Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-11 / 137. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1983. június 11., szombat Minden a győztesé A konzervatívok fölényes győzelme a brit választásokon A SZKP KB PB ÜLÉSE Óhaj a békés egymás mellett élés Moszkvában ülést tartott az SZKP KB Politikai Bizottsága és megvizsgált több bel- és külpolitikai kérdést. A politikai bizottság tájékoztatót hallgatott meg Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának és Averel'l Harrimannak, az ismert amerikai politikusnak a találkozójáról. Maradéktalanul elfogadta azt az értékelést, amelyet Jurij Andropov a megbeszélésen a szovjet—amerikai kapcsolatokról adott. A politikai bizottság megerősítette, hogy a Szovjetunió politikájának egyik fő iránya a békés egymás mellett élés, az egyenlő jogokon alapuló kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztése az Egyesült Államokkal. A politikai bizottság értékelte a Moszkvában, Mauno Koivisto, finn államfő hivatalos látogatása idején megtartott szovjet—finn tárgyalásokat. Megállapította, hogy a látogatás elmélyítette a Szovjetunió és Finnország közötti baráti, jószomszédi kapcsolatokat. Nem annyira a konzervatívok fölényes győzelme, mint inkább maga a brit választási rendszer került a politikai beszélgetések középpontjába a szigetországban. Ennek oka elsősorban az, hogy a szociáldemokrata— liberális pártszövetség ugyan a szavazatok egynegyedét szerezte meg, a parlamenti helyeknek azonban mindösz- sze három százalékát birtokolhatja. A „minden a győztesé” választási elv az évszázad legbiztosabb parlamenti többségét eredményezte ezúttal a konzervatívoknak. A szavazatok 42 százalékának birtokában 395 székbe ülhet konzervatív képviselő a 650 férőhelyes alsóházban, s ez 140 mandátumos többséget jelent. A szociáldemokrata és liberális párt a szavazatok 25 százaléka révén 22 helyhez jutott, míg a Munkáspárt a szavazatok 29 százaléka révén kétszáznál több helyet foglalhat el. Ha a péntek délig nyilvánosságra hozott számokat tekintjük, akkor négy százalék jelen esetben száznyolcvannál több mandátummal egyenlő: 58 százalék (a három ellenzéki pártra és a függetlenekre adott szavazatok aránya ösz- szesen) 255 mandátumra váltható a szabályok szerint, míg a 42 százalék — a konzervatívokra adott voksok aránya — 395 parlamenti helyhez juttatta a Thatcher vezette pártot. A választási szabályok szerint minden szavazókörzetből egy képviselő kerül az alsóházba. Ez pedig az a jelölt, aki a szavazás során az adott körzetben a legtöbb szavazatot kapta, függetlenül attól, hogy előnye esetleg minimális, s matematikailag az is lehetséges, hogy (három induló esetén) az ellenfelek 66 százaléknyi szavazatot vesztenek el abban a körzetben. A rendszer botrányos — mondta ma Roy Jenkins, a szociáldemokrata párt vezetője. David Steel, a liberális párt vezetője szemléletesen magyarázott: az ország nem azt kapta, amit valójában akart. A prágai béke-világtalálkozó előtt Sebestyén Nándorné nyilatkozata A közeli napokban megkezdődik a prágai béke-vi- lágtalálikozó, amelyen képviselteti magát a magyar békemozgalom is. Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke az előkészületek utolsó szakaszában a következő nyilatkozatot adta Seregi Lászlónak, az MTI munkatársának: — A béke-világtalálkozót olyan időszakban rendezik meg, amikor az imperialista körök újabb és újabb kísérletet tesznek arra, hogy megváltoztassák a kialakult nemzetközi erőviszonyokat. Különösen nagy veszélyeket rejt magában, hogy a Rea- gan-adminisztráció mindent elkövet azért, hogy — elgondolásainak megfelelően — még ebben az évben megkezdődjék az amerikai középhatótávolságú rakéták európai telepítése. Ezek a lépések — kiegészülve a lélektani hadviselés módszereivel — tovább mérgezik a nemzetközi légkört, s fokozzák a háborús veszélyt. Ilyen körülmények között mind nagyobb szükség van a világ békeszerető erőinek összehangolt akcióira, béke- menetekre, országhatárokon átnyúló demonstrációkra. — A nagyszabású seregszemle éppen e céloknak kívánja megnyerni a háború- ellenes mozgalmak, a társadalmi haladásért küzdő emberek támogatását. A csehszlovák fővárosiban alapvető problémákat tűznek napirendre, például azt: miként fékezhető meg és szüntethető meg a fegyverkezési hajsza, hogyan lehet megvédeni a békét, a biztonságot. A találkozó iránti nagy világméretű érdeklődés is mutatja, milyen hatalmas mértékben erősödött meg a nemzetközi békemozgalom, hogy mennyire tudatára ébredtek az emberek a létüket fenyegető veszélyeknek. Ezzel függ össze, hogy az imperialisták heves propaganda-kampány! indítottak a háborúellenes mozgalmak, főként a Béke-világtanács és a szocialista országok békemozgalmai ellen. Céljuk, hogy megosszák a világ békemozgalmait, megtörjék erejüket. Tagadhatatlan tény, hogy a propaganda-hadjárat hatással van a háborúellenes mozgalmak egyes csoportjaira, s azok elfogadják az „egyenlő felelősség” hamis gondolatát, amely szerint a fegyverkezési versenyért azonos felelősség terhelné az Amerikai Egyesült Államokat és a Szovjetuniót. A nyugati propagandagépezet természetesen célba veszi a prágai találkozót is, el akarja érni, hogy az új nyugati háborúellenes mozgalmak ne képviseltessék ott magukat. Ennek ellenére igen nagy számban jelentkeztek résztvevők a világtalálkozóra e mozgalmak köréből is, például az Egyesült Államokból, Kanadából, Nagy-Bri- tanniából és az NSZK-ból is. — A békéért küzdő erők összefogásának megméretése lesz tehát a prágai találkozó, amelynek sikeréhez a magyar békemozgalom is igyekszik hozzájárulni. A világtalálkozó egyik fontos feladata az lesz, hogy erősítse a bizalmat, módot adjon a párbeszédre, hangsúlyozza az összekötő elemeket, s szorítsa háttérbe azt, ami elválaszt bennünket. Talán még soha sem volt ilyen nagy szükség a népek összefogására, mint napjainkban. Ezért is olyan élénk mindenütt az érdeklődés a világtalálkozó iránt. — A béke- és barátsági hónap idei eseménysorozatának középpontjában is a világtalálkozó méltó előkészítése állt. Ennek jegyében országszerte békefórumok, nagygyűlések százait, ezreit szerveztük meg, hogy népünk kifejezhesse töretlen békevágyát, s megvitassa annak az üzenetnek a szövegét, amelyet delegációnk visz majd Prágába. Üzenetünk szövegével társadalmi méretű volt az egyetértés. Számos munkahelyi kollektíva aláírásával is hitelesítette akaratát, egyetértését. A béke-világtalálkozó résztvevőihez intézett szöveg végleges formáját a magyar nemzeti előkészítő bizottság június 13—i ülésén nyeri el, ahol egyúttal összegzik a békehónap tapasztalatait is. — Közös felelősségünk azon munkálkodni, hogy kontinensünk, amely csaknem négy évtizede élvezi a béke gyümölcseit, a jövőben is a nyugalom, a béke földrésze legyen. Szilárdan hiszünk abban, hogy a prágai találkozó eredményeként 1983 nem a rakéták, hanem a béke, s a rakétaellenes küzdelmek éve lesz — mondotta befejezésül Sebestyén Nándorné. A Dél-afrikai Köztársaság sajátos világrekordja 1976 óta ezer embert végeztek ki Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár megütközését és le- hangoltságát fejezte ki csütörtökön a három dél-afrikai hazafi kivégzése miatt. A világszervezet főtitkára — aki személyesen kérte a pretoriai kormányt, hogy kegyelmezzen meg az ANC három tagjának — részvétét nyilvánította a kivégzettek hozzátartozóinak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a kivégzés hírének hallatára megszakította konzultációját és nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben mélységes sajnálkozását fejezte ki, hogy a dél-afrikai kormány nem vette figyelembe a BT-nek, az ENSZ főtitkárának és a világ közvéleményének a halálos ítéletek megváltoztatását követelő felhívását. A fajgyűlölet fellegvárában — írja a moszkvai Pravda pénteki számában — naponta ezer színes bőrű lakost tartóztatnak le. A Dél-afrikai Köztársaság sajátos „világrekordot” állított fel: 1976 óta ezer embert végeztek ki. A megtorló intézkedésekhez szükséges tényezők egyike az, hogy az Egyesült Államok feltétel nélküli támogatásban részesíti a fajüldöző rendszert — szögezi le a cikk. A halálos ítéletek végrehajtása hatalmas felháborodást keltett a dél-afrikai színes bőrű lakosság körében. Durban utcáin az ANC zászlóit lobogtató diákok és munkások tiltakozó felvonulást tartottak. A rendőrség 23 személj! letartóztatott. Johannesburg feketék lakta negyedének, Sowetónak valamennyi templomában meghúzták a harangokat, így tiltakozva a kivégzések ellen. Mitterrand a genfi tárgyalások sikerét kívánja Mitterrand elnök csütörtök este vacsorát adott a NATO-tanács ülésszakán részt vevő külügyminiszterek tiszteletére. Az elnök a vacsorán mondott pohárköszöntőjében kijelentette: a genfi tárgyalások sikerét kívánja, de nem hiszi, hogy az eddig előterjesztett javaslatok alapján decemberig eredményre vezetnek a tárgyalások; így elkerülhetetlennek látszik az amerikai rakéták telepítése. — Remélem azonban, hogy a tárgyalófelek, mindenki érdekében, a lehető legalacsonyabb szinten tudják majd meghatározni az amerikai és szovjet közép-hatótávolságú nukleáris erők egyensúlyát Európában — mondotta az elnök, majd arra szólította fel Franciaország atlanti partnereit, hogy tartsák nyitva a dialógus ajtaját, tegyenek tanúságot tárgyalási készségükről, mert — mint mondotta — „a biztonsági erőfeszítések nem zárhatják ki az együttműködési akaratot; itt a nagy orosz népre gondolok, amely annyit szenvedett a háborúban, s amely forrón óhajtja a békét.” Kadhafi Szaúd-Arábiában Moamer el-Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője csütörtökön a szaúd-arábiai Dzsiddába érkezett, hogy a szaúdi vezetőkkel az arab világ helyzetéről és más kérdésekről tanácskozzék. A líbiai vendéget Dzsiddában Fahd király és Abdullah Ibn Abdul Aziz trónörökös üdvözölte. —( Külpolitikai kommentárunk Győzött a papírforma CSÜTÖRTÖKÖN A DAILY TELEGRAPH alcímében még — bizonyára ironizálva ■— idézte Michael Footot, a Munkáspárt vezérét, aki győzelmi reményeinek adott hangot. Péntek reggelre a brit lapok már egyöntetűen megállapították: a toryk fölényes diadalt arattak a választásokon. Mondhatnék: győzött a papírforma. Megfigyelők ugyanis egy pillanatig sem vonták kétségbe, hogy Margaret Thatcher pártja kerül ki győztesként az idő előtti politikai erőpróbából. Majd egy fél évszázada nem sikerült a mostanihoz hasonló többséget kivívnia a Konzervatív Pártnak. Margaret Thatcher újabb öt évre Nagy-Britannia kormányfője marad. Szinte egyedülálló a karrierje: csaknem kilencven év után ő az első olyan brit politikus, aki két egymást követő ciklusban foglalhat helyet a Downing Street 10. szám alatt, a miniszter- elnöki palota dolgozószobájában. Egyszersmind ez azt is jelenti, hogy a kabinet — netán bizonyos személy- cserékkel — folytatja erőfeszítéseit a konzervatívok által sűrűn megígért, de eddig csak részben beteljesült gazdasági fellendülés elősegítésére. Az is kétségtelen, hogy a hatalmas fölény ellenére a toryk csak az urnák előtt győztek, a mindennapok változatlanul nyomasztó terhet rónak rájuk a munkanélküliség formájában. Januárban 13,8, májusban viszont 12,8 százalékos munkanélküliséget mutattak ki a statisztikák. Némi csökkenés tehát bekövetkezett, de az állástalanok száma így is rendkívül magas. Arról nem is szólva, hogy — talán éppen a választásokra kacsintva — a kedvezőbb statisztika bizonyos kozmetikázással készült: most először nem szerepeltek a 3 millió állástalan listáján a 60 évnél idősebb munka- nélküli férfiak. HÁTRAVAN MÉG TERMÉSZETESEN a tanulságok levonása. A toryk számára ez egyértelműen köny- nyű feladat. Annál keservesebb a munkáspártiaknak. Márpedig a Labour tartós hullámvölgyéből csakis az alapos önvizsgálat és a megfelelő következtetések levonása után nyílhat remény a kilábalásra. Gyapay Dénes A szocialista kultúra és a béke elválaszthatatlan Beszélgetés Georgi Jordanovval, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottsága póttagjával, a minisztertanács elnökhelyettesével A hazánk és Bulgária között hosszú ideje eredményesen fejlődő kétoldalú kapcsolatokban jelentős szerepet tölt be a kulturális együttműködés, amely az utóbbi esztendőkben különösen előnyösnek mutatkozott számos tapasztalat kicserélésében. Erről nyilatkozott Szófiában Georgi Jordanov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának póttagja, a minisztertanács elnökhelyettese, a kulturális bizottság elnöke dr. Lökös Zoltánnak, a Központi Sajtószolgálat főszerkesztőjének, akit hivatalában fogadott, és válaszolt a kérdéseire. A beszélgetésnek időszerűséget adott az a tény, hogy május 25—27. között rendezték meg a bolgár kultúra IV. kongresszusát, amelyen az ország minden részéből választott küldöttek jelentek meg. Az első kérdés arra vonatkozott, hogy miként értékeli e kongresszus jelentőségét. Mint mondotta: igen fontos eseményt jelentett ez a tanácskozás a bolgár társadalmi életben. A nagy érdeklődést a fejlett szocializmus építésében a kultúrának betöltött növekvő szerepe, a mai emberekre kifejtett sokoldalú hatása indokolja. Az előző kongresz- szus óta eltelt évek — a BKP történelmi jelentőségű 1956-os áprilisi plénuma után — az elmúlt évtizedekben a leggyümölcsözőbbeknek bizonyultak. A szocialista irodalom és művészet magas színvonalú műalkotásokkal gazdagodott, sokasodtak az eredmények az össznépi esztétikai nevelés területén, a szocialista életmód kialakításában. A kultúránk még nagyobb népszerűséget és megbecsülést nyert a világban is. A kongresszuson a mai szellemi fejlődésnek egy sor aktuális kérdését vitatták meg. Hangsúlyozták a művészeknek azt a felelősségét, hogy a szocialista korunk lényegébe szőtt jelenségeket és tendenciákat feltárja, elítélje mindazt, ami a társadalmi-gazdasági haladást gátolja. A művészeti folyamatok óriási szerepet töltenek be a társadalmi jelenünk fejlődésében, a nép életében. Ezért ma a szocialista-realista művészetre, a mai hős arculatának feltárására tesszük a hangsúlyt. — Hogyan segíti ezt elő a bolgár kulturális élet irányítása? — A hazai szellemi folyamatok vezetésének sajátos modelljét alkalmazzuk. A legfőbb elv a régi népi hagyományok élő tükröződése, amelyek a szocializmusban a fejlődés legkedvezőbb feltételeit találták. Kiépült az állami-társadalmi szervek széles hálózata. A kultúra minden szférájában decentralizáció valósul meg, ami a kultúra reális demokratizálásának eredménye a fejlett szocialista társadalom viszonyai között. A kongresszus pozitiven értékelte az eddigi eredményeket, és a figyelmet minden alkotó ember, alkotó kollektíva szerepének és felelősségének fokozására irányította. Előtérbe került a kulturális élet irányításának társadalmi jellege, ami azt jelenti, hogy mind több funkciót vesznek át a megyei és községi kulturális tanácsok. Mind aktívabban kapcsolódnak be a szellemi folyamatok irányításába az alkotók és a társadalmi élet képviselői is. Megvalósul a kultúra, tudomány és közoktatás közötti integráció. Következetesen és a kultúra sajátosságait figyelembe véve alkalmazzák a gazdasági megközelítést a szellemi életben. — Mit jelent ez a nemzetközi kulturális kapcsolatokban? — A nemzetközi kultúrpolitika a Bolgár Népköztársaság kormányának, a Bolgár Kommunista Párt békeszerető külpolitikájának elválaszthatatlan része. Kulturális kapcsolatokat 132 országgal tartunk fenn. A kulturális csere legfőbb része a Szovjetunióval és a többi
