Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-03 / 130. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. június 3., péntek 3. Munkavédelem megyénkben Amit megtettünk, s amit még tenni kell Köztudott, hogy a termelésbe vonhatók száma már évek óta stagnál, sőt vannak olyan munkahelyek, ahol csökkenés tapasztalható. Mindez arra készteti a mun­káltatókat, hogy az eddiginél is ésszerűbben, eredmé­nyesebben foglalkoztassák dolgozóikat. A munkaerő- hiány megnövelte a munkáskéz ázsióját, s természete­sen mellette a munkavédelem, a -fegyeleiA szigorúbb betartását is, hiszen az üzemi balesetek, s a kieső munkanapok jelentős anyagi veszteséget okoznak a vállalatoknak, közvetve a népgazdaságnak is. Az áprilisi határozat jegyében Országos célok - helyi feladatok Szűkebb pátriánkban 1982- ben tizenhét szakmában és ötvennégy mezőgazdasági ter­melőszövetkezetben együttvé­ve 3411, három napon túl gyógyuló üzemi baleset kö­vetkezett be, s ebből eredő­en a kiesett munkanapok száma 95 ezer 266 volt. — Mit rejtenek e számada­tok — kérdeztük dr. Göcző Gézát, az SZMT munkavé­delmi osztályvezető felügye­lőjét? — Egyértelműen javulást, hiszen tavaly az előző évi­nél háromszázhuszonhattal kevesebb balesetet könyvel­hettünk el. Az előbbrelépést a halálos esetek számának csökkenése is jól tükrözi. Az elmúlt esztendőben 18-an haltak meg, s ez a korábbi­nál kilenccel kevesebb. Egyébként az országos ada­tokhoz hasonlítva a mutató­számokat, a halálos esetek­nél tapasztaltunk nagyobb visszaesést. Mindezek persze átlagos számok, ami azt je­lenti, hogy akadtak olyan vállalatok, ahol emelkedést észleltünk. A MÁV terüle­tén például két halálesettel, nyolcvanöt üzemi balesettel történt több, mint 1981-ben, s persze emiatt a kiesett munkanapok száma 2372-vél növekedett. Örömmel nyug­tázhatjuk viszont, hogy a foglalkozásból eredő megbe­tegedések száma az 1981. évi 267-ről tavaly már 140-re csökkent. — Minek köszönhető, hogy ma már egyre kevesebben kerülnek gondatlanság miatt „a fekete listára”? — A hatékony ellenőrzés­nek. Az SZMT munkavédel­mi felügyelősége a szakmai megyebizottságokkal és ak­tívákkal együtt gyakoribbá tette a társszervekkel az el­lenőrzéseket, a közös ható­sági vizsgálatokat a megyei főügyészséggel, a KÖJÁL- lal, az energiafelügyelettel, a tűzoltósággal a környezetvé­delmi bizottsággal. A fel­ügyelet 206 ellenőrzés alap­ján az államigazgatási eljá­rás keretében 117 határoza­tot adott ki, amelyben 1088 munkavédelmi hibapontot írt elő. A veszélyes környezet­ben dolgozó hatvan ember munkáját függesztettük fel, huszonnyolc gép üzemelteté­sét szüntettük be, nyolcvan- négy dolgozóval szemben fe­gyelmi eljárást kezdeményez­tünk, nyplc vezető pedig szabálysértési figyelmeztetést kapott, valamint tizenöten pénzbírságot fizettek. — Az eredmények ellené­re azonban akad még ten­nivaló az üzemi balesetek megelőzésében. — Sajnos a munkavédelem nem vált mindenütt a ter­melés, a gazdálkodás szer­ves részévé. Nincs még min­denhol helyén a technoló­giai és biztonsági fegyelem. Arra is szükség van, hogy a közvetlen termelésirányí­tók határozottabban követel­jék meg a védőruhák, fel­szerelések használatát. — Hallottunk olyan eset­ről is, hogy a műszaki hiba miatt bekövetkezett balese­tet a dolgozó