Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-14 / 165. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. július 14., csütörtök NDK Beutaló a bányatóhoz Évente mintegy ezermdllic tonna barnaszenet bányásznak a világon. Ennek a hatalmas mennyiségnek majdnem a harmadát a Német Demokratikus Köztársaságban termelik ki. E baráti ország idei népgazdasági terve 278 millió tonna barnaszénnel számol. Hőerőművek, távfűtőművek, vegyipari üzemek, gázgyárak százai, hagyományos módon tüzelő háztartások milliói várják az NDK hamincnégy külszíni fejtésű bányájából ezt a rendkívül fontos energia- hordozót és sokoldalú nyersanyagot. Olaj helyett — barnaszén Az NDK-beli eocénprogram megvalósítása évről évre nehezebbé válik, annak ellenére, hogy a munka telát. Kétségtelen, hogy az átállás meglehetősen sokba kerül, mégis kifizetődő. A kőolaj köztudottan sokoldalúbb nyersanyag, mint a barnaszén, kár elégetni. És bár a barnaszén kitermelése minden eddiginél nagyobb léptekkel halad (az évtized végén már 300 millió tonna lesz az éves termelés!!, fel- használásában a körültekintő takarékosság az irányadó. Termőföld a bányák helyén Wolfgang Mitzinger, az NDK szén- és energiaipari minisztere nemrég egy interjújában kijelentette: az ország egyik legnagyobb hőerőművében, a boxbergiben (Cottbus megye) naponta 100 ezer barnaszenet égetnek el. Ha csupán néhány százalékkal sikerül csökkenHatalmas külszíni lejtésű barnaszénmező Espenhain közelében. jesen gépesített és automatizált. Külszíni fejtésről lévén szó, hallatlan mennyiségű földet, barnaszenet nem tartalmazó talajt, azaz meddőt kell megmozgatni, és még ennél is több vizet elvezetni. Napjainkban négy és fél tonna meddőt . és majd' kilenc köbméter vizet kell eltávolítani, illetve kiszivattyúzni — egy tonna barnaszén kinyeréséhez! Néhány esztendővel ezelőtt az arány ötven százalékkal jobb volt. Ennek oka, hegy az úja bb széntelepek ;mélyeb- ben fekszenek az ősfolyam- medrekben. A geológusok szerint a mostani bamaszénbányák tartalékai jóval az ezredforduló utánig elegendőek, ami persze korántsem jogosítja föl a szakembereket arra, hogy abbahagyják a kutatásokat. Annál is inkább, mert szigorú energia- és anyagtakarékossági programot hirdetett meg a Német Szocialista Egységpárt X. kongresszusa, valamint a kongresszusi határozatok szellemében kidolgozott ötéves népgazdasági terv. A múlt évtizedekben épített olaj- tüzelésű erőműveket, üzemeket és lakásokat fokozatosan és záros határidőn belül hagyományos, tehát barnaszén-tüzelésűre alakítják teni a fajlagos energiafelhasználást, máris hatalmas megtakarítás az eredmény. Az idei tervelőirányzat szerint az eddiginél jobb hőgazdálkodás révén 2,1 millió tonnával csökkentik a villa- mosenergia-termeléshez fölhasználandó barnaszén mennyiségét. Ez annyit jelent, mintha a boxbergi erőmű három héten át „ingyen” adna áramot. Az NDK területének egy százalékát (több mint 1000 négyzetkilométert!! teszik ki a külfejtéses barnaszénbányák. Az arány természetesen sokkal nagyobb Lipcse, Halle és Cottbus megyében, ahol a bányák többsége található. Évente újabb 2500- 3000 hektárnyi földterületet foglalnak el az újonnan nyitott bányák, felerészt mezőgazdaságilag hasznos, megművelhető területet. És persze majdnem ugyanennyiről el is vonulnak óriás gépeikkel együtt a bamaszénbá- nyászok. A külszíni fejtés hányóit és a hatalmas gödröket — a földhasznosítási törvény értelmében — nem szabad érintetlenül hagyni. Meliorációs eljárással 36 730 hektárt sikerült újra mű- velhetővé tenni a legutóbbi jó másfél évtizedben. Kulcsár László Új, két méter széles, négy kilométer hosszú szállítószalag a schleenhaini külszíni fejtésű bányában. SZOVJETUNIÓ Budapest — Moszkva — Uljanovszk Uljanovszk — Moszkva — Budapest Virágot tessék! Jellegzetesen öltözött orosz asszony kínálja szép mezei csokrait. Ma van az utolsó napunk Moszkvában, holnap már nincs más program, csak a hazautazás. „Csak” — mondom. mintha ez az utazás olyan megszokott, mindennapi lenne, mintha mondjuk Egerből busszal Káliba vagy Gyöngyösről Hortra utaznék. Bár — ha jól meggondolom — nem is olyan nagy a különbség, már ami az utazással töltött időt illeti. Nem számoltam ki pontosan, de szinte biztos, hogy megyeszékhelyünkről a fővárosba kb. annyi idő alatt érkezik meg a vonat, mint a nagyszerű TU—154 B Moszkvából Budapestre. De álljunk meg! Mielőtt felfedezném a vonat és a repülőgép sebessége közötti, legalábbis jelentékeny különbséget, talán tisztázzuk, hogyan is kerültem én a Szovjetunióba, Moszkvába, Szimbirszk-Ul janovszkba... ? Júniusban Heves megyei szövetkezeti dolgozók 25 tagú csoportja, ne mondjam: küldöttsége tett tisztelet-utat — L enin-emlékek nyomában címszóval —, az IBUSZ szervezésével a Szovjetunióban. A hatnapos — utólag látom, mily rövid — program szigorú: két nap Moszkva, kettő Uljanovszk, újra kettő Moszkva, majd irány Budapest. Más kérdés, hogy a villámgyors utazás ellenére is legalább két félnapot le kell vonnunk az egészből, s így marad... Nos: marad, ami marad. De hogy az időt tovább ne fecséreljük, egyelőre ugorjuk át Moszkvát, de ha ezt nem is tehetjük, legalább az AEROFLOT helyi járatú gépén repüljünk rögtön Ulja- novszkba, hiszen a szovjetíő- városban már bizonyára sokan jártak honfitársaink közelében, de ott, „valahol a Volga mentén”, az Uraihoz már szinte csak kővetésnyire, feltehetően kevesebben. Landolunk tehát, ez itt Uljanovszk, előző nevén Szimbirszk, amit a repülőtér felől érkezőknek mindjárt az út kezdetén, hatalmas márványtáblán szép bronzbetűkkel feltüntetett helységnév is jelez. Atyaisten. ..! — de hiszen ez egy „kis” város a nagy Volga két partja mellett! Ír énke, csoportunknak az IBUSZ által megbízott kedves vezetője hűséggel tolmácsolja a helybeli születésű fiatal idegenvezető hölgy szavait, de félmillió körüli lakosszámnál többet semmiképpen sem tudunk kihozni, de persze, nem is ez a lényeg. Hiszen itt született Lenin, azSZKP és egyben a világ első szocialista államának megalapítója 1870. április 22-én, és ennél többel, hatalmasabbal egyetlen szcfyjet város sem dicsekedhet. És íme, még szinte meg sem érkeztünk, és máris itt a kísértés: elidőzni a kivételes ember nagyszerű tettei mellett. Az egész Uljanov családnál, amelynek minden tagja kiváló, becsületes, haladó gondolkozásé, kitűnő koponya volt, s mely családról e Volga menti város 1924-ben, Lenin halála után felvette az Uljanovszk nevet. Nagy a kísértés — ám kevés a hely, és úgy az igaz, hogy aki esetleg még nem lenne birtokában az ezzel kapcsolatos tudnivalóknak, azok számára oly irodalom áll rendelkezésre, melyet egy szűkre szabott méretű úti- beszámoló aligha pótolhat. Helyezzük el tehát inkább csomagjainkat a város legmodernebb szállójában, a Vényedben. Venyec annyit tesz oroszul, hogy „koszorú", s nem kell hozzá sok bele- magyarázás, hogy arra gondoljunk, akit ez a koszorú oly igen megillet... A Leni n-emlékközpont egyébként is itt van, szemben a szállóval. A park a Vlagyimir Iljics tiszteletére emelt múzeummal, sok értékes, nagyszerű látnivalóval, s közben kiváló építészeti megoldásokkal: a régi házak, amelyekben egykor itt az Uljanov család lakott, sértetlenül, de szépen tatarozva és a múEz Szimblrszk- Uljanovszk másik nagy szülötte, Ivan Alexandrovics Goncsarov, nagy orosz realista írónak háza, leghíresebb regénye az Oblomov. zeummal körülépítve, mintegy védőén körülvonva... De: vonz a Volga! És jóllehet, az imént még sütött a nap, most pedig már komor felhők gyülekeznek a folyó, az egész, szélesen elterülő város felett, néhányan vesszük a bátorságot, s amennyire fáradt tagjaink megmaradt erejéből még futja, igyekszünk le — a különben ide közeli — Volgához. Hatalmas folyam, gyönyörű parkkal a partján. Bokrok, illatozó virágok, a messziről érkezettek számára szokatlan, de nagyon szép cserjék és fák. És mindenütt virág, virág... És gondozott utak és az egyik út mentén — virágból — a Szovjetúnió minden köztársaságának színpompás címere, melyekben sokáig elgyönyörködünk. És a fehér testű hajók a Volga-tengeren, ahogyan túlzás nélkül nevezhetjük itt, ahol a közeli kujbisevi erőmű kapcsán vagy négy kilométerre szélesedik ki. Nem kell hozzá nagyon párás idő, hogy ne lehessen látni a túlsó partját. ..! A frissítő, pihentető álom s a kiadós reggeli után első utunk az emlékházihoz vezet, csoportunk koszorút helyez el V. I. Lenin csodálatos emlékművének lábazatánál, és amennyire az időből futja, ismerkedünk az érdekesebbnél érdekesebb emlékek gazdag tárházával. Itt látható