Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-03 / 156. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. július 3., vasárnap 3 • • — Ot ev = ezrek bizalma Népi ellenőrök megyénkben a társadalom tisztaságáért A népi ellenőrzés szervei­hez megyénkben öt év alatt — 1978—82 között — 960 közérdekű bejelentés érke­zett. És mert egy bejelentő, bejelentés mögött általában többen vannak — olykor ki- _ sebb-nagyobb kollektívák is ' — mind az aláírt, mind a névtelen (38 százalék) beje­lentés jó néhány ezer ember véleményét, a társadalmi tu­lajdon, vagy a közerkölcs ér­dekében és védelmében való kiállást jelenti. Még akkor is így van ez, ha a beérke­zett jelentések közel két­harmada, a névtelen bejelen­téseknek pedig „mindössze” a 43 százaléka volt igaz, megalapozott. Befolyásolja a bejelentések valóságosságát az — és ez tény —. hogy nem mindenki ismeri elég­gé a jogszabályokat, a ren­delkezéseket, az egyes szer­vek vezetői intézkedéseinek törvényes, jogszerű hátterét. Előfordul, hogy ott is bűn­tettet. csalást, lopást sejt valaki, ahol nincs. Megtör­tént már az is, hogy valaki egy bejelentéssel akart tör­leszteni egy jogos vagy vélt sérelemért. Az elmúlt öt év alatt — és ez megegyezik a megye népességi arányával is — Egerből és Gyöngyös­ről, és a két város nevét vi­selő járásból érkezett a leg­több „jelzés” a népi ellen­őrökhöz. D a bejelentések érdemi részét, jelentőségét nézve azt mondhatjuk, hogy a hevesi és a füzesabonyi já­rás sem maradt el a két na­gyobb járás mögött. Ügy tű­nik, a szocialista közgondol­kodás egyre erősödik az ál­lampolgároknál és ez termé­szetszerűen magával hozza a nem tetsző, a helytelen tár­sadalmi jelenségek, magatar­tások bírálatát is. Egyre töb­ben emelnek szót az egyes állampolgárok — köztük oly­kor egyes vezetők — meg nem engedhető magatartásá­val szemben, az olyanok ellen, akik a társadalmi tulajdont „Csáki szalmájaként” kezelik, a fegyelmezetlen, könnyelmű gazdálkodásról, a visszaélé­sekről. A bejelentők a népi ellenőrökben, a népi ellenőr­zés vizsgálatában bízva ké­rik bejelentésük kivizsgálá­sát. és a mulasztók felelős­ségre vonását. Érdemes felfigyelni arra, hogy a népi ellenőrzéshez egy fél évtized alatt eljutta­tott bejelentések megoszlása évenként és összességében is azonos arányt mutat. (Vala­hol elakad a szekér! ?) Az ipar és építőipar egységeiből a bejelentések 21—27 százalé­ka érkezik. (A gazdálkodási szabályok, a fegyelem meg­sértése. az ellenőrzés lazasá­ga. a jogtalan előnyszerzés stb.) A bejelentések 15 szá­zalékát a mezőgazdasági üze­mekből küldték, és a kifo­gások egy jelentősebb része megegyezik az iparban ta­pasztaltakkal. Viszonylag sok bejelentés — 24—27 száza­lék — foglalkozik a keres­kedelem munkájával. (Súly- csökkentés, többet számolás, ellátási, minőségi kifogások, hiánycikkek. választékszű­kösség stb.) A bejelentések 16—20 százaléka a tanácsok működését, négy-hét százalé­kuk a közlekedés, az egész­ségügy és a kulturális élet területeit, annak egyes te­vékenységeit bírálja. Az eltelt öt év vizsgálati anyagainak krónikáját meg­idézve. érdemes néhány ál­talánosítható tapasztalatra felfigyelni. Például: Az öt év alatt beérkezett közérdekű bejelentések 42—48 százalé­ka a jogszabállyal, vagy a szocialista gazdálkodás el­veinek a megsértésével kap­csolatos. Ez az arány ma­gas. és ha figyelembe vesz- szük, hogy ezek mögött a fel­tárt hiányosságok mögött — és ki tudja mennyi van fel­táratlanul? — leggyakrabban a gazdálkodási szabálytalan­ságok, a fegyelemsértések, a visszaélések, a belső sza­bálytalanság, a szervezetlen­ség. a bizonylati és ok­mányfegyelem hiánya, a bel­ső ellenőrzés gyengesége ta­lálható — és olykor mint gyakori kísérője, jelen van a személyi összefonódás és a demokratizmus semmibeve­vése —, nos, akkor eléggé sötét a kép. És még egy, to­vábbi figyelemre méltó tény: a bejelentések 14—15 száza­lékában „részesedik” a be­osztással való visszaélés, a korrupció, az önkényeskedés, 2—5 százalékban pedig a szo­cialista demokrácia megsér­tése. Azt sem tartjuk meg­nyugtatónak, hogy a súlyo­sabb károkat okozó vissza­éléseket a döntési joggal rendelkező személyek rész­vételével követik el, és hogy az elkövetők többsége az át­lagosnál magasabb jövede­lemmel rendelkezők körébe tartozik. A népi ellenőrzési bizott­ságok vizsgálatuk, ellenőrzé­seik során igyekeznek a köz­érdekű bejelentésekben fog­laltakat a valóságnak meg­felelően feltárni és olyan „fajsúlyú” és irányú javasla­tokat tenni, amelyek egyészt segítik a hibák kijavítását, másrészt szorgalmazza a vét­kesek felelősségre vonását. A közérdekű bejelentések realizálásánál az elmúlt öt évben 541 javaslatot tettek a vizsgált és a felügyeleti szer­vekhez a népi ellenőrök. A törvényes állapot helyreállí­tására 212 esetben kértek in­tézkedést. A jogi orvoslás­nál 164 fő ellen fegyelmi el­járást, 54 személlyel szem­ben kártérítési, 48 főnél pe­dig szabálysértési eljárást kezdeményeztek. Két esetben — szintén közérdekű bejelen­tés vizsgálata alapján — gazdasági bírság kiszabását kezdeményezték. melynek nyomán két termelőszövet­kezet közel kétmillió forint összegű bírságot fizetett be az államkasszába, öt eset­ben történt bűnvádi felje­lentés a népi ellenőrzés ré­széről. három ügy ma is bí­rói, illetve nyomozati szak­ban van. A tapasztalatokhoz tarto­zik az is. hogy vizsgált és felügyeleti szervek szinte ki­vétel nélkül kedvezően fo­gadják a munka javítására tett javaslatokat. Általában a törvényes állapotot helyreál­lítják, a fegyelmi és kárté­rítési eljárásokat lefolytat­ják. De változatlanul kedve­zőtlen tapasztalat, hogy a szövetkezeteknél — ipari és mezőgazdasági — a bünteté­seket a dolgozókra enyhéb­ben szabják ki, a vezetőket pedig legtöbbször felmentik a mulasztás vétsége alól. Ez tehát — ha vázlatosan is — az eltelt öt év tapasz­talata. S ami a jövőt illeti? A népi ellenőrök eddigi ered­ményes munkájához további erősítést ad, biztatást nyújt a Központi Bizottság április 12—13-1 ülése, amelyen Ká­dár elvtárs előadói beszédé­ben a következők hangzottak el: „A párt tagjainak ki kell állniuk a szocialista társada­lom erkölcsi normáinak be­tartásáért. Védeniük kell a köztulajdont, harcolniuk kell a beosztással való visszaélés, a korrupció, a megvesztege­tés, a bürokrácia, az egoiz­mus és más kedvezőtlen je­lenségek ellen. A {Jártnak mentesnek kell lenni azoktól a visszásságoktól, amelyek ellen harcol... Mi a párt teljes erejével, s nem utolsó­sorban a példamutatással változatlanul a szocialista er­kölcs r követelményeinek be­tartásáért harcolunk”. Ezek a szavak bátorítják népi ellenőreinket, hogy az elkövetkezendő években is eredményesen munkálkodja­nak a társadalom tisztasá­gáért. Mégpedig abban a tu­datban, hogy a jövőben is él­vezhetik a pártunknak és azoknak a bizalmát, akik tisztességgel, becsülettel él­nek, végzik munkájukat és elítélik azokat, akik felelőt­lenül. ügyeskedve, vagy ép­pen beosztásukkal visszaél­ve próbálnak ártani társa­dalmunknak. Papp János Válás, szakítás nélkül... Leányvállalattá alakult a FULL-szerviz 1983. július 1-ével leányvállalattá alakult a Heves megyei Finommechanikai Vállalat FULL-szerviz háló­zata. Néhány fontosabb adat az új cég „anyakönyvi kivonatából”. Neve: Heves megyei Finommechanikai Vállalat Autószerviz Leányvállalata. Székhelye: Eger, Faiskola u. 5. Tevékenységi köre kiterjed: Egerre, le­vesre, Kápolnára, Verpelétre és Lőrincire. Főbb profil­jai: személy- és haszongépjárművek javítása, szervize­lése, alváz- és üregvédelem, a járművek műszaki vizs­gára való előkészítése, autómentés, alkatrészek felújí­tása, valamint az említett gépjárműtípusok alkatrészei­nek kis- és nagykereskedelmi eladása. A vállalat jelle­ge: leányvállalat. Alapítója: a Heves megyei Finom­Az autósok „jóvoltából” nincs üresjárat az egri üzemben (Fotó: Szántó György) mechanikai Vállalat. — Mi az új vállalkozás célja? — kérdeztük Lugosi Józseftől, az anyavállalat igazgatójától. — Mielőtt a konkrét kér­désre válaszolnék, hadd mondjak el néhány tényt az előzményekről, vagyis ame­lyek indokolttá tették szer­vizeink önálló tevékenységé­nek kialakítását? Az ön ál­tal is említett anyavállalat­nak két alapvető profilja van. Az egyik: árutermelés. Ezen belül közismert, hogy például a Medicorral együtt­működve évek óta gyártunk különböző kórházi és egész­ségügyi berendezéseket. Ter­mékeink többsége tőkés ex­portra kerül. A másik: a szolgáltatás, vagyis az autószervizeink üzemeltetése. Nos, a mai vi­lágban e két tevékenység egy cégen belüli folytatása rendkívül bonyolult és el­lentmondásos. Mert, hogy csak mást ne mondjak: a je­lenleg érvényben levő gaz­dasági szabályozó rendszer egészen más feltételeket szab termelő munkánkhoz, és egészen más lehetősége­ket biztosít szolgáltatásaink, hoz. De mivel e két tevé­kenység végül is egy válla­laton belül folytatódik, év­ről évre csökkennek a kü­lönböző fejlesztésre fordítha­tó összegeink és emelkednek az elvonások. így aztán az a helyzet alakult ki, hogy hiába dolgozunk eredménye­sebben, gyakorlatilag mindig kevesebb pénz jut gépparkunk fejlesztésére, korszerűsítésére, vagyis a vállálat munka- és életkörül­ményeinek javítására. De fogalmazzunk még őszintébben! A szolgáltatá­sainkat ösztönző szabályozó rendszer lényegesen nagyobb lehetőséget biztosít a szer­vizeinkben végzett munka tárgyi és emberi feltételei­nek a javításához. Az áru­termelésünkkel kapcsolato­san viszont ugyanakkor sze­rényebbek a lehetőségeink. Itt ugyanis szigorúbbak a feltételek, nagyobbak az el­vonások, magasabbak a kö­vetelmények. A termelés tel­jesen más kategóriába tarto­zik manapság, mint a szol­gáltatás. Ugyanakkor az is az igazsághoz tartozik, hogy ez utóbbi tevékenységünk iránt is egyre nagyobb a la­kosság igénye, de a maga­sabb követelményeknek csak akkor tudunk megfelelni, ha a törvényesen biztosított le­hetőségeket kihasználva ket­té osztjuk munkánkat. Az anyavállalat termelőüzem marad, szolgáltató részlege­ink pedig önállóan, vagyis leányvállalatként igyekszik boldogulni. — A jogi oldalát tekintve a döntésnek: a leányvállalat édes vagy mostoha gyerme­ke lesz-e a nagyvállalatnak? A kérdésre dr. Gál János­tól, az anyavállalat főköny­velőjétől kértünk választ. — Természetesen édes! Ahogyan az alapító oklevél­ben is szerepel: a leányvál­lalat önálló jogi személy, ennélfogva vagyoni kötele­zettségeiért felelősséggel tar­tozik. önálló mérlegkészítés­re kötelezett. Kisvállalatként működő szervezet, amely szervezeti forma egyszer­smind meghatározza gazdál­kodásának és adózásának módját, irányító és ellenőrző tevékenységének megszer­vezését. Köteles dolgozóinak oktatásáról, továbbképzésé, ről gondoskodni. Ugyanakkor maga dönti el, hogy mire költi fejlesztési alapjait, de az is az ő joguk, hogy a ré­szesedési alap felosztását milyen érvek, tények alapján használja fel. — A világért sem szeret­nénk ha bekövetkezne, de mi történik akkor, ha az „édes gyermek” céljai, tervei nem úgy alakulnak, ahogyan azt tervezték? — Reméljük, erre nem kerül sor! De ha mégis, ak­kor ahogyan egy igazi nagy családban, elsősorban a „szü­lőknek”, vagyis nekünk kell majd segítenünk. Annál is inkább, mert a leányvállalat vezérkarát az alapító vál­lalat vezetői nevezik ki, menthetik fel, és gyako­rolják velük szemben a munkáltatói jogokat. Ahogyan említettem: ne­künk tehát ekkor is édes gyermekként kell velük tö­rődnünk, foglalkoznunk. Ne­kik viszont kötelességük, hogy nyereségük tíz százalékát minden évben az anyaválla­latnak fizessék be. Ebből mi egy biztonsági tartalékot ké­pezünk, és ha baj lenne, akkor elsősorban ebből az összegből segítenénk tó őket. De én optimista vagyok, hosszú évek óta ismerem a szervizeinkben dolgozó szak­embereket, biztos vagyok benne, hogy jól élnek le­hetőségeikkel, és eredménye­sen dolgoznak majd. A si­ker, vagy kudarc tehát ki­zárólag rajtuk múlik. A la­kosság igényli munkájukat, így most az új szervezeti felállások után mielőbb konkrét munkával kell bi­zonyítaniuk, hogy képesek önállóan, és legfőképpen ha­tékonyabban, gazdaságosab­ban dolgozni. — A szerviz üzemeiben, irodáiban járva alig látunk új arcokat. Mire alapozza optimizmusát — mint ko­rábbi beszélgetésünkből ez kiderült — Bartha András, a leányvállalat igazgatója. — Kizárólag csapatunk munkájára, szakmai, politi­kai érettségére és lelkesedé­sére! Szerenénk korszerűsí­teni, kényelmesebbé, kultu­ráltabbá tenni ügyfélforgal­munkat. Terveink között szerepel új autóalkatrésze­ket árusító üzlet létrehozá­sa Kápolnán és Hevesen. Anyagi lehetőségeinket ki­használva javítani kívánjuk dolgozóink anyagi megbe­csülését. Ugyancsak megpró­báljuk szociális létesítmé­nyeink fejlesztését és az eddiginél szorosabb kapcso­latot kívánunk kialakítani Borsod, Nógrád és Szolnok megye lakosságával is. — Hasonló célokkal kezd­tek „új életet” a konkurrens AFIT-szervizek, és a lakos­ság nem kis örömére egyre több az autójavító kisiparo­sok száma is a megyében. El­lenük milyen taktikát dol­goztak ki? — Az együttműködést! Szeretnénk jó kapcsolatot tartani az összes szakmabe­livel, és lehet, hogy túlzás^ nak hangzik, de mi az első számú reklámunknak a munkánk minőségét szán­juk. .. Koós József Sástói ... A Mátra közkedvelt ki­ránduló- és üdülőhelye az ország legmagasabban fekvő hegyi tava. Főleg szezonban naponta százak keresnek és találnak itt kellemes kikap­csolódást, jó pihenést. Nem­csak a horgászaik, hanem a csónákázók is kedvelik a vizet. Az idén már kibőví­tett kisvendéglő javítja az ellátást a népszerű kemping­ben. Képeinken a sástói nyár néhány pillanatát örökítet­tük meg. (Fotó; Szabó Sándor)

Next

/
Thumbnails
Contents