Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-11 / 110. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1983. május 11., szerda Békében akarunk élni (Folytatás az 1. oldalról) éve, hogy a német fasizmus vereségével véget ért Euró­pában a II. világháború. A gyászos, áötét évek után végre megszólaltak ezen a napon Európában a béke ha­rangjai. Aki átélte, nem fe­lejti el soha 1945. május 9- ének örömmel, hittel, újra­kezdő bizakodással teljes élményét. Majd szólt arról, hogy napjainkban is folyik a há­ború a világ több részén, ami azt ‘sürgeti, hogy az emberek milliói tegyenek meg erőikhez képest min­dent a világbéke megterem­téséért. Emlékeztetett arra a szörnyű pusztulásra, amelyet a II. világháború okozott, ötvenmillió ember vesztette életét, közöttük polgári la­kosok, ártatlan asszonyok és gyérmekek lettek az ér­telmetlen halál áldozatai. Nem volt még háború, emel­te ki, amelynek kimenetelé­től ilyen sok függött volna: az emberiség megmentése a fasiszta agressziótól, egész népek és nemzetek sorsa, a világ civilizációja. — Ebben a háborúban a fasizmus ellen harcoló álla­mok és népek hatalmas koalíciója alakult ki a jó­zanság, a realizmus, az em­beriség közös érdeke jegyé­ben — mondotta a szónok. — Ezen az évfordulón el nem múló hálával és tisz­telettel gondolunk a Szovjet­unióra, amely az antifasiszta koalíción belül a legnagyobb áldozatot hozta. Beszéde többi részében a világméretű békeharcról szó­lott Sebestyén Nándorné. Felsorolta azokat a tilta­A békemenet résztvevői (Fotó: Szabó Sándor) kozó megmozdulásokat, ame­lyek az utóbbi hónapokban, hetekben zajlottak le Euró­pában, Amerikában, a világ különböző térségeiben. Majd a prágai béke-világtalálkozó előkészítésének eddigi ese­ményeit idézte fel. Végül azzal zárta ünnepi beszédét, hogy a háborús nemzetközi égbolt alatt is bízunk a hol­napban, és mindent meg­teszünk érte. Szót kért a fiatalok köré­ből Kaslik Béla, a Berze Nagy János Gimnázium ta­nulója, aki arról beszélt, hogy a mai fiatalok is értik és érzik a békéért való harc, küzdelem céljait, lehetősé­geit és azonosulnak a prágai béke-világtalálkozó jelsza­vával: A békéért, az életért, az atomháború ellen! Az üzemi fiatalok nevé­ben Tóth József, a Mikro­elektronikai Vállalat KISZ­bizottságának titkára jelent­kezett hozzászólásra, ö is a béke jelentőségét elemezte, rámutatva, hogy ez a béke a mai fiataloknak mindent jelent. Javasolta, hogy az Országos Béketanács címére táviratot küldjenek a béke­gyűlés résztvevői, amelyben felemelik szavukat a hábo­rúmentes holnapokért, az alkotó, munkás hétköznapo­kért. A távirat szövegét a gyűlés résztvevői egyhangú­lag megszavazták. Ugyanígy elfogadták annak az üzenet­nek a tervezetét is, amely­ben a magyar nép fejezi ki békeakaratát a prágai béke­világtalálkozó résztvevőihez. A nagygyűlés után a Nép­színház táncegyüttese Rek­viem a forradalomért című műsorát mutatta be, majd levetítették az Eper és vér című filmet. Jurij Andropov: Ne legyen Európában nukleáris fegyver! Az európai, s ezen belül az észak-európai nukleáris leszerelésről, a nukleáris fegyverektől mentes öveze­tek létrehozásáról nyilatko­zott finn társadalmi szerve­zetek képviselőinek válaszol­va Jurij Andropov, azSZKP KB főtitkára. Moszkvában kedden köz­zétett válaszaiban Andropov mindenek előtt arra utalt, hogy a Szovjetunió már 1946- ban olyan nemzetközi egyez­ményre tett javaslatot, amely tilalom alá helyezné a nuk­leáris fegyvereket. Ezt akkor azok miatt nem érhettük el, •akik meg akarták őrizni az atommonopóliumot. A szov­jet fél a továbbiakban a nuk­leáris arzenálok növekedésé­nek megállítását célzó javas­latokat vetett fel, javasolta a nukleáris fegyverek gyár­tásának beszüntetését, majd a készletek fokozatos felszá­molását. A hadászati fegy­verekkel kapcsolatos szovjet —amerikai tárgyalásokon Moszkva azt indítványozta, hogy a hadászati hordozó- eszközök számát több mint negyedével csökkentsék. To­vábbá a Szovjetunió egyol­dalúan vállalta, hogy nem alkalmaz elsőnek nukleáris fegyvert, és felszólított más nukleáris hatalmakat, hogy kövessék példáját. Európát illetően — folytatta Jurij Andropov — a legjobb meg­oldás az lenne, ha a konti­nensen nem lenne semmifé­le. sem közepes-hatótávolsá­gú, sem harcászati nukleáris fegyver. Mindazok viszont, akikhez ezzel a felhívással fordult, ma még sajnos úgy tesznek, mintha ez a javas­lat egyáltalán nem hangzott volna el. Üstökös a láthatáron! Itt az Iras—Araki—Alcock Az északi félteke felett kedd éjjel lesz legjobban látható az újonnan felfede­zett írás—Araki—Alcock- üstökös — közölték ameri­kai csillagászok. Az üstököst április 25-én fedezte fel az írás, ameri­kai—nyugat-európai csilla­gászati kutató mesterséges hold, valamint Araki japán és Alcock angol amatőr csil­lagász. Az égi jöve­vény szerdán közép-európai idő szerint 14.00 órakor lesz földközelben, amikor 4,6 millió kilométernyire köze­líti meg bolygónkat. A rendkívül gyorsan ha­ladó üstökös több napon át megfigyelhető lesz. Tiszta éjjelen, villanyfény beszű- rődésétől nem zavart hely­ről messzelátóval vagy sza­bad szemmel is megfigyel­hető lehet. A viszonylagos közelség ellenére nem lesz túl fényes, mert anyaga dif- - fúz, bár akkora lesz mint a telihold. Az üstökösök megszokott látványos csóvá­ja is elmarad. Kedden a horizont felett 50-től 70 fők magasságig lesz látható, a megfigyelési helytől függően. Szerdán már alacsonyabban lesz. Púja Frigyes belgiumi programja A hivatalos látogatáson Belgiumban tartózkodó Púja Frigyes külügyminiszter ked­den Antwerpennel ismerke­dett. Délután Púja Frigyest Brüsszelben, a parlamentben fogadta Edward Leemans, a belga szenátus, majd Jean Defraigne, a képviselőház el­nöke. Magyar— új-zélandi kapcsolatok Hazánk és Űj-Zéland 1974- ben létesített diplomáciai kapcsolatot, azóta miniszter- helyettes szintű megbeszélé­sekre került sor a két or­szág között. A távoli állam kormányfőjének közelgő lá­togatása alkalmával első íz­ben üdvözölhetünk új-zélan- di miniszterelnököt Buda­pesten. A két ország kormánya között egy államközi szerző­dés van érvényben: az 1970- ben kötött és 1978-ban meg­újított, a legnagyobb ked­vezmény elvét rögzítő keres­kedelmi megállapodás. 1981 óta jelentősen megnöveke­dett hazánk és a szigetország között a kereskedelmi for­galom; ekkor a Ganz-MÁ- VAG új-zélandi megrende­lésre 33 millió dollár érték­ben motorvonatok szállítását kezdte meg. Emellett külön­böző fogyasztási cikkeket, kerékpár-abroncsot, bort, pvc-port és — kisebb meny- nyiségben — gyógyszert ex­portálunk az óceániai or­szágba. A tervek között sze­repel kisebb vízierőművek, illetve vízierőmű-részegysé- gek kivitele, valamint a geotermikus energia kiakná­zásában való magyar közre­működés is. A két ország közötti kul­turális kapcsolatok elsősor­ban kereskedelmi jellegűek: az Ausztráliában vendégsze­replő magyar művészek, il­letve együttesek rendszere­sen fellépnek a szigetország­ban is. Nagy sikerrel kon­certezett Űj-Zélandon pél­dául a Bartók, és a Kodály vonósnégyes, s a napokban Lehet György karmester tesz eleget egy meghívásnak. Rövid múltra tekintenek vissza a párt- és a tömeg­szervezeti kapcsolatok is. A nagyburzsoázia és a gazdag farmerek érdekeit képviselő Nemzeti Párt. valamint a szociáldemokrata színezetű Munkás Párt mellett műkö­dik az 1966-ban alakult Új- zélandi Szocialista Egység­párt, amelynek meghívására 1978-ban a szigetországba látogatott a Magyar Szocia­lista Munkáspárt küldöttsé­ge. A látogatást 1979-ben vi­szonozták. (MTI) —( Külpolitikai kommentárunk )— A diktátum és következményei NAGY EREJŰ POKOLGÉPEK ROBBANTAK AMMANBAN amerikai érdekeltségű épületek előtt. Bejrut lakóit ismét aggodalommal tölti el a kör­nyék hegyvidékén dúló tüzérségi párbaj. A keretek tehát adottak, a feszültség jól érzékelhető. 'S mind­ez aligha vonatkoztatható el a libanoni helyzet ren­dezésére irányuló, egyre élénkebb diplomáciai erő­feszítésektől. Libanon független államisága, szuverenitása fo­rog kockán. A Bej rútra kényszerített diktátum — mint azt a TASZSZ hírügynökség nyilatkozata meg­állapítja — az ország fölosztásához vezethet. Kétség­telen: az amerikai és izraeli érdekeknek megfelelő rendezési elképzelés sem Libanon, sem a térség szá­mára nem nyújt megfelelő garanciát a tartós béké­re. A szovjet állásfoglalás egyértelmű. Erőszakos esz­közök helyett a Biztonsági Tanács egyhangúlag el­fogadott határozata mellett száll síkra. Nevezetesen: az izraeli, az amerikai és más külföldi csapatok ha­ladéktalan kivonását követeli. Shultz amerikai kül­ügyminiszter szerint azonban hosszú még az út, amely a külföldi csapatok távozásához vezet. Megle­het. De az biztos, hogy minél tovább maradnak a megszállók és az egyéb fegyveres erők Libanonban, annál tovább tart a feszültség. Ok és okozati össze­függésben áll a két tényező: ha kivonnák az izraeli és a többi egységeket, megszűnnék a közvetlen li­banoni konfrontáció veszélye. Az izraeli—libanoni elvi megállapodást most már a PFSZ is elutasította. Palesztin személyiségek az utóbbi időben többször figyelmeztettek: Izrael arra készül, hogy megtámadja Szíriát. Damaszkusz ugyan­csak a megállapodás ellen foglalt állást. Érthető ér­deklődés előzi tehát Weinberger amerikai hadügymi­niszter és Szultán szaúd-arábiai heroeg párizsi esz­mecseréjét, amely szintén a libanoni rendezéssel függ össze. Amerikai források tudni vélik: a had­ügyminiszterek arról tárgyalnak majd, hogy Szaúd- Arábia miként gyakorolhatna nyomást Szíriára csa­patainak kivonása érdekében. A KILÁTÁSOK NEM BIZTATÓAK. Libanonban a feszültség változatlan, s félő, hogy a rendezés el­húzódása ismét felrobbantja a közel-keleti puska­poros hordót. Hacsak nem kerekedik fölül a józan ész, s a libanoni kormány álláspontjának megfele­lően nem távozik valamennyi külföldi katonai erő az országból. GYAPAY DÉNES A Pravda a Szocialista Internacionálé legutóbbi kongresszusáról A Szocialista Internacio- nálé nemrégiben Portugáliá­ban lezajlott XVI. kongresz- szusát értékelte keddi cik­kében a Pravda. A kongresszus alátámasz­totta, hogy az SZKP koráb­ban helyes elvi értékelést alakított ki a szociáldemok­rata mozgalomról: nyilván­való a szociáldemokraták és a kommunisