Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-03 / 156. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. július 3., vasárnap 3 • • — Ot ev = ezrek bizalma Népi ellenőrök megyénkben a társadalom tisztaságáért A népi ellenőrzés szerveihez megyénkben öt év alatt — 1978—82 között — 960 közérdekű bejelentés érkezett. És mert egy bejelentő, bejelentés mögött általában többen vannak — olykor ki- _ sebb-nagyobb kollektívák is ' — mind az aláírt, mind a névtelen (38 százalék) bejelentés jó néhány ezer ember véleményét, a társadalmi tulajdon, vagy a közerkölcs érdekében és védelmében való kiállást jelenti. Még akkor is így van ez, ha a beérkezett jelentések közel kétharmada, a névtelen bejelentéseknek pedig „mindössze” a 43 százaléka volt igaz, megalapozott. Befolyásolja a bejelentések valóságosságát az — és ez tény —. hogy nem mindenki ismeri eléggé a jogszabályokat, a rendelkezéseket, az egyes szervek vezetői intézkedéseinek törvényes, jogszerű hátterét. Előfordul, hogy ott is bűntettet. csalást, lopást sejt valaki, ahol nincs. Megtörtént már az is, hogy valaki egy bejelentéssel akart törleszteni egy jogos vagy vélt sérelemért. Az elmúlt öt év alatt — és ez megegyezik a megye népességi arányával is — Egerből és Gyöngyösről, és a két város nevét viselő járásból érkezett a legtöbb „jelzés” a népi ellenőrökhöz. D a bejelentések érdemi részét, jelentőségét nézve azt mondhatjuk, hogy a hevesi és a füzesabonyi járás sem maradt el a két nagyobb járás mögött. Ügy tűnik, a szocialista közgondolkodás egyre erősödik az állampolgároknál és ez természetszerűen magával hozza a nem tetsző, a helytelen társadalmi jelenségek, magatartások bírálatát is. Egyre többen emelnek szót az egyes állampolgárok — köztük olykor egyes vezetők — meg nem engedhető magatartásával szemben, az olyanok ellen, akik a társadalmi tulajdont „Csáki szalmájaként” kezelik, a fegyelmezetlen, könnyelmű gazdálkodásról, a visszaélésekről. A bejelentők a népi ellenőrökben, a népi ellenőrzés vizsgálatában bízva kérik bejelentésük kivizsgálását. és a mulasztók felelősségre vonását. Érdemes felfigyelni arra, hogy a népi ellenőrzéshez egy fél évtized alatt eljuttatott bejelentések megoszlása évenként és összességében is azonos arányt mutat. (Valahol elakad a szekér! ?) Az ipar és építőipar egységeiből a bejelentések 21—27 százaléka érkezik. (A gazdálkodási szabályok, a fegyelem megsértése. az ellenőrzés lazasága. a jogtalan előnyszerzés stb.) A bejelentések 15 százalékát a mezőgazdasági üzemekből küldték, és a kifogások egy jelentősebb része megegyezik az iparban tapasztaltakkal. Viszonylag sok bejelentés — 24—27 százalék — foglalkozik a kereskedelem munkájával. (Súly- csökkentés, többet számolás, ellátási, minőségi kifogások, hiánycikkek. választékszűkösség stb.) A bejelentések 16—20 százaléka a tanácsok működését, négy-hét százalékuk a közlekedés, az egészségügy és a kulturális élet területeit, annak egyes tevékenységeit bírálja. Az eltelt öt év vizsgálati anyagainak krónikáját megidézve. érdemes néhány általánosítható tapasztalatra felfigyelni. Például: Az öt év alatt beérkezett közérdekű bejelentések 42—48 százaléka a jogszabállyal, vagy a szocialista gazdálkodás elveinek a megsértésével kapcsolatos. Ez az arány magas. és ha figyelembe vesz- szük, hogy ezek mögött a feltárt hiányosságok mögött — és ki tudja mennyi van feltáratlanul? — leggyakrabban a gazdálkodási szabálytalanságok, a fegyelemsértések, a visszaélések, a belső szabálytalanság, a szervezetlenség. a bizonylati és okmányfegyelem hiánya, a belső ellenőrzés gyengesége található — és olykor mint gyakori kísérője, jelen van a személyi összefonódás és a demokratizmus semmibevevése —, nos, akkor eléggé sötét a kép. És még egy, további figyelemre méltó tény: a bejelentések 14—15 százalékában „részesedik” a beosztással való visszaélés, a korrupció, az önkényeskedés, 2—5 százalékban pedig a szocialista demokrácia megsértése. Azt sem tartjuk megnyugtatónak, hogy a súlyosabb károkat okozó visszaéléseket a döntési joggal rendelkező személyek részvételével követik el, és hogy az elkövetők többsége az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkezők körébe tartozik. A népi ellenőrzési bizottságok vizsgálatuk, ellenőrzéseik során igyekeznek a közérdekű bejelentésekben foglaltakat a valóságnak megfelelően feltárni és olyan „fajsúlyú” és irányú javaslatokat tenni, amelyek egyészt segítik a hibák kijavítását, másrészt szorgalmazza a vétkesek felelősségre vonását. A közérdekű bejelentések realizálásánál az elmúlt öt évben 541 javaslatot tettek a vizsgált és a felügyeleti szervekhez a népi ellenőrök. A törvényes állapot helyreállítására 212 esetben kértek intézkedést. A jogi orvoslásnál 164 fő ellen fegyelmi eljárást, 54 személlyel szemben kártérítési, 48 főnél pedig szabálysértési eljárást kezdeményeztek. Két esetben — szintén közérdekű bejelentés vizsgálata alapján — gazdasági bírság kiszabását kezdeményezték. melynek nyomán két termelőszövetkezet közel kétmillió forint összegű bírságot fizetett be az államkasszába, öt esetben történt bűnvádi feljelentés a népi ellenőrzés részéről. három ügy ma is bírói, illetve nyomozati szakban van. A tapasztalatokhoz tartozik az is. hogy vizsgált és felügyeleti szervek szinte kivétel nélkül kedvezően fogadják a munka javítására tett javaslatokat. Általában a törvényes állapotot helyreállítják, a fegyelmi és kártérítési eljárásokat lefolytatják. De változatlanul kedvezőtlen tapasztalat, hogy a szövetkezeteknél — ipari és mezőgazdasági — a büntetéseket a dolgozókra enyhébben szabják ki, a vezetőket pedig legtöbbször felmentik a mulasztás vétsége alól. Ez tehát — ha vázlatosan is — az eltelt öt év tapasztalata. S ami a jövőt illeti? A népi ellenőrök eddigi eredményes munkájához további erősítést ad, biztatást nyújt a Központi Bizottság április 12—13-1 ülése, amelyen Kádár elvtárs előadói beszédében a következők hangzottak el: „A párt tagjainak ki kell állniuk a szocialista társadalom erkölcsi normáinak betartásáért. Védeniük kell a köztulajdont, harcolniuk kell a beosztással való visszaélés, a korrupció, a megvesztegetés, a bürokrácia, az egoizmus és más kedvezőtlen jelenségek ellen. A {Jártnak mentesnek kell lenni azoktól a visszásságoktól, amelyek ellen harcol... Mi a párt teljes erejével, s nem utolsósorban a példamutatással változatlanul a szocialista erkölcs r követelményeinek betartásáért harcolunk”. Ezek a szavak bátorítják népi ellenőreinket, hogy az elkövetkezendő években is eredményesen munkálkodjanak a társadalom tisztaságáért. Mégpedig abban a tudatban, hogy a jövőben is élvezhetik a pártunknak és azoknak a bizalmát, akik