Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-16 / 167. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. július 16., szombat KÉTMILLIÁRD FORINTÉRT Gázbelongyár épül Halmajugrán A pernyetégla olcsóbb és jobb is a hagyományosnál Mint annak idején lapunkban röviden beszámoltunk róla: 1983. július 5-én a Halmajugrán épülő gázbeton- gyár beruházásával ismerkedtek meg a Heves megyei tanács tervgazdasági bizottságának tagjai. A mintegy kétmilliárd forintos építkezés céljáról, valamint a kivitelezés programjáról Martin Antal, az EPBER fővállalkozó vállalat kirendeltségének vezetője adott pontos és részletes információt. Az írásos és a szóbeli tájékoztató után a bizottság tagjainak a helyszínen is bemutatta a leendő gyárat. Még csak „körvonalai” látszanak megyénk új gyárának (Fotó: Szántó György; A pernyét az erőmű, a vizet a bánya adja — Sok-sok kérdés között a következő hangzott el legtöbbször a kivitelező vállalat helyi vezetőjének. Miért Halmajugrára esett az országos szakmai szervek választása? — Akkor kezdjük picit élőbbről — kezdte válaszát Martin Antal. 1980 szeptemberében az Energiagazdálkodási Intézet, illetve a VÁTI az alábbi sorrendet állapította meg az új gyár színhelyéül: Oroszlány, Pécs, Visonta, Tiszapalkonya. Aztán amikor befejeződött a telepítés részletesebb vizsgálata, — ami kiterjedt többek között a pernye, az égetett mész, a cement, a víz, a villamos energia, a gőzellátás, a munkaerő-ellátottság, a geológiai adottságok, a vasúti, a közúti csatlakozásokra — a tények egyértelműen azt „javasolták”, hogy Halmajugrára, e területen belül is a Gagarin Hőerőműre és a visóntai Thorez bányára alapozzuk a beruházást. Mint utólag kiderült, a döntés kétszeresen is okos volt, Egyrészt, mert az erőmű korlátlan mennyiségben tud számunkra pernyét biztosítani, másrészt a bánya néhány víz- kútjának felújításával, korszerűsítésével biztosítani tudjuk a termeléshez szükséges víz mennyiségét is. Arról nem is szólva, hogy a két vállalat gazdasági és politikai vezetői maximális támogatásukról biztosították az új üzem megépítését, s annak üzemeltetésének‘ segítését. Vagyis az emberi tényezők is ezen a területen ígérték a legtöbbet, illetve a két vállalat — ha szabad így fogalmazni — volt a leggálánsabb. A pernyét az erőműtől, a vizet pedig a bányától kapjuk- majd. És számunkra az is biztató, hogy bár „idegen” cégként láttunk munkához, de ennek hátrányait még semmilyen formában nem tapasztaltuk. Ügy érezzük tehát, hogy jó közösségbe kerültünk, itt senki sem ellenünk, sokkal inkább értünk drukkol. Alapanyag: a hulladék — Ha az eddigieket jól követtük és értettük, akkor tulajdonképpen arról van szó, hogy a leendő új gyár kizárólag hulladéktermékekből — pernye bányavíz, — kíván új és értékes építőanyagot előállítani. — Pontosan így van! Ennek a lényege pedig a következő: a Gagarin Hőerőmű Vállalatnak évente több mint másfél millió tonna pernyét kell a környezetre nem veszélyes módon „eltüntetnie”. Erről a pernyéről ugyanakkor már régesrég kiderült, hogy nem hulladék, hanem érték. Például téglát lehet belőle készíteni. Arra a téglára pedig amelyet majd gyárunk készít, rendkívül nagy szüksége van a lakosságnak, de túlzás nélkül mondhatom, hogy az egész népgazdaságnak is. Hiszen közismert, hogy olyan időszakot élünk, amikor társadalmi méretekben szorgalmazzák hazánkban a magánépítkezéseket, de sajnos megfelelő méretű és mennyiségű, és a lakosság által is elfogadott téglatípusokból szűkös a választék. Nos, mi ezen szeretnénk változtatni. Annál is