Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-14 / 165. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1983. július 14., csütörtök PerTörvény... Hivatal... Miklósy György az Agria Pódiumán Két évtizeddel ezelőtt ritkaságnak számított, ha egy színész önálló teret, pódiumot teremtett saját maga számára. Manapság már természetes: kilépvén egy-egy társulat adta biztonságból, sok színész méri föl annak lehetőségét, egyesegyedül mire képes. Egyfajta kategóriaváltást is jelent ez. Hiszen az egyszemélyes pódiumon már előadóművésszel találkozik a közönség. Előadóművésszel, aki maga válogatta, állította össze műsorát, maga építi fel színházát. A legfőbb ambíció, talán az önkifejezés lehetőségének keresése. E ennek a törekvésnek értéke van. Mert azok a színészek, akikkel önálló esteken Is megismerkedhetünk, többnyire sohasem ragadtak meg a magamutogatás szintjén. Ezt tükrözte Miklósy György Per... Törvény... Hivatal... című estje is, amelyet hétfőn este láthatott a közönség az egri Dobos cukrászdában. A színésznek nem volt szüksége arra, hogy „bemutassa önmagát”. A Vígszínházban eddig eltöltött évek, a kisebb avagy nagyobb szerepek igazolták tehetségét, karakterisztikus művészi egyéniségét. Az Agria Pódiumán bemutatott műsorának címe meglehetősen talányos. Sokat ígérő, avagy sem —ezen elgondolkodhatott a néző. Az általa választott témakörből Miklósy György a humort ragadta ki. Méghozzá azt a lehetőséget használta föl, amely nem elsősorban a harsány kacagást csalja ki a közönségből. Sokkal inkább a meditálásra, tűnődésre késztető gondolatokat adta át nézőinek. Előadáséból mindvégig kitűnt: alázattal közelít íróhoz és műhöz egyaránt. Shakespeare. Capek, Karinthy szólalt meg a többi között ezen az esten. S a produkcióból ítélve már- már úgy tűnt, a színész szándékosan a háttérben akar maradni. Néhol vonta tóttá is vált műsora. A megérdemelt siker azonban nem maradt el. Miklósy egyénisége, figurateremtő ereje ezen az estén az egri közönségre is hatott. Negyedik forduló Nemsokára a finisbe ér. kezünk, reméljük, kedves olvasóink jól szórakoznak. A mostanin kívül még két forduló várja az érdeklődőket, azután következik az eredményhirdetés, amely a szokásokhoz híven a Népújság Szerkesztőségében lesz, ahol egy színész köszönti a díjazottakat. Aki folyamatosan nem küld be megfejtéseket, színházi belépőkért az is „ringbe" szállhat egy-egy alkalommal, ha kedve van hozzá. A) Apróhirdetések. Néhány drámaalak bejött hozzánk a szerkesztőségbe, s hirdetést adott fel. A cédulák valahogy összekavarod- tak, így az olvasó segítségét kérjük, hogy ki is van a szövegek mögött. A szerző és a drámacím beküldéséért egy pont jár. Állás 1. A londoni koldusok céhébe felvételt hirdetünk. Rövid betanulási idő után kéregetési lehetőséget biztosítunk. Elsőrendű rongyokat adunk munkaruhának, s összegyűjtött filléreiktől is megszabadítjuk. Akasztófa jeligére a kiadóba. 2. Gyakorlott állásváltoztatót keresünk fáraói, had- vezéri, kereszteslovagi, csil- lagászi és forradalmári munkakörökbe. Végső soron eszkimó szakképzettség is szükséges. Lucifer jeligére. Házasság 3. Nehéz természetű lányomat férjhez adnám keménykezű férfihez. Pénzt nem sajnálok, csak szabadítson meg tőle. Gyors esküvő jeligére a kiadóba. 4. Finnyás lányaimat különleges modorú férfiakhoz hozzáadnám. A finom öltözködés, s az ábrándos el- ménckedés alapkövetelmény. Alkalmasint az sem árt, ha egyszerűbbek a kérők, de alaposan megleckéztetik lánykáimat. Szép lélek jeligére. Adás-vétel 5. Egy gyümölcsös jutányos áron eladó, de ez nem biztos. Családi birtok, ezért sokat gondolkodunk rajta. Végeredményben ki is lehetne vágni a fákat, de majdcsak történik valami. Szamovár jeligére a kiadóba. 