tisztességgel, becsülettel élnek, végzik munkájukat és elítélik azokat, akik felelőtlenül. ügyeskedve, vagy éppen beosztásukkal visszaélve próbálnak ártani társadalmunknak. Papp János Válás, szakítás nélkül... Leányvállalattá alakult a FULL-szerviz 1983. július 1-ével leányvállalattá alakult a Heves megyei Finommechanikai Vállalat FULL-szerviz hálózata. Néhány fontosabb adat az új cég „anyakönyvi kivonatából”. Neve: Heves megyei Finommechanikai Vállalat Autószerviz Leányvállalata. Székhelye: Eger, Faiskola u. 5. Tevékenységi köre kiterjed: Egerre, levesre, Kápolnára, Verpelétre és Lőrincire. Főbb profiljai: személy- és haszongépjárművek javítása, szervizelése, alváz- és üregvédelem, a járművek műszaki vizsgára való előkészítése, autómentés, alkatrészek felújítása, valamint az említett gépjárműtípusok alkatrészeinek kis- és nagykereskedelmi eladása. A vállalat jellege: leányvállalat. Alapítója: a Heves megyei FinomAz autósok „jóvoltából” nincs üresjárat az egri üzemben (Fotó: Szántó György) mechanikai Vállalat. — Mi az új vállalkozás célja? — kérdeztük Lugosi Józseftől, az anyavállalat igazgatójától. — Mielőtt a konkrét kérdésre válaszolnék, hadd mondjak el néhány tényt az előzményekről, vagyis amelyek indokolttá tették szervizeink önálló tevékenységének kialakítását? Az ön által is említett anyavállalatnak két alapvető profilja van. Az egyik: árutermelés. Ezen belül közismert, hogy például a Medicorral együttműködve évek óta gyártunk különböző kórházi és egészségügyi berendezéseket. Termékeink többsége tőkés exportra kerül. A másik: a szolgáltatás, vagyis az autószervizeink üzemeltetése. Nos, a mai világban e két tevékenység egy cégen belüli folytatása rendkívül bonyolult és ellentmondásos. Mert, hogy csak mást ne mondjak: a jelenleg érvényben levő gazdasági szabályozó rendszer egészen más feltételeket szab termelő munkánkhoz, és egészen más lehetőségeket biztosít szolgáltatásaink, hoz. De mivel e két tevékenység végül is egy vállalaton belül folytatódik, évről évre csökkennek a különböző fejlesztésre fordítható összegeink és emelkednek az elvonások. így aztán az a helyzet alakult ki, hogy hiába dolgozunk eredményesebben, gyakorlatilag mindig kevesebb pénz jut gépparkunk fejlesztésére, korszerűsítésére, vagyis a vállálat munka- és életkörülményeinek javítására. De fogalmazzunk még őszintébben! A szolgáltatásainkat ösztönző szabályozó rendszer lényegesen nagyobb lehetőséget biztosít a szervizeinkben végzett munka tárgyi és emberi feltételeinek a javításához. Az árutermelésünkkel kapcsolatosan viszont ugyanakkor szerényebbek a lehetőségeink. Itt ugyanis szigorúbbak a feltételek, nagyobbak az elvonások, magasabbak a követelmények. A termelés teljesen más kategóriába tartozik manapság, mint a szolgáltatás. Ugyanakkor az is az igazsághoz tartozik, hogy ez utóbbi tevékenységünk iránt is egyre nagyobb a lakosság igénye, de a magasabb követelményeknek csak akkor tudunk megfelelni, ha a törvényesen biztosított lehetőségeket kihasználva ketté osztjuk munkánkat. Az anyavállalat termelőüzem marad, szolgáltató részlegeink pedig önállóan, vagyis leányvállalatként igyekszik boldogulni. — A jogi oldalát tekintve a döntésnek: a leányvállalat édes vagy mostoha gyermeke lesz-e a nagyvállalatnak? A kérdésre dr. Gál Jánostól, az anyavállalat főkönyvelőjétől