Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-16 / 167. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. július 16., szombat Belső ellátásra és exportra Kétmilliárd a háztájiból Csukás Istvánná nagyúti portájáról az idén 55 sertés kerül a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalathoz Napjainkban fokozott je. lentősége van a háztáji és kistermelésnek, miután szer. vezetileg a nagyüzem részévé vált. Hazánkban 1982- ben négymillió ember foglalkozott kistermeléssel, és a mezőgazdasági termékek több mint 30 százalékát állították elő 60 milliárd forint értékben. A nagyüzemek 15 millió forintnyi anyagot és eszközt adtak a kisgazda. Ságok segítésére, amely a több zöldségben, gyümölcsben, tejben, húsban és tojásban jelentkezett. A kisüzemi mezőgazdasági termelésnek kiemelkedő szerepe van a lakosság kiegyensúlyozott élelmiszer- ellátásban és az exportban is. A fogyasztási és a termelőszövetkezetek kistermelést segítő és szervező tevékenységének nagyságát jód érzékelteti, hogy Heves megyében 75 ezer kisüzem működik. melyhez a lakosság háromnegyed részének tevékenysége kapcsolódik. Ezek a mezőgazdaságilag művelt területnek nyolc százalékát hasznosítják a megyében. A kistermelés alapvető formái a háztáji gazdaságok. melyeknek nagy szerepük van falvairak ellátásán túl, a települések népesség-megtartásában is. A háztáji mellett a kisáruter- melésnek jelentős részei a mezőgazdasági szakcsoportok, melyekből megyénk 12 fogyasztási szövetkezetének irányításával száz működik! Ezek egyharmada zöldség- gyümölcs-, valamint primőráru-termeléssel és kertszövetkezeti tevékenységgel foglalkozik. Az áfé- szek irányításával működő szakcsoportok főleg a kézi munkaigényes zöldségféléket, fólia alatti paprikát, uborkát, salátát termelnek. A kertszövetkezetek elsősorban a városok és ipari területek környékén, raagy- üzemileg nem művelhető részeken alakultak ki, és 3420 hektárt hasznosítanak. A kisüzemek adják a megye növénytermelésének egynegyedét, a zöldségfélék negyven, a gyümölcsfélék hatvan és a szőlő harminc százalékát. Az állattenyésztő csoportok a hústermelés negyven százalékát biztosítják a megyei össztermelésből. Az ellátás szempontjából a sertéshizlalók és a tojástermelők a legjelentő, sebbek. Az utóbbi időben növekedett a sertésállomány, gondot okoz viszont, hogy a szarvasmarha-tenyésztés visszaesett. A kisüzemek szerepe tovább nőtt az exportban is, elsősorban juh, baromfi, galamb, nyúl, és méz külpiaci értékesítésével. Az ágazatban az elmúlt időszakiban kialakult a nagyüzemek és a kisgazdaságok kapcsolatrendszere. Az együttműködés kiterjed a termelés és a felvásárlás egységére, továbbá a nagyüzemi művelésre alkalmatlan földterületek hasznosítására. A termelő és a fogyasztási szövetkezetek rendszeresen ellátják a kisüzemeket vetőmagvakkal és szaporítóanyagokkal, kisgépekkel, műtrágyákkal és növényvédő szerekkel, fóliával, tenyészállatokkal, és szerződést kötnek a termények felvásárlására is. Ez termelési biztonságot jelent a kisüzemeknek. A jobb ellátást segítik elő a nagyüzemek és a fogyasztási szövetkezetek által működtetett mezőgazdasági szakboltok is, melyeknek száma a VI. ötéves terv első felében tovább nőtt a megyében. Az ellátást támogatja évről évre tavasszal a Kereskedelem a kisgazdaságokért megrendezésre kerülő akció is. Ugyanakkor gondot jelent, hogy a kisgépek javításához még mindig nincs elég pótalkatrész. Ebiben igyekszik segíteni Heves megye Tanácsa, amely a szolgáltatási alapból anyagilag is támogatja a kisüzemek jobb gépellátását. A megye kisgazdaságai évente kétmilliárd értékű árut: zöldséget, gyümölcsöt, húst, szőlőt, tojást, tejet termelnek. A szövetkezetek az árumennyiségnek csaknem 40 százalékát felvásárolják a szerződéses kapcsolatok révén. Mindez még korántsem bizonyítja, hogy a termelés és a felvásárlás összhangban van! Gyakori a szállítás szervezetlensége, a szövetkezeti felvásárlóhelyek teahinifcai felkészültsége ugyanis gyakran elmarad az igényektől. Nem érvényesül következetesen az átvétel során az ár és a minőség összhangja, miután az árak sem ösztönöznek még eléggé erre. Kedvező ugyanakkor, hogy kialakultak a zöldség-gyümölcs felvásárlás rugalmas formái: így a bolti, illetve a mozgó és időszakos átvevőhelyek. A kezdeti előrelépést jelenti az is, hogy a nyitva tartási rendet a kistermelők igényeihez igazítják. Kísérletek vannak a betakarítási csúcsidőszakban a vasárnapi felvásárlás bevezetésére is, melyet me- gyeszerte kedvezően fogadtak. Mindezeket alapul véve fontos feladat a jövőben a kistermelés elért eredményeinek megőrzése. A gondok mérséklésére a mező- gazdasági üzemek és a fogyasztási szövetkezetek a kölcsönös előnyök alapján növeljék a kistermelői érdekeltséget. Szervezzék meg a kisgépek folyamatos alkatrész- és szervizellátását, fejlesszék tovább a szervezett felvásárlás formáit és technikai feltételeit, erősítve ezzel is a kistermelés biztonságát. Mentusz Károly Hatvanban Vernyik Ferenc és családja zöldségtermelésre kötött szerződést a GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ-szel. Jól jövedelmez a fólia alatt nevelt paradicsom (Fotó: Szabó Sándor) Képkerettől az ebédlőbútorig Üzlet — de nem csak az Nem mindenki értett egyet Gyöngyösön egy jó évvel ezelőtt azzal a tervvel, hogy a város központjában, a nagy temp lommal szemben lévő épületben a GYÖNGYSZÖV bemutató termet nyisson a Képcsarnok segítségével. Abban sem hiszek, hogy mindenki tudja, ki volt Dió- sy Antal, akiről az... üzlet? ... kiállító helyiség?... a terem?... a nevét kapta. Annyi tény, sokan járnak erre, soikan meg is állnak a kirakat előtt, benéznek a táblaüveg mögötti világba is, de óvakodnak attól, hogy beljebb lépjenek. Kevesen kíváncsiskodnak odabent. Pedig... — Mi szívesen vesszük, ha bárki bejön ide és ha nem is csinál mást, csak körülnéz — mondta Török Mária üzletvezető. — Sokszor magam megyek ki és beljebb tessékelem azt, aki bizonytalankodik odakint. Mit is lát odabent? Képzőművészeti alkotásokat, táblaképeket, kisplasztikákat és iparművészeti tárgyakat. Ezeken belül változatos készítményeket. Évente négy alkalommal kiállítást is szerveznek. — Ez teljesen a Képcsarnokon múlik, hogy mikor és kinek a munkáit mutatja be. A műalkotásokat is ők küldik. Az iparművészeti tárgyakat viszont én kérem le a meghatározott keret terhére. Bemutatókon ismerkedik a különböző használati tárgyakkal, és ott választja ki azokat, amelyek ■ „mennek majd”. És ha mégsem „mennek”? Akkor csereberélnek egymás között. Gyártókat találtak Import Sikeres volt a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat „gyártókat keresünk” jelszóval rendezett gépalkatrész-bemutatója: félszáz vállalat, szövetkezet és kisiparos jelentkezett, s vállalkozott együttesen évi 8 millió forint' értékben, mintegy 280-féle, eddig többségében importált alkatrész folyamatos gyártására. Ilyen módön oldódott meg többek között a fonócentrifugák korábban dollárért is körülményesen beszerezhető fonóharangjainak és a pehelykönnyű műanyag zsáko— Mennyire érződik a forgalmon a ballagás, a karácsony vagy a nevezetesebb névnap? — Eleinte még nem lehetett érzékelni nálunk ezeknek a hatását, de a mostani ballagáskor például még Jászárokszállásról is nálunk vásárolták meg az ajándékokat. Itt ért a legnagyobb meglepetés. Ugyanis a kedves vevőnek elég csak a személyi igazolványát bemutatnia, semmi más papírra nincs szüksége, hogy bizonyos értéken felül hitelben vásároljon. — ... és a kockázat? — Szinte semmi. Még országosan sem — válaszolja enyhe mosollyal a szája sarkában az üzlet vezetője. De térjünk vissza a teremhez. Nem csekélység, évente most három és fél millió forint értékű forgalom a terve. — Ezt egy kis igyekezettel teljesíteni tudjuk — mondta a vezető. Tudom, az ízlések különbözőek. De a tervezett forgalom mértéke azt is jelzi, hogy bizonyos igényesség, a „szép” különböző kategóriáinak megsejtése, talán értése is érzékelhető ebben a teremben. Amikor ott voltam, megvettek egy képkeretet, egy ebédlőbútort, érdeklődtek ezüstből való női gyűrű iránt. A tételek értéke az egy-két száz forinttól a húszezres mértékig változott. A vevők életkora és társadalmi elhelyezkedése is. A Diósy Antal-terem Gyöngyösön is üzlet, bolt — mindenekelőtt, de mégsem csupán csak ennyi. (g. m. f.) helyett kát hurkoló gépek sokféle alkatrészének utánpótlása. A vállalkozók között szerepel egyebek között a győri műszaki főiskola, ahol az alkatrészek rajzát, gyártás- technológiáját is elkészítik. A dunaújvárosi műszaki főiskola garanciával vállalta nehezen elkészíthető kopott alkatrészek felújítását. Magában a kenderfonó és szövő gyáregységeiben hét alkatrészgyártó munkaközösség alakult elsősorban forgácsolómunkát igénylő gépalkatrészek folyamatos utánpótlására. (MTI) Egri bedolgozók a háziiparban Műhelyek a szobában Á megyében közel 450 főfoglalkozású bedolgozót tart nyilván az Egri Háziipari Szövetkezet. Ezek az emberek otthon a lakásukban kötnek, horgolnak, varrnak, vagy netán ajándéktárgyakat faragnak. Szabó Béláné főkönyvelőtől azt is megtudhattuk, hogy a központi műhelyben alig kétszázan dolgoznak, ők készítik elő a munkát. Egyébként valamennyi részlegükben tevékenykednek bedolgozók, akik nélkül nehéz lenne elképzelni a szövetkezet életét. Egyáltalán nem hasonlít műhelyhez Redele Istvánná 9. emeleti lakása. De miért is hasonlítana, hiszen a fiatalasszony munkájához nincs szükség másra, csak egy horgolótűre és fonálra. Munkapadja pedig a kis szoba dohányzóasztala. — Még csak egy éve csinálom ezt — mondja. — Azelőtt kereskedő voltam itt. Egerben a Ráckapu téri boltban. De a derekam nem bírta a hajlongást. Az ismerőseim mondták, hogy bedolgozókat keres a szövetkezet. így kerültem ide. Az asztalon jó néhány horgolt bébicipő hever. Ügyes kezű emberre vall a megmunkálásuk. — Az általános iskolában tanultam meg horgolni, de ennek a mesterségnek az igazi fortélyait végül is édesanyámtól lestem el. A háziiparnál viszont hímezni is kell; ezt már újabban sajátítottam el egy tanfolyamon. Persze azért a horgolás jobban megy. Miközben beszélgetünk, két alsó tagozatos gyermekére gyakran rászól, hogy ne rendetlenkedjenek, pedig igazán nem lehet rájuk panasz. Csendben játszadoznak. — Most. hogy itthon vagyok, több idő jut a kicsikre is. Persze azért dolgozni is kell, ezért reggel korán kelek. Kötök, aztán takarítok, mosok, főzök és mintegy kikapcsolódásként kézi. munkázom. Ez még a feszültséget is levezeti. Amint elmondta, 40 kötött bébicipőt vitt be ma reggel a központba, s a közeljövőben még legalább ennyit szándékozik elkészíteni, aztán majd másfélét vállal. — Hogy mennyit keresők? — kérdez vissza. — Nincs annyi fizetésem, mint az üzletben, mert ott 3200 forint volt. Itt ritkán kapok kétezer felett. Viszont részemről még mindig tisztességesebb így, mintha a boltban dolgoznék, és örökké táppénzen lennék. Amikor Buda Károlyné lakásába becsengetek, azzal fogad, hogy a legrosszabb pillanatban 1 jöttem, mert sürgős munkája van. Miközben beszélgetünk, kezében formálódik a női ruha, a zakatoló varrógép alatt. — Hat évvel ezelőtt a gyerekek miatt lettem bedolgozó, mert állandóan betegeskedtek, s itthon kellett velük maradnom — mondja. — Akkor nagyon megérte. mert a magam ura voltam, most viszont már más a helyzet. Több pénzre lenne szükségünk, ehhez azonban nagyon sokat kellene „nyomni” a varrógépet. Ráadásul, nem is tudnak folyamatosan munkát biztosítani, s gyakran előfordul, hogy ezer forintot sem keresek meg havonta. Nem nagyon fizetnek a varrásért. Legutóbb például fodrozott blúzokat készítettem, s 30 forintot kaptam darabjáért, pedig nagyon munkaigényes. Legalább 20 forinttal többet kéne ezért fizetni, hogy megérje nekünk. A szomszédasszony érkezik vendégségbe. Mint kiderül, ő is bedolgozó volt, de felmondott, s kiváltotta a kisiparosi engedélyt. — Keveset fizettek — mondja panaszosan. — Más helyen ennél jóval többet adnak. Ezért hagytam ott a szövetkezetét. Nem árulja el a nevét, azt mondja, hogy attól fél, hogy árthatnak neki a szövetkezetiek. Nem tudom meggyőzni feltételezése tévessé- géről. — Nincs mindig anyag — veszi át újra a szót Budáné. Egy héten három-négyszer is be kell menni a központba, s ez bizony elég nagy kiesés. A vidékieknek például kiszállítják a varrni valót. Nekünk nem. Egyébként a saját gépeinket használjuk, de megítélésem szerint a villanyfogyasztásért is keveset térítenek. A felmerülő gondokra Szabó Béláné, a szövetkezet főkönyvelője válaszol. — A bedolgozókat darabbérben foglalkoztatjuk. Megítélésem szerint nem tevékenykednek napi nyolc órát. Ennek ellenére ez ideig is joguk lett volna jelezni, hogy az elkészített cikkekért többet kérnek. Ameny- nyiben normatechnológusunk egyetért észrevételükkel. többet is fizetünk az áruért. Azt sem szabad viszont elfelejteni, hogy pontosan a varrás, területén a bedolgozóknál alacsony a szakmai színvonal. így csak belföldön értékesíthetjük készítményeiket. Az is előfordul, hogy szét kell bon- tatni a varrt dolgokat,, mert nem tesznek eleget a kívá- raaimakraak. — Számunkra az lenne a legjobb — folytatja —, ha a bedolgozók többet termelnének, viszont azért kell ilyen nagy létszámú hálózatot fenntartanunk, mert bizonytalan a vállalásuk, például egy málnaszüret esetén. Ilyenkor ugyanis mindenki a jövedelmezőbb tevékenységet választja, s sokszor még a fontosabb munkákra is nehezen sikerül embert szereznünk. Később pedig, amikor mindenki munkába áll, az is előfordul, hogy a megrendelések, illetve a bennünket is sújtó részleges anyaghiány miatt csak a minimális 675 forintnyi havi keresetet tudjuk biztosítani néhány részlegben. Próbálkoztunk átcsoportosítással is. de nem vállalják az ezzel együtt járó betanítást. A központi üzemünkben varrónőhiány. nyal küzdünk, s felajánlottuk a legjobb bedolgozóinknak, hogy jöjjenek be ide. De nem akarnak, mondván, hogy nekik gyermekük van, és arról kell gondoskodniuk. Ha igazán elégedetlenek lennének a helyzetükkel, akkor bizonyára kapva kaptak volna a lehetőségen. Azt is megtudtuk, hogy a legjobban az úgynevezett apróbútor-készítő kárpitosok keresnek. Ezt a tevékenységet férfiak végzik, s bizony, ha nem dolgoznának becsületesen, akkor azt megérezné a család. Viszont az is tény, hogy aránylag kevesen vannak, s számukra mindig tudnak megrendelést biztosítani. Ebben a részlegben az anyaghiány is ismeretlen fogalom... Horaa János
