Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-22 / 172. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1983. július 22., péntek Párt- és kormányküldöttségünk látogatása a Lihacsov Autógyárban * Mától Lengyelországban Megszüntetik a szükségállapotot Kádár Jánost a Lihacsov autógyár szerelőcsarnokában Ana- tolij Monahtyin, a szocialista munka hőse köszönti (MTI fotó: Manek Attila felv.. telefotó — KSJ (Folytatás az 1. oldalról.) ködés gyümölcsöző eredmé­nyeivel. Országaink között sokoldalú az együttműködés, politikai, gazdasági, ideoló­giai, tudományos és kultu­rális kérdésekben, életünk minden fontosabb területén. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjet­unió Kommunista Pártja in­ternacionalista kapcsolatai évtizedek óta töretlenek. Egyre bővül a társadalmi szervek, szervezetek együtt­működése is. Hazánk és a Szovjetunió gazdasági kapcsolatai terv­szerűen fejlődnek. Magyar- ország számára meghatáro­zó jelentősége van megbíz­ható, hosszú távú, széles körű gazdasági együttmű­ködésünknek. Teljes külke­reskedelmi forgalmunk egy- harmad részét a Szovjet­unióval bonyolítjuk le. ör­vendetes, hogy külkereske­delmi forgalmunk ebben az ötéves tervidőszakban eléri már a 34 milliárd rubelt. Emellett bővülnek a gazda­sági együttműködés fejlet­tebb formái, a gyártásszako­sítás és a kooperáció is. Elvtársak! Engedjék meg, hogy né­hány szót szóljak Magyar- országról, eredményeinkről, gondjainkról, terveinkről. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága ez év áprilisi ülésén joggal állapította meg, hogy a Magyar Népköztársaság­ban a szocializmus pozíciói szilárdak, megingathatatla- nok; társadalmi életünk minden területén érvénye­sül a párt vezető szerepe. Pártunk politikája élvezi a tömegek, a magyar dolgozók egyetértését, cselekvő támo­gatását. Népünk következetesen ha­lad a szocialista társadalom építésének útján, nagyra ér­tékeli az eddig elért ered­ményeket, és nehezebb kö­rülmények között is mindent megtesz, hogy megvédje szo­cialista vívmányait. Éleződő nemzetközi helyzetben, ked­vezőtlenebb külgazdasági fel­tételek között kell áttérnünk a szocialista gazdálkodás in­tenzív szakaszára. A magyar dolgozók megértették és vall­ják, hogy csak hatékonyabb munkával és nagyobb erőfe­szítésekkel tudjuk elérni ki­tűzött céljainkat. Gazdasági feladataink meg­oldása érdekében számos in­tézkedést tettünk. Központi energiatakarékossági progra­mot dolgoztunk ki, korsze­rűsítjük iparúnk termék- szerkezetét. s eddig kihasz­nálatlan belső erőforrásokat tárunk fel. Célunk jelenleg az, hogy biztosítsuk a nép­gazdaság kiegyensúlyozott fejlődését, erőteljesebben ki­bontakoztassuk az intenzív gazdálkodást és megteremt­sük a gyorsabb gazdasági nö­vekedés feltételeit. A magyar gazdasági élet­ben meghatározó szerepet tölt be szocialista iparunk, amelynek fejlesztése nagy hatással van az egész nép­gazdaságra. Ipari termelé­sünk 98,7 százaléka a szo­cialista szektorból szárma­zik. Nagy hangsúlyt helye­zünk arra, hogy a műszaki fejlesztés meggyorsításával, a munkatermelékenység nö­velésével, a minőség és . a munkakultúra színvonalának emelésével fokozzuk a ter­melés jövedelmezőségét. Hazánkban a szocialista mezőgazdaság megteremtése tette lehetővé ennek a fon­tos népgazdasági ágazatnak a dinamikus fejlődését. Mező- gazdaságunk eredményeinek, a korszerű nagyüzemi gaz­dálkodásnak köszönhető a magyar falu életének gyöke­res