inkább, mert az országos lakásépítési programot a jelenben is csak megfelelő árukínálat mellett lehet teljesíteni, a jövőben pedig minden eddiginél nagyobb választékkal lehet majd teljesíteni. És nem győzöm hangsúlyozni: a mi gyárunk kizárólag hulladékanyagokból készít majd új termékeket. — Hogyan lesz a pernyéből majd tégla? — Ennek a ' technológiai folyamatait nem kívánom részletezni, hiszen ez elsősorban a szakemberek dolga. Azt viszont számtalan vizsgálat bizonyítja — a tőlünk fejlettebb országokban már régesrég túl vannak ezen a „csodán” — hogy a pernyéből, mint alapanyagból, valamint a hozzá szükséges melléktermékekből gyártott tégla, vagy ahogyan mi mondjuk, falazóanyag lényegesen olcsóbb a hagyományos téglánál, hőszigetelése pedig többszörösen felülmúlja, az e kategóriába tartozó építőanyagokat. Ez egyben tetemes energiamegtakarítást is jelent. — Nem akarunk ünnep- rontók lenni, de megyénkben az elmúlt években több úgynevezett prototípus beruházás valósult meg. Később aztán kiderült: ennél korszerűbb technika, technológia is ismeretes már a környező országokban.. — Értem mire gondol. Mi jártunk Lengyelországban, Finnországban, Romániában, és a Német Szövetségi Köztársaságban is. Szakembereink a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján úgy döntöttek, hogy az NSZK-beli HEBEL cég technológiáját vásároljuk meg. Ezt tudjuk a legkisebb energiával üzemeltetni, hatékonysága az öszes többi között a legmagasabb, és legalacsonyabbak az üzemeltetési költségek. Kollégáimmal egyet értve magam is úgy látom, hogy jól választottunk, mert a fentieket sokéves termelési tapasztalatok bizonyítják. — Mai világunkban egyrészt nem könnyű, másrészt nem is olcsó hozzájutni a korszerű, nyugati technológiákhoz, berendezésekhez. Önöknek hogyan sikerült? — Én inkább úgy fogalmazom át a kérdést, hogy nekünk sikerült. Mi is, és nyugati partnereink is megtalálták, vagy megtalálják számításaikat ebben a beruházásban. Ahhoz persze, hogy mi se, és ők se csalódjanak, mindekelőtt arra van szükség, hogy a beruházás határidőre, vagy még korábban és a tervezett műszaki színvonalon valósuljon meg. Mert az igazi próbatétel mégis csak az lesz, ha termelni kezd a Mátra Gázbetongyár, itt Halmajugrán. — A lakosság gyakorlatilag mit sem tud még az új gyárról, így termékeiről sem. Milyen méretű elemeket gyártanak majd elsősorban? — 40X25X30-as méretű elemeket. Több szintes épületek készítésére is alkalmasak. Évente 563 köbméter a tervünk. Ez igen jelentős mennyiség, de az új létesítmények úgy készülnek el, 'hogy- termelésünket rövid idő alatt növelhetjük. — A címben már jeleztük, hogy mintegy 2 milliárd forintba kerül a beruházás. Gazdasági körülményeinket mérlegelve az építkezést, akár csodának is tűnhet.,. — Hát igen! Ami mégis mellette szólt az kizárólag az, vagy az lehet, hogy hulladékokat hasznosítunk. — A helyszínen járva, alig-alig láttunk még valamit az új gyárból... — Pedig már javában készül. Alapozunk, szerelik a kiszolgáló épületeket, szociális létesítményeket. Az építkezés javában tart. — Akkor ugorjunk egy nagyot: mikorra tervezik az üzemszerű termelést? — 1985 szeptember végere. A határidőkkel kapcsolatosan szeretném elmondani, hogy ez nemcsak profiljában, hanem a beruházás ki- vitelezésében is egy újfajta vállalkozás. Ha ugyanis korábban végzünk a tervezettnél, akkor nemcsak a megtakarított beruházási összegekből részesülnek majd dolgozóink. Valamennyien abban vagyunk tehát érdekeltek, hogy mielőbb elkészüljön az új gyár és termeljen. A rajt jól