Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-28 / 151. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. június 28., kedd 3. Mindenki csak egyszer nyaralhat Tájékoztató a SZOT gyermeküdültetésről Az üdülési főszezonban — szüleivel együtt —mintegy harmincötezer gyermek jut­hat el a SZOT-üdülőkbe. Ezenkívül a 19 SZOT-gyer- meküdülőben idén mintegy harmincezer általános isko­lás nyaralhat szülői felügye­let nélkül. A Balaton mel­lett tizenháromezren pihen­hetnek, míg a többség a hegyvidéki és a dunántúli üdülőkbe kapja a beutalót. Hot turnusban Június 13-tól augusztus 7-ig a SZOT-üdülők hat csoportban fogadják a gyer­mekeket. Az első és a hato­dik turnus tíznapos, a köz­beeső csoportok kéthetesek. Első és az utolsó turnus kezdete és befejezése még a tanév végével, illetve az év nyitásával egybeesik. Az iskolák néhány nappal előbb elengedték a beutalóval ren­delkező diákokat és azt sem fogják majd szóvá tenni, ha nem lesznek ott az évnyi­tón. Ugyanis ha ez a két csoport üdülése elmaradna, tízezerrel kevesebben nya­ralhatnának. Jövő évben hat helyett már csak öt üdülési csoport lesz a nyári szünidőben. Az általános iskolás kor­osztály együtt pihenhet, de az üdülés nem koedukált. A lányok és a fiúk csaknem azonos arányban kaphatnak beutalót. A lányokat Parád- fürdőn, Parádsasváron, Kő­szegen, Ormándkastélyban, Mikosdpusztán, Vajtán, Ba- latonmárián, Fonyódligeten egy-egy, Balatonlellén két üdülőben fogadják. A fiúk Sátoraljaújhelyen, Tóalmá­son, Röjtökmuzsajon, Csehi- mindszenten, Zamárdiban, Balatonlellén, Balatonede- ricsen egy-egy üdülőben, Balatonszabadiban két üdü­lőben pihenhetnek. Az alsó és felső tagozatos gyermekek külön altáborba kerülnek és ezen belül életkor szerint beosztják őket a rajokba. A gyermeküdülés térítési díja napi 22 forint, amely az összköltségeknek mint­egy egyötödét fedezi. A gyermekek utaztatása az üdülőkbe és haza csoportos, ingyenes. A szülők a me­gyeszékhelyen, illetve a bu­dapesti pályaudvarokon a kijelölt gyülekezőhelyeken adják át a gyermekeket a szakszervezeti utaztatási kí- sérőknek. ök viszik és hoz­zák el az üdülőkből a gyer­mekeket. Előnyben a nagy- családosok gyermekei A vállalati és a SZOT- gyermekbeutalási lehetőség egyaránt korlátozott, ezért szükséges, hogy az általános iskolások csak egyfajta ked­vezményes nyaralásban ré­szesüljenek. Nagyon fontos, hogy csak azok kapjanak csoportos gyermekjegyet, akik a szüleikkel együtt nem jutnak el vállalati, vagy SZOT családos üdülőbe. Előnyben kell részesíteni a nagycsaládosok gyermekeit. Az első csoportban Za- márdiban és Sátoraljaújhe­lyen mintegy ezer nevelő- otthonban élő gyermek üdül. Ugyancsak az első turnus­ban ötven gyengénlátó bu­dapesti általános iskolás nyaralhat Fonyódligeten, il­letve Balatonlellén. A Magyarok Világszövet­sége szervezésében az óha­zától távol élő családok gyermekei közül kétszázöt­venet látnak vendégül Za­márdiban, Balatonlellén és Fonyódligeten. ök magyar- országi társaikkal együtt tölthetnek el két hetet. Na­ponta négy órán át — taná­rok irányításával — a ma­gyar nyelvvel ismerkednek. A kis vendégek a hazai gyermekekkel együtt részt vesznek az üdülő többi ren­dezvényén. A SZOT idén első ízben gondoskodik a cukorbeteg és a lisztérzékeny gyerme­kek nyaraltatásáról. Balaton- lellére