Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-12 / 111. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 111. szám 1983. május 12., csütörtök MO^ORINT Tovább a megkezdett úton Bevált a horti MEZŐGÉP új termékszerkezete Csontos Béla a szárzúzók szállítás előtti ellenőrzését végzi Meglepődünk Néha azon ámuldozom, mennyire feledékenyek va­gyunk. Például olyankor, amikor tegnap nagyon ha­tározottan követeltünk va­lamit, mondván, anélkül teljesen bizonytalan lenne a jövőnk, aztán mára elfe­lejtjük az egészet. Amikor azt mondják nekünk ma, akkor hát tessék hozzákez­deni ahhoz a bizonyos halaszthatatlan tenniva­lóhoz, csak állunk meg­dermed ten, csodálkozunk, kerekre nyitott szemmel kutatjuk a másik vonásait, mintha ő érkezett volna valahonnan a világűrből. Mostanában egyre gyak­rabban találkozom ezzel a jelenséggel. Szerencsére azon már túlvagyunk, hogy a szocializmust „ki akarjuk árusítani” a kisvál­lalkozások révén. Bár ab­ban sem vagyok biztos, hogy nincsenek-e még elég riasztó számban az ilyen óvatoskodók, hogy mást ne mondják rájuk. Most a kötvények „ráz­ták meg” a közvélemé­nyünk egyes rétegeit. Volt okuk ismét megdöbbenni és megmerevedni. Pedig hányszor elmond­ták, elmondtuk, hogy a mai gazdasági környezet­ben szinte meg kell újul­nunk. Azok a módszerek, amelyek tegnap még szin­te tökéletesnek bizonyultak nemzeti jobblétünk fenn­tartásához, mára már nem elégségesek. A világ minket is provokál és ennek a ki­hívásnak meg kell felel­nünk. Odáig még minden rend­be van, ha el kell könyvel­nünk a külvilág elismerő megjegyzéseit, hogy mi mégiscsak tettünk egyet és mást azért, hogy elhatáro­zásainkat ne kelljen fel­adni életszínvonalunkban, hogy versenyben marad­hassunk abban a gazdasá­gi vetélkedőben, aminek megrendezéséért nem min­ket kell bkolnia senkinek. Volt egy időszak, amikor szívesen mutogattunk fel­felé hümmögtünk, a fe­jünket csóváltuk és csen­desen megjegyeztük, hogy ,,ha rajtunk múlna”... De „odafent” nem akarják meghallani az idők szavát. Továbbra is ragaszkodnak a megmerevedett módsze­rekhez. Ezt könnyű volt tenni. Felelősséget sem kellett vállalni semmiért. Minden­ki kedvére moshatta a ke­zét. Még bosszankodhatott is, félig hangosan vagy egészen halkan. Most pedig... ? Egyre inkább kezd ru­galmassá válni a felső gazdasági vezetés. Miköz­ben „odaát” megpróbálnak rosszmájú vagy lekicsiny­lő megjegyzéseket tenni az újabb elhatározásainkkal kapcsolatban, mi mosoly- gunk rajtuk és nem aggá­lyoskodunk, nem féltjük önmagunktól a szocializ­musunkat. Általában. De a kocka megfordult. Manapság egyre többször találkozom meglepődött igazgatókkal, osztályveze­tőkkel, akik nem akarnak hinni a fülüknek. Pedig csak az történik, amiért ők .is szót emeltek — teg­nap. Elfelejtették volna? G. Molnár Ferenc Még a múlt év májusában történt, hogy a MEZŐGÉP Vállalat horti gyárában tel­jesen megszüntették a trak­torjavítást, és az e célt szol­gáló csarnokból hegesztő­műhely lett, a dolgozókat pedig a gépgyártásra állítot­ták. E „húzással” sikerült végrehajtani azt a termék­szerkezet-váltást, amelyet a VI. ötéves tervciklus első lépéseként meghatározott a gyárvezetés. Ami az így eltelt egy esz­tendő mérlegét illeti? Függetlenül az átállástól, csaknem hat százalékkal emelkedett a horti MEZŐ­GÉP termelése, és ezen be­lül a szocialista exportot ti­zenegy, a, belföldi termelést pedig három százalékkal si­került növelni. Ilyenformán a gyár ipari, építőipari ár­bevétele 111 millió forintra rúgott, nyereségük pedig megközelítette a húszmillió forintot. A hatékonyság szempontjából az sem mel­lékes persze, hogy tavaly már minden dolgozó ötszáz­ezer forint termelési értéket állított elő. Az idei esztendőt tekintve: A szolgáltatások helyzeté­ről, továbbá az áruellátás piaci feltételeiről Bakondi Endre, Eger város Tanácsá­nak osztályvezetője adott tájékoztatást. Kiemelte, hogy elsősorban a kisipar, a tex­tiltisztítás, a gépjárműjaví­tás, valamint az elektromos kisgépek javítása nagy fon­tosságú. A megyeszékhelyen jelenleg 830 kisiparos tevé­kenykedik. Ez csaknem dup­lája a hat évvel ezelőttinek. a hortiak a megkezdett úton haladnak tovább! Lényegé­ben az 1982 végére kiala­kult, és gazdaságosnak bizo­nyult termékszerkezet sze­rint indították a munkát. Vagyis hazai piacra gyártják még az RM—2-es fűkasza pótalkatrészét, NDK és len­gyel exportra pedig RZ— 1/5-ös és RZE—1/5-ös típusú Rajtuk kívül aktívan dol­goznak a gazdasági munka- közösségek is, melyek közül jelentős számban szolgálta­tásokat végeznek a lakossá­gi igények kielégítésére. Rámutatott, hogy még eb­ben az évben a Csebokszári_ lakótelepen komplex patyo­latszalont nyitnak, amely a szolgáltatóházban kap majd helyet. Az AFIT utódjaként kialakult kisvállalat önálló­sága révén előbbre lépett. szárzúzó gépeket készítenek. Ez utóbbi már komplett gép, és olyan mezőgazdasági, er­dészeti szármaradványokat takarít össze, aprít fel, ame­lyek egyébként gazdaságo­sán nem használhatók. Amint Nagygyőr Csaba igazgató mondotta: előrelépést jelent 1983-as tervükben az is, hogy az RM—2-es fűkaszá­lóból szintén összeszerelt gé­peket kívánnak forgalomba hozni, miután ennek a pia­cát gondosan előkészítették. Egyébként a 243 munkás­embernek kenyeret adó horti MEZŐGÉP árbevételi terve ugyancsak módosult az idén, éspedig hatmillió forint több­let erejéig. Ez azonban nem jelenthet gondot egy olyan egybekovácsolódott, tizenhá­rom jó szocialista brigádot magában foglaló közösség­nek, amely az igazi erejét már megmutatta a termék- szerkezet átállítása idején. Bizonyítja ezt különben ama tény is, hogy termelési ter­vüket mindmáig időarányo­san teljesítették. Csökkent a gépjárművek ja­vítási ideje és biztosítják a vállalt munkákhoz szüksé­ges feltételeket. Az elektro­mos líáztartási kisgépeket a Gelka ’ utódjaként az EL KO vette át, melynek központja a megyeszékhelyen van és Hevesben hat helyen dolgoz­nak. Igyekeztek rugalmasan alkalmazkodni a változó kö­rülményekhez, de alkatrész- ellátási gondokkal küzdenek. A továbbiakban a testü­let megtárgyalta Eger város áruellátásának piaci feltéte­leit. Tájékoztatást kaptak arról, hogy a megyeszékhe­lyen 1983 végén a Mecset utcában és a Szúnyog-köz­ben kialakítják az ideiglenes piacot. A jelenlegi helyén, a Katona István téren pedig megkezdik az új, korszerűbb építését, amelyet a tervek szerint 1985 végére adnak át rendeltetésének. Az egykori traktorjavítóból hegesztőműhely lett. Munka köz­ben: Trubacs Zoltán (Fotó: Szabó Sándor) (m. gy.) KOMPLEX PATYOLATSZALON A CSEBOKSZÁRIBAN — CSÖKKENT A GÉPJÁR­MÜVEK JAVÍTÁSI IDEJE — ELEKTROMOS ALKATRÉSZELLÁTÁS, GONDOKKAL Szolgáltatások és a piaci helyzet a megyeszékhelyen Ülésezett a fogyasztók egri városi tanácsa Nemrég Eger város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága megtárgyalta a megyeszékhely és környéke szolgáltató tevékenységét, amely összességében kilencvenezer em­bert érint. A testület határozatot hozott a további fel­adatok megvalósítására. Ezt vitatta mqg szerdán dél­után Egerben a Hazafias Népfront városi elnöksége mellett működő fogyasztók tanácsa. Az ülésen részt vett Szilas Pál, a Fogyasztók Országos Tanácsának el­nökhelyettese is. Hazánkba érkezik Új-Zéland miniszterelnöke Május 12^én hazánkba érkezik Robert D. Mul- doon, Űj-Zéland miniszterelnöke, akit Lázár György, a Minisztertanács elnöke hívott meg hiva­talos magyarországi látogatásra. A miniszterelnö­köt útjára felesége is elkíséri. (MTI) Gyenes András Dániába utazott A Dán Kommunista Párt meghívására szerdán párt­küldöttség utazott Koppen­hágába Gyenes Andrásnak, az MSZMP Központi Ellen­őrző Bizottsága elnökének vezetésével. A delegáció részt vesz a DKP csütörtö­kön kezdődő 27. kongresszu­sán. Nagyobb társadalmi összefogást a közlekedési balesetek csökkentéséért ülést tartott a HNF megyei bizottsága A HNF Heves megyei Bi­zottsága dr. Végh Miklós elnökletével szerdán délelőtt ülést tartott az egri nép­frontszékházban. A testület először — Cse- pelyi Károly,nak, a megyei NEB elnökének előterjeszté­sében — az állampolgári ügyek munkaidőn kívüli in­tézésének tapasztalatairól tájékozódott. Ezután a me­gyei 'főügyész, dr. Patkó Benjamin a közlekedési bű­nözés helyzetéről tartott is­mertetést. Mint ez utóbbiból — egye­bek mellett — kitűnt: szű- kebb hazánkban jelenleg 35 ezer jogosítvánnyal 50 ezer gépjárművet vezetnek 6 ugyanekkor még számos ke­rékpár, lovas fogat is járja út­jainkat. Ehhez képest — fő­leg ha megyénk igen jelen­tős idegenforgalmát is te­kintjük — nem mondható éppen soknak a például ta­valy történt 530 különfélé baleset. Ám az, hogy az összesen 263 súlyosabb sérü­lésből 51 — a korábbi évi­nél nyolccal több — halállal végződött: már mindenkép­pen elgondolkodtató és fi­gyelmeztető. Különösen pe­dig a Gyöngyösön és a já­rásában kialakult helyzettel nem lehetünk elégedettek. A balesetek okai közül leggyakorib a szabályszegés, a gyorshatjás, az elsőbbségi jog megadásának elmulasz­tása és a helytelen előzés. Megdöbbentő, hogy mindent negyedik esetben szerepet játszott az italozás, az alko­hol — s az ellenőrzések so­rán tapasztalt ittas vezeté­sért az elmúlt évben 1490 szabálysértési eljárást kel­lett tartani. A rendőrség körzeti meg­bízottai számára rendeztek megyei értekezletet szerdán délelőtt az egri főkapitány­ságon. Ez alkalommal Do- moszlai László alezredes, a megyei főkapitányság helyet­tes vezetője tájékoztatójában elégedetten szólt arról, hogy a legutóbbi értékelés óta javult a szolgálati munka, s nagy szerepe van a terüle­ten előforduló bűncselekmé­nyek viszonylag kis számá­ban, az országosnál jobb helyzet kialakulásában. A „kmb”-k körzetük alapos is­merői, a gyermek- és ifjú­ságvédelemnél eredményes kapcsolatokat tartanak a ta­nácsokkal, gyámhatóságok­kal, a KISZ-isták Ifjú Gár­dáival, a bűnüldözés során például jelentős részük volt abban, hogy tavaly nem ke­Szomorú tapasztalait, hogy bár a felelősségre vonás nem marad el — az ügyész­ség szorgalmazza a büntetést, a bíróság kellő szigorral hozza az ítéleteit — me­gyénkben is csak kevésbé vonják le a tanulságokat. Visszatérő gond, hogy még mindig rendkívül alacsony a közlekedési kultúra, sok járművezető a lakott terüle­teket is szánté semmibe ve­szi. Nemcsak az idősebbek, a 60 éven felüliek, hanem a fiatalabbak, a 3—14 évesek és a szüleik is rendkívül könnyelműek. Ami mind- mind a helyzet javítását sürgeti! Miután a közlekedési bűn­cselekmények, egyáltalán pedig a közlekedés résztve­vői úgyszólván valamennyi­ünk életét, testi épséget ve­szélyeztetik, a gondok csök­kentése, eloszlatása csak széles körű társadalmi összefogás­sal lehetséges. S — ezért ke­rült a téma a HNF megyei bizottsága elé — segíthet, sokat tehet ebben a népfront is. A felvilágosításból, a meggyőződésből — hangsú­lyozta a főügyész — az ed­diginél még nagyobb részt kell vállalni. Az élénk érdeklődéssel kísért tájékoztató után vé­gül a testület egyebekkel foglalkozott. Ennek során Révészné Bőgős Zsuzsanna a megyei úttörőmozgalom aktuális kérdéseiről adott rövid ismertetést, Mészáros Albert, a HNF megyei bi­zottságának titkára pedig — többi között — a bolgár testvérmegye, Targoviste de­legációjának közelgő látoga­tásáról tett említést a testü­letnek. Gyóni Gyula vesebb, mint 58 különféle körözött személyt sikerült elfogni — de a közbiztonsági és egyéb feladatok megoldá­sán még kell javítaniuk. A főkapitányság helyettes vezetője szólt a ma már szép számú, 1328 önkéntes segítő értékes tevékenységéről is, akik csupán tavaly összesen 65 ezer esetben vettek részt szolgálatban. A munkájukat — mint hangsúlyozta — nagyra értékelik, amit az is bizonyít, hogy évente átla­gosan 20-an kapnak „Kiváló társadalmi munkáért” kitün­tető jelvényt. A tájékoztatót hozzászólá­sok követték, az elhangzot­takra az előadó válaszolt. Végül a résztvevők küldöt­teket választottak a közelgő II. országos értekezletre, s elismerésekre is sor került. Javult a rendőri munka Körzeti megbízottak megyei értekezlete

Next

/
Thumbnails
Contents