megváltozása. Gazdasági feladataink meg­oldása megköveteli az irá­nyítás javítását, a munka jobb megszervezését. Ennek egyik fontos feltétele az, hogy növekedjék a dolgozók részvétele a vállalatok, ter­melőegységek gazdálkodásá­val összefüggő elgondolások kidolgozásában, a döntések meghozatalában és végrehaj­tásában. A szocialista társadalom építésében bonyolult és nagy feladatok várnak ránk. Min­den barátunk bizonyos le­het abban, hogy eltökéltsé­günk szilárd, a magyar nép következetesen halad előre a szocialista társadalom építé­sének útján. Feladataink si­keres megoldásának nélkü­lözhetetlen feltétele — bel­ső erőink, lehetőségeink jobb kihasználása mellett — a szó. cialista országokkal, minde­nekelőtt a Szovjetunióval fennálló együttműködésünk elmélyítése és kibővítése. Elv társak! Hatalmas társadalomformá­ló munkánkhoz mindenek­előtt békére van szükségünk. Mi nem fenyegetjük egyet­len állam biztonságát sem, alapvető érdekeinknek ellent, mond a világpolitikai hely­zet élezése, a fegyverkezési verseny fokozása. A mi tö­rekvésünk a világbéke, az enyhülési folyamat vívmá­nyainak megőrzése, a fegy­verkorlátozás, a leszerelés. A nemzetközi helyzet leg­kritikusabb kérdése ma a NATO-nak az a terve, hogy újabb nukleáris fegyvereket telepít Európába. Mi a raké­ták számának csökkentését és nem növelését kívánjuk. Olyan megoldásért küzdünk, amely a felek egyenlő biz­tonságát garantálná a fegy­verzet lehető legalacsonyabb szintjén. Ez igazságos állás­pont és egybeesik a világ valamennyi népének érde­keivel. Szilárd , meggyőződésünk, hogy a nemzetközi feszült­Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz. ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön délután sajtókonferenciát tartott Moszkvában, a nemzetközi sajtóközpontban szovjet és magyar újságírók számára. A magyar párt- és kormány- küldöttség tagjai közül a sajtókonferencián megjelent Szűrös Mátyás, az MSZMP KB -titkára, Várkonyi Péter külügyminiszter és Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. A nagy érdeklődés mellett megtartott sajtókonferenciát Vitalij Ignatyenko, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályának helyettes veze­tője nyitotta meg. Az MSZMP KB első tit­kára bevezetőben köszönetét mondott a szovjet és a ma­gyar sajtó képviselőinek azért a támogatásért, ame­lyet a magyar párt- és kor­mányküldöttség jelenlegi Iá. togatása során nyújtottak. Kádár János ezután vá­laszolt a tudósítók kérdései­re. A Népszabadság tudósító­jának válaszolva szólt a szocialista építőmunka ma­ség éleződése ellenére az em­beriséget fenyegető legfőbb veszélyt — a világháborút — el lehet hárítani. A bé­ke fenntartásának a jövőben is döntő tényezője a Szov­jetunió, a szocialista orszá­gok ereje, a két világrend- szer között kialakult kato­nai-stratégiai egyensúly. En­nek tudatában egyértelműen leszögezzük: semmiképpen nem engedhető meg, hogy az imperialista hatalmak ka. tonai fölényre tegyenek szert. A Magyar Népköztársaság aktívan támogatja a Szovjet­unió. a Varsói Szerződés kez­deményezéseit, a fegyverke­zési verseny megfékezése, a leszerelés, a béke, a nem­zetközi biztonság érdekében. Kedves elvtársak! A magyar és a szovjet nép barátként és szövetségesként együtt küzd a szocializmu­sért és a békéért. A szovjet vezetőkkel folytatott tárgya­lásokon, itt-tartózkodásuhk minden órájában, ezen az aktíván is érezzük, hogy a szovjet emberek őszinte, testvéri