Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-12 / 111. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. május 12., csütörtök 3. HOL TARTUNK AZ IRODAI MUNKÁK GÉPESÍTÉSÉVEL? A bújtatott létszám ellenszere Az irodai munkákat általánosan bevett kifejezéssel nem termelő tevékenységnek nevezzük, holott ha jobban belegondolunk, bármiféle termelő tevékenység igen rövid időn belül lehetetlenné válna, ha az irányításához szükséges információkat, adatokat az úgynevezett nem termelő dolgozók nem dolgoznák fel, nem tartanák rendben. Senki sem tudná, mi, hol található a raktárban, mennyi van belőle, az egyes részegységekből mennyit és mikorra keit gyártani, és a termelő dolgozókat bizonyára érzékenyen érintené, ha az irodisták nem számítanák ki a fizetésüket. Az elvégzendő irodai munkák mennyisége a termelés növekedésével országszerte egyre emelkedik, de termelékenysége a század eleje óta lényegében nem nőtt. Hétszázezer ügyintéző Az USA-ban és az NSZK- ban végzett felmérések szerint az irodákban foglalkoztatott létszám az összlét- számhoz viszonyítva, az 1950. évi 35 százalékról 1985-re 50 százalék fölé emelkedik, ha nem növelik jelentősen a termelékenységet. Az utolsó 10 évben a termelési területek termelékenysége az USA-ban évente 2 százalékkal nőtt, míg az irodákban csak 0,3 százalékkal. Az is igaz, hogy a termelő helyeken a beruházás 24 ezer dollár volt fejenként, míg az irodai munkahelyeken csak 2 ezer. Hogy az irodai munkák mennyiségének növekedése ne járjon együtt az irodai létszám eddigi ütemű növekedésével, egyetlen kiút van: a munkák gépesítésének és auto^ matizáltságának szorgalmazása. Erre a mikroelektronika és a számítástechnika fejlődésének eredményeképpen létrejött eszközök ma már módot nyújtanak. Akárcsak több nyugati országban, nálunk is kevés gondot fordítottak az irodai munkák gépesítésére. S minthogy az irodák létszáma nőttön-nőtt, különböző adminisztratív intézkedésekkel próbáltak gátat vetni ennek a folyamatnak: létszámstopot rendeltek el, megtiltották, hogy új embert vegyenek fel a kilépők, illetve nyugdíjba vonulók helyébe stb. Csakhogy ezek a törekvések nem jártak sikerrel. Ezért ma is mintegy félmillió ember foglalkozik ügyviteli teendőkkel, teljes munkaidőben, további 200 ezer pedig részmunkaidőben. S nem beszéltünk még a műhelyek munkásállományába sorolt bújtatott adminisztrátorokról, meg arról, még így is kevés a kisegítő erő, ezért sok magas képzettségű szakember kénytelen olyan papírmunkára fecsérelni a drága munkaideje tetemes részét, amit mások is el tudnának végezni helyette. Ma már a legtöbben belátják: a jó nyilvántartás, a magas színvonalú adatfeldolgozás, csoportosítás nélkülözhetetlen. Ezek nélkül ugyanis nem lehet kellően megalapozni a vezetői döntéseket. Gyakorivá válhat a rögtönzés, kapkodás, stb., aminek végső fokon persze a termelés látja a kárát. Ezért üdvözölték sokan nálunk is a mikroelektronikát, a számítástechnikát, mondván: a technika talán megoldja végre ezt a nagy problémát. Automatikusan elkészíti A borúlátó hajlamúak joggal vethetik a szememre, hogy komputereket emlegetek. hiszen sok helyen még a legegyszerűbb mechanikus írógépekből sincs elegendő. Való igaz, hogy sok olyan munkát végeznek nálunk kézzel, amire a környező szocialista országokban már gépet használnak. Vannak olyan helyek, ahol még az összeadógépekből sincs elegendő. Ennek az lehet a legfőbb oka, hogy a zsebszámológépek, kalkulátorok ára a legutóbbi időkig irreálisan magas volt nálunk. A kicsit többet tudó, programozható számológépek egyébként ma is túl drágák, ezért még a nevesebb tervezőirodákban is csak tíz-tizenöt mérnökre jut egy ilyen masina. Az irodai középgépek gyártása is teljesen megoldatlan hazánkban, annak ellenére, hogy évi néhány ezres igény lenne irántuk. A továbblépést nem lehet oly módon elképzelni, hogy sürgősen nekiállunk az eddig elmaradt mechanikus irodai középgépek pótlásának, mivel ezek gyártása mindenütt megszűnik. Ma már csak a mikroelektronikát alkalmazó gépeknek van jövőjük. A 3—4 éven belül elavuló elektromechanikus könyvelő és számlázó berendezéseket is ilyenekre kell majd lecserélni. Milyen újdonságokat hoz a mikroelektronika? A legszembetűnőbb az úgynevezett szövegfeldolgozó berendezések megjelenése. Ezeken lehetséges az egyes dokumentumokban, szerződésekben, leírásokban csak a változó részeket, vagy az elírásokat kijavítani, utána a gép az egész dokumentumot automatikusan elkészíti. Gondoljunk csak bele, mekkora előny, ha mondjuk egy 30 oldalas beszámoló jelentést 4—5 mondatnyi bekezdés beszúrása miatt nem kell a gépírónőnek újra — elejétől végig — átgépelnie, a főnöknek pedig elég csak a változott részeket ellenőrizni, hiszen a többi részbe nem csúszhat be véletlen elírás. A könyvelési és számlázási tevékenység területén a mikroelektronika bevezetése lényegesen megnöveli a berendezések „intelligenciáját” ; sokkal összetettebb, bonyolultabb műveletek végezhetők automatikusan, a berendezéseket alacsonyabb képzettségű dolgozók is kezelhetik. Személyi számítógépek És végül nem utolsó az a szempont, hogy a mikroszámítógépek, elektronikai berendezések gyártásában hazánk sokkal jobban áll, mint a finommechanikai, vagy elektrotechnikai berendezések területén, és így az igényeket hazai forrásból elégíthetnénk ki. Erről tanúskodik például az Orgtechnik nevű kiállítás, amit a múlt év novemberében rendeztek meg a Budai Várban. E bemutatón nagy számban láthattunk olyan korszerű gépeket, amelyeket még ebben az évben sorozatban gyártanak Magyarországon és a környező szocialista országokban. Ugyancsak sokat ígér a Számítástechnikai Koordinációs Intézet és a Videoton személyi számítógépe, amely szöveget szerkeszt, számláz, ellenőrzi, miképp gazdálkodnak a rugalmas munkaidővel, stb. Hasonlóra képes a Telefongyár intelligens terminál nevű berendezése is. Biztató kezdeményezésekben tehát nincs hiány, most már csak arra van szükség, hogy a hivatalok, intézmények éljenek ezekkel a lehetőségékkel. Stuka Károly, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság osztályvezetője Színes, változatos az idei májusi piac. Különösen az utóbbi két hétben, ahogy bővült az áruválaszték, egészséges verseny alakult ki az eladók között a fogyasztókért Ez elsősorban annak köszönhető, hogy megvalósult a központi akaratnak megfelelő, úgynevezett többcsatornás értékesítés. A ZÖLDÉRT mellett Heves megye piacain, Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen is egyre több számmal találni az őstermelők mellé sorakozó zöldségkereskedőket, akik jó minőségű és igényes árukat raknak a vásárlók elé. Hogy ez minek köszönhető? Elsősorban az enyhe télnek, amely lehetővé tette a primőrök korábbi megjelenését. Az időjárás viszont sok termelőt becsapott, hiszen az elmúlt évek tapasztalatai nyomán keményebb télre számítottak az idén, így az enyhébb időt nem tudták egyformán kihasználni friss zöldségek nevelésére. Volt, ahol gyorsan váltottak és felkészültek ehhez, mások viszont lemaradtak. Aztán tovább emelkedtek az energiaköltségek és a munkaigényesebb zöldségfélék, főleg a paprika, az uborka és a paradicsom hajtatása is későbbi időre jutott. Mindezek ellenére most, május közepén a vártnál több az áru, nagyobb a vából 17 ezer csomót, karalábéból ugyancsak 17 ezret, paradicsomból 52 mázsát vásároltak fel. Retekből a múlt évi 70 ezerrel szemben csak 55 ezret, uborkából piedig az 1982 májusi 178 mázsa helyett 143 mázsát sikerült az idén átvenniük a termelőktől. Mindez azzal magyarázható, hogy Hevesen kívül más megyékből, így főleg Bács-Kiskun és Békésből, valamint Budapestről szerezték be a termékeket. A múlt évben ilyenkor még nem volt fejes káposzta, sőt kelkáposzta sem, most viszont örvendetesen van, igaz mesz- sziről érkezett, Baranyából, de kapható! Az árak változóak. Van, ami a ZÖLDÉRT-nél olcsóbb és a magánkereskedőknél drágább, de a fordítottja is jellemző! Csak néhány példa: a paradicsom tegnap — szerdán — 60—90 forint között változott a magánkereskedőknél és 70—90 között a ZÖLDÉRT-nél. A karalábé 3 forint volt a ZÖLDÉRT- nél és a magánkereskedőknél. Ez utóbbiaknál a retek 3,50—8, a vállalat elárusítóhelyein 4—7 forintért adták. A magánkereskedők például már borsót és újburgonyát is kínáltak, a ZÖLDÉRT-nél viszont ezekből nem árultak. Ez is bizonyítja azt a versenyt, amelyet a vevők megnyeréséért, a választék bővítéséért folytatnak a piacokon. Elismerésre méltó az a törekvés a ZÖLDÉRT Vállalatnál, hogy a verseny érdekében elsőként az ország hasonló vállalatai közül bevezették a jövedelemérdekeltségi rendszert az egri és a gyöngyösi hűtőházban, valamint a hatvani és a káli telepien. Azzal a céllal döntöttek emellett a ZÖLDÉRT vezetői, hogy növeljék az egységek önállóságát. Ezzel az árkialakításban és a zöldség-gyümölcsfélékkel való gazdálkodásban a központi irányítás mellett területi árakat alakítanak ki. Ez a felvásárlási, illetve a fogyasztói árakra is vonatkozik annak érdekében, hogy gazdaságosabb tevékenységet folytassanak. Mentusz Károly (Fotó: Szabó Sándor) laszték, mint tavaly ilyenkor volt piacainkon. Patkó József, a legnagyobb zöldség- gy ü mö les forgalmazó megyei vállalat, a ZÖLDÉRT igazgatója érdeklődésünkre elmondta: salátából a tavalyi ilyenkori 230 ezerrel szemben most 268 ezret, zöldpaprikából 206 ezerrel szemben 244 ezret, zöldhagymá— Drága — vágta rá egyértelműen szerdán reggel az egri piacon egy házias z- szony, de nyomban hozzátette, hogy van választék, kínálat primőrökből, sőt néhány jelenleg különlegességnek számító gyümölcsöt: epret, cseresznyét is árulnak. Igaz, elég borsos áron, az előbbit 140-ért, az utóbbit 130-ért, de aki akarja, megveheti ... Nyitás előtt a bükkszéki fürdőben SZERVUSZ, SALVUS? SALVUS, SZERVUSZ I Bükkszéken 1936-ban kezdődött a szénhidrogén-kutatás. Olajat nem találtak, viszont 30—40 Celsius-fokos meleg hévízre bukkantak. A fürdő területén 1938-ban fejeződött be az az 517,7 mé-» tér mély fúrás, amiből a legkedvezőbb vegyi összetételű vizet sikerült nyerni. Itt először kisebb befogadó- képességű strand létesült, majd a nagy érdeklődésre való tekintettel bővíteni kellett. A különleges anyagokat tartalmazó „nedű” egy része Salvus néven került forgalomba. Innen a címünkben szereplő, egy időben szinte szállóigének számító reklámpárbeszéd is. Szombaton újra birtokukba vehetik a fürdőzők, a gyógyulást keresők a medencéket. Gazdacsere E rövid visszapillantás után nézzük, hogyan is áll most a május 14-i nyitás előtt a nevezetes fürdő. A gyöngyösi Mozaik Építőipari Kisszövetkezet szobafestőbrigádjának tagjai szorgos- kodnak az öltözőknél. A felújítás már hosszú évek óta A festőbrigád Juhász László vezetésével az utolsó simításokat végzi (Fotó: Kőhidi Imre) szükséges volt, most, tavasz- szal kezdték el a külső és belső festést. Rendbe hozták a kabinsort, a kör- és gyermekmedencét, de a nagy munka folyamatosan halad, csak jövőre ér véget. A környéken most is fúrótorony látható, a lerakódások következtében kéthetenként új utat kell biztosítani a víznek. Így juthatnak elegendő mennyiséghez. Nemrégiben új cég kezelésébe került a strand. Eddig a VIKUV Gyógy- és Ásványvíz Üzemhez tartozott, most az Észak-magyarországi Regionális Vízmű Mátraalji Regionális Vízüzeme igazgatja. Megnőttek így az anyagi lehetőségek, hosszabb távon több támogatást kaphat a fürdő. Erre nagy szükség van, mivel más társaihoz hasonlóan, ez a strand is veszteséges, saját erőforrásaiból nehezen boldogulna. Tartálykocsival Pestre A nagymedence vize 28— 30 fokos, az ülőpadosé 37, a gyermekeké 32. A fürdőkúrát elsősorban a mozgás- szervi betegségek kezelésére javasolják az orvosok, de belső bajokon is- enyhíthet: a gyomorhurutosok, cukorbetegek és-a légzőszervi betegségben szenvedők számára jó ez a víz. Hetente járnak itt tartálykocsik, hogy fölszállítsák Budapestre ezt a kincset érő „nedűt”, ott palackozzák, s hozzák forgalomba. Ezt a munkát még mindig a VIKUV Gyógy- és Ásványvíz Üzem végzi. Természetesen nagyon megéri, még a hosszú út ellenére is. Bár a helybeliek se fizetnének rá... A strandon 1500-an férnek el, de csúcsidőben ennek kétszeres szorong a medencék partjain. Többsége nem jut a vízbe ... Valószínűleg elkelne egy bővítés, hiszen a Mátra és a Bükk tájai egyre népszerűbbek, meg az emberek a drága külföld helyett szívesen választják a hazai utakat. Nem is szólva arról, hogy közkedvelt a gyógyfürdőzés is. Minden egybevetve felkészülten várja az első stran- dolókat a bükkszéki fürdő, reméljük, addigra az idő is megjavul. h’H iH3 iir HI If I r i iiMifíiwniirimlCT ■■ÉlbiáHIlkHÉÉtaUHÉHHÉIÉÉlM^- -
