Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-30 / 179. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. július 30,, szombat A falu és a szövetkezetek Beszélgetés dr. Szilvasán Pállal, a SZÖVOSZ elnökhelyettesével Terület- és településfejlődésünkről, benne a falvak szerepéről az utóbbi években társadalmi méretű vita bontakozott ki. Az MSZMP vezető testületet és a kormány folyamatosan vizsgálja a településhálózat helyzetét, az ellentmondások feloldásának lehetőségeit. Nemrég éppen Egerben tartott ülésén tárgyalta a falvak és a szövetkezetek kapcsolatát az Országos Szövetkezeti Tanács. Erről beszélgettünk a napirend előadójával, dr. Szilvasán Pállal, a SZÖVOSZ elnökhelyettesével. — Hogyan változott a falvak arculata az elmúlt évtizedekben? — A szocialista fejlődés évtizedei mélyreható történelmi változásokat hoztak a magyar községek életében. Az MSZMP által folytatott gazdaság- és társadalompolitika, a szocialista viszonyok általánossá válásával új társadalmi szerkezet jött létre, amely átformálta a falut. Átalakult a foglalkoztatás, csökkent a községekben élő népességen belül a mezőgazdasági dolgozók aránya. ugyanakkor az ipari és építőipari munkások száma növekedett. Jól mérhető az életszínvonal, a jövedelem- viszonyok javulása is. Gyors átalakuláson ment és megy keresztül az életmód, a fogyasztás szerkezete. Sokat javultak a lakásviszonyok. Az utóbbi húsz esztendőben például a lakásállomány kétötöde kicserélődött. A magánerős építés csaknem 45 százaléka a községekben valósult meg. Ezzel szebbé vált a falu arculata, melyhez az ott lakók nagyban hozzájárultak. Elismerésre méltó a fejlődés a kereskedelmi ellátásban, a vásárlási körülményekben és a szolgáltatásokban is. A korszerű ABC-áruházak, szaküzletek, vendéglátó egységek, szolgáltatóházak. művelődési otthonok, de a víztornyok, s a gázvezetékek ma már egyre több helyen éppúgy hozzátartoznak a falu képéhez, mint a rendezett utak és a korszerű lakások. — A valóban korszakos jelentőségű eredmények mellett a mai helyzet még jelentős problémákat, feszítő különbségeket takar. Melyek ezek? — Mint az Országos Szövetkezeti Tanács is megálla. pította: a falvakban bekövetkezett fejlődés elismerése mellett, jócskán vannak gondok, problémák. Mindenekelőtt az aprófalvak, a szórványtelepülések és a tanyák lakosságának életkörülményeiben és fejlődési esélyeiben. Az apró községekben feszültségforrás a települések előrelépési lehetőségeinek lassulása, sőt esetenként visszaesése is. Helyenként jelentősen romlott, nem egy helyen ma is romlik a népességtartó erő. A köz- igazgatás átszervezése és az iskolák körzetesítése például kedvezőtlen hatásokkal is járt. Jelenleg 2311 községet érint a közös tanácsi igazgatás. Ezzel a társközségek egy része kedvezőbb .feltételekhez jutott, másik része viszont visszaesett a fejlődésben. Közös vonás, hogy' a lakosság ügyeinek intézése bonyolultabbá és a közlekedési távolságok miatt költségesebbé v^lt. Az életkörülményeket befolyásoló elemek között jelenleg az ivó- vízellátás okozza a legtöbb gondot. A falusi lakosság fele ugyanis még ma sem fogyaszthat vezetékes ivóvizet. Az elmúlt időszak társadalmi-gazdasági fejlődése szűk. ségessé teszi a terület- és a településfejlesztési politikánk további korszerűsítését, rugalmasságának fokozását. Különösen fontos, hogy az aprófalvak fejlesztése közüggyé váljon! — A szövetkezetek hogyan veszik ki részüket a falvak fejlesztéséből, a munka- és életkörülmények javításából? — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek kötődése a falvakhoz a gazdálkodás alapján természetes. A nagyüzemek felelősséggel vesznek részt a termelésfejlesztésben, a lakóterület életviszonyainak formálásában. A fogyasztási szövetkezetek valamennyi településen ott vannak, az élelmiszerboltok, a szolgáltató- és vendéglátóipari egységek révén befolyásuk a falusi életkörülményekre a legerősebb. Az ipari szövetkezetek egyre szélesebb körű árutermelői, építőipari és szolgáltató tevékenységükkel ugyancsak fontos szerepet töltenek be a közösségek életében. A szövetkezeti mozgalom tehát nem létezik a falvak nélkül és kisugárzó hatása jól lemérhető a kultúra, a műveltség eredményeinek terjesztésében is. A munkahelyi művelődés személyi és szervezeti feltételeit a szövetkezetek többsége biztosítja, de számottevő a részvételük a községek egészséges vízellátásának megteremtésében, az utak, a járdák építésében és bővítésében is. A népgazdasági érdekekkel összhangban mindhárom sző. vetkezeti ágazatnak fontos szerep jut a községek népességmegtartásában. A mező- gazdasági szövetkezetek jelentős feladatuknak tekintik a háztáji gazdálkodás segítését, ösztönzését. Az ehhez szükséges alapanyag-ellátással, az értékesítés szervezésével a termelés biztonságát erősítik, közreműködnek a községek áruellátásában is. Több kis településen például a termelőszövetkezetek szakemberei és brigádjai biztosítják a közintézmények zavartalan működését. A háztartási és háztáji gépek, a személygépkocsik javításával mérséklik a szolgáltatások olykori hiányát. — Az országos tanács hogyan értékeli Heves megye szövetkezeti mozgalmát és azok szerepét a községek életében? — Hevesben magas színvonalon szervezett a szövetkezeti mozgalom. Ennek megvannak a hagyományai, melyek jól illeszkednek a természeti és a közgazdasági viszonyokhoz. A megye élete szorosan kapcsolódik a termelő-, a fogyasztási, a takarék-, a lakás- és az ipari szövetkezetekhez. A hevesi szőlő, a burgonya, a zöldség másutt is ismert. A nagyré- dei szőlőoltvány és a mélyhűtött termékek külföldön is keresettek. Kiemelném a GYÖNGYSZÖV Afész munkáját, amely a Mátra ellátásából aktívan kiveszi részét, vagy szolgáltatásaival szerzett hírnevet magának az egri UNIVERSAL Szervizipari Szövetkezet. A hevesi és az egri háziipar termékeit határainkon túl is kedvelik. Jelentős eredmény, hogy a szövetkezetek az utóbbi időben folyamatosan bővítik kapcsolatukat. így a füzesabonyi áfész például a Borsod megyei Tejipari Vállalat egri üzemével együtt készít közös terméket, vagy az egri áfész a KISTEXT-tel együtt, működve nyit üzemet. Mindezek lehetőséget biztosítanak (Fotó: Szántó György) a további fejlesztő munkához. — A jövőben a szövetkezetek mit tehetnek a falvak népességmegtartásáért ? — A szövetkezetek túlnyomó többségének létalapja és fejlődésének meghatározója a falu. Ez fordítva is így van, hiszen a községek társadalmilag indokolt és harmonikus fejlődése, mint eddig, ezután sem képzelhető el a termelő-, a fogyasztási és az ipari szövetkezetek közreműködése nélkül. A feladatot azonban egyedül nem ké. pesek megoldani. Ezért az Országos Szövetkezeti Tanács javasolja, hogy ebből a községekben működő különböző intézmények is aktívabban vegyék ki részüket. A Fűszert például azzal, hogy pontosan szállítja az árut a falusi boltoknak, a posta azzal, hogy megszervezze a jobb hírközlést, a tanácsok pedig, hogy megfelelően képviseljék a falvakban élők érdekeit. A községek fejlődésének differenciáltsága továbbra is megmarad. A kedvező természeti, közgazdasági és közlekedési feltételekkel rendelkező települések fejlődése a jövőben is tartós marad. Ugyanakkor a gyenge adottságú, kis, vagy törpefalvak fejlődése mérsékelt lesz. sőt, esetenként visszafejlesztésükre is sor kerülhet. A községek népességmegtartó képességének erősítéséhez, az életkörülmények további javításához szélesebb társadalmi összefogásra van szükség. így várható, hogy tovább javul az ellátás, a hírközlés és a közlekedés falvainkban is. — Köszönjük a beszélgetést. Mentusz Károly Energiatakarékos gabonaszárító Nakon A Tolna megyei Nak község Dózsa Termelőszövetkezetében olyan gabonaszárítót építenek, amelyben a hőenergiát a mezőgazdaságban fellelhető hulladék — szalma, kukoricacsutka stb. — elégetésével nyerik. A Láng Gépgyár által kifejlesztett energiatakarékos szárítóüzemet már az idei búza szárításánál is alkalmazzák. Kép a szárítótelepről (MTI fotó: Gottvald Károly felvétele — KSj Együttműködés Jobb farmerekért A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat hosszú távú kooperációs szerződést írt alá olasz partnereivel, a Silci és a Filartex céggel. E két olasz vállalat szállítja évek óta a márkás Trapper szövetekhez a fonalat. A megállapodás alapján az olasz cégek még az idén hat új szövőgépet szállítanak a magyar gyárba, jövőre pedig további kettőt. A berendezések a külföldi partner tulajdonában maradnak, és azokat a Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat öt évig térítésmentesen üzemelteti. A szerződés szerint 1988 közepéig, ezer tonna indigó festett lánc- és nyersvetülékfonalat is vásárolunk a két olasz vállalattól. Az új gépeket, amelyekkel az itthon és külföldön kedvelt farmerszövetekből többet és minőségileg jobbat tudnak gyártani, egyébként a csillaghegyi szövőgyárban állítják majd fel. Látogatóban a százesztendős Bukta Gábornál (Tudósítónktól) Bukta Gábor, a hajdani parasztember ma, szombaton ünnepli századik születésnapját Mezőszemerén. A Hazafias Népfront helyi szervezete apró ajándékokkal, az úttörők vidám műsorral kedveskednek a matuzsálemi embernek, akit a nevezetes eseményt megelőző napokban családja körében látogattam meg. ★ Alkalmi utitársam azt ajánlja, hogy az öregapót pálinkával köszöntsem a születésnapja alkalmából. A vegyesbolt pultjáról tétován emelem le az italt, de az üzlet vezetője tapintatosan figyelmeztet: — Vegyen inkább negró cukrot! Gábor bácsi azt szereti. Alacsony termetű, kicsit hajlott hátú ember nyit ajtót a Rákóczi utca 53. számú házban. — Apámat keresi? Kerüljön beljebb. Bukta Gábor jókedvűen fogad. Egyenes tartású, galambősz ember, égszínkék szemekkel. Mondja, hogy „lustán hall”, a hangosabb beszédet szereti. — Töltött paprikát ebédeltem — emeli fel a hangját. — De nem eszem, csak majszolom az ételt. Már egyetlen fogam sincsen. A kicsi, de barátságos szobába rend és tisztaság. Személyes holmijai közül számára kiváltképpen becses a görbebot, a kucsma, a csizma. Elmúlt egy hónapja, hogy legutóbb falunézőben járt. „Szemere olyan, mintha város lenne... Hajdanában nem lehetett mifelénk cserepes házat látni, az ablakszemek sem voltak nagyobbak, mint a ■zsebkendőm.” Vasárnaponként előveszi a „kését” és biztos kézzel megborotválkozik. A bajú- szát már 78 esztendeje pöd- ri. „Erzsámnak, a feleségemnek is így tetszett valamikor” — jegyzi meg huncut mosollyal. Középtermetű, kedves, szívós. Megvallom, nem ilyennek képzeltem. Zsörtölődik, mert a családja a széltől is óvja. Nem akarják, hogy vizet hozzon az artézi kútról, pedig szeret a ház körül szöszmötölni: „Ne engem féltsenek, vigyázzanak inkább magukra...!” Elgondolkodva teszi hozzá: — Fogy az erőm, de azért nincs okom panaszra. Még nem szeretnék találkozni az ördöggel. Nem is olyan régen még megtalálta a tű fokát, ha nagyon kereste. Pipázik, kedvenc időtöltése az újság- olvasás. örül, hogy felemelik a nyugdíját, azt kívánja az ország első számú vezetőjének, hogy ő is érje meg a századik születésnapját. — Tölts csak, gyerek — mondja, s az intő szóra felugrik a székéről az egyetlen „gyerek”, a 62 esztendős Lajos. Nyugalmazott építőmunkás. — Gábor bácsi, hogyan lehet ilyen szép kort elérni? Jól kell dolgozni és kosztolni. Az alkohollal vigyázni kell. Van akinek meghosszabbítja az életét, van akinek megrövidíti. Ma is felhörpintek egy-két kortyot a boromból evés előtt. Kimegyünk az udvarra. A családtagok a házat tatarozzák, Gábor bácsi is munkához fog. Gyökérformájú kezével úgy sodorja a hagyma szárát, fejti a mákot, mintha a fiatalokkal versenyezne. Munka közben újra megered a kedves öreg nyelve. Belekezd élete meséjébe, amelyből én a következőket jegyzem fel. Harcolt az olasz fronton, summás, majd gazdálkodó volt. Alapításkor hat holdat vitt be a Rimamente Termelőszövetkezetbe. Felesége már tíz éve pihen a bevégzett életek kertjében, öten voltak testvérek: „Ahogy ment előre az idő meg az élet, egyre fogytak a testvéreim, a barátaim is. Lassan elhulltak mellőlem. A jó ég tudja, miért..." A legkisebb dédunoka hirtelen véget vet a beszélgetésünknek, mert irigykedve a nagyapó nadrágjához törleszkedik. Az öregember összenéz a gyerekkel, szeméből sok szeretet árad. Talán ez volt a századik születésnap egyik legszebb pillanata... Mika István ...még kevés Pályázat ^fehér-termékek" gyártására A „fehér-termékek” gyártási arányának növelésére a szakigazgatása alá tartozó vállalatoknak a MÉM pályázatot írt ki. A vállalatok vezetőit teszik ezúttal anyagilag is ‘érdekeltté a gyártás megszervezésében, indításában. Azok a cikkek tartoznak e termékek körébe, amelyek ugyan a hagyományos cikkek minőségi tulajdonságait megőrzik, ám egyes alapanyagaikat a gyártók kevésbé értékessel cserélik fel, vagy a csomagolásuk szerényebb, s ezért olcsóbbak. Külföldön mind több ilyen jellegű terméket forgalmaznak, nálunk azonban még meglehetősen lassán bővül az előállításuk. Jelenleg megközelítőleg 40-£éle „fehéráru” kapható, elsősorban konzerv-, húsipari termék és édességek, amelyek 30—40 százalékkal olcsóbbak a hasonló hagyományos cikkeknél. Legutóbb például a Budapesti Húsipari Vállalat jelent meg hatféle olcsóbb kolbásszal és kenőmájassal. Mindez azonban még kevés, évente csupán 30—40 millió forint értékben képviselteti magát a fehér áru, ami az összáruforgalomban elenyésző arányt képvisel.