érzéseket táplálnak a magyar nép iránt. Bizto­síthatom önöket, a magyar— szovjet barátság nagyon drá­ga számunkra, egész né­pünk számára, azt féltve őrizzük, gondosan ápoljuk és szüntelen erősítésére törek­szünk a jövőben is. Szívből kívánok önöknek további kimagasló eredmé­nyeket a fejlett szocialista társadalom tökéletesítésében! Éljen a Szovjetunió Kom­munista Pártja! Éljen a nagy Szovjetunió! Éljen és virágozzék a ma­gyar—szovjet barátság! gyarországi tapasztalatai­ról, feladatainkról. „Magyarországon mind po­litikai, mind gazdasági ér­telemben szilárd alapokon nyugszik a szocializmus, s erre az alapra támaszkodva a párt vezetésével népünk történelmi eredményeket és vívmányokat hozott létre. Magyarország ma közepesen fejlett iparral és fejlett mezőgazdasággal rendelkező szijjcialista ország. A rqp- gyar gazdaság a fejlődés in. tenzív szakaszára való át­térés időszakában van, s ez önmagában igen nehéz fel­adatokat állít az ország elé. Emellett gazdaságunkra hat a külső környezet is. Ezzel kapcsolatban aláhúzta a népgazdasági•> egyensúly megőrzésének, fizetőképes­ségünk fenntartásának fon­tosságát, és utalt az MSZMP Központi Bizottságának leg­utóbbi ülésén elfogadott ha­tározatra. Hangsúlyozta: bí­zunk abban, hogy népünk a megnehezült körülmények között is eléri a kitűzött cé­lokat. A bizakodás alapja egyfelől pártunk nyílt poli­tikája, a valóság őszinte feltárása, a helyzet reális értékelése, másrészt az, hogy országunk gazdasági téren is sokoldalúan együttmű­ködik a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal.” A Pravda munkatársá­nak válaszolva Kádár János szólt az MSZMP és az SZKP kapcsolatainak fejlesztéséről, a pártmunkában szerzett ta­pasztalatok cseréjének bő­vítéséről. Elmondotta: „A szocialista országok közötti tapasztalatcsere rendkívül fontos. A szocia­lizmus építésénél figyelem­be kell venni az általános érvényű tapasztalatokat, tör­vényszerűségeket, az egyes népek által bejárt történel­mi utat, minden ország nemzeti sajátosságait. Ugyan­akkor — mint azt nemrég Jurij Andropov is megálla­pította — a szocialista or. szágók tapasztalatai moz­galmunk közös kincsestárát gazdagítja. Mi természetesen nem ajánlhatjuk és nem is ajánl­juk senkinek sem egyes megoldásainkat, hiszen ezek a mi sajátosságainkból kö­vetkeznek, azoknak felelnek meg. De ha más országok kommunistái úgy ítélik meg, hogy vannak közöttük hasz­nálható tapasztalatok, az nagy megtiszteltetés szá­munkra” — mondotta. A Magyar Televízió tudó­sítójának kérdésére válaszol­va Kádár János méltatta Magyarország és a Szovjet­unió kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatait. Rá­mutatott, hogy szocialista fejlődésünk meghatározó külső tényezője volt és lesz a jövőben is a Szovjetunió­val folytatott gazdasági együttműködés. „A mostani megbeszéléseken — mon­dotta — mindkét részről megnyilvánult az az elhatá­rozás, hogy továbbfejleszt­jük, magasabb szintre emel­jük gazdasági kapcsolatain­kat, bővítjük a hosszú távú gyártmányszakosítási és koo­perációs megállapodások kö­rét. Mindez nagymértékben járul hozzá Magyarország gazdasági stabilitásának biz­tosításához.” A Szovjet Rádió megkér­dezte az MSZMP KB első titkárát, hogyan ítéli meg a nemzetközi helyzetet, mik­ben látja a legfontosabb fel­adatokat? „Mi, magyarok teljes össz­hangban szovjet barátainkkal azt tekintjük központi kérdés­nek, hogy megakadályoz­zuk a nemzetközi helyzet további