Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-29 / 178. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. július 29., péntek 3. A NYOLCVANADIK ÉVFORDULÓ (IV/1.) Az elszigeteltség ellen Nyolcvan évvel ezelőtt, 1903. júliusban és augusztusban zajlott le az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt (OSZDMP) II. kongresszusa. Ezen befejeződött a forradalmi marxista szervezetek egyesülésének folyamata és a Lenin által kidolgozott eszmei-politikai és szervezeti alapokon megalakult az oroszországi munkásosztály ^pártja. Most 'ez a párt — a Szovjetunió Kommunista Pártja — jvezető és irányító erő a Szovjetunióban, a szovjet politikai rendszer, valamennyi állami és társadalmi szervezet magja. ÚJ LEHETŐSÉGEK A FAFELDOLGOZÁSBAN Olcsó energia, hasznos hulladékok Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese az egri erdőgazdaság új üzemeivel ismerkedett Nagy teljesítményű gépsorok dolgoznak a megújult fűrészüzemben is (Fotó: Szántó György) A II. kongresszust nagy előkészítő munka előzte meg. Ezt különösen szükségessé tette, hogy a kongresz- szus lényegében véve alapító kongresszus volt, hogy alapvető elméleti kérdéseket kellett megvizsgálnia, hogy lerakta a pártideológia alapját. Az OSZDMP 1898 márciusában megtartott I. kongresszusa kinyilatkoztatta a párt megalakulását. Egységes program és szervezeti szabályzat hiányában' azonban a szociáldemokrata szervezetek mind eszmei, mind szervezeti tekintetben el voltak szigetelve egymástól. A tudományos szocializmus eszméinek az izmosodó munkásmozgalommal való egyesítését megakadályozta az opportunizmus. Le kellett küzdeni a forradalmi szervezetek elszigeteltségét és kontárkodását, határozottan el kellett határolódni az opportunistáktól, ki kellett dolgozni az oroszországi proletariátus egységes marxista pártjának programalapjait, taktikai és szervezeti elveit. Egy szenvedélyes álom E munka óriási része a Lenin által létrehozott illegális összoroszországi politikai lapra, az Iszkrára hárult. Ennek első száma 1900 decemberében jelent meg. Az Iszkrának igen nagy érdeme van a pártprogramnak és a párt létrehozását célzó szervezési terv kidolgozásában, az OSZDMP II. kongresszusának előkészítésében és összehívásában. Azóta, hogy a szervezőbizottság megkezdte a kongresszus közvetlen előkészítését, a vele kapcsolatos egész munka voltaképpen V. I. Leninre hárult, aki külföldön élt. „Az Oroszországgal való levelezés szörnyen megviselte az idegeit” — emlékezett vissza Lenin harcostársa és felesége, N. K. Krupszkaja. — Hetekig, hónapokig várni válaszokat a levelekre, állandóan az egész ügy kudarcát várni, állandóan bizonytalanságban lenni az ügy kibontakozása felől: mindez a legkevésbé felelt meg Vlagyimir Iljics jellemének ... ö szenvedélyesen álmodozott olyan egységes összeforrott párt létrehozásáról, amelyben feloldódnának a párt iránti viszonyukat egyéni rokonszenvekre vagy ellenszenvekre alapozó ösz- szes különálló körök, amelyben nem lennének semmiféle mesterséges válaszfalak, köztük nemzeti válaszfalak sem.” Lenin 33 éves volt. .. A kongresszus 1903. július 30-án nyílt meg Brüsszelben. Az első 13 ülést egy elhagyatott raktárhelyiségben sikerült megtartani. A belga rendőrség csakhamar megfigyelés alá vonta a küldötteket és néhányat közülük kiutasított az országból. A résztvevők átköltöztek Londonba, ahol aztán a következő 24 ülést megtartották. A kongresszus számára különböző munkásszervezetektől béreltek termeket. A kongresszust a szervezőbizottság megbízásából G. V. Plehanov nyitotta meg, aki 1883-ban A munka felszabadítása néven marxista csoportot szervezett, és sokat tett a marxizmus oroszországi terjesztéséért. „20 évvel ezelőtt semmik voltunk — mondta a szónok —, most viszont már nagy társadalmi erők ... Tudatos kifejezést kell adnunk ennek az ösztönös erőnek programunkban, taktikánkban, szervezetünkben. Ez a feladata kongresszusunknak, amelyre, mint lártják,' rendkívül sok komoly és nehéz munka vár. Meggyőződésem azonban, hogy ezt a komoly és nehéz munkát szerencsésen elvégezzük és ez a kongresszus korszakos jelentőségű lesz pártunk történetében”. A képviseleti feltételeknek megfelelően a kongresszus munkájában való részvétel jogát csupán azok a szociáldemokrata szervezetek kapták meg, amelyek legalább egy évig aktív forradalmi munkát végeztek. Ezért a kongresszuson az OSZDMP 26 szervezete képviseltette magát, amelyek több ezer tagot egyesítettek soraikban, összesen 43 delegátus vett részt 51. szavazati joggal és 14 delegátus tanácskozói joggal. Túlsúlyban voltak közöttük a fiatal, erőtől dúz- zadó és energikus forradalmárok. Lenin akkor 33 éves volt, sok delegátus életkora nem haladta meg a 30 évet. Ök magának a pártnak a fiatalságát jelképezték. Túlsúlyban az Iszkrások Bár az Iszkra jelentős mértékben hozzájárult az opportunisták elleni harchoz és sokat tett a forradalmi marxisták tömörítéséért, a kongresszus összetétele mégis heterogén volt. Képviselve voltak a pártban akkoriban meglévő különféle eszmei áramlatok. A következetes proletár forradalmárokon kívül ott voltak az opportunista irányzat képviselői is, akik a köri érdekeket védelmezték az egész párt érdekeinek rovására. A következetes marxisták, az Iszkra hívei 33 szavazattal rendelkeztek. 10 szavazattal az ingadozó közép, vagy ahogy nevezték őket, a „Mocsár”, s 8 szavazattal az Iszkra nyílt ellenfelei, az opportunista irányzat kifejezői. így az Iszkrások többségben voltak és egységesen fellépve biztosíthatták a forradalmi irány győzelmét minden megvitatott kérdésben. „Ez a 33 Iszkrás is, aki egységben mindig eldöntötte minden egyes kérdés sorsát a kongresszuson, két alcsoportra szakadt, de véglegesen csak a kongresszus végén szakadt ketté”... — írta Lenin az OSZDMP II. kongresszusáról szóló beszámolóban. Lenin híveinek, vagyis a „szilárd” Iszkrásoknak 24 szavazatuk volt, az opportunizmusra hajlamos határozatlan, ingadozó Iszkrások, akik L. Martovot követték, 9 szavazattal rendelkeztek. Ez az erőviszony meghatározta az éles elvi harcot, gyakorlatilag az egész kongresszus folyamán. A kongresszus elején az Iszkrások - valamennyien egységesek voltak. „A kongresszus az összes Iszkrások békés és barátságos együttműködésével kezdődött, s bár árnyalati véleménykülönbségek természetesen mindig voltak köztük, kifelé ezek az árnyalati különbségek nem jelentkeztek politikai nézeteltérésekként” — írta később Lenin. Csakhamar azonban kitűnt, hogy az Iszkrások között nem minden téren ilyen kedvező a helyzet. Következik: PROGRAM A HARCHOZ — Nem helyénvaló a fafeldolgozásban már az a kifejezés: hulladék. Hiszen amit hasznosítani tudunk, azt nem nevezhetjük hulladéknak, márpedig itt semmi nem vész kárba. A gallyaktól a fakéregig mindenből hasznos alapanyag lesz. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság felnémeti telepén hallottuk ezt egyik kalauzunktól, miközben az itt készült, immár több országban ismert egri gépsorok működését figyeltük. Ezekkel a berendezésekkel és a gazdaság megvalósulásra váró fejlesztési elképzeléseivel ismerkedett csütörtökön Faluvégi Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. Rövid egri látogatása a megyei tanácson kezdődött, ahol Markovics Ferenc, a megyei tanács elnöke és Schmidt Rezső, a megyei pártbizottság titkára fogadta a vendéget, adott tájékoztatást Heves megye gazdaságának helyzetéről, ötéves tervünk megvalósulásának üteméről. Ezután a megyei vezetők társaságában az erdőgazdaság megújult felnémeti telepét kereste fel. A fűrészüzemi rekonstruk- dó és a gépgyártó, gépjavító üzem létrehozása külön- külön is nagy jelentőségű beruházás volt. Ezek befejeztével a feldolgozás valóban kiemelkedő műszaki színvonalát érték el. Itt készülnek a gazdaság szakemberei által tervezett kérgezőgépek, amelyekből sokat értékesítettek már a környező országokban. Ezek és a szintén helyi fejlesztésű aprítógépek tőkés importból megvásárolható berendezéseket helyettesítenek, s a termelés láncolatába állítva ezekkel sikerült megvalósítani az úgynevezett hulladékmentes fafeldolgozást. Mindezekről dr. Kovács Jenő vezérigazgató tájékoztatta a vendégeket. Az irtásokon eddig veszendőbe menő gallyak, lombok, amelyek egyébként a fatömeg csaknem egyötödét teszik ki, most az aprító gyomrába kerülnek. Tovább feldolgozható a darabos hulladék és a fűrészpor is. Hogyan? Szintén itt készítették el az első példányait az előtét-tüzelőberendezésnek, amely a hagyományos olajkazánokhoz csatlaMILYEN FURCSA AZ EMBER! Minduntalan verejtékező homlokomat töröl- gétve tudomásul veszem, hogy nyár van. Ami viszont a kereskedelmi ellátást, a közlekedést, a kommunális szolgáltatásokat illeti, nem egykönnyen ismerem el, hogy abba az évszakba léptünk, amikor százezrek töltik szabadságukat. Én továbbra se szenvedjek hiányt semmiben sem, egy percet se várjak többet az autóbuszra, kedvenc üzletemben a mindenkori bőséges választék fogadjon, szolgáljon ki a* vízmű, az elektromos művek, legyen ott az orvos, ha szükségem van rá, és így tovább. Hogy sokan vannak szabadságon? Oldják meg! Háj, meg is oldják. Hosz- szú évék tapasztalata, hogy la nyári hónapokban is zavartalan az emberek alapellátása, a lakosság minden szükségeshez hozzájut, a vállalatok igyekeznek minél kevesebb kényelmetlenséget okozni. Pedig nem lehet ez könnyű fél-létszámmal, amikor a dolgozók nagy részét a házilagos hirdetőtáblákra koztatható, így az olaj helyett a faapríték hője hasznosul. Egy kiló olajat három kiló apríték pótól. A fűrészporral kevert, szárított őrlemény pedig briketté préselhető, fűtőértéke jobb a hazai barnaszenekénél, s ráadásul a füstje nem is szeny- nyezi úgy a levegőt. Egy ilyen gépsor felállításához nyújtott be hitelkérelmet a közelmúltban a gazdaság. Faluvégi Lajos részleteiben is tájékoztatást kért a szakemberektől gazdaságos- sági számításaikról, az értékesítés lehetőségeiről. Hitelt csak a jól átgondolt, gyors kiszögezett üdvözlő képeslapok képviselik csupán, ráadásul olyan közleményekkel — remek az idő, nagyszerűen nyaralunk —, amellyel tovább fájdítják a helyettük is dolgozók szívét. De hát valóban nem ez a legnehezebb a bentmaradot- talknafc — hiszen majd ők is írnak ilyen lapot —, hanem a mindennapos helytállás, a kétszer, háromszor több dolgozóra méretezett munka elvégzése. A legtöbb munkahelyen ugyanis nem érvényes a nyári menetrend, s a lakosság nem tolerálná —, hogy divatosan fejezzük ki magunkat — a kisebb-nagyobb nyári kihagyásokat. Ilyenkor aligha nézné el például a mentőknek a késedelmet, s az is abszurdum, hogy a tűzoltóik szabadságon legyenek. De ugyanez a helyzet számtalan, a háttérben dolgozó munkással, szakemberrel is, nem beszélve azokról, akiknek a nyár még meg is tetézi a feladatukat. Gondoljunk csak a megnövekedett vízfogyasztásra, amit csupán nagyobb víztermeléssel lehet ellensúlyozmegtérülést ígérő beruházásokért lehet remélni. Kérdésünkre a miniszterelnök-helyettes az olcsó energiát hasznosító fejlesztésekről, a nemzetközi együttműködés lehetőségeiről a következőket mondta: — KGST-országok a következő ötéves terv idején nem számíthatnak több olajra. A földgáz-felhasználás növekedése is nagy beruházásokkal jár. Ezért minden ország érdekelt lesz abban, hogy hasznosítsa a természetes nyersanyagokat, hulladékokat az energiatermelésben. Az egri erdőgazdaságéni. vagy az aratással összefüggő feladatokra, a nagyobb szállításra, a nagyobb fordulatszámon működő gabonaiparra. És mindenkire, aki mások dolgát átvállalja. EL KELL ISMERNI, meg kell becsülni a munkájukat. Az a kérdés, hogyan? Például úgy, hogy az üzletekben türelmesebben várjuk, amíg sorra kerülünk a talán kevesebb pénztáros miatt. Az ügyintézőket is olyan ügygyei keressük fel, amely valóban halaszthatatlan, nem várhat a szabadságolási időszak végéig. Egyszóval mi is tapintatosabbak vagyunk a túlterhelt alkalmazottakhoz, dolgozókhoz. Az ő nagyobb vállalásaik nem hagyhatják hidegen a munkahelyek vezetőit sem. Sokféle módon segíthetik a szabadságolt dolgozók helyett is fáradozókat. Tudunk arról, hogy a nyár elején gondosabban megtervezték a júliusi és az augusztusi munka- feladatökat, hogy a szervezetlenség, a rögtönzés ne növelje a tennivalók számát. Segítség a nyugdíjasok behívása, a diákok szünidei foglalkoztatása, de mivel a fő A vendégek a felnémeti telepen készült korszerű feldolgozó gépekkel ismerkednek hoz hasonló kezdeményezések révén mi némi előnyhöz jutottunk és meggyőződésünk, hogy nagy lesz az érdeklődés hamarosan az ilyen berendezések iránt. Közös gondunk, hogy a sorozatgyártás hogyan valósítható meg. — Példamutató az a szervezettség, műszaki színvonal, amit itt elértek. A régi telep helyett egy nemzetközi mércével mérve is korszerű üzemet ismerhettünk meg. Bizonyára megéri a befektetés itt a későbbi fejlesztésekhez is. A vendégek a rövid látogatás alatt még ezeken kívül is sok új ötlettel ismerkedhettek meg. Igen biztató például a faapríték kohászati hasznosítása: három éve elkezdett kísérletek bizonyítják, hogy jól helyettesíthetik vele a tőkés importból származó kokszot. Az erdőgazdaságtól az ózdi üzem máris nagy mennyiségű aprítékot rendelt, s nagy érdeklődés mutatkozik az ország többi kohászati üzemében is. Az erdőgazdaságnál tett látogatás után a Miniszter- tanács elnökhelyettese visz- szautazott Budapestre. teher a megcsappant számú állandó dolgozóra hárul, munkakörülményeik javítása és a gondoskodás róluk nyáron sem szünetelhet. A dolgozók nyári helytállását azért is értékelhetjük, mert a többségük ilyenkor sem esik a nyár csapdájába, továbbra is igényesen, fegyelmezetten, nagy felelősségtudattal teljesíti kötelességeit. .. ÉS ENNEK ÍGY IS KELL lennie. Mert ha a nyár itt-ött kikezdi az emberek felelősségérzetét, ha csökken a munkahelyi és az állam- polgári fegyelem, a következmények — amire példa a legutóbbi ételmérgezés —, bizony súlyosak is lehetnek. A nyár nem ad felmentést a szabályok, előírások betartása alól, a károsultat az sem vigasztalja meg, hogy a hibát a mások szabadsága miatt többet vállaló dolgozó követte el. De ne fessünk ördögöt a faára, inkább legyünk azon közösen, hogy az idei meleg évszak egyaránt adja meg a megérdemelt pihenés és a jól végzett munka örömét. Komor ni k Ferenc Hekeli Sándor Nyáron nehezebb
