Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-25 / 149. szám

2. : fí m !* i| NÉPÚJSÁG, 1983. június 25., szombat Meghalt Dorticos A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága közölte, hogy 1983. június 23'án meg­halt Osvaldo Dorticos Torra- do, a KKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, igazság­ügyminiszter, Kuba volt köz- társasági elnöke. A hivatalos közlemény sze­rint Osvaldo Dorticos Torra- do saját kezével vetett vé­get életének. A kiváló kubai kommunista — mutat rá a közlemény — gyógyíthatatlan gerincbetegségben szenvedett és a fájdalmak egyre erő­sebben és elviselhetetlenebb formában jelentkeztek nála. Romló egészségi állapotát súlyosbította az is, hogy a közelmúltban meghalt a fe­lesége. Az elhatalmasodó fájdalmak és a magánéletben ért veszteség miatt jutott ab­ba a súlyos depressziós ál­lapotba, amelyben Dorticos főbe lőtte magát. Vereség és vétó A Reagan-kormány fegyverkezési és gazdaságpolitikája ellen Az amerikai képviselőház csütörtökön 239:186 arány­ban, a szenátus pedig 51:43 arányban megszavazta a kongresszus 1984. évi költ­ségvetési tervezetét, s ezzel egyértelműen állást foglalt a kormány fegyverkezési és gazdaságpolitikája ellen. Ez a kiállás azonban lényegében jelképes: a 859 milliárdos kongresszusi költségvetési törvényjavaslatot, a Fehér Ház közlése szerint, Reagan elnök megvétózza. Az elnök alapvetően két dolgot kifogásol a törvény- hozás pénzügyi elképzelései­ben. A javaslat felére — 10 százalékról 5 százalékra — csökkentené az amerikai katonai kiadások növekedési ütemét és három év alatt 73 milliárd dolláros adó­emeléssel próbálná ellensú­lyozni á költségvetési hiány további növekedését. Reagan csütörtökön még egy törvényhozási vereséget szenvedett a demokrata többségű képviselőházban. A ház 229:191 arányban jóvá­hagyta azt a javaslatot, hogy Reagan adócsökkentési tervének harmadik évében a csökkentéseket jövedelmi kategóriáktól függetlenül 700 dollárban korlátozzák. A július 1-én esedékes adó- csökkentés ilyen módon való szabályozásával a demokrata párti törvényhozók az amúgy is kimerített államkassza további terhelését próbálják elkerülni és arra hivatkoz­nak, hogy az intézkedés úgyis csak a legmagasabb jövedelmi kategóriákat érinti. Éppen emiatt igen való­színű, hogy az elnök a „kö­zéposztály” érdekeire hivat­kozva ezt a próbálkozást is meghiúsítja vagy a szená­tusban, vagy vétó segítségé­vel. A Fehér Háznak csütörtö­kön a törvényhozási kudar­cok ellenére sem volt rossz napja. Ezt a legfelsőbb bíró­ságnak köszönheti, amely fontos döntést hozott az úgy­nevezett törvényhozási vétó teljes megszüntetéséről. Ez a vétójog eddig lehetővé tette például azt, hogy ha az el­nök, mint legfelsőbb főpa­rancsnok saját hatáskörében amerikai csapatokat küldött külföldre, a kongresszus visszahívhatta őket. A vétó intézményét 1932-től vezet­ték be a törvényhozásban, s megszüntetése a kormányzat fontos győzelmének számít a kongresszussal folytatott hatalmi vetélkedésben. Szejm-ülés Varsóban II. János Pál pápa csü­törtökön véget ért len­gyelországi látogatásáról szó­ló kormánytájékoztató meg­hallgatásával kezdődött meg pénteken a lengyel parla­ment ülésszaka. A tájékozta­tót Adam Lopatka miniszter, az állami egyházügyi hivatal vezetője terjesztette elő. Emlékeztetett a pápa láto­gatásának mindenekelőtt vallási jellegére, ugyanakkor rámutatott, hogy a katolikus egyházfő a lengyel politikai és állami élet legfelső veze­tőivel is találkozott, látogatá­sának tehát szélesebb, belpo­litikai és nemzetközi dimen­ziói is vannak. A kormány álláspontja szerint a látoga­tás teljes értékeléséhez sok­oldalú, elmélyült elemzésre van szükség, figyelemmel kí­sérve a lengyel társadalom, az egyház és a külföld rea­gálását. Az azonban már most eredményként köny­velhető el, hogy a látogatás­ra — befolyásos nyugati kö­rök akciói ellenére — az elő­re meghatározott időpontban és formában sor került, és a látogatás öszességében nyu­godt légkörben zajlott le. A látogatás ismételten megerősítette, hogy Lengyel- ország és a Vatikán egybe­hangzóan sérthetetlennek tartja az ország nyugati ha­tárait. A pápa látogatásának té­nye és menete — hangsú­lyozta Lopatka — azt bizo­nyítja, hogy a lengyel kor­mány helyesen értékelte a nemzeti megegyezés és újjá­születés folyamatában elért haladást, valamint az állam és az egyház viszonyának alakulását. A parlament jóváhagyólag tudomásul vette a kormány tájékoztatóját. Menekülők Salvadorban A közép-amerikai Salvadorban változatlanul igen feszült a politikai helyzet. Képünkön: kis kordéval menekül egy pa­rasztcsalád Itsagua városból, ahol fellángoltak a harcok a kormánycsapatok és gerillaegységek között (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) —( Külpolitikai kommentárunk Csak a remény... A LEGFRISSEBB HlREK újabb súlyos harcokról tudósítanak Salvadorból: a hazafiak Vicente megyé­ben négyórás csatát vívtak a kormánycsapatokkal. Suchitoto városát pedig — alig harminc kilométerre a fővárostól — teljesen bekerítették. Miközben a ge­rillák sikerrel folytatják akcióikat a junta ellen, Washingtonban figyelemreméltó értesülések láttak napvilágot. Az általában jól értesült Washington Post szerint a Fehér Ház közvetlen tárgyalásokra készül az ellenzék képviselőivel Richard Stone, Reagan el­nök különmegbízottja révén. Mindez egyelőre csak feltételezés. Azt azonban kétségkívül bizonyítja, hogy Washington eddigi, rendkívüli merev álláspontján bizonyos törésvona­lak jelentkeznek. Ne firtassuk, mi erőszakolná ki — ha egyáltalán sor kerül rá — az esetleges lépésvál­tást. Hozzájárulhat az úgynevezett Contadora-csoport — Kolumbia, Venezuela, Mexikó és Panama — fel­lépése éppúgy, mint a Salvadort hazafiak tartós sike­re. Más szóval: a junta kudarca, amely a polgárhá­ború három éve alatt nyilvánvalóvá vált. S az is tény, hogy a világ egyre ingerültebben tekint arra az álláspontra, miszerint Közép-Amerika térsége egyszerűen amerikai stratégiái érdekterület lenne. WASHINGTONBAN RÁADÁSUL — elsősorban a törvényhozók józanabb köreiben — az utóbbi hóna­pokban egyre többen emlegették Közép-Amerika ürügyén Vietnamot. A Nicaragua elleni akciók, mind népesebb szakértőcsoportok Salvadorba és Hondu- rasba irányítása, a junták számára korlátlan katonai segélyek folyósítása láttán jó néhány tekintélyes amerikai politikus megkérdőjelezte: vajon érdemes-e az emberi jogokat sértő katonai diktatúrákat ilyen mértékben támogatni, s végső soron nem árt-e az Egyesült Államok tekintélyének a reagani elképzelé­sek feltétlen végrehajtása. Jelenleg persze inkább csak remélni, mint tudni lehet azt, hogy a további keményedés helyett a realitások elismerése, s a bé­kés megoldás keresése kerül előtérbe a washingtoni kormányzat karibi politikájában. GYAPAY DÉNES Pozsgav Imre prágai sajtóértekezlete „örülünk, hogy itt Prágá­ban, a b éke-világtalálkozón nyílt, őszinte légkör uralko-. dik, a rendezők gondoskodá­sából igazi eszmecserék, dia­lógusok alakulhattak ki” — jelentette ki pénteki sajtó- értekezletén Prágában Pozs. gay Imre, a magyar küldött­ség vezetője. Megállapította: amikor a párbeszéd mellett foglalunk állást, akkor ezt nem csupán az eszmecsere kedvéért tesszük, hanem amiatt is, mert meggyőződé­sünk. hogy az emberiséget létében fenyegető veszélyek közepette történelmi felelős­ségünk, hogy ne az elválasz­tó, de az összekötő, közös elemeket hangsúlyozzuk, hozzuk felszínre. A japán választásokról A fuvarozók és az egyetemisták 80 százaléka, az ipari munkásság fele sztrájkol Chilében A Chilében meghirdetett általános sztrájk szinte megbénította az ország szállítási rend­szerét. Képünkön: elhagyatva álló teherautók Santiago egyik gyártelepén (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Negyvennyolc órával a ja­pán parlamenti felsőházi vá­lasztások előtt a közvéle­mény-kutatások a kormány­zó Liberális Demokrata Párt győzelmét jósolják. A 252 tagú felsőház — ta­nácsosok háza — képviselői­nek mandátuma hat évre szól. Minden harmadik év­ben a ház tagjainak felét vá­lasztják újjá, így vasárnap is 126 képviselői hely sorsá­ról döntenek. A mostani vá­lasztásokon kerül először alkalmazásra az úgynevezett szavazatarányos képviseleti rendszer, amelynek lényege: a választók nem önálló je­löltekre, hanem a pártokra adják le voksukat, s a kép­viselői helyeket a kapott sza­vazatok arányában osztják el a politikai pártok között. Általánosságban egyébként olyan kép rajzolódik ki, hogy a választói „érdektelenség” minden korábbi rekordot fe­lülmúl. A chilei dolgozók képvi­selői kilenc feltételhez kö­tötték a meghatározatlan időre meghirdetett általános sztrájk beszüntetését. A fel­tételeket a sztrájk első nap­jának végén, csütörtökön ""este eljuttatták a katonai rezsim vezetőihez. A feltételek között első helyen szerepel, hogy bo­csássák szabadon a bebör­tönzött szakszervezeti veze­tőket és aktivistákat, s szün­tessék meg az ellenük indí­tott bírósági eljárást. Köve­telik továbbá a demokrácia és a polgári kormányzat helyreállítása menetrend­jének pontos meghatározá­sát; az elbocsátott bányászok munkaviszonyának vissza­állítását; a sajtószabadság helyreállítását; az egyetemi oktatási rendszer felülvizs­gálását; a szakszervezetek képviseleti jogának elisme­rését (ezzel együtt követelik, hogy a kormány hagyjon fel a párhuzamos szakszer­vezetek szervezésével); a konzervatív szabadpiaci gaz­daságpolitika helyett a ve­gyes gazdaság visszaállítását; katonai és szakszervezeti vezetőkből álló bizottság szervezését, amely megvitat­ná Chile gondjai megoldá­sának lehetőségét. A cenzúra miatt nehéz pontos adatokhoz jutni a sztrájk méreteit illetően. Miguel Vega, a Chilei Szak- szervezeti Szövetség koordi­nátora telefonon újságírók­nak elmondta, hogy a sztrájkban a fuvarozóknak és az egyetemistáknak 80 százaléka, az ipari munkás­ságnak a fele, és a gazdaság 'többi szektorában dolgozók­nak ugyancsak mintegy fele vesz részt. A sztrájk pénte­ken folytatódik és várhatóan újabb ágazatok csatlakoznak hozzá. A chilei hírközlő szervek nem tájékoztatnak a sztrájk­ról, mindössze egy rádióál­lomás közölte, hogy újabb három szakszervezeti vezetőt tartóztattak le. Ismeretessé vált az is, hogy James The- berge, az Egyesült Államok chilei nagykövete szerdán találkozott néhány szakszer­vezeti vezetővel, akik támo­gatják a sztrájkot. Nápolynak van reménye az újrakezdésre A csoda késik — véleked­nek rosszkedvűen a vasár­napi parlamenti választások előestélyén az elmaradott olasz dél „fővárosának”, Ná­polynak a lakói. Túlzsúfoltság, közlekedési csőd, utcagyerekek. Virágzik a „feketepiac”. Az 1980-as földrengés utáni újjáépítés csigalassúsággal halad. A földrengés kárvallottjai csaknem három éve beton­kockákból álló „konténer­városban” tengetik életüket. A bűnözés lidércnyomásként nehezedik a városra. A „Ca­morra” jelen van és messze nyúlik a keze. Bizonyos ne­gyedekben vámot szed min­den nápolyi családtól, meg­adóztat minden nápolyi la­kost. Havi tízezer líra vagy több, a jövedelemtől füg­gően. S mindez a legnagyobb titokban, hiszen beszélni sen­ki sem mer. A - reményvesz- tettség egyeseket a szélsősé­ges politikai csoportok tábo­rába sodorja: Az 1,3 milliós Nápolyban hivatalosan 122 ezer munka- nélkülit tartanak nyilván. Sokan a baloldali — kom­munista-szocialista párti vá­rosi kormányzatot teszik fe­lelőssé az áldatlan állapoto­kért. Maurizio Valenzi Ná­poly kommunista főpolgár­mestere is egy személyben mégis bizakodó: „Az újjá­építés mégis elkezdődött, a Camorrát most végre utol­érte a hatóságok keze. Meg­zabolázták a terrorizmust. Nápolynak van reménye az újrakezdésre”. FINOMSZERELVÉNYGYÁR PÁLYÁZATOT HIRDET A HEVESI GYÁREGYSÉGÉBEN, ÜZEMVEZETŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. Feltétel: egyetemi vagy főiskolai műszaki végzettség, legalább 5 éves forgácsolási területen eltöltött üzemvezetői gyakorlattal; technikusi végzettség, min. 10 éves termelésirányítási gyakorlattal. Pályázatot részletes szakmai önéletrajzzal 1983. július 15-ig lehet benyújtani. Lakásvásárláshoz lehetőséget és támogatást nyújtunk. Címünk: . Finomszerelvénygyár, Éger, Pf. 2., 3301, személyzeti és oktatási főosztály.

Next

/
Thumbnails
Contents