Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-18 / 143. szám
4. Már Hatvanban is kísérleteznek Kisiparos munkabrigádok a jobb szolgáltatásért NÉPÚJSÁG, 1$83. június 18., szombat TELEF'ON-ÜJDONSAGOK. A Posta Kísérleti Intézetben a telefonnal kapcsolatos érdekes újdonságokat fejlesztettek ki. Ez a mikroprocesszorral felszerelt készülék beszélni tud. A program szerint tájékoztatja a hívót a megváltozott telefonszámokról, a vonalhibákról, a kábelbeázásról stb.; hívás-átirányításra is alkalmas. A telefonközpontokba telepíthető készülék a 4 hónapos próba alatt több mint 100 ezer hívást bonyolított le. (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS) Kik kapják a SZOT-beutalókat? Egy város, egy község lakosságának közérzete mindig összefügg a szolgáltatások színvonalával. A polgár akkor elégedett igazán, ha jól sikerült bolti vásárlásait követően betérhet fodrászához hajat igazíttatni, elsétál, hat szabójához mértéket vétetni, ágyneműit a Patyolat kitisztítja határidőre, és telefonhívásra házához megy az asztalos, a bádogos, hogy igénye szerint ezt-azt rendbe tegyen az épületen. A fellendülőben levő kislakásépítő mozgalom szintén számít a szolgáltatások különböző formáira, kezdve az anyagszállítástól az eresz felrakásáig. És mind e szolgáltatások tekintélyes része a kisiparosokon múlik, a megyeszékhelytől Hatvanig, ahol a KIOSZ alapszervezete pillanatnyilag 613 különböző iparágban dolgozó szakembert tart nyilván. Ez a szám egyébként erősen emelkedő tendenciát mutat, hiszen másfél év alatt csaknem százzal gyarapodott a Hatvanban és környékén munkálkodó kisiparosság. Árvita nélkül De mit, milyen minőségű tevékenységet feltételez a számbeli növekedés? Per- nyész János alapszervezeti titkár volt segítségünkre a kérdés megválaszolásában. Először az országos vezetőség kitüntető oklevelét rakta elénk, amely alig két hónapja került a birtokukba, majd általában jellemezte Hatvan és környéke kisiparának helyzetét. A lakásépítés, -karbantartás területén nagyszerűen beváltak a komplex kisipari munkabrigádok, általuk sokat fejlődött pár év alatt a lakossági szolgáltatás. Ecséden Hegedűs István, Csányban Rai Kálmán nevéhez fűződik egy-egy munkásközösség létrejötte, Hatvanban pedig Pozsár Kálmán öntő most kísérletezik egy brigád verbuválásával. A berázó- dott, hosszabb ideje együtt dolgozó szakemberek teljesítményével elégedettek is az építtetők. Alapozástól a fűtés, a yillany bevezetéséig mindent folyamatában, zökkenőmentesen oldanak meg a kisiparosok. E brigádokkal nincs árvita, nincs számlázási nézetkülönbség. S amit még hozzá kell tennünk: a komplex brigádok igen sokat segítenek a helyi tanácsokon is! Az ecsédiek „József Attila” munkabrigádja az idén már 150 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett középületeken. Hatvanban — más kapacitás hiányában — a városi tanács Deli János építőmesterre bízta a Kossuth téri iskola tornaterménél a kazánház, a szociális létesítmény és a tanári iroda építését. Szolgáltató házak Tavaly a kisiparosok országos vezetősége pályázatot hirdetett, amely szerint — főleg a hiányszakmákban — műhely építéshez 100-100 ezer forint támogatást nyújt a szervezet tagjainak. Az akció, mint Pernyész János elmondotta, ugyancsak a szolgáltatások színvonalának növelését célozza, és Hatvanban meg is mozdult a kisiparosok tábora. Szonda Imre kályhás vezetésével öten szövetkeztek, hogy a KlOSZ-székház telkén, a Knézich utcában. olyan szolgáltató házat létesítenek, egy fedél alatt, de külön- külön műhelyekkel, amely rövid időn belül hasznára lesz a környéknek. További hat kisiparos is sorban áll a vissza nem fizetendő, központi alapból származó támogatásért. De ők még várakoznak, hogy a Horváth Mihály út északi oldalára szánt lakótömbök megépüljenek, és azokat mintegy összefűzve, teremtsék meg az újabb szolgáltató házat, hat műhellyel. Hogy milyen szakmákról van szó? A már említett kályháson kívül van az építkezők között női szabó, fodrász, kozmetikus éppen úgy, mint kézimunka előnyomó. És a KIOSZ, hogy biztosítsa e szolgáltató házak hosszú életét, olyan feltétellel nyújtja az anyagi segítséget, miszerint a műhely el nem adható, öröklés esetén pedig ugyanazt az ipart kell benne folytatni. Kenyérharc? Érdeklődésünkre arról is beszélt az alapszervezet titkára, hogy a taglétszám növekedése nem szimpla mennyiségi mutató, hanem egyben ösztönző erőt jelez. Ha ugyanis egy-egy szakmán belül nagyobb a kon- kurrencia, az jó, az elősegíti a szolgáltatás fejlődését. Érvényes a megállapítás a fuvarozó kisiparosokra is, akiknek a száma nagy hirtelen majdnem harmincra ugrott. Előzékenyebb, pontosabb az áruszállítás, a taxizás, és még a tarifára sem lehet panaszuk a megrendelőknek. A KIOSZ ellenőrei szerint a vizsgálatok alkalmával nem bukkantak visz- szaélőkre, zsebvágókra. Személyfuvarozás tekintetében inkább a Volán Vállalattal akaszkodtak össze a magántaxisok, mert hogy nem engedik be őket a Kossuth téri parkolóba, ahol telefon is van. A városi _ tanács által kijelölt Hámán Kató utcai „stand” pedig kiesik a központból, illetve ott rendszeres, nagyarányú kereskedelmi árurakodás teszi lehetetlenné a parkolást. Az alapszervezet vezetősége most próbál szót érteni a Volán igazgatóságával, és abban bíznak, hogy elcsendesül a „kenyérharc” hullámverése. Ami pedig a hiányszakmákat illeti? Legtöbbnél nincs kilátás a helyzet javulására. Az ács: fehér holló. A tizenegy településen. amely Hatvanhoz tartozik, egyetlen szál szűcsről tudni. A várost mindössze két férfiszabó szolgálja, azok is nyugdíjasok. És e tekintetben a többi terület ugyancsak ellátatlan. Reményt nyújtó: mintha érdeklődőbbek lennének a fiatalok. Nemrég hallottuk a Damjanich Szakmunkásképző Intézetben, hogy kétszer annyian jelentkeztek szabásznak, mint amennyit fel tudtak venni. Hátha közülük kerülnek majd ki az utódok... Moldvay Győző A közvélemény egy részénél minden olyan társadalmi juttatással összefüggésben felmerül az esetleges protekció gondolata, ahol az igénylők száma jóval meghaladja a lehetőségeket. Ez minden hiánygazdálkodás sajátos velejárója. A SZOT- üdültetéssel kapcsolatban is néhányan mindig tudni vélik: egyesek csak azért kaptak beutalót, mert a szak- szervezeti bizottság kedvencei. Különösen azok köréből hallani ilyen, vagy hasonló megjegyzéseket, akiknek igényét nem tudták kielégíteni. Nagyon fontos a jegyelosztás demokratizmusa — többek között a szakszervezeti bizalmiak előzetes véleményének figyelembevétele —, valamint a nyilvánosság. Így még a gyanú árnyékát is el lehet kerülni. Sajnos a fő- idényi beutalást igénylők közül még mindig azok vannak többségben, akik számára a döntés kedvezőtlen. Részükre különösen lényeges a kiválasztás indoklása. Amióta a szakszervezeti bizalmiak joga és hatásköre jelentősen megnövekedett, javult a kiválasztás módszere is. Ezt igazolja például a tavalyi beutalási statisztika, amely szerint minden négy SZOT-üdülőjegyből három a fizikai dolgozóknak, műszaki munkatársaknak és a nyugdíjasoknak jutott. A három- százezer felnőtt beutalt 75 százaléka közülük került ki. Ha az adatokat részleteiben is elemezzük, még kedvezőbb a kép. A munkásokat nagyobb arányban foglalkoztató ipari szakszervezetek — bányász, bőrös, ÉDOSZ, építők, MEDOSZ, nyomdász, ruhás, textiles, vasas, vegyész — beutaltjai között már nagyobb arányban, 83 százalékban találjuk meg az említett rétegeket. Az élen a bőripari szakszervezet áll: 95 százalékkal, de még a tizedik helyen szereplő építőiparban is 76 százalék ez az arány. A szolgáltatási ágazatok dolgozóit foglalkoztató szak- szervezeteknél — HVDSZ, KPVDSZ, közlekedési, postás, vasutas — már valamivel kevesebb, összességében 75 százalék volt a munkások, műszakiak és a nyugdíjasok beutalási aránya. A nagyobb számban értelmiségieket tömörítő szak- szervezetekben — egészség- ügyi, közalkalmazott, művész, pedagógus — már természetesen kisebb volt a munkások, műszakiak és nyugdíjasok beutalási részesedése, átlagosan 46 százalék. A nyugdíjas szakszervezeti tagok beutalási arányáról külön is érdemes tájékoztatást adni. Indokolt ez annál is inkább, mivel alkalmat ad néhány félreértés tisztázására. A közfelfogás szerint a nyugdíjasok beutalási aránya nem megfelelő. A tények az ellenkezőjét bizonyítják. Tavaly minden hatodik SZOT-üdülővendég a nyugdíjasok közül került ki. Az elmúlt évben a 4,4 millió szakszervezeti tagból 13 százalék volt nyugdíjállományban, azaz 586 ezer személy. Ezzel szemben 16 százalék vehette igénybe a SZOT-beutalás jelentős kedvezményét. Több szakszervezetben még ettől is jóval nagyobb arányban üdültek a nyugdíjasok. Így például a ruházatiparból 24, a vasiparból 20,5, a textiliparból 19, a közlekedési ágazatból 18,3, a vasutasoktól 18,2 százalékos arányban. A nyugdíjasok csak a fő- szezoni családos üdülésben nem vehetnek részt, mivel ilyenkor az aktív dolgozók igényét sem lehet kielégíteni. A többi üdülési formában a beutalásuk nincs korlátozva. A döntés joga minden esetben a szakszervezeti bizottságoké. örvendetes, hogy a szak- szervezeti központok többségében a SZOT-beutaláson kívül saját szervezésű nyugdíjas-üdülést is szerveztek. Bányai János Környezetképek A fiatal fotóművészek stúdiójának tagjai Környezetképek címmel Budapest kevésbé Ismert pontjaira, gyakran észre sem vett értékeire hívják fel a látogatók figyelmét azon a tárlaton, amely május 24-én nyílt meg a Fényes Adolf-teremben. mtmm Vékás Magdolna Budapesti mozaik című sorozatából (Hauer Lajos reprodukciója) Tóth György Dokumentumok a budapesti villamosmegállókról című sorozatából (Hauer Lajos reprodukciója (balra) Flesch Bálint Várostájak ci- mű sorozatából (Hauer Lajos reprodukciója — jobb oldali kép) Példa lehet Gyöngyös löbb marhahús- vállalati támogatással Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatok egyre nagyobb szerepet vállalnak a marhahús előállításának fokozásában. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt nagyobb összegű bankkölcsönt vett fel, s vállalatai ebből támogatják a mezőgazdasági nagyüzemeket. A partnerek egyszerű társulásokat hoztak létre, ezek keretében a hústípusú szarvasmarhát tartó gazdaságok kedvezményekhez jutnak. A vállalatok egyfelől a saját tulajdonukban levő állatokat helyezik ki a mezőgazdasági üzemekbe, másfelől anyagilag ösztönzik a helyi állat- állományt növelő termelőket A támogatás jelentős: állatonként 30 ezer forint. A Tröszt vállalatai jövőre folytatni kívánják az akciót. A húsipar lehetővé tette, hogy közös vállalati formában működjenek vele együtt. Ilyen rendszerben növelik a marhahizlalás jövedelmezőségét, például a gyöngyösi húsipari vállalat körzetében is.
