Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-28 / 151. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. június 28., kedd t* JLm A KÉPERNYŐ ELŐTT A megújulás jegyében Az elmúlt években sokan és joggal kifogásolták a Családi kör adásait. Nehezményezték — többek között — azt, hogy az egyes műsorok elszakadtak a valóságtól, s kiagyalná, mindenáron oktató jellegűvé, bántóan szájbarágóvá váltak. Amolyan főidőben sugárzott kötelező nevelési leckévé. A dramatizált részek mindinkább erőszakoltnak tűntek, s a vérszegény forgatókönyvek is tengernyi bosszúságot okoztak. Ellenérzésünk csak fokozódott, amikor törvényszerűen következett a szellemi erényekben nem éppen bővelkedő, a céltalanul tudományoskodó pszichológusi indoklás, méghozzá mindig idegborzolóan hosszúra nyújtva. A kritikai észrevételek — valamennyit a segítő, a jó szándék, a közös ügy iránti aggodalom szülte — nem voltak hiába. Az Iskolatelevízió munkájának irányítói a stáb tagjaival összhangban vették a lapot, s egészséges vérfrissítést produkáltak. Képesek voltak — ez a legnehezebb dolgok egyike — nemcsak a higgadt önvizsgálatra, hanem a megújulásra is. ÍT a Elismerés jár ezért a megnyerő alapállásért. Legalább ilyen érdem az, hogy a korrekció sorin jó utat választottak. Szakítottak a direkt vonallal, a nehezen elviselhető fennsőbbséges tanácsosztogatással. Leszálltak a magas lóról, s közvetlenebbé, emberibbé formálódtak. m ______________ E rről tanúskodik néhány utóbbi jelentkezésük. A múlt héten szintén igazolták, hogy az áttételes megközelítés jóval eredményesebb, mint a csakazértis „tanárkodás”. Kelemen Endre műsorvezető „beépült” az ötvenper- ces sztoriba, amelynek anyagát Kertész Magda mintázta épkézláb forgatókönyvvé. A kék füzet közérdeklődésre számot tartó, izgalmas témát dolgozott fel, olyat, amely különböző változatban többször előfordul a hétköznapok világában. A szülők által „üldözött” egykori szerelmespár egy évtized alatt éppolyan anyagias szemléletűvé válik, s legalább annyi előítéletet gyűjt, mint valaha a lány apja és anyja. Az értelmes, a tartalmas létről esik szó, ráadásul érdekes tálalásban. Hasznos és kell is erről beszélni, mert a mindenáron való pénzszerzési vágy alapvető erényeinket is megnyirbálja. ötletesre sikeredett a cselekményvezetés. Szerencsére elmaradt — reméljük a jövőben is így lesz — a teljesen felesleges tudorkodás. A mondandó — ez a helyes, ez a járható út — a történet lényegéből fakadt, s ennek megértéséhez nem volt szükség semmiféle hivatalból kirendelt „tolmácsra". Mindössze azzal toldanánk meg a hiteles, az egyáltalán nem penzumízű tanmesét, hogy a jómód — kellő igényesség és felelősségérzet esetén — nem feltétlenül vezet értelmi szürküléshez, érzelmi elszegényedésihez, a gyerekek elhanyagolásához. Ez legfeljebb veszedelmes, de elkerülhető mellékhatás. A megújulás jegyében született munka így is maradandó élményekkel gazdagított bennünket, s egyben garancia arra, hogy a biztató nyitányt hasonló han- goltságú folytatás követi... Veszprém után Tizenhárom esztendeje annak, hogy először rendezték meg Veszprémben a művészi jellegű tévéjátékok seregszemléjét. Az ilyen alkalom nagyszerű lehetőség arra, hogy a szakemberek mérlegeljék eredményeiket és gondjaikat. Ez belső ügy, az viszont közérdekű, hogy ekkor a nézők is számvetést készítenek. A tavalyi mérleg kedvező, legalábbis a fontosabbnak minősített alkotások köréből. Erről győzött meg mindannyiunkat a kettes adón vetített huszonkét versenymű. Nem véletlen, hogy a zsűri értékítélete nagyjából egyezett a nagyközönségével. Veszprém azonban nemcsak azt tudatosítja bennünk, hogy korunk sokszor és joggal bírált csodája rangos közművelődési szerepkört tölt be, képes arra, hogy vállalt teendőit magas szinten lássa el, hanem arra is figyelmeztet, hogy nem lehet megalkudni, nem szabad lejjebb vinni az alkotói mércét. A hétköznapokon sem, mert belőlük van több ... (pécsi) — Heti ajánlat ki -f 1 Kedden, 22 órakor kezdődik a Kockázat a televízióban, amely a külpolitikai szerkesztőség világgazdasági magazinja. Karel Capek regénytöredékéből készült a szerdai tv-játék, amelyet a televízió 21 óra 30 perces kezdettel Foltyn zeneszerző \élete és munkássága címmel mutat be. Csütörtökön, 20.55-től kezdődik a Panoráma, a Chrudinák Alajos szerkesztette világpolitikai magazin. A második csatornán 21.25-től mutatják be az Ideiglenes paradicsom című filmet, amelyet Kovács András rendezett. Ugyancsak a 2-es csatornán 21.55- től kezdődik az Érzelmek zűrzavara című francia film. Végül a Visconti-sorozat legújabb alkotását, a Halál Velencében címűt és a csehszlovák vígjátékok közül a Csók a stadionban című filmet ajánljuk figyelmükbe. Egerben, megkezdődik az Agria Játékszín nyári programja, kérjük, hogy a színházi előadásokat, a hangversenyeket és a néptáncesteket kísérjék figyelemmel, s írják meg, milyen műsorokat tekintettek meg. Külön nem hívjuk fel a figyelmüket semmire: válasszanak a változatos műsorból. A Népújság hasábjain július 3-án, vasárnap kezdődik a Színészek, szerzők, szerepek című vetélkedő, amelyen kérjük, vegyenek részt. A játék július 7-én jelentkezik legközelebb: három héten át csütörtökön és vasárnap jelennek meg a fejtörők. Az újságíró számára, aki az írás szolgálata ellenére is megmaradt vérbeli pedagógusnak a valósággal való találkozás semmi mással nem pótolható élményét nyújtja az érettségi elnöki megbízatás. Ilyenkor módja adódik arra — persze a teljesség igénye nélkül — hogy bepillantson a nevelés-oktatás eredményeibe és gondjaiba, s képet alkosson a megoldásra váró teendőkről. Az elmúlt hetekben két helyütt — a battonyai Mikes Kelemen Gimnáziumban, valamint az egri Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskolában — töltöttem be ezt a két-két napra szóló felelősségteljes, egyáltalán nem könnyű funkciót. Tapasztalatok regimentjére tettem szert, ezekből idézem most a közérdeklődésre számottartóakat, azokat a mozzanatokat, amelyeken érdemes eltöprengeni, méghozzá a kiútkeresés igényével. A 18 éves fiúk és lányok írásbeli dolgozataikkal mutatkoztak be nekem. Mi tagadás: a türelmes olvasás vajmi kevés szellemi csemegével lepett meg. Esztendők óta satnyul a fogalmazási készség, mind jobban akadozik a gondolatok — feltéve, ha vannak ilyenek — formába öntése. A tételek elvileg nem jelentettek komoly erőpróbát, az iskolától búcsúzó diákok mégis gyötrelmesen birkóztak a meglehetősen szerény buktatókkal. Legtöbbjüknél épp a lényeg, a kiemelendő, a fontos sikkadt el. Helyette szinte hemzsegtek a teljesen mellékes, felesleges részletek. Ez bizony cseppet sem szívderítő, mert a riasztó adalékok azt tanúsították, hogy a fiatalok nagy része sem nem érzi, sem nem érti a Szépet, azaz az irodalomoktatás aligha tölti be alapvető hivatását. Sorjáztak a bántó sablonok, a homályos, a nem érzékelt fogalmak. Arany János, Ady, József Attila egyénisége és költészete több fényévi távolságra szökött az ifjaktól, s csak néhányan voltak képesek arra, hogy megvilágítsák: a tágabb közösség sorsát is szívükön viselő egyéniségek miként reagálnak koruk társadalmi valóságára. Szinte zsibbasztott a tengernyi általánosság, a semmitmondó közhelyek bántó zuhataga. A tálalás is megborzongatott. Egymást követték az azonos típusú mondatok a szóismétlések úgy virítottak, mint a virágzó máktáblák, s az is előfordult, hogy a javító toll mégsem fedezte fel őket. Folyvást felbukkant a poéták neve, egy-egy munkában olykor harmincszor, harmincötször rikított a refrén, a vers a versszak kifejezés. Úgy hiszem nem kell bizonygatni, mekkora sivárság ez. Nyoma se volt az érzékletes, a hatásos kül- csínnek. Mindez nem véletlen, hiszen a felszín mögött a tartalmi soványság rejtőzött. Az egyik írásban a proletárköltő Külvárosi éj című művének „elemzéseként” csúszik be az alábbi megállapítás: „A kocsmáros is éppen ott szundít, ahol éppen összeesett". Ez persze nem a felsőfok. Íme — mintegy igazolásként — a következő kitétel: „Buzdítja önmagát, a sflé- pet, hogy elégedjen meg a jelennel, mert a jövő nem biztos, hogy tágabb lesz.” Ügy vélem ehhez nem szükséges semmiféle kommentár. Q Ennyi is elég annak érzékeltetésére, hogy semmi ok a büszkélkedésre. Érdemes viszont az összetevőket, a meglehetősen szerény szint titkait bogozgat- ni. A legaggasztóbb az, hogy a literatúra elvesztette vonzerejét, lebilincselő varázsát, s megtanulandó leckévé szürkült, afféle kényszerből vállalt tehertétellé. Ezért jönnek rá igen kevesen arra, hogy az igazán értékes alkotások mindennapjainkat gazdagítják, érzésvilágunkat színesítik, s ha közvetett módon is, de csak ötleteket adnak ahhoz, hogy emberségtől vezérelve eligazodjunk sorsunk útvesztőiben. Ez lenne a cél, így válna mindenki osztályrészévé a Szép, ekként nevelődnének az olvasó nemzedékek. Ettől bizony legalább olyan messzire vagyunk, mint Makó Jeruzsálemtől! Hibáztathatok — méghozzá egyik főbűnösként — a rosszul megírt, a magyartalan, a fontoskodó tankönyvek. Az különösképp meghökkentő, hogy a negyedik osztályosok — erről nem először szólunk — még ezt az iránytűt sem kapták meg s a tanári magyarázat alapján jegyzetelgettek, ahogy tudtak, nem egyszer összehordva tücsköt-bogarat. Amíg lapoztam a dolgozatokat önkéntelenül is eszembe jutott, hogy menynyire semmibe vesszük az egykori, a kitűnően felkészült pedagógusok mindmáig értékes örökségét. Nemrégen került kezembe az országszerte ismert, a ma is tevékenykedő kiváló nevelő dr. Somos Lajos nyugalmazott főiskolai tanár egyik több mint negyven éve megjelentetett irodalmi olvasókönyve. ö — hadd tegyük hozzá: nem volt egyedül — olyan munkát adott az ifjúság kezébe, amely valódi Ariadne- fonalat jelentett a tétovázók számára. Remek, rövid szövegeket választott, nem feledkezett meg az idegen kifejezések tömör magyarázatáról, s mellékelte az elemzés során hasznosítható kérdéseket is. Mi viszont csak az újra esküszünk, vagy azt kifogásoljuk, s közben sirathatjuk a messze szökött Szépet.. . Pécsi István Nagyfiókos gótikus asztal A múlt század harmincas éveitől, a polgárság gazdagodásával, magamutogatási igényével együtt oldódik a biedermeier szerénysége, visz- szatérnek a rokokó és empire elemek: hullámos vonal- vezetés, görbített felületek, a sík felaprózása, díszítő fafaragások, öblösödés. a kényelem fokozása. A szabadságharcot követő elnyomatás a megőrzés ideje nálunk, de az 1867-es kiegyezés megnöveli a vállalkozó kedvet, a technikai lehetőségek szűkítik a formaadás korlátáit. A polgárság elvesztette haladó. kezdeményező erejét, a gépi termelésnek letűnt korok utánzataival próbált hitelt adni. A királyságok végnapjaiban újraéledtek Euró- pa-szerte a királystílusok és mintakép lett, amit a polgári forradalmak megsemmisíteni kívántak. A neorokokót követi a neoempire, a neo- román, a neogótika, neore- neszánsz, neobarokk, neoklasszicizmus és mindezt a Kelet-imádat. A stílusok keverednek, a díszítő elemek elnyomják a funkció feladatait. Az eklektika nálunk a Millenneum idején érte el tetőfokát. Balzac írásai, Munkácsy párizsi enteriőrje; hű ELŐDEINK OTTHONAI (VII/7.) A századvég lakása képet adnak a III. Napoleon kora-beli lakás divatjáról. Ha röviden jellemeznénk az újabbkori európai lakás- kultúra fejezeteit, a reneszánszra az arcihitektuális szemléletet, a barokkra az ünnepélyes pompát, a rokokóra a játékos kecsességet, az empire-re a reprezentatív külsőséget, a biedermeierre az otthonos egyszerűséget, az eklektikára a formalista bujaságot alkalmazhatnánk Makart-stílusúnak is mondjuk azt a lakást — Hans Makart festőről elnevezve —, amelynek falát vörös, zöld préselt mintájú papírtapéta fedte, padlóját álperzsaszőnyegek, s az ajtók, ablakok merev vonalait leomló raffolt, rojtos plüss és szövet girlandok, függönyök oldották fel. A szoba közepén leereszthető petróleumlámpa, tejüveg vagy zöld überfangos ernyővel, az asztalon rojtos plüss terítő. Műpálma a sarokban, művirág az asztali vázában vagy öntött vas konzolokon, öntött vas karszék barokkos díszekkel, esetleg pódium, rajta trónszékkel, festőállvány és paletta — nem művészek lakásában is, — páncélok a sarokban, nyereg vagy nyerges szék, fegyverek a falon, örökmécses, csipkék, kézimunkák, törökös hímzések, csecsebecsék ba- zári minőségben és mennyiségben. S hozzá a kispolgári álszemérem jellemző nőd öltözete, a már nem barokk és nem rokokó, de mégis eleganciát mímelő kacéran finomkodó abroncsos krinolin. Koczogh Ákos Román stílusú esztergályozott karosszék (Fotó: Decsy Pál felvételei— KS) \ . 2 »* 1 K iiii/i flL I*YfrivTi*T*íMbH Munkában az egri vizsgabizottság < (Fotó: Szántó György)