az egykori Szimbirszk, az 1800-as évek kisvárosának dioráma képe. Számomra szinte lenyűgöző, sokáig álldogálok előtte, tanulmányozom a valaha volt orosz kisváros szinte élő utcáit, templomait, csúcsos és kupolás tornyait — melyekből a mára sajnos kevés maradt —, a csodálatos színeket, a jellegzetes épületeket, az utcán a szegényes szekeret, a házak udvarán ábrázolt egyszerű embereket. .. Futva érem utol a csoportot, együtt járjuk végig az Uljanov család emlékházát az egykori Moszkvai utcában^ amely ma Lenin nevét, viseli. Idegenvezetőnk jóvoltából még egy röpke órányi hajóútra is telik a Volgán. Hiába akarnánk lepezni: 6zinte borzongató érzés, mert mégiscsak Európa legnagyobb folyama ez! A délutáni kurta szabadfoglalkozás alatt újra a kikötő felé tartok, és bár ismét vihar fenyeget, közel merészkedem, nézem az iszonyú hosszú hidat és a gyufaszálnyinak tűnő hajókat, melyeknek különös fényt ad a kitömi készülő égiháború. Néhány felvétellel kísérletezem—én. amatőr! —•, ugyan sikerül-e? Vajon sikerül megörökítenem téged, Volga végtelen tengere...? B. Kun Tibor BULGÁRIA Magyar intézet Szófiában A bolgár főváros szívében, Szófia legszebb utcáján, a Ruszki sugárúton található már három és fél évtizede a Magyar Kulturális Intézet. Hatezer kötetes könyvtára, kiállítóterme, színház- és moziterme népszerű a szófiaiak között. Érdekes irodalmi esteket, koncerteket, színházi előadásokat, tudományos előadásokat, kiállításokat, filmvetítéseket tartanak. Minden évben indítanak valamilyen előadássorozatot. Találkozókat szerveznek magyar és bolgár szakemberek — tudományos munkatársak, adminisztratív munkakörben dolgozók, közgazdászok — részvételével. A magyar irodalom barátai szintén gyakori vendégei az intézet irodalmi estjeinek, amelyeken a legjelentősebb magyar írók munkásságát mutatják be. Nagy érdeklődés előzte meg a Mesterházi Lajos és Moldova György munkásságát bemutató irodalmi estet, Galgóczi Erzsébet Kinek a törvénye, Jókai Anna „A feladat” című regényének megvitatását, Fodor András és Nagy László költészetének bemutatását, Madách Tragédiájának ismertetését. Hagyomány, hogy külön irodalmi estet szentelnek magyar költők Bulgáriáról és bolgár költők Magyarországról írott verseinek. Hasonló tematikájú, kétnyelvű kötet már Magyarországon is megjelent. Hagyományosnak számítanak a bolgár és magyar fordítók részére szervezett műfordítói szemináriumok. Jelenleg a Magyar szerelmi líra, Kertész Ákos és a Makra, Juhász Gyula és Babits Mihály születésének 100. évfordulója, Szabó Magda munkássága, Karinthy Ferenc és Juhász Ferenc szerepel a tervekben. Közel egy éve a Magyar Kulturális Intézet színház- termében nyitott kamara- színházat az Állami Szatirikus Színház. Nagy sikerrel játsszák itt Örkény Macskajátékát — ahogy arról a Szóíiapress sajtóügynökség tudósítója beszámol. Hamarosan bemutatnak egy másik örkény-darabot, a Tótékat. Népszerű az intézet hároméves magyar nyelvtanfolya. ma, immár több mint 300 hallgatóval. A legjobbak Magyarországon, a debreceni nyári egyetemen bővíthetik nyelvtudásukat. Eredményesen működik a Magyarországon végzett szakemberek klubja. A Magyar Kulturális Intézet aktívan együttműködik a magyar és bolgár testvérmegyékkel és -városokkal. Számuk igazán nem kevés. Blagoevgrád Fejér megyével, Kardzsali Somoggyal, Kjusz- tendil Szolnok megyével, Tolbuhin Zalával, Razgrad Vassal, Szilven Baranyával, Szófia megye Pest megyével, Targoviste Hevessel, Hasz- kovo Veszprém megyével tart fenn testvéri kapcsolatot. S hogy a testvérvárosok közül is megemlítsünk néhányat: Szófia Budapesttel, Dimitrovgrád Kazincbarcikával, Kazanlak Nagykanizsával, Sumen Debrecennel kötött örök barátságot. Változatos az intézet zenei programja. Minden évben bemutatnak valakit a mai modern magyar zeneszerzők közül. A bolgár zeneértők már megismerkedhettek Durkó Zsolt, Kósa György, Petrovics Emil, Soproni József, Balassa Sándor munkásságával. Érdekesek a fiatal bolgár muzsikusok stúdiójával közösen rendezett estek. A legnépszerűbbek persze a magyar filmek. És nemcsak magyar, de a Magyar- országon végzett bolgár filmesek munkáit is vetítik. S önálló sorozatként bemutatnak olyan bolgár filmeket, amelyekben magyar színészek játszanak. ' (g) összeállította Gyurkó Géza