6. Háborús körülmények között ekhós szekeremen minden kapható. Lehet, hogy némi felárt számítok, de csak azért, mert hozzátartozóim áldozatul estek. Még a kocsi húzását is vállalom. Harc és üzlet jeligére a kiadóba. B) O-Liliomfi. A Madách Színház tűzte műsorára 1950-ben, s bemutatta a Li- liomfit, Horvai István rendezésében. Külön érdekesség, hogy a díszleteket Fábri Zoltán tervezte. Kik a képen látható szereplők? Minden névért egy pont jár. C) Színészmúzeum. Egy arc és egy életrajz, kérjük a nevet. (1883—'1-951.). A közelmúlt legnagyobb színészeinek egyike; Kossuth-díjas. kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja. Rendkívül széles szerepkör felett uralkodott. Klasszikus színmű vagy modern vígjáték — magyar paraszt vagy elegáns társadalmi hős: egyaránt illett egyéniségéhez Beszéde a modern színpadi beszéd egyik iskolapéldája: sallang nélküli, természetes. Mágusa volt a szónak — a versnek; előad-5művészete is örökbecsű. Számos filmben is szerepelt (Valahol Európában. Nyugati övezet). Legnagyobb szerepei: Sári bíró. Lear király. Jegor Bu. llcsov címszerepe, Bánk bán Petúrja, Ármány és szerelem kancellárja. Beküldési határidő: július 19., a belépőt nyertek nevét 21-i számunkban közöljük. ★ Az első két forduló helyes megfejtései a következők: I. A) x, x, 2, 1. 2, 2, 2, 2, 1, 2, x, 2. 1, 2. B) Garas Dezső, Kálmán György, Katona József Színház 1962. Rendezte: Pethes György. C) Jávor Pál XI. A) 1. Coppelius, babajavító (Delibes: Coppelia). 2. Mimi. hímző lány (Puccini Bohémélet), 3. Kieses, lakatos (Gorkij: Éjjeli menedékhely). 4. Iluska, mosás (Petőfi: János vitéz), 5. Édes Anna takarítás (Kosztolányi: Édes Anna), 6. Guccio. kelmefestő (Puccini Gianni Schicchi), 7. Brunéder, nyerges (Schubert: Három a kislány), 8. Ragueneau, pástétomsütő (Rostand: "Cyrano), 9. Viola Flórián, kéményseprő (Kristóf: Tabáni legenda), 10. Jakob Engstrand, asztalos (Ibsen: Kísértetek), 11. Cérna Gábor (Babay: Három szegény szabólegény), 12. Hans Sache, cipész (Wagner: Nürnbergi mester, dalnokok), 13. Alfio. fuvaros (Mascagni: Parasztbecsület), 14. Vackor ács (Shakespeare: Szentivánéji álom). B) Fekete Sándor: Lenkey tábornok 1980. Valló Péter rendezése, Reviczky Gábor és Gáspár Sándor vannak a felvételen. C) Kabos Gyula A második forduló megfejtői közül a ,,Dr. Pattantyús Á. Géza” szocialista brigád Thorez Bányaüzem Visonta, Leblancz Zsolt, Gyöngyös. Róbert Károly utca 23. X’7.. Börcsök Judit Eger, Széchenyi út 2., Vágány József. Pély, Fő út 85. belépőt nyertek az Agria Játékok valamely előadására. A jegyeket postán küldjük el. Az első forduló nyertesei között szereplő Latinka Sándor gyöngyösi és Zrínyi Ilona hevesi szocialista brigád a rejtvénysoro- zat végeztével kapja meg jutalmát. Olvasóudvar az úttörőházban A csillagászatról és a régi hangszerekről Júliusban és augusztusban is hasznos programokat szervez Egerben az általános iskolásoknak a Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtára és a Háman Kató Űttörőház. Az Olvasóudvar című rendezvénysorozat keretében már eddig is több sikeres előadáson vehettek részt a gyerekek, így például csillagászatról, a bábozásról és a dísztárgyak formázásáról hallhattak. De augusztus 16- ig minden kedden délelőtt 10 órától további meglepetésekkel várják őket a könyvtárosok. A következőkben például szűkebb hazánk zenei hagyományairól lesz szó és megismerkedhetnek régi hangszerekkel is. Azt követően a megyében folyó régészeti kutatásokról hallhatnak, majd beszélgetésre várja a bőrgyógyász a 12—15 éves lányokat. Később az irodalom és a természet kapcsolatáról hangzik el diaképes ismeretterjesztés. Végül Budai Ilona és Havas Judit előadóművészek Ha a világ rigó lenne című műsorát tekinthetik meg az úttörők. Amint dr. Földessy Arpád- né gyermekkönyvtár-vezetőtől megtudtuk az előadók minden esetben a téma ismert képviselői. Egyébként a programokon eddig átlagosan száz gyermek vett részt, akik a foglalkozásokat követően lemezt hallgattak, olvastak, rajzoltak a könyvtárban. Lovas sírok Magas rangú avar közösség, feltehetően fejedelmi törzs harcosainak sírjait tárták fel Dunaújváros Béke városrészében a hajdani avar település nyomait kutató régészek. Az ásatás során már több mint 230 nyugvóhelyet bontottak ki. köztük félszáz olyat, ahol a katonákkal együtt lovaikat is eltemették. Ez csak a magas társadalmi rangú, előkelő közösségeknél volt szokás. A temetkezési helyek szegények használati eszközökben, ékszerékben — a sírokat ugyanis már a kortárs avarok kirabolták. A DINASZTIA í. (Tisztelgés egy kikopó, utcai szakmának) — Ne oda... Ügy, arrébb tedd az asztalt, kisfiam. A kikiáltó öreg volt már. Szédült, ha le kellett hajolnia. Csontjaiban, ízületeiben, de még a hangjában is érezte a fáradtságot. Bizony ideje volt, hogy Vikit magával hozza a placcra. Lásson, halljon a kölyök, tanulja meg a mesterséget. — Hölgyek, urak, ide tessék! Itt kapható a varázserejű kínai cement. Egyfolytában szerette volna végigmondani a szöveget, úgy az igazi. A „hézagmentes”, pergő beszéd ragadja meg a közfigyelmet, csábítja köré a lótó-futó járókelőket. A fulladás, a rátörő köhögési inger kizökkentette lendületéből. — Hölgyek, urak — folytatta harákoló késlekedéssel —, párja egy forint. Csak égy forint párja a kínai cementnek. Most vegyék, most vigyék. Lehet kombinálni edényforrasztóval. Kezek nyúltak felé, csörrent a pénz a kartondobozban. Ráérős kíváncsiskodók is szép számmal akadtak mindig. akik szórakozáskéDpen gyűltek az utcai árus standja köré. Meghallgatták, végignézték a bemutató műveletet, és nem vásároltak. Sőt, ott maradtak tovább, végighallgatták elölről az egészet. Beszélt-beszélt a sápadt, öreg árus, járt a keze, csapkodta a cserepet a flaszterhoz. noha egyre cudarabbul érezte magát. lélegzete sí- oolt, homlokán hideg veríték gyöngyözött. — Hölgyek, urak... — Egyszerre megtántorodott. billegett az utca hosszanti tengelye: érezte, hogy kering a föld a világmindenségben. Estében munkaasztala peremébe kapaszkodott, azt magával rántotta. A nézőközönség riadtan szétrebbent. — Papa, papa! — kiáltotta a vékony gyerekhang. Egyszerre többen is leguggoltak az ájult kikiáltó mellé a járdára, göthös mellkasán megnyitották az inget, dörzsölgették - a szíve táján. A szája sarkán szivárgó üveges nyálerecskéket a gyerek törölgette zsebkendővel. Lassan magához tért az öreg. a szemét fölnyitotta, kérdőn körbejártatta a tekintetét. Mi is történt? Csak arra emlékezett most még, hogy mozgott az utca, a város, száguldva szállt a földgolyó, és azzal együtt ő maga is. Semmi fájdalom, inkább valami kellemes zsongás himbálta, mint egy kiterjesztett szárnyú madár a szellősuhogásban. A gyerek szíve örömében nagyot ugrott. — Papa, úgye már nincs semmi bajod? — Kezét a hóna alá fűzte, emelte, talpra támogatta. A szétgurult tubusokat, cinkrúdakat a kis kopott kofferba rakta, összehajtogatta a munkaasztalt. Odahaza megvetette apja ágyát, s lefektette, ö maga az ágv szélére telepedett. — Papa, most mi lesz? Az öreg kissé megemelte a fejét a csíkos vánkoson. — Meg kell élnünk, kisfiam — mondta. — Majd te folytatod a mesterséget. A gyerek így válaszolt: — Éppen erre gondoltam, papa. Ne félj. hamar belejövök, te csak pihenj nyugodtan. Eleget dolgoztál. Nem vagyok én már olyan kicsi. Merő töprengés, harmoni- kázó ránc az öreg homloka. Megmosolyognivaló a gyerek kérkedése. Már hogyne volna kicsi, hiszen csak tizenkét éves! Késői gyermek, s korai félárva. az öreg nem volt már fiatal, amikor elszánta magát a házasodás- ra ... A kínai cement azonban nem kezdőnek való, főleg nem gyereknek — hozta meg a döntést. így szólt hozzá: — Van itt valami a te számodra, ami megfelelőbb lesz. Fölült az ágyban, élénken rendelkezett. A kamrából előhozatta Vikivel a zöld viaszkockákat. Bűvös radírnak nevezte ezt a portékát, és egész nap magyarázta, hogyan kell vele bánni. Viki késő éjszakáig gyakorolta a radírozást meg a szöveg- mondást. Reggel az öreg úgy tett, mint akinek esze ágában sincs kibújni az ágyból. Út- ravalóul megrázta Viki kezét, és azt mondta: — Járj szerencsével, kisfiam. Magára maradva számolta az időt, gondolatban nyomon követte a gyerek minden mozdulatát. Most ér a placcra. Most szétnyitja az asztalt, kiteregeti a képes újságot, rendezget. Most mély lélegzetet vesz, s belefog: — Hölgyek, urak, gyerekek ... — A vékonyan csengő hang elvész az utca zajában, a járókelők rá se hederítenek, közönyösen jön- nek-mennek. Viki hangja el- csuklik, sírhatnékja támad, torkában gyülekeznek a könnyek. Számára csak most kezdődött el az élet, túl fiatalon, s rögtön kudarccal. Hogy bízzon akkor a holnapban, ha mindjárt az első önálló próbálkozás keserű szájízt hagy benne? (Folytatjuk) Színészek, szerzők, szerepek