romlását, megőriz­zük és tovább gyarapítsuk az enyhülés vívmányait” — válaszolta Kádár János. — Magyarország felelős vezetői a szocializmust építő ma­gyar nép érdekeiből kiin­dulva az enyhülés hívei, úgy vélik, hogy — amint azt az SZKP XX. kongresszusán megfogalmazták — korunk­ban a háború nem végzet­szerűen elkerülhetetlen. Kádár János szólt arról, hogy az Egyesült Államok és a NATO szélsőséges körei fel akarják borítani a világban kialakult katonai erőegyen­súlyt, katonai fölényre akar­nak szert tenni. Kádár János méltatta a Szovjetunió békekezdemé­nyezéseit. Megállapította: a genfi tárgyalásokon olyan megoldást kell elérni, amely a fegyverzet alacsonyabb szintjén szavatolja a két fél egyenlő biztonságát. Utalt a Varsói Szerződésnek arra a javaslatára is, hogy a két európai katonai szervezet, a NATO és a Varsói Szerződés kössön megállapodást: nem alkalmaznak egymással szem­ben katonai erőt. Csökkentik katonai kiadásaikat. Befeje­zésül hangsúlyozta: Magyar- ország a maga eszközeivel mindent megtesz a közös cé­lok, törekvések megvalósulá­sáért, a béke megőrzéséért. ★ Kádár János és a magyar küldöttség tagjai este hazánk moszkvai nagykövetségén tet­tek látogatást, találkoztak a magyar kolónia képviselői­vel. Lengyelországban július 22-vel megszüntetik a szük­ségállapotot, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa pedig — feladatának végez­tével — feloszlik. A bejelentés első része Henryk Jablonskitól, az Ál­lamtanács elnökétől, máso­dik része pedig Wojciech Jaruzelski hadseregtábor­noktól, miniszterelnöktől hangzott el csütörtökön dél­után, a szejm ülésének második napján. A két be­szédet élő adásban közvetí­A madridi találkozón részt vevő küldöttek csütörtökön elfogadták azt a javaslatot, hogy a találkozó tényleges és hivatalos befejezését jelentő külügyminiszteri szintű zá­róülés szeptember 7—9-én legyen. A csütörtöki plenáris ülé­sen Varga István, a magyar delegáció vezetője elnökölt. Elsőként a spanyol küldött­séget vezető Jan Luis Pan de Soraluce kért szót, majd Monaco, Görögország, Spa­nyolország és Kanada kül­dötte következett. Az elnöklő magyar nagykövet ezután arra emlékeztette a jelenle­vőket, hogy pénteken vala­mennyi küldött jóváhagyá­sát adta a záródokumentum­tervezethez, és Máltának is csupán 'két ponttal kapcso­latban van különvéleménye. Ez utóbbi körülmény eddig megakadályozta a tervezet teljes és egyöntetű elfogadá­sát. Az ülés elnökeként Varga István megállapította, hogy a múlt hét óta nem volt elő­rehaladás a probléma meg­oldása felé. Utalt a múlt A magyar párt. és állami vezetők üdvözlő táviratban köszöntötték a Lengyel Nép- köztársaság nemzeti ünne­pén. Lengyelország újjászü­letésének 39. évfordulóján a lengyel vezetőket, a lengyel kommunistákat és a testvéri lengyel népet. Lengyelország népe ma köszönti ■ nemzeti ünnepét. Harminckilenc évvel ezelőtt a felszabadult Lublinban ezen a napon tette közzé történelmi jelentőségű ki­áltványát a Lengyel Nemze­ti Felszabadítási Bizottság, amely a független és de­mokratikus népi állam meg­teremtését tűzte célul. A lengyel újjászületés alapvető feltételeit a szov­jet hadsereg teremtette meg, amely óriási véráldozatokat hozott az ország felszabadí. tásáért, a fasiszta megszál­lók kiveréséért. A második világháború után immár biztos, nemzetközileg garan­tált határok között kezdőd­hetett meg a lerombolt, ki­fosztott Lengyelország mély sebeinek begyógyítása, ami valóban nemzeti újjászüle­téssel ért fel. E gigászi fel­adatot a hazafias, haladó erők, élükön a kommunis­tákkal, vállalták magukra. A Szovjetunióra, a szocialis­ta közösségre támaszkodva, határozottan visszaverték a reakció támadásait, törté­nelmileg rövid idő alatt megnyílhatott az út az or­szág szabad, szocialista fej­lődése előtt. A . szocialista társadalmi ■ rendszer megte­remtése 1 lehetővé tette a népgazdaság, a kultúra, és a tudomány lendületes fej­lesztését, a haladó nemzeti hagyományok ápolását, meg­őrzését. A háború előtti el­maradott agrárállam a szo­tette á varsó központi tele­vízió. A parlament még Jab- lonski beszéde előtt — há­rom tartózkodással — jóvá­hagyta a társadalmi-gazda­sági válság leküzdésének időszakában alkalmazandó különleges jogszabályokról és néhány törvény módosí­tásáról szóló tervezetet. A napirenden szereplő második pontot: az amnesztiáról szó­ló törvényt Jablonski be­szédét követően egyhangú­lag fogadta el a szejm. pénteki finn elnöki felhívás­ra, amely a máltai álláspont megváltoztatását sürgette. A magyar diplomata hangsú­lyozta, hogy e felhívás tar­talma továbbra is érvényes, és egyetértését nyilvánította az abban foglaltakkal. Kife­jezte azt a reményét, hogy a találkozó sikeres befejezésé­re irányuló közös óhaj mi­előbb eredményt hoz e kér­désben is. Arra kérte a mál­tai küldöttet, hogy erről az elnöki álláspontról is tájé­koztassa kormányát. Megfigyelők szerint a madridi találkozón megelé­gedést keltett a külügymi­niszteri szintű zárótalálkozó időpontjának elfogadása. Sajtókörökben úgy vélik, hogy a Málta által is jóvá­hagyott szeptemberi dátum­miig a Földközi-tengeri szi­getország is előzetes bele­egyezését nyilvánítja a 34 állam képviselője által a múlt pénteken elfogadott zá- ród Oku men t u m-í er vezet szö­vegével kapcsolatban. A találkozó pénteken tel­jes üléssel folytatja munká­ját. cialista építés évtizedeiben korszakos jelentőségű vál­tozásokon ment keresztül; létrejött a nagyüzemi terme­lés, amelynek vezető ágaza­tai a világ első tíz orszá­gának sorába emelték Len­gyelországot. A fejlődés kibontakozását sajnos, olyan hibák, torzulá­sok és megtorpanások ve­tették vissza az elmúlt évek­ben, amelyek alkalmat te­remtettek ahhoz, hogy kü­lönféle szocialistaellenes erők az ország rendjét, a háború után kialakult euró­pai realitásokat veszélyezte­tő krízist robbantsanak ki. Az alkotmányos szocialista rendet, a lengyel nép vív­mányait fenyegető veszélyek közepette az ország szocia­lista megújulásáért elvsze­rű következetességgel küzdő erők kénytelenek voltak szükségállapot bevezetésével biztosítani a nyugalmat, a társadalmi-gazdasági vál­ság fokozatos leküzdéséhez. Legnagyobb nemzeti ün­nepét a lengyel nép az idén olyan időpontban ünnepli, amikor a válság leküzdésére hozott határozatok végre­hajtásában már nem kis kezdeti eredmények mutat­koznak, s az ország életét a szocialista konszolidáció megszilárdításával kapcso­latos teendők határozzák meg. Az MSZMP és az egész magyar nép számtalan jelét adta, hogy e célokat támo­gatja, tevékenyen szolidáris a lengyel kommunisták, a lengyel hazafias erők nehéz küzdelmével. Ez alkalom­ból is további sikereket kí­ván a testvéri lengyel nép­nek a válság mielőbbi áthi­dalásában, szocialista hazá­ja felvirágoztatásában. (KS) Találkozó a sajtó képviselőivel Záróülés szeptember 7—9-én Megállapodás Madridban Lengyel újjászületés

Next

/
Thumbnails
Contents