figyelmetlensé­gére vezették vissza. — Korábban valóban több­ször előfordultak visszaélé­sek, de ma már a kivizsgá­láskor kellően tisztázzuk az ok, okozat összefüggéseit. A legfontosabb feladat termé­szetesen a megelőzés, hiszen egészséges emberekkel old­hatjuk meg gazdasági cél­kitűzéseinket. Nem feledhet­jük el azt sem, hogy a mun­kavédelem társadalompoliti­kai kérdés is. Tereny Andrea A munkasikerek, az örö­mök, a sikertelenségek vagy keserűségek egyaránt köz­vetlenül érződnek a párt- alapszervezetek munkájában. Tevékenységük színvonalára alapvetően kihat, hogy mennyire ismerik a párt politikáját, képesek-e az egységes értelmezésre és végrehajtásra, működési te­rületükön miként tudják elősegíteni a párt vezető szerepének érvényesülését. Noha a párt politikájának alapvető kérdéseit az alap­szervezetek általában isme­rik, mégis több helyen ta­pasztalható, hogy csak fel­színesen foglalkoztak azok­kal a határozatokkal, me­lyek a társadalmi vagy kul­turális élet egy-egy részte­rületére vonatkoznak. Több alapszervezet gondokkal küszködik, amikor a felső pártszervek határozatait a helyi viszo­nyokra kell alkalmazniok. Számosán azonban egyre in­kább alkotó módon viszik át a felső pártszervek hatá­rozatait saját működési te­rületükre. Az irányító vá­rosi, járási és községi párt- bizottságok elvi, politikai és módszertani útmutatásai alapján mind több helyen a felső pártszervek határoza­tait figyelembe véve dolgoz­zák ki és eredményesen tel. jesítik a helyi politikai, gaz­dasági, ideológiai és kultu­rális feladatokat. Az utóbbi években az irá­nyító pártbizottságok is na. gyobb figyelmet fordítottak az alapszervezeti vezetősé­gek tagjainak politikai kép­zésére, továbbképzésére. A jobb politikai felkészültsé­get, a vezetőségek munkájá­nak hatékonyságát eredmé­nyesen szolgálják a megyei pártbizottság által évente szervezett alapszervezeti tit­kári tanfolyam, ahol a párt­politikai munka éves fel­adatait dolgozzák fel. A XII. kongresszust követően a pártvezetőségek az irá­nyító pártbizottságok tuda­tos munkája nyomán több intézkedést tettek a párt­élet rendszerességének és folyamatosságának tovább, fejlesztésére is, de még nem mindenütt elég hatásos a politikánk megvalósításáért folytatott tevékenység. A színvonalbeli eltéréseknek különböző okai vannak^ összefüggnek az alapszerve, zet tagságának, vezetőségé­nek összetételével, képzett, ségével, valamint az alap­szervezetek, irányító párt- szervek munkájával is. Már­pedig napjainkban különö­sen fontos, amit az áprilisi határozat így ír elő: „Min­denki számára világossá kell tenni, hogy mire törek. szik a párt, mit helyesel és mit ellenez”. A működési területeknek megfelelően a pártalapszer- vezeti munka középpontjá­ban — a XII. kongreszus óta fokozatosan — az objek­tív körülményeknek megfe­lelően a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtása áll. Az ipari és mezőgazdasági üzemekben működő párt- alapszervezetekben felerősö. dött a gazdaságpolitikai te­vékenység, erősödött a párt- ellenőrzés. Észrevehetően fejlődött a közgazdasági szemlélet, az alapszervezetek behatóbban foglalkoznak gazdasági, termelési felada­tokkal. A fejlődést mutatja az egyre szélesebb körű gaz­daságpolitikai agitációs és propagandamunka is. Sokoldalúan ellenőrzik a gazdaságpolitikai termelé­si feladatok végrehajtását. A gazdasági vezetők rend­szeres beszámoltatása mel­lett gyakorlattá vált, hogy vezetőségi ülésen és párttag­gyűlésen a termelési felelős, pár.tcsoportbizalmi vagy kommunista szakszervezeti tisztségviselő ad számot a termelőmunka eredményei­ről és gondjairól. Az alap­szervezetek többet és ered­ményesebben foglalkoznak a gazdaságos termékszerkezet kialakításával, a rugalma­sabb termékváltással, a mű­száki fejlesztéssel, a munka­erő-átcsoportosítással, és a takarékosabb gazdálkodással. Fokozottabb figyelmet for­dítanák az üzemi demokrá­cia fejlesztésére, ám még mindig nem használják ki eléggé az ebben rejlő lehe­tőségeket. A politika eszkö­zeivel igyekeznek megte­remteni a munka feltétele­it, szervezettségét, a munka- fegyelmet szilárdító intézke­dések eredményes végrehaj. tását. Rendszeresen figye­lemmel kísérik a gazdasági vezetők politikai tevékeny­ségét. értékelik emberi ma­gatartásukat, véleményezik munkájukat. Az elemző, feltáró munka, a vita, a párttagok vélemé­nyének, észrevételeinek fi­gyelembevételének kell jellemeznie az alapszerveze­ti munkaterv elkészítését. Az egyik legfontosabb elv: csak annyi és olyan napi­rendet lehet tervezni, amit — ha erőfeszítéssel is —, de meg tudnak valósítani. A munkaterveknek állandóan és szoros kapcsolatban kell állniuk az élettel, a gyakor­lattal — amint arról az áp­rilisi KB-határozat is szól: „A pártfórumokon, taggyű­léseken több közérdekű és a tagságot érdeklő kérdést kell napirendre tűzni”. Az utóbbi években tovább fej­lődött a vezetőségek kollek­tív munkája és a tagok egyéni felelőssége. A re­szortból adódó feladatokat az irányító pártszervek se­gítségével egyértelműbbé tették. Gyakori a reszortve- zetők rendszeres felkészíté­se az időszerű feladatok végrehajtására, a reszort­munkával összefüggő kér­dések elemzésére. Többsé­gük önállóan és nagy fele­lősséggel látja el a munká­ját. Általánosan is elmond­ható, hogy az irányító párt. bizottságok tudatos munká­jának eredményeként is — az alapszervezetekben na­gyabb figyelmet fordítanak a taggyűlések politikai és szervezeti előkészítésére, így a taggyűlések mindin­kább megfelelnek szerepük, nek, hogy a kommunisták politikai, eszmei és cselek­vési egységét teremtő fóru­mokká váljanak. Egyértelművé vált szinte mindenütt annak a felisme­rése is, hogy az aktívabb pártcsoportélet feltételeinek megteremtése jól szolgálja a színvonala­sabb alapszervezeti munkát, és vele a kommunisták sze­mélyes felelősségét. Mind­inkább kialakul az a helyes gyakorlat, hogy két taggyű­lés között összehívják a pártcsoportbizaknikat, tájé­koztatják, informálják őket az időszerű politikai, gazda­sági eseményekről, meghatá­rozzák számukra a konkrét feladatokat. A továbblépés legfontosabb teendője, hogy olyan munkastílus alakuljon ki, amelynek alapján a párt- csoportok nagyobb szerepet kapnak a párt tömegkapcso­latának erősítésében. Segí­teni kell őket, hogy terjesz- szék, népszerűsítsék, ha kell, védelmezzék a párt politikáját, erősítsék, értes­sék meg a helyi feladatok indítékait, és végrehajtásuk szükségességét. Ez különben is minden párttag kötelessé­ge, rajtuk múlik, hogy a tömegek mennyire értik és követik politikánkat. S raj­tuk múlik, hogy ezekben az alapszervezetekben milyen légkör uralkodik, amelynek nagy szerepe van a párt egész életében. Dr. Arató András Több lesz az energiatakarékos építőanyag Az építőanyagipar tavaly — az előző évhez viszonyít­va — négy százalékkal csök­kentette az energiafelhasz­nálást, s az egységnyi ter­mék előállításához a koráb­binál öt százalékkal keve­sebb energiát használt fel. Az építkezők, felhasználók javát szolgálva nagy figyel­met fordítottak és jelentős anyagi erőket, eszközöket összpontosítottak az energia, takarékos új termékek ter­melésének növelésére is. A kazincbarcikai gázbe- tongyár bővítése nyomán az idén megközelítően 80 ezer köbméterrel több, csaknem 400 ezer köbméter gázbeton falazóblokkot szállít az épí­tőknek. A könnyű és jó hő­szigetelő termék iránt foko­zódó kereslettel számolnak, ezért a múlt év végén meg­kezdték a Mátra gázbeton- gyár építését is Visontán. A tervek szerint 1985-ben ad­ják át az új üzemet, amely évente 563 ezer köbméter gázbeton falazóblokkot állít majd elő. A téglaipar négyféle ter­méke, a Poroton, a Thermo- ton, az Uniform és a Rába falazóblokk sorolható a ki­váló hőszigetelő gyártmá­nyok közé, ezekből ugyanis olyan falazat építhető, amellyel a családi ház fű­tési energiaköltsége egyhar- madára csökken. Az értéke­sebb anyagokra fordított költségek két-három év alatt megtérülnek. A solymári, a mályi és a bátaszéki tégla­gyár az idén már százmillió kisméretű téglának megfe­lelő Poroton falazóblokkot gyárt, harminc millióval többet, mint a múlt évben. Jövőre a szentesi téglagyár­ban is befejeződik a fejlesz, tés, s így további 14 millió téglaegységnyi falazóblokkal bővítik a termelést. A Thermoton kerámia­blokkokból a tavalyinak több mint kétszeresét, az Uniform falazóblokkokból pedig másfélszeresét adják. Az idén az üzemek a ter­melés több mint 50 száza­lékos növelésével 323 millió téglaegységnek megfelelő ki. váló hőszigetelő képességű falazóblokkot állítanak elő; ez mintegy 10 ezer családi ház építéséhez elegendő. Az építőanyagipar ugyan­csak lehetőséget kínál arra, hogy utólagos kezeléssel a régi épületek hővédelmét is növeljék. Az idén fejeződik be a Könnyűbeton és Szige. telőanyagipari Vállalat ta­polcai üzemének építése és berendezése. Az új üzemben évente 18 ezer tonna kőzet­gyapot szigetelőlemezt állíta­nak elő. Ebből négy-öt cen­timéteres réteg elegendő ah­hoz, hogy a régi épület fala is kielégítse a korszerű, energiatakarékos hőszigete­lés követelményeit. Az új és a régi épületek hővédelmé­ben egyaránt hasznos ter­mék a hőszigetelő perlitva- kolat, amelyből az idén csaknem megkétszerezik a termelést. • A fűtőenergia tetemes ré­sze gyakran a rosszul záródó ablakok, ajtók résein szökik meg, s ezért előtérbe kerül a gyárt­mányfejlesztés. Az Épület- asztalosipari és Faipari Vál­lalat újabb konstrukciós megoldásokkal, jobban zá­ródó szerelvényekkel, hőszi­getelő üvegezéssel korszerű, sítette ablaktípusait. Így az idén gyártott ablakok fel­használói a változtatásokkal 24 ezer tonna fűtőolajat ta­karíthatnak meg. Az idén fejeződik be a PVC-bevona- tos faablak- és erkélyajtó- gyártó üzem építése Szé­kesfehérváron, itt évente 300 ezer négyzetméter ener­giatakarékos terméket állí­tanak majd elő. A tervidő­szak végéig megvalósuló újabb beruházásokkal éven­te további 750 ezer négyzet- méter korszerű ablak és er­kélyajtó gyártását teszik le. hét övé. (MTI) NAPGYÖNGYE - FOG ŐRE? Mai Hamupipőkék Jajj. a fogam! Valami megcsikordult alatta. Kelle­metlen érzés. Fáj. Nyelvem­mel lassan kotorászok. Megvan a bűnös! Számhoz kapok, pici kavics billeg uj­jam hegyén. Vajon hogy ke­rült a hántolt, pörkölt nap­raforgómag közé, amit az ember szinte habzsolva, ma­rokkal töm a szájába? Nem is veheti észre a „betolako­dót”. Nem vagyok rest, asztalra öntöm a doboz tartalmát. Hamupipőke módjára kez­dem válogatni a magvakat. Sokáig tart. Külön rakom a hántolt, külön a héjas sze­meket. Középen porszerű törmelék marad. Ha még győzném törelemmel. a hán­tolt című kupacból is hár­mat csinálhatnék: egyet az egész, egyet a tört szemek­ből, egyet meg azokból, ame­lyek túlon-túl barnára pör­költek, vagy szürkék, mert láthatóan avasak. A további válogatás he­lyett. lássuk inkább, mit ír elő a Napgyöngyéről a szab­vány. A termék 99,4 száza­léka tiszta kell legyen, egy- egy doboz legfeljebb 0,5 százalékban tartalmazhat hántolatlan magvakat, öt százalékban törött (félnél kisebb) szemeket, három szá­zalékban túlpörkölteket. Az én dobozomban levő Napgyöngye jóval a megen­gedett értékhatáron felül sze­metes, hántolatlan, törött... Legnagyobb meglepeté­semre Sasvári Tivadar, a Heves megyei Gabonaforgal­Azok a bizonyos „Napgyön­gye” tasakok... (Fotó: Szabó Sándor) mi és Malomipari Vállalat kereskedelmi igazgatója „nem védte a mundér becsületét”, mint ahogyan az ilyen ese­tekben lenni szökött. Elfo­gadta megállapításom iga­zát, mivel termékük minő­ségellenőrzése során maguk is hasonló véleményre ju­tottak. Az okokra választ keresve megtudtam, hogy kísérleti gyártásról van szó. a feldol­gozógépek egyet kivéve há­zi elképzelések szerint va­lók. Az alkalmazott techno­lógia úgyszintén, erre vo­natkozólag minta nincs, a termék előállításával egye­dül ők foglalkoznak. Az is kiderült, hogy a többszöri osztályozás, tisztí­tás, majd hántolás után egy NDK gyártmányú gép a ma­gok fajsúlya alapján vá­lasztja szét a hántolt sze­meket a még mindig hánto- latlanoktól. De ha a bél kö­zé keveredett tányér- vagy szárrész a szemekkel meg­egyező fajsúlyú, ez is a do­bozba. zacskóba kerül, s ez a bosszúság forrása. Sajnos, mert a hántolt napraforgómagot éppen ezért nem veszi át a Szerencsi Csokoládégyár. ök a kül­földről behozott földimogyo­ró egy részét pótolnák ve­le, de kizárólag szennyező­déstől mentes alapanyag jö­het számításba. A termék egyébként nem­esük az édesiparban keresett. A Fiiszért felmérése szerint ezer tonnára lenne igény. Egyelőre azonban — éppen a minőségi kifogások miatt — csak a Heves megyeiek is­merik a Napgyöngyét. Isme­rik és szeretnék, ha fo­gyasztása után nem kellene a fogorvosnál, a fogtechni­kai vállalatnál kopogtatniuk. És, mert oda bejutni nem­csak nehéz, de drága mulat­ság is, a vásárló óvatos. Pontosabban, marad még két választása: csak akkor veszi meg, ha a gyöngyösiek termékéhez minőségi kifogás nem fér. avagy a válogatás hosszú, gyötrelmes feladatát is magára vállalja. Ez eset­ben viszont előbb-utóbb meggondolja, érdemes-e ki­fizetnie dobozonként tizen­nyolc forint húszat. Fazekas Eszter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents