Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-11 / 137. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 137. szám ARA: 1983. június 11., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A munka szeretete Két alkalommal is ösz- szehozott a sors a vonaton két megyénkbeli középkorú honfitársammal. Először hét elején, amint a fővárosba utaztak munkahelyükre, majd másfél héttel később, amikor öt dolgos nap után pihenésre igyekeztek haza. Miként az ilyenkor általában lenni szokott — nem lévén elegendően az ultipartihoz —, beszélgetésük alatt jórészt a munka körül forgott a szó. Volt is mondanivalójuk egymásnak bőven, hisz földiek ugyan, de nem egy helyen dolgoznak. Ott, a fülkében : ülőkben egyhamar kialakulhatott a kép: milyen is a viszonyuk kenyérkereső foglalkozásukhoz. Még úgy is, hogy a mai divattól eltérően, előadásukat nem kísérte a főnökök szokásos becsmérlése, s dolgozótársaikról sem emlékeztek meg semmilyen formában. Kizárólag arról beszéltek, mit csinálnak, és az jó-e nekik. Kiderült az egyikről, hogy nem nagy barátja az emberré válás alapfeltételének: választott szakmáját túl egyhangúnak és kellően meg nem fizetettnek tartván, eddig három újabb területre nyergeit át. Ám, valójában egyik sem nyerte meg igazán a tetszését; j vagy, mert a munkakörülmények voltak nagyon mostohák, vagy pedig, mert tovább kellett volna képeznie magát. A tanuláshoz viszont nincs türelme. Jelenlegi helyén — vallotta be — a teljesítménynormával szemben van kifogása, soknak tartja, s minden lehetőt megtesz annak csökkentéséért. Ha kisebb ezért a fizetség, természetesen háborog, megsértődik — sajnos, úgy érzi: jogosan! A másik férfinak pont ellenkező volt a véleménye. Jól érzi magát ott, ahol több mint két évtizede dolgozik. Még a nagyon fárasztó, olykor idegőrlő hetenkénti ingázással, a családtól való távolléttel együtt is. Sőt, egy esztendeje az esti egyetemre is beiratkozott, természetesen az előrelépés reményében. Hiszen — mint mondta —, : kereshetne jóval többet, méghozzá nem messze a I falujától. Ahhoz azonban < olyan munkára kellene vál- : lalkoznia, amelyet nemszí- vesen végezne. A meglevő- ; , ben teljes örömét leli, ép- , pen ezért áldozatokra is képes érte. Ebben pedig \ családi hagyományt követ: I i nagyapja a haláláig, édes- i | apja negyvenhárom éven j I át dolgozott a maga vá- j I lasztott pályán. Am, nemcsak emlékeket i í idézett, hanem kertelés j ! nélkül elmondta meglátá- ! j sát földije gondolkodás- j j módjáról is. Arról, hogy j aki csak kifogásokat keres, j j a kibúvás lehetőségeit, az dolgozni egyáltalán nem I t szeret. Ezzel pedig az élet ] I értelmétől fosztja meg ma- i gát. Vele értek egyet. Szalay Zoltán VITA AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN Milyen szerep jut a fiatal értelmiséginek ? 3 h 'V A KISZ Heves megyei Bizottsága, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek szövetségének megyei szervezette, az SZMT, a Magyar Közgazdasági Társaság megyei képviselői, valamint a Magyar Agrártudományi Egyesület Heves megyei Szervezete közösen rendezte meg pénteken délután Egerben, a műszaki, közgazdász-agrár értelmiségi fiatalok tanácskozását. Fő kérdésként szerepelt a programban: milyen szerep jut az említett fiatal értelmiségnek a nyolcvanas évek gazdaságában és közéletében. Pál Ilona, a KISZ KB gazdaságpolitikai és érdek- képviseleti osztályának munkatársa vitaindító előadásában fontos kérdésként vetette fel az elhelyezkedést és a pályaelhagyók meglehetősen nagy arányának problémáját. Minit elmondta, ez utóbbi elsősorban a nagymérvű lakáshiányra vezethető vissza. A pályaelhagyóik többsége ezenkívül jobb anyagi lehetőségek reményében változtatnak eredeti elképzeléseiken. Tényként állapította meg, hogy 1982-ben a pályakezdő értelmiségiek átlagfizetése 3100 forint volt, hozzátéve, hogy ebben a kérdésben a műszaki és az agrárértelmiségiek helyzete a legkedvezőbb. Tolmácsolta a témában a KISZ KB állásfoglalását is, ami szerint a fiatalok körében is meg kell teremteni a teljesítmény szerinti elosztást. Előadásában szólt többek között a pályakezdő értelmiségiek munkahelyi beilleszkedéséről. Megállapította, hogy bár minisztertanácsi rendelet határozza meg: öt évig kiemelten kell segíteni, támogatni a fiatalt, ez csak nagyon kevés helyen történik meg. A pályakezdés éveiben a fiatal értelmiségiek többsége nem kap végzettségének, tudásának megfelelő munkát, amellyel tovább fejlődhetne, s az elméleti tudás a gyakorlatban is érvényesülhetne. Ebből adódik aztán, hogy sokan nem látják munkájuk során a perspektívát, az előrelépés lehetőségeit. A fiatalok kisebb arányban kapnak vezetői feladatot, mint tíz évvel ezelőtt, sőt még középszintű vezetői pozícióban is kevesebben dolgoznak. Még kedvezőtlenebb a helyzet a nők vezetői munkaikörének arányát vizsgálva. Ezzel szorosan összefügg, hogy az ország területén nem mindenhol egyformák a továbbképzési lehetőségek. Sok helyen még a szaksajtó tanulmányozása is nehézséget okoz. Elhangzott még, hogy a fiatal agrár, műszaki, köz- gazdasági szakemberek közéleti aktivitását nagyban befolyásolja a szakmai fejlődés lehetősége. Egy részük a szakmai tevékenységen keresztül jut el oda, hogy mozgalmi feladatot is vállaljon, más részük viszont a szakmai fejlődés lehetőségének hiányában fordul a társadalmi szervezetek felé. Mi a megoldás? Hogyan képzelhető el előrelépés a körülmények javításában? Ezekről kiscsoportos foglalkozások keretében folyt a vita a fiatalok között. Ennek összegzése után a KISZ megyebizottsága soron következő ülésén napirendi pontként tárgyalja megyénk agrár, műszaki, közgazdasági értelmiségi fiataljainak helyzetét... Kis Szabó Ervin Elismerés a társadalmi munkáért Bükkszéki ifjúsági tábor Eger, Kecskemét és a kunszentmártoni járás ösz- szefogásával 1979-ben festői környezetben kezdték el építeni Bükkszéken az úttörő- és ifjúsági tábort. Az építők a napokban végeznek az utolsó simításokkal. A 300 személyes táborban — amelynek nyitására július 8- án kerül sor — helyet kap többek között egy orvosi rendelő, központi étterem, valamint több sportpálya is. A 45 millió forint értékű munka jelentős része társadalmi segítségből és összefogásból eredt. Pénteken délelőtt a helyszínen kitüntetési ünnepségre került sor; az Elnöki Tanács Tulák Istvánnénak, (Fotó; Szántó György) a bükkszéki községi tanács elnökének érdemes és eredményes munkássága elismeréseként a Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozta. A KISZ Központi Bizottsága Varga Évának, a bükkszéki ifjúsági- és úttörőtábor vezetőjének az ifjúsági szövetségben végzett eredményes tevékenysége elismeréseként Aranykoszorús KISZ-jelvényt A Mail t törők Szövetségének Országos Tanácsa pedig Kiváló Űttörővezető kitüntetést adományozott három társadalmi munkásnak. Számosán részesültek még a társadalmi munkájukért különböző kitüntetésekben. Felhőszakadás, jégeső Egerben Viharos széllel és jégesővel Hatalmas felhőszakadás zúdult pénteken délután Eger térségére. Több mint egynegyed órán át úgy zuhogott az eső, mintha dézsából öntötték volna. A város lejtős utcáin néhány perc után patakokban folyt a hirtelen lezúdult nagy mennyiségű víz. Sok helyen törmelékeket hordott magával az áradat, és az tovább lassította az utakon a forgalmat. A belváros egyik utcáján felgyülemlett víztömeg magassága elérte a gépkocsik ajtaját, ezért a forgalom erősen lelassult, helyenként gépkocsisorok vesztegeltek az utcai árvízben. A hirtelen jött áradat elől a pénteki vásárosok nem tudták felszedni sátraikat, így „velencei módra” vízzel körülvéve várták meg annak elvonulását a piacon. Az esővel együtt erős vihar is tombolt a város fölött. A hirtelen keletkezett nagy szél hatalmas fákat tőből kicsavart vagy derékban eltört. Több utcában letörött faágak sűrűn jelezték a hirtelen jött és gyorsan elvonult vihar pusztítását. A károkat fokozta, hogy az esővel mintegy tíz percen át jég is hullott Egerben. A mogyoró nagyságú jégszemek a szőlőtáblákon és a gyümölcsösökben érzékeny károkat okoztak. A vihar idején Egerben a hőmérséklet hirtelen tíz fok körülire hűlt le. Megemlékezések és jutalmazások Ünneplő építőink Az Építők Székházában tartották pénteken az építők napjának központi ünnepségét Budapesten, amelyen megjelent Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese. Abrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, méltatva az építők munkáját, elmondotta, hogy a nehéz körülmények között is jó eredményeket ért el az ágazat. Az építésügy dolgozói ismét bebizonyították, hogy képesek megfelelni a változó követelményeknek. Köszönetét mondott eredményeikért, amelyeket az ország fontos beruházásain, a lakásépítésben, a műszaki szervezésben és az építőanyagok termelésében értek el. Szűkebb hazánk, megyénk építőit köszöntötték tegnap Egerben, az SZMT-székház- ban rendezett ünnepségen. Az eseményen — amelyen részt vett Kovács János, az MSZMP Eger városi Bizottságának titkára és Lévai Ferenc, az SZMT titkára — Hajdú Miklós, a szakmai bizottság megyei titkára mondott ünnepi köszöntőt. Ezt követően az iparág szakszervezeti tisztségviselőinek legjobbjait jutalmazták meg. Eredményes szakszervezeti munkájáért 56-an részesültek elismerésben. Megyénk építői ma és holnap vállalati, illetve családi közösségekben ünnepük meg az építők napját. Vállalataink, üzemeink és szövetkezeteink dolgozói a Bükk és a Mátra közkedvelt kiránduló- helyein tartják a múlt éves munkájukat értékelő és köszöntő juniáüsaikat. Ezeken az eseményeken adják át a különböző kitüntetéseket is. EREDMÉNYEK ÉS TENNIVALÓK Fejlődik a Mátra és a Bükk üdülőövezete Nem túlzás állítani: a Balaton után hazánk egyik legkedveltebb idegenforgalmi területe a Mátra és a Bükk üdülőövezete, éppen ezért sorsával, fejlesztésével kiemelten kell foglalkozni. Így teszi ezt az illetékes Borsod, Heves és Nógrád megyei tanácsokon kívül a Mátra—bükki Intéző Bizottság is, amely legutóbbi, június 10-én Egerben, a Technika Házában tartott ülésén több közérdekű témát tűzött napirendre. Elöljáróban annyit: az Országos Idegenforgalmi Tanács értékelte a bizottság munkáját és megállapította, hogy feladatát magas színvonalon, lelkiismeretesen látja el, területe sok mindennel gyarapodott. Az idén — különböző forrásokból — csaknem 27 millió forint jut a terület fejlesztésére. Két héten belül elkészül például a bogácsi fürdő melletti autós parkoló, s jól halad a noszvaji úttörőtábor építése, ahol nagy értékű társadalmi munkát végeztek a helybeliek. Nagybátonyban ifjúsági és pihenőcentrum kialakítására kerül sor, valamint turistaház építését tervezik. Miskolc-Tapolcán az Éden kempingben szabadidő-park létesült, Heves megye szintén több új vendéglátóipari egységgel gyarapodott. A területfejlesztéstől elválaszthatatlan az ellátás. A három érintett megye tanácsa kereskedelmi osztályainak vezetői beszámolójukban kiemelték, hogy az utóbbi időben több kiskereskedelmi engedélyt adtak ki, de még mindig szükség volna különösen a hegyvidéken panzióra, kifőzdére, illetve zöldség- és gyümölcs- boltra. Az üzletek nyitva tartási ideje igazodik az igényekhez, bár előfordul, hogy áruátvétel, ebédszünet miatt korlátozzák azt. A boltok és vendéglátóipari egységek ellenőrzése Borsod és Nógrád megyékben okoz gondot, Hevesben sikerült megoldani a rendszeres hét végi felügyeletet is. Az éttermek leterheltségét igyekeznek még inkább feloldani Mátraházán és Galyatetőn a SZOT- üdülők konyhái. Jól együttműködnek a megyék idegenforgalmi hivatalai is, többször szerveztek a vendégek jobb ellátásáért közös rendezvényeket. Mindenütt nagy gondot fordítottak a szakemberek képzésére, továbbképzésére, többek között nyelvtanfolyamokkal segítik őket, Egerben pedig már az ősszel a kereskedelmi szakközépiskolában vendéglátóipari tagozat is indul. F. E. (Fotó: Perl Márton)
