Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-11 / 110. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1983. május 11., szerda Békében akarunk élni (Folytatás az 1. oldalról) éve, hogy a német fasizmus vereségével véget ért Európában a II. világháború. A gyászos, áötét évek után végre megszólaltak ezen a napon Európában a béke harangjai. Aki átélte, nem felejti el soha 1945. május 9- ének örömmel, hittel, újrakezdő bizakodással teljes élményét. Majd szólt arról, hogy napjainkban is folyik a háború a világ több részén, ami azt ‘sürgeti, hogy az emberek milliói tegyenek meg erőikhez képest mindent a világbéke megteremtéséért. Emlékeztetett arra a szörnyű pusztulásra, amelyet a II. világháború okozott, ötvenmillió ember vesztette életét, közöttük polgári lakosok, ártatlan asszonyok és gyérmekek lettek az értelmetlen halál áldozatai. Nem volt még háború, emelte ki, amelynek kimenetelétől ilyen sok függött volna: az emberiség megmentése a fasiszta agressziótól, egész népek és nemzetek sorsa, a világ civilizációja. — Ebben a háborúban a fasizmus ellen harcoló államok és népek hatalmas koalíciója alakult ki a józanság, a realizmus, az emberiség közös érdeke jegyében — mondotta a szónok. — Ezen az évfordulón el nem múló hálával és tisztelettel gondolunk a Szovjetunióra, amely az antifasiszta koalíción belül a legnagyobb áldozatot hozta. Beszéde többi részében a világméretű békeharcról szólott Sebestyén Nándorné. Felsorolta azokat a tiltaA békemenet résztvevői (Fotó: Szabó Sándor) kozó megmozdulásokat, amelyek az utóbbi hónapokban, hetekben zajlottak le Európában, Amerikában, a világ különböző térségeiben. Majd a prágai béke-világtalálkozó előkészítésének eddigi eseményeit idézte fel. Végül azzal zárta ünnepi beszédét, hogy a háborús nemzetközi égbolt alatt is bízunk a holnapban, és mindent megteszünk érte. Szót kért a fiatalok köréből Kaslik Béla, a Berze Nagy János Gimnázium tanulója, aki arról beszélt, hogy a mai fiatalok is értik és érzik a békéért való harc, küzdelem céljait, lehetőségeit és azonosulnak a prágai béke-világtalálkozó jelszavával: A békéért, az életért, az atomháború ellen! Az üzemi fiatalok nevében Tóth József, a Mikroelektronikai Vállalat KISZbizottságának titkára jelentkezett hozzászólásra, ö is a béke jelentőségét elemezte, rámutatva, hogy ez a béke a mai fiataloknak mindent jelent. Javasolta, hogy az Országos Béketanács címére táviratot küldjenek a békegyűlés résztvevői, amelyben felemelik szavukat a háborúmentes holnapokért, az alkotó, munkás hétköznapokért. A távirat szövegét a gyűlés résztvevői egyhangúlag megszavazták. Ugyanígy elfogadták annak az üzenetnek a tervezetét is, amelyben a magyar nép fejezi ki békeakaratát a prágai békevilágtalálkozó résztvevőihez. A nagygyűlés után a Népszínház táncegyüttese Rekviem a forradalomért című műsorát mutatta be, majd levetítették az Eper és vér című filmet. Jurij Andropov: Ne legyen Európában nukleáris fegyver! Az európai, s ezen belül az észak-európai nukleáris leszerelésről, a nukleáris fegyverektől mentes övezetek létrehozásáról nyilatkozott finn társadalmi szervezetek képviselőinek válaszolva Jurij Andropov, azSZKP KB főtitkára. Moszkvában kedden közzétett válaszaiban Andropov mindenek előtt arra utalt, hogy a Szovjetunió már 1946- ban olyan nemzetközi egyezményre tett javaslatot, amely tilalom alá helyezné a nukleáris fegyvereket. Ezt akkor azok miatt nem érhettük el, •akik meg akarták őrizni az atommonopóliumot. A szovjet fél a továbbiakban a nukleáris arzenálok növekedésének megállítását célzó javaslatokat vetett fel, javasolta a nukleáris fegyverek gyártásának beszüntetését, majd a készletek fokozatos felszámolását. A hadászati fegyverekkel kapcsolatos szovjet —amerikai tárgyalásokon Moszkva azt indítványozta, hogy a hadászati hordozó- eszközök számát több mint negyedével csökkentsék. Továbbá a Szovjetunió egyoldalúan vállalta, hogy nem alkalmaz elsőnek nukleáris fegyvert, és felszólított más nukleáris hatalmakat, hogy kövessék példáját. Európát illetően — folytatta Jurij Andropov — a legjobb megoldás az lenne, ha a kontinensen nem lenne semmiféle. sem közepes-hatótávolságú, sem harcászati nukleáris fegyver. Mindazok viszont, akikhez ezzel a felhívással fordult, ma még sajnos úgy tesznek, mintha ez a javaslat egyáltalán nem hangzott volna el. Üstökös a láthatáron! Itt az Iras—Araki—Alcock Az északi félteke felett kedd éjjel lesz legjobban látható az újonnan felfedezett írás—Araki—Alcock- üstökös — közölték amerikai csillagászok. Az üstököst április 25-én fedezte fel az írás, amerikai—nyugat-európai csillagászati kutató mesterséges hold, valamint Araki japán és Alcock angol amatőr csillagász. Az égi jövevény szerdán közép-európai idő szerint 14.00 órakor lesz földközelben, amikor 4,6 millió kilométernyire közelíti meg bolygónkat. A rendkívül gyorsan haladó üstökös több napon át megfigyelhető lesz. Tiszta éjjelen, villanyfény beszű- rődésétől nem zavart helyről messzelátóval vagy szabad szemmel is megfigyelhető lehet. A viszonylagos közelség ellenére nem lesz túl fényes, mert anyaga dif- - fúz, bár akkora lesz mint a telihold. Az üstökösök megszokott látványos csóvája is elmarad. Kedden a horizont felett 50-től 70 fők magasságig lesz látható, a megfigyelési helytől függően. Szerdán már alacsonyabban lesz. Púja Frigyes belgiumi programja A hivatalos látogatáson Belgiumban tartózkodó Púja Frigyes külügyminiszter kedden Antwerpennel ismerkedett. Délután Púja Frigyest Brüsszelben, a parlamentben fogadta Edward Leemans, a belga szenátus, majd Jean Defraigne, a képviselőház elnöke. Magyar— új-zélandi kapcsolatok Hazánk és Űj-Zéland 1974- ben létesített diplomáciai kapcsolatot, azóta miniszter- helyettes szintű megbeszélésekre került sor a két ország között. A távoli állam kormányfőjének közelgő látogatása alkalmával első ízben üdvözölhetünk új-zélan- di miniszterelnököt Budapesten. A két ország kormánya között egy államközi szerződés van érvényben: az 1970- ben kötött és 1978-ban megújított, a legnagyobb kedvezmény elvét rögzítő kereskedelmi megállapodás. 1981 óta jelentősen megnövekedett hazánk és a szigetország között a kereskedelmi forgalom; ekkor a Ganz-MÁ- VAG új-zélandi megrendelésre 33 millió dollár értékben motorvonatok szállítását kezdte meg. Emellett különböző fogyasztási cikkeket, kerékpár-abroncsot, bort, pvc-port és — kisebb meny- nyiségben — gyógyszert exportálunk az óceániai országba. A tervek között szerepel kisebb vízierőművek, illetve vízierőmű-részegysé- gek kivitele, valamint a geotermikus energia kiaknázásában való magyar közreműködés is. A két ország közötti kulturális kapcsolatok elsősorban kereskedelmi jellegűek: az Ausztráliában vendégszereplő magyar művészek, illetve együttesek rendszeresen fellépnek a szigetországban is. Nagy sikerrel koncertezett Űj-Zélandon például a Bartók, és a Kodály vonósnégyes, s a napokban Lehet György karmester tesz eleget egy meghívásnak. Rövid múltra tekintenek vissza a párt- és a tömegszervezeti kapcsolatok is. A nagyburzsoázia és a gazdag farmerek érdekeit képviselő Nemzeti Párt. valamint a szociáldemokrata színezetű Munkás Párt mellett működik az 1966-ban alakult Új- zélandi Szocialista Egységpárt, amelynek meghívására 1978-ban a szigetországba látogatott a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége. A látogatást 1979-ben viszonozták. (MTI) —( Külpolitikai kommentárunk )— A diktátum és következményei NAGY EREJŰ POKOLGÉPEK ROBBANTAK AMMANBAN amerikai érdekeltségű épületek előtt. Bejrut lakóit ismét aggodalommal tölti el a környék hegyvidékén dúló tüzérségi párbaj. A keretek tehát adottak, a feszültség jól érzékelhető. 'S mindez aligha vonatkoztatható el a libanoni helyzet rendezésére irányuló, egyre élénkebb diplomáciai erőfeszítésektől. Libanon független államisága, szuverenitása forog kockán. A Bej rútra kényszerített diktátum — mint azt a TASZSZ hírügynökség nyilatkozata megállapítja — az ország fölosztásához vezethet. Kétségtelen: az amerikai és izraeli érdekeknek megfelelő rendezési elképzelés sem Libanon, sem a térség számára nem nyújt megfelelő garanciát a tartós békére. A szovjet állásfoglalás egyértelmű. Erőszakos eszközök helyett a Biztonsági Tanács egyhangúlag elfogadott határozata mellett száll síkra. Nevezetesen: az izraeli, az amerikai és más külföldi csapatok haladéktalan kivonását követeli. Shultz amerikai külügyminiszter szerint azonban hosszú még az út, amely a külföldi csapatok távozásához vezet. Meglehet. De az biztos, hogy minél tovább maradnak a megszállók és az egyéb fegyveres erők Libanonban, annál tovább tart a feszültség. Ok és okozati összefüggésben áll a két tényező: ha kivonnák az izraeli és a többi egységeket, megszűnnék a közvetlen libanoni konfrontáció veszélye. Az izraeli—libanoni elvi megállapodást most már a PFSZ is elutasította. Palesztin személyiségek az utóbbi időben többször figyelmeztettek: Izrael arra készül, hogy megtámadja Szíriát. Damaszkusz ugyancsak a megállapodás ellen foglalt állást. Érthető érdeklődés előzi tehát Weinberger amerikai hadügyminiszter és Szultán szaúd-arábiai heroeg párizsi eszmecseréjét, amely szintén a libanoni rendezéssel függ össze. Amerikai források tudni vélik: a hadügyminiszterek arról tárgyalnak majd, hogy Szaúd- Arábia miként gyakorolhatna nyomást Szíriára csapatainak kivonása érdekében. A KILÁTÁSOK NEM BIZTATÓAK. Libanonban a feszültség változatlan, s félő, hogy a rendezés elhúzódása ismét felrobbantja a közel-keleti puskaporos hordót. Hacsak nem kerekedik fölül a józan ész, s a libanoni kormány álláspontjának megfelelően nem távozik valamennyi külföldi katonai erő az országból. GYAPAY DÉNES A Pravda a Szocialista Internacionálé legutóbbi kongresszusáról A Szocialista Internacio- nálé nemrégiben Portugáliában lezajlott XVI. kongresz- szusát értékelte keddi cikkében a Pravda. A kongresszus alátámasztotta, hogy az SZKP korábban helyes elvi értékelést alakított ki a szociáldemokrata mozgalomról: nyilvánvaló a szociáldemokraták és a kommunisták közötti mélységes eltérés az ideológiai állásfoglalásokban, nyilvánvaló ugyanakkor a közös aggodalom a háború és a béke, a leszerelés kérdéseiben. Nyilvánvaló az is, hogy a kölcsönös tisztelet és teljes önállóság alapján álló tapasztalatcsere, a komoly és felelősségteljes párbeszéd a kommunisták és a szociáldemokraták között a béke megszilárdításáról kedvező eredményeket hozhat — állapítja meg a Pravda. Az SZKP KB lapja megállapítja, hogy a fegyverkezési hajsza beszüntetését, az enyhülés folytatását, a béke megőrzését szolgáló intézkedéseket felsorolva a Szocintem dokumentumai szinte csak olyan lépéseket kérnek számon, amelyeket a Szovjetunió már korábban javasolt. A Pravda bírálja a kongresszus felhívását, amelyben egyaránt fordul az Egyesült Államokhoz és a Szovjetunióhoz, s a felhívásból úgy tűnik, mintha a háború és béke kérdései a két hatalom párharcának eredményétől füg- genének. A cikk kiemeli, hogy némely NATO-tagállam szociáldemokrata pártja most is igyekezett megőrizni „atlanti hűségét”, de e pártok pozícióiban is egyre inkább érezhető a növekvő nemzeti felelősségérzet. Egyeseknél már megjelenik a felismerés is, hogy Európát nem keletről fenyegeti veszély, hanem az amerikai kormányzat részéről, amely hadszíntérré szándékozik változtatni Európát. Sajnálatosnak minősíti a Pravda a Francia Szocialista Párt kongresszusi állásfoglalását. A francia párt volt az egyetlen, amely a határozatnak a „destabilizáló tevékenységet” elítélő pontja ellen szavazott. Így a francia párt a kongresz- szuson nem csupán a leginkább „atlantista” álláspontot képviselte, hanem egyben a leginkább' Ameri- ka^barát is volt. A francia küldöttség arról tett tanú- bizonyságot, hogy a párt nem ismeri fel, mekkora kárt okozhat Franciaország érdekeinek ás, ha az európai helyzet — az amerikai tervek megvalósulása esetén — destabilizálódik, mutat rá a Pravda cikke. Az elemzés azt is kiemeli, hogy néhány, hagyományosan Szocintern balszárnyához tartozó párt ezúttal a háborús veszély elleni harc kérdéseiben „jobbról kerülte meg” Észak- és Közép-Európa szociáldemokrata és munkáspártjait. Így járt el például Bettino Craxi, aki az Olasz Szocialista Párt nevében valótlant állított. Azt mondotta, hogy a Szovjetunió folytatja rakétái telepítését, s új „fajsúlyos és meggyőző” javaslatok tételére szólította fel a Szovjetuniót a leszerelés ügyében — mintha nem tudna az eddig megtett szovjet javaslatokról. A kongresszus elítélte ugyan Izrael agresszív magatartását, de hallgatott az amerikai adminisztráció ezzel kapcsolatos szerepéről és határozataiban megkerülte azt is, hogy állást foglaljon a PFSZ, mint a Palesztinái nép egyetlen jogos képviselője elismerésének kérdésében. Egyértelműen az Egyesült Államok magatartását elítélő határozat született viszont Latin-Ame- rika és a Karib-térség helyzete ügyében, s elítélte a kongresszus a dél-afrikai rezsimnek a szomszédos országokkal szembeni agresz- szív magatartását is. Teljességgel kifordítva írja le a határozat Afganisztán helyzetét — állapítja meg a Pravda. Figyelmen kívül hagyja a határozat azt a tényt, hogy Afganisztán törvényes kormánya ellen kívülről hadüzenet nélküli háború folyik. Nem növeli a Szocintern becsületét az sem, hogy propagandacélokra használja fel a Lengyelországban kialakult helyzetet. Határozott és nyílt értékelést adott viszont a kongresszus az ötvenes-hatvanas évek illúzióinak ösz- szeomlásáról. Akkoriban úgy vélték, hogy a kapitalizmus szüntelenül növekszik és átalakul majd. Ez annál is tiszteletre méltóbb állásfoglalás — hangsúlyozza a Pravda — mivel annak idején számos szociáldemokrata párt illúziókban ringatta magát. Ugyanékor a szociáldemokrácia nem adta fel törekvését, hogy a -„harmadik erő” szerepét játssza a világban. Ez enyhén szólva kétes következtetésekre vezet, amelyek helyet kaptak a' határozatban is: „A szocialista (értsd szociáldemokrata) ideológia az egyetlen olyan ideológia, amely reményt hozhat a harmadik világ és ugyanakkor a fejlett ipari országok számára is”. Ezt a következtetést nem támasztja alá sem múltbeli tapasztalat, sem pedig a mai gyakorlat — mutat rá a Pravda. A világ mai helyzetében a szociáldemokrata és a kommunista mozgalom közötti, eddig kedvező tapasztalatokat hozó eszmecsere folytatására irányuló készség a legfontosabb az egész emberiség sorsa szempontjából — hangsúlyozza végezetül a Pravda.