kértünk választ. — Természetesen édes! Ahogyan az alapító oklevélben is szerepel: a leányvállalat önálló jogi személy, ennélfogva vagyoni kötelezettségeiért felelősséggel tartozik. önálló mérlegkészítésre kötelezett. Kisvállalatként működő szervezet, amely szervezeti forma egyszersmind meghatározza gazdálkodásának és adózásának módját, irányító és ellenőrző tevékenységének megszervezését. Köteles dolgozóinak oktatásáról, továbbképzésé, ről gondoskodni. Ugyanakkor maga dönti el, hogy mire költi fejlesztési alapjait, de az is az ő joguk, hogy a részesedési alap felosztását milyen érvek, tények alapján használja fel. — A világért sem szeretnénk ha bekövetkezne, de mi történik akkor, ha az „édes gyermek” céljai, tervei nem úgy alakulnak, ahogyan azt tervezték? — Reméljük, erre nem kerül sor! De ha mégis, akkor ahogyan egy igazi nagy családban, elsősorban a „szülőknek”, vagyis nekünk kell majd segítenünk. Annál is inkább, mert a leányvállalat vezérkarát az alapító vállalat vezetői nevezik ki, menthetik fel, és gyakorolják velük szemben a munkáltatói jogokat. Ahogyan említettem: nekünk tehát ekkor is édes gyermekként kell velük törődnünk, foglalkoznunk. Nekik viszont kötelességük, hogy nyereségük tíz százalékát minden évben az anyavállalatnak fizessék be. Ebből mi egy biztonsági tartalékot képezünk, és ha baj lenne, akkor elsősorban ebből az összegből segítenénk tó őket. De én optimista vagyok, hosszú évek óta ismerem a szervizeinkben dolgozó szakembereket, biztos vagyok benne, hogy jól élnek lehetőségeikkel, és eredményesen dolgoznak majd. A siker, vagy kudarc tehát kizárólag rajtuk múlik. A lakosság igényli munkájukat, így most az új szervezeti felállások után mielőbb konkrét munkával kell bizonyítaniuk, hogy képesek önállóan, és legfőképpen hatékonyabban, gazdaságosabban dolgozni. — A szerviz üzemeiben, irodáiban járva alig látunk új arcokat. Mire alapozza optimizmusát — mint korábbi beszélgetésünkből ez kiderült — Bartha András, a leányvállalat igazgatója. — Kizárólag csapatunk munkájára, szakmai, politikai érettségére és lelkesedésére! Szerenénk korszerűsíteni, kényelmesebbé, kulturáltabbá tenni ügyfélforgalmunkat. Terveink között szerepel új autóalkatrészeket árusító üzlet létrehozása Kápolnán és Hevesen. Anyagi lehetőségeinket kihasználva javítani kívánjuk dolgozóink anyagi megbecsülését. Ugyancsak megpróbáljuk szociális létesítményeink fejlesztését és az eddiginél szorosabb kapcsolatot kívánunk kialakítani Borsod, Nógrád és Szolnok megye lakosságával is. — Hasonló célokkal kezdtek „új életet” a konkurrens AFIT-szervizek, és a lakosság nem kis örömére egyre több az autójavító kisiparosok száma is a megyében. Ellenük milyen taktikát dolgoztak ki? — Az együttműködést! Szeretnénk jó kapcsolatot tartani az összes szakmabelivel, és lehet, hogy túlzás^ nak hangzik, de mi az első számú reklámunknak a munkánk minőségét szánjuk. .. Koós József Sástói ... A Mátra közkedvelt kiránduló- és üdülőhelye az ország legmagasabban fekvő hegyi tava. Főleg szezonban naponta százak keresnek és találnak itt kellemes kikapcsolódást, jó pihenést. Nemcsak a horgászaik, hanem a csónákázók is kedvelik a vizet. Az idén már kibővített kisvendéglő javítja az ellátást a népszerű kempingben. Képeinken a sástói nyár néhány pillanatát örökítettük meg. (Fotó; Szabó Sándor)