a cukorbetegek, a Fejér megyei Vajtára a liszt­érzékenyek kerülnek. Kivá­lasztásukat nem a szak- szervezeti bizottságok, hanem az egészségügyi szervek végzik. A speciális szakfel­ügyeletről is ők gondoskod­nak. Jövőre már a cukor­beteg és a lisztérzékeny gyermekek nem egy, hanem két-két csoportban nyaral­hatnak, és így valamennyi cukros és lisztérzékeny ál­talános iskolás SZOT-üdü- lése biztosítva lesz. Szülők nélkül A gyermeküdülésről min­den szükséges tudnivalót részletesen tartalmaznak a beutalójeggyel átadott tá­jékoztatók és nyomtatvá­nyok. A tapasztalatok sze­rint a szülők nélkül első al­kalommal önállóan nyaraló kisdiákok közül többen ne­hezen oldódnak fel az új közösségben. Ezért nem he­lyes, ha a hozzátartozók akkor is erőltetik gyerme­kük üdülését, ha annak nincs kedve hozzá. Nagyon fontos, hogy minél többször és már a kezdetben is kap­janak otthonról levelet a gyermekek. Az is lényeges, hogy a tanulók csak a leg­szükségesebb felszereléssel — lehetőleg hátizsákban — és a tájékoztatóban megha­tározott zsebpénzzel indul­janak a nyaralásra. Az üdü­lés alatti szülői látogatást azért nem lehet helyeselni, mert az megzavarná a gyer­mekeket, és így nehezebben illeszkednének be az új kör­nyezetbe. Munkásszállások fejlesztése • a MÁV-nál Az idén több mint 40 mil­lió forintot fordítanak a vasúti munkásszállások fej­lesztésére. Az összeg egy ré­szét a még ebben a tervidő­szakban felépítendő új bu­dapesti munkásszáló előké­születi munkálataira szán­ják. Ezenkívül lakókocsikat, konténereket vásárolnak, s vasúti kocsikat alakítanak át. Ennél jóval nagyobb össze­get, mintegy százmillió fo­rintot költenek a régebbi, s még felújításra érdemes szál­lások kisebb-nagyobb javí­tására, korszerűsítésére, kar­bantartására. A vasúti munkarendből adódóan a MÁV-nál nagy gondot kell fordítani a dol­gozók elszállásolására. Mint­egy 4500-an laknak állandó munkásszállásokon, a többiek — főképp a pályaépítéseken és pályafenntartásokon dolgozók — úgynevezett mobil szálló­kon ,vagyis kiselejtezett, át­alakított vasúti kocsikban, közúti lakókocsikban, illetve lakókonténerekben élnek. A MÁV-náj megoldódott a be­járó, ingázó dolgozók elhe­lyezése, a szállásigényeket kielégítik. A szálláshelyek közül azonban még kevés a korszerű, színvonalas lakó­hely, többségük rossz álla­potban lévő, elavult. A MÁV- nál programszerű fejlesztés­sel fokozatosan felszámolják ezeket a szállóihelyeket, s helyükbe korszerűeket épí­tenek. BKR-NAPOK ’83 A vetőmagtól—a kenyérig Baján mutatták be először Magyarországon az új ZT—300-as típusú traktorokat Az idén január 1-én lét­rejött Bajai Kukoricaterme­lési Rendszer Közös Vállalat a közelmúltban rendezte meg első önálló szakmai ren­dezvénysorozatát. Ezen a gabonaprogram legújabb eredményeit szemléltették. A résztvevők egy helyen lát­hatták a korszerű hazai és külföldi kalászos-, illetve kukoricafajtákat, a malom­ipar és a sütőipar termékeit. Ehhez kapcsolódtak a gabo­nanemesítő intézetek, a gép­gyárak, a vegyipari és keres­kedelmi vállalatok bemu­tatói is. Juhász László, a Bajai Kukoricatermelési Rendszer termelési igazgatóhelyettese a rendezvénysorozat jelen­tőségét méltatja: — Közös vállalatunknak ez volt az első nyilvános bemutatkozása a gabona- program jegyében. Ezen egy­ségbe foglaltuk a nemesítés, a termelés, a malomipari, illetve a sütőipari feldolgo­zás eredményeit. A bemuta­tókkal egybekötött szakmai tanácskozások jó lehetősé­geket nyújtottak ahhoz, hogy a termelők kifejtsék véleményüket a nemesítők- nek, milyen fajtákat vár­nak, a műszakiaknak és a vegyészeknek, hogy milyen gépekre és kémiai anyagok­ra van szükségük. A malom­ipar résztvevői elmondták, hogy milyen gabonákból őrölhetnek jó minőségű lisz­tet, a sütőipar illetékesei pedig előterjesztették, hogy melyek azok az alapanya­gok, melyekből jó minőségű kenyeret készíthetnek. Mind­ezek alapján meghatározták a közös feladatokat és kife­jezésre juttatták azt a szán­dékot, hogy további erőfe­szítésekkel miként juttathat­nak jobb kenyeret a csalá­dok asztalára, és hogyan járulhatnak hozzá a gabona- export fokozásához is. A közös vállalatunk megalaku­lása óta eltelt több mint öt hónapban, kilenc új taggaz­daság csatlakozott hozzánk. Így ma már 13 megyében, köztük Hevesben is 151 üzem tagja a BKR-nek. A műszaki fejlesztést segítették gép- és alkatrészbemutatóink. To­vább bővítettük kapcsola­tunkat az NDK-beli For­schrift Kombináttal, mely­nek új típusú ZT—300-as és ZT—303 típusú traktoraiból az idén háromszáz kerül a hazai mezőgazdasági üze­mekbe. Ezeknek, valamint Amikor tegnap reggel le­ültünk beszélgetni Kassa László horti tanácselnökkel, elsőként az autópálya át­adásával összefüggő témát pendítette meg. Azóta lé­nyegesen csökkent a közsé­get átszelő korábbi főútvo­nal forgalma, illetve bizton­ságosabbá vált itt a közleke­dés. Igaz, az üzletek, a bisztró forgalma is meg­csappant, de az átmeneti ki­esést mihamar pótolni tud­ják a „fogyasztásiak”. Első­sorban a több, minőségileg jobb árukészlettel, a bisztró esetében pedig az üzemi ét­keztetés körének bővítésével. Különben a helyi pártveze­tőség és»*a tanács végrehajtó bizottsága a napokban együttes ülésen értékelte a Hatvan és Vidéke Áfész te­vékenységét, fontos követel­ményként jelölve meg egy zöldség-gyümölcsüzlet létesí­tését. A jelenlegi bódé kép­telen a 4500 lelkes település ilyesféle igényeit kielégíteni. — Ami ezt a hetet illeti, igen fontos ügy végére te­a kombinát által gyártott E—516-os kombájnoknak hazai szervizét a rendsze­rünk látja el. Az NDK gyártmányú IFA-motorokhoz huszonötféle pótalkatrészt készítünk, és ha szükséges, a motorokat fel is újítjuk Baján. Mélyült a kapcsola­tunk az olasz—amerikai ér­dekeltségű Hesstonnal, amely takarmánybetakarító gépeket hozott el. A részt vevő hol­land Von der Have neme­sítő intézettől pedig a rend­szerünk által meghirdetett gépfejlesztési programhoz kapunk segítséget. Együtt­működési szerződésünk van a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárral, amely traktoro­kat és munkagépeket bizto­sít. Az idei BKR-napok je­lentős szakmai sikert hoz­tak, így jövőre júniusban is­mét megrendezzük és az a célunk, hogy fokozatosan nemzetközi rangúvá fejlesz- szük. A bemutatón találkoztunk Kurunczi Istvánnal, a tar- namérai Lenin Termelőszö­vetkezet elnökével, a Bajai Kukoricatermelési Rendszer igazgatóságának tagjával: — Az itt kiállított gabona_ fajták és gépiek gazdag vá­lasztéka azt igazolja — mondta érdeklődésünkre —, hogy a bajai rendszer az in­tenzív termelésre ösztönzi taggazdaságait. A jól felké­szült szakemberek olyan ter­melési módszereket ajánla­nak az üzemeknek, amelyek előbbre viszik a termelést és növelhetők a hozamok. Nálunk Tarnamérán, a BKR irányításával intenzív gyepgazdálkodást és kukori­szünk pontot. Elindítottuk a művelődési ház, valamint a hozzá kapcsolódó tanácsadó és az öregek napközije új központifűtés-rendszerének építését, az erre vonatkozó szerződést kell megkötnünk. A munkálatok költségét az Állami Fejlesztési Banktól kapott bő egymillió forintból fedezzük, és október 15-re már üzemelnie kell a szén- tüzelésű kazánra tervezett hálózatnak, — mondotta be­szélgetésünk során Kassa László. — Ugyanekkor igen szépen halad iskolánk négy tanteremmel való bővítése, ami egyrészt megyei támo­gatásból, másfelől a terv­ciklus fejlesztési alapjából valósul meg. Mindez tízmil­lió forintot igényel, de ebből 1984-re várhatóan megújul a régi, elavult iskolaépület is. Kivitelezőnk az abasári költségvetési üzem, amely az idei őszön már a belső szakipari munkákra akar át­váltani. Foglalkoztat ben­nünket egyébként az iskola, a napközi otthon, valamint catermelést valósítunk meg, ezen keresztül is szeretnénk minél jobban hasznosítani az újabb tudományos ered­ményeket. Soltész László, az erdőtelki Szabadság Termelőszövet­kezet elnöke arra volt kí­váncsi a bemutatón, hogy a BKR tapasztalatait a jövő­ben miként hasznosíthatja a közös gazdaság: — A bajaiak búzából és kukoricából olyan fajtákat kínálnak, melyek közül az üzemek kiválaszthatják az adottságaiknak megfelelőket. A kiállított gépek és pót- alkatrészek pedig azt bizo­nyítják, hogy a rendszer ha­zai és külföldi vállalatokkal levő kapcsolatai révén igyek­szik biztosítani ezeket a biz­tonságos termeléshez. A BKR egri körzete Andor- naktályán már megnyitotta traktoralkatrész-raktárát és a közeli napokban pedig nálunk, Erdőtelken ugyan­csak megnyitja az lFA-mo- torok ellátásához szükséges pótalkatrész-raktárát is. Ez nagy előnyt jelent, hiszen könnyebben beszerezhetők lesznek a szükséges anyagok a gépfelújításokhoz. Ebben máris segítséget kapott szö­vetkezetünk a bajaiaktól. Vezetőségünk úgy határo­zott, hogy gazdaságunk 1984. január 1-től tagüzeme lesz a Bajai Kukoricatermelési Rendszernek. Ennek jegyé­ben még idén ősszel a BKR egri körzeténél dolgozók szaktanácsai alapján kétszáz hektár búza és kétszáz hek­tár kukorica intenzív kísér­leti termelésére készülünk az óvoda olajfűtésének meg­szüntetése, csak éppen nincs hozzá pénzforrásunk. Azaz­hogy: az óvoda ügyében megmozdultak a szülők, idáig csaknem 50 ezer fo­rintot adtak össze a kivite­lezésre ... Megtudtuk későbbiekben, hogy jelentős társadalmi munkával, valamint a be­tonútépítő vállalat segítségé­vel az eleddig földes, ősszel és tavasszal járhatatlan Jó­zsef Attila, Lenin, Marx és Hunyadi utcák a közelmúlt­ban kőalapot kaptak, amire később csak kiegyenlítő ré­teget kell húzatni, és máris jó közlekedési lehetőséget biztosítanak. A megyei út- felügyelet pedig a jövő hé­ten fejezi be a Bajcsy- Zsilinszky és Ecsédi utak felújítását, bitumenezését. E sikereknél, különösen a Jó­zsef Attila utca esetében, hasznos társadalmi munka- szervezést végzett Juhász Dávid, a körzet tanácstagja. Példája, ha mindtöbben kö­vetik, az ősz folyamán to­fel. Ezzel megvizsgáljuk, hogy adottságaink között mennyire leszünk képesek a jövőben megfelelni az in­tenzív termelés követelmé­nyeinek, és miként javíthat­juk a búza- és kukoricater­melésben a hektárankénti nyereséget. A gyepgazdálkodás fejlesz­tésére Heves megyében is segítséget nyújt a Kiskun- halasi Állami Gazdaság, va­lamint a Bajai Kukoricater­melési Rendszer Gyep- és Húsmarha-hasznosítási Tár­sasága. Keszthelyi Tibor ügyvezető igazgató ennek fontosságáról beszél: — Két éve kezdtük meg a közös munkát a bajaiak- kal a Kiskunhalasi Állami Gazdaság homokhátsági, ho­moki, szikes legelőin szer­zett termelési tapasztalatait felhasználva. Ezeket a BKR taggazdaságai közül tíz me­gyében, negyvenöt üzemnek adjuk át a gyep- és a lu­cernatermelés fejlesztéséhez. A tudomány újabb ered­ményeit beépítve az inten­zív gazdálkodáshoz adunk termelési technológiát és a holland Van der Have nö­vénynemesítő intézettel együttműködve pedig fűke­verékeket. Heves megyében már eddig is kedvező ta­pasztalatokat szereztünk el­járásaink bevezetésével Tar­namérán, Bodonyban, Mátra- ballán és Pétervásárán, ahol megfelelően szervezik ezt a munkát megelégedésünkre. Az intenzíven művelt gyep jó eszköz ahhoz, hogy a szarvasmarha-tenyésztést is fejlesszük, különösen az er­re alapozott húsmarhatar­tást. Ugyanakkor nagyobb terület szabadul fel ez által a gazdaságokban a gabona- termeléshez. A most Baján kiállított Hesston takar- mánybetakarítók mellett partnergazdaságainknak ajánljuk azokat az olcsóbb és gazdaságosan működtet­hető takarmánybetakarító gépeket is, melyek könnyeb­ben beszerezhetők és meg­bízhatóak. Így a dán Taa- rup-cégtől vásárolt licenc alapján a békéscsabai MEZŐGÉP által gyártott és bemutatott szecskázót, vala­mint a csehszlovák SPS—30 típusú önjáró szecskázót is. Módszereinkkel a jövőben is szeretnénk elősegíteni part­nerüzemeinkben a jövedel­mezőbb gazdálkodást. Mentusz Károly rabbi utcák kőalapozását vi­heti a megvalósulás felé. — Természetesen nagy se­gítségünkre van Hort há­rom üzeme is a legtöbb kommunális feladat megol­dásánál. A MEZŐGÉP Vál­lalat műszaki gárdája ter­vezte például társadalmi munkában a művelődési ház és egyéb intézmények köz­ponti fűtését, több szocia­lista brigádunk pedig a ki­vitelezésben vállalt fontos munkákat. A Kossuth Tsz, valamint a TIGÁZ töltőállo­másának szocialista brigád­jai a tanácsi intézmények nyári rendbetételénél, ki­festésénél nyújtanak segítsé­get. És hadd említsem meg, hogy a közös gazdaság most utalt át a számlánkra 50 ezer forintot, amelyet — saját pénzükkel kiegészítve —, a két körzeti orvosi ren­delő műszerezettségének fej­lesztésére fordítunk — foly- folytatta a tanácselnök. — És ha szétnéz tanácsi iro­dáinkban, új, fiatal arcokat lát! Egyedülálló vállalkozás­ról van szó. A káderután­pótlás tervszerű biztosítása érdekében három horti, de a hatvani Bajza Gimnázium­ban tanuló diák, név szerint Farkas Melinda, Sára Péter, Ács Zsuzsanna ismerkedik, barátkozik két hétig a belső ügyintézéssel, a tanácsi mun­ka lényegével, hogy felsőbb iskolákat elvégezve, netán majdani utódaink legyenek... Moldvay Győző A hét öröme-gondja Horton Hiányzik egy zöldségüzlet — Új központi fűtést kap több intézmény — Négy utcát kiköveztek, két utat bitumeneznek — Három üzem dicsé­rete — „Bajzás" diákok a tanácsházán

Next

/
Thumbnails
Contents