sikerült, reméljük a folytatása is ilyen lesz... Koós József A számvetés, a tények szembesítése az elhatározásokkal: értelemszerűen kötelező mindenütt. Ezt tették a gyöngyösi pártbizottságon is, ahol megmérték a kommunisták, a gazdaságok és az intézmények munkáját. Az alap. amire építettek, a XII. pártkongresszus határozatainak a sora. Kérdéseinkre Kónya, Lajostól, az MSZMP Gyöngyös városi Bizottsága első titkárától kértünk és kaptunk választ. Alapvetően megfelelnek A mátraalji település megyénk életének. minden szempontból meghatározó tényezője. Ebből fakadt első kérdésünk: — Milyen eredményeket mutathat fel a város gazdasága? — Eredményeink főbb vonásokban megfelelnek a pártkongresszus irányelvei, nek — kezdte a válaszát az első titkár. — Feladataink végrehajtását a külső és a belső nehézségek mellett a helyi vállalatok által kiküszöbölhető fogyatékosságok is nehezítették. Ilyenek a munkaszervezés hiányosságai, a még laza munkafegyelem az egyes üzemekben, a -vezetői munka fogyatékossága, az. üzemrészek közötti együttműködés akado- -Zinü1 és az. alkalmazkodási készség hiányossága. A vál. falatok között pedig a szerződéses kötelezettségek laza 'kezelése okoz gondot. — Hogyan működtek az egyes gazdasági ágazatok? — Különösen kimagaslóak a termelőszövetkezetek eredményei. A gépipariak csak csekély mértékben növelték a termelésüket 1980 óta. A könnyűipari üzemek az utóbbi két évben szerényebb fejlődést mutattak fel. Az építőiparban javulás tapasztalható, ami főként a Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezetnek köszönhető. Az élelmiszeripari vállalatok súlyát az is jelzi, hogy a hárommilliárdos termelési értékükkel a gazdaságok élén állnak. Különösen az export- szállítmányaik jelentősek, ezek az országos átlagot meghaladó mértékben növekedtek. A gondok közül — Miféle gondokkal kell megküzdeniük még? — Kezdhetem a sort a gyöngyösoroszi ércbányával. Az elmúlt három év során tapasztalható volt ugyan bizonyos javulás, de a veszteségük jelentős, ami tőként a rossz geológiai viszonyokkal magyarázható. A gépiparban viszont az importkorlátozás miatt • foglalkoztatási ' gondok keletkeztek. A könnyűipari üzemekben az alacsony bérszínvonal miatt nincs elegendő munkás. Nyomasztó esetenként a minőség hiányossága és a nehézkes mozgás a. termékszerkezet váltásában. — Mit kell javítani a mezőgazdaságban? — Ilyen például a szántó, földi növénytermesztés. Ennek hozamai a lehetséges szintet nem érik el. Sok estben a megyei átlag alatt maradnak. Az állattenyésztésben is nagy különbségek tapasztalhatók, Gyöngyös. orosziban jelentősen, Gyön- gyössolymoson pedig csak kismértékben veszteséges a szarvasmarha tartása. Gyöngyöshalászon már nyereséges ez az ágazat. Elmaradnak az eredmények a gyöngyösi tsz szakosított sertéstelepén is. Az ellenőrzés — Hogyan érzékelhető a gazdasági tevékenységben a pártszervezetek munkája? — Ügy is mondhatnám, hogy a pártszervezetek tevékenysége elválaszthatatlan a gazdasági munkától. Annak eredényeitől vagy nehézségeitől is. A pártbizottságunk félévenként értékelte rendszeresen a gazdaságok működését. Meghatároztuk minden évben a legfontosabb teendőket. Áz alapszervezetek rendszeresen figyelték az eredmények alakulását és ösztönözték a gazdasági vezetést a szükséges intézkedések megtételére. — Elegendő csupán a fel. adatok meghatározása? A többi már szinte automatikusan történik meg? — Korántsem. Bár tény, hogy városunkban az utóbbi évek fejlődése szinte kézzelfogható. mégis eléggé nagy a gondjaink száma. Hadd mondjam: nem elég csak beszélni a termelékenységről, a munkaintenzitásról. Előfordul, hogy a vállalat az alacsony létszámra hivatkozik, ugyanakkor ta. pasztaiható belső munka- nélküliség. A munkaidőben való tétlenség általában a különböző szintű vezetőkön múlik. Szívesen hivatkoznak arra is olykor-olykor, hogy a vállalat szorgalmazná a termékszerkezet módosítását, de az anyaggazdálkodás nem képes követni ezt a törekvést. A nehézkesség miatt esetleg évékbe telik egy-egy új termék gyártásának a megkezdése. Mindebből az is következik, hogy az alapszervezeteknek fokozniuk kell az ellenőrzési tevékenységüket. A kulcs: az ember — Mennyire felkészültek a tennivalókra a párt tagjai, a kommunisták? — Számokat lehetne sorolni arról, hogyan készítjük fel a különböző fórumokon, tanfolyamokon, iskolákban a párt tagjait a teendőikre. Ennek az eredménye is látszik. Szembe kell szállnunk azonban azzal a felfogással, hogy a szocializmus építése sima úton, szinte nehézségek és ellentmondások nélkül folyhat. Azt is hangsúlyoznunk kell, hogy nem vagyunk készen a felelettel azonnal az új kérdések megválaszolásában. — Mindez vitákat, a nézetek ütközését tételezi fel. — Az ideológiai munkában éppen a konfrontációnak a nem vállalása a legnagyobb veszély. De az sem elég, ha csak általánosságokban fogalmazzuk meg a véleményünket. Mai helyzetünkben elvi befolyásunkat csak akkor tarthatjuk fenn, ha egyre felkészültebben széliünk szembe a téves nézetekkel. Követelmény az is a városunkban, hogy időben • reagáljunk minden felvetődő új kérdésre. Csak a szavak és a tettek egységében lehet a munkánk eredményes. A pártéletről — Milyen tapasztalatok fogalmazhatók meg* a pártépítésben? — Ha a statisztikai adatot nézzük, azt mondhatjuk, erőteljesen növekedett a párttagok száma 1980-tól. Azt is észre kell azonban vennünk, hogy ezen belül nem megfelelő a fizikai munkások, a nők és a fiatalok aránya. Nagyobb bizalommal kell a fiatalok fe. lé fordulnunk. A velük való foglalkozás még nem eléggé hatékony. — Mennyire tervszerű a kádermunka? — Bizonyos jelenségre oda kell figyelnünk. Például arra, hogy milyen mozgás tapasztalható a párttagok létszámában. Az alupszer- vezetj titkárok között is megnövekedett a mozgás. Néhányuk ''belefáradt a mindennapi konfliktusok embert örlö ismétlődésébe. Közrejátszik ebben az első számú vezetők, illetve a helyetteseik magatartása, de az alapszervezet tagjainak a tartózkodása is. — Milyen mértékben érzékelhetők a világnézeti bizonytalanságok? — Nem hagyhatjuk szó nélkül a nemzetközi helyzet hatását a világnézeti kérdésekben. Az elbizonytalanodást, az aggodalmaskodást is- tapasztaljuk. Időszakonként megélénkül a helytelen nacionalizmus. Esetenként felerősödnek bizonyos kispolgári nézetek, mint az önzés, a befeléfordulás, a harácso- lás. a közügyek elhanyagolása és az ügyeskedés. Mindehhez hozzájárul, hngv egyes nyugdíjasok és nagycsaládosok anyagi helyzete romlott. — Miért tevődött a hangsúly a nehézségeinkre most? — Mert a további fejlődésünk alapja a nehézségekkel való őszinte szembenézés. Nem feledkezünk meg azonban az eredményeinkről sem. A csüggedésnek még a látszatát is szeretném elkerülni. Ne tűnjék ellentmondásnak, ha úgy összegezem a mostani tapasztalatainkat, hogy azok jelentős fejlődést igazolnak minden területen és ennek súlyát a gondok, a nehézségek nem csökkentik. Bízunk az alkotó többség erejében, a becsületes, tisztességes párttagok túlnyomó arányában — fejezte be válaszát Kónya Lajos, a gyöngyösi városi pártbizottság első titkára. G. Molnár Ferenc
