarva-aka- ratlan itt elértem a postához is. Szabályzatai, valljuk meg, elég sokszor okoznak bosszúságot az ügyfeleknek. Mert ugye mi ügyfelek vagyunk, s a posta szolgáltatást végez. Például itt van ez a szombati kézbesítés Jó, jó tudom, minden embernek joga van a szabadszombathoz. Azaz! álljunk csak meg; az ötnapos munkahéthez. Hiszen ezzel érvelünk a kereskedelemben, a vendéglátóiparban és még jó néhány munkahelyen. Nem szabad szombat van, hanem ötnapos munkahét. Miért nem vonatkozik ez az érvelés a postára is? Folytathatnám a töprengést azzal a 6okat elmondott panasszal, hogy a postai küldemények — teszem azt a táviratok — kézbesítési idejéből le kell vonni a munkaszüneti időt, teszem fel a szabad szombatot és a vasárnapot. Ha ez így van, akkor sajnos a tsz táviratot is hiába adott volna fel, mert szombaton azt sem szokás kézbesíteni. (Ha csak nem esküvői táviratról van szó!) Nem először tartok a kezemben postai ügyintézésre panaszkodó levelet, s tudom, nem először kapom majd a választ, hogy á postai szabályzatok szerint... Na de biztos, hogy az a postai szabályzat mai életritmusunknak megfelelő? Nem kellene átnézegetni, lerázni egyikről-másikról a port, s újjáalakításánál figyelembe venni, hogy mégse mi vagyunk a postáért, hanem fordítva... ?! — deák — KORTÁRSAK? (Fotó: Kőhidi Imre) Melyik szeptemberben? A Népújság adta hírül olvasóinak, hogy megújul a minaret. Fotót is közölt a lap az állványerdővel borított műemlékről. Idézet az írásból: „.. .Az építkezés utolsó ütemét augusztusban kezdik el: lebontják az állványokat. Szeptember végén, Eger egyik jelképe, megerősítve, új köntösben isimét látható lesz. Reméljük, hogy meg is mászhat, juk.” Eddig az idézet. Nézzük, hogy mi történt azóta. Először „azért nem nyitották meg a nagy közönség számára a minaretet”, mert úgy mond „ki kell várni a próbaidőt”. Ugyanis az illetékes szerv méréseket végzett, hogy a forgalom következtében mily nagy mértékű a Knézich Károly utcában a „földrengés”. Mikor bebizonyosodott, hogy ez veszélyt jelent a csonkamecsetre, akkor azt nyilatkozták a szakértők: csak akkor lehet megnyitni a turisták számára e török építményt, ha elterelik a forgalmat. Elterelték. A minaret viszont továbbra is zárva maradt. Az új kórház építése miatt újból megnőtt a forgalom, azonban már befejeződött az építkezés, de a 93 lépcsős építmény még mindig zárva van. Miért? Szarvas János Eger Szigorú felelősségre vonást ajánlok Az egyik nyár eleji zivatar után az egri Vitkovics utca végén, a Rácz templom melletti pinceomlást körül- barrikádozta az illetékes hatóság, gondolván a gyermekekre és a megromlott látású, koros emberekre. Az előbbieknél az önkontroll még nem teljesen fejlett, az utóbbiaknál viszont már meglehetősen megkopott. Két-három nap sem telt el a zavarokat előidéző természeti jelenség után, amikor az erre járók megdöbbenve tapasztalhatták, hogy a veszélyt jelző rendszert valaki beszórta a szakadékba. — Ki tehette? Én magam arra gondoltam lehetett Játékos kedvű” tizenéves gyermekember, vagy rosszindulatú, a más ember baján betegesen örvendő kártevő is. De ha valakit netán végül is baleset ér, legyen a kárvallott gyermek vagy felnőtt, annak teljesen mindegy, hogy játékból vagy tudatosain okozták azt. Soha nem voltam híve a drákói szigornak, most mégis azt ajánlanám, hogy azokkal szemben, akik közveszélyesek, alkalmazzák a legszigorúbb felelősségre vonást. Szepesi József Eger És ha súlyosabbak a következmények? Szóljon ez az írás mindazoknak, akik hasonló esetben hasonlóan cselekednének. 1983. június 27-én 9 óra körül a Széchenyi úti Tűzoltó tér közelében, a gyógyszertárnái gépkocsimmal a szabályoknak megfelelően közlekedtem, amikor a menetirány szerinti bal oldalról szabálytalanul elém fordult égy IFA teherkocsi. A kocsimban kár keletkezett. A fékcsikorgásra a gyógyszer- tárból egy idősebb férfi lépett ki. Szem- és fültanúja volt az esetnek, főleg annak, hogy kocsimban alig kéthónapos gyermekem és feleségem az ijedtségtől rémülten sír. A férfi mindezt látta, de nem tudta, hogy történt-e sérülés vagy sem. Talán nem is érdekelte. Mivel a teherkocsi vezetője nem akarta elismerni hibáját, a járdán álló gyógyszerészhez fordultam. Kértem, engedje meg, hogy a rendőrséget értesítsem. mert bajban vagyok. A gyógyszerész embertelenül elutasító hangon kiabálta, a szemtanúkat ellenem hangolva, hogy „maga a hibás, fölöslegesen innen nem fogja kihívni a rendőrséget, és megakadályozta, hogy bemenjek telefonálni. Mondtam neki, hogy kéthónapos kisfiám beüthette a fejét, talán sérülés is történt, de mindezek ellenére csak a magáét hajtogatta. A rendőrség a vizsgálat során a tehergépkocsi vezetőjét marasztalta el. Én azóta sem tudom felfogni, egy gyógyszerész hogy tehetett ilyet. Nem beszélve arról, hogy ha sérülés vagy komolyabb baleset történt volna, akkor is hasonlóképpen viselkedne ? Bäder Nándor Eger Rólunk volt szó... Ismerjük be: nem valami jól sikerült az az értékez- let, amelyet a Hazafias Népfront Gyöngyös városi bizottsága mellett működő Fogyasztók Városi Tanácsa rendezett a déli városrész lakói részére, a 6. számú általános iskolában. A fogyasztói ankét célja az volt, hogy az élelmiszer-, hús-, zöldség- és gyümölcsellátással kapcsolatos gondokkal foglalkozzanak. Nos, ami azt illeti,' — mint kiderült — épp csak hallgató nem akadt. Ugyanis hiába küldtek szét 500 meghívót, amelyben kérték a lakosokat, hogy észrevételeikkel, javaslataikkal segítsék az illetékesek munkáját, mindössze húszán jelentek meg. (Egy részük hivatalból !) Mindebből arra is lehetne következtetni, hogy itt az élelmiszerellátásban minden a legnagyobb rendben, csakhogy ez így nem igaz. A felszólalásokból nem ez derült ki. Elmondták, vannak hibák a húsellátásnál, a kenyérnél, tejnél, zöldséggyümölcsnél és sajnos több helyen kifogásolható a kiszolgálás is. Sok dolog elhangzott, melyről úton-út- félen beszélnek. De! Amikor invitálnak, „tisztelettel” meghívnak, hogy észrevételeinkkel, javaslatainkkal segítsük a munkát, akkor még csak el se megyünk. Minek lehet ezt nevezni? Érdektelenség, fásultság, nemtörődömség, vagy micsoda? Nem volt helyes, hogy az ankéton csupán néhányan jelentek meg, mert rólunk volt szó! Dávid József Gyöngyös Kiemelt budapesti munkára, magas kereseti lehetőséggel a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat felvesz: ács, vasbetonszerelő, csőszerelő, hegesztő, kőműves szakmunkásokat, kubikosokat, segédmunkásokat. Helyben biztosítunk szállást, étkezést. Nógrád és Heves megyéből munkásszállító autóbuszjárataink vannak. Jelentkezés: Felvételi irodáinkban Budapesten, közvetlenül a 3. sz. metró-állomások mellett: — Arany János utcai megállónál, Budapest, VI., Zichy Jenő u. 1. (Bajcsy Zs. u. sarok) — Kőbánya-Kispest végállomásától 600 m-re, a 31. sz. mh. fő-építésvezetőségen, XIX., Kispest, Vak Bottyán u. 43. sz. házzal szemben, valamint a központban: Gödöllő, Tessedik Sámuel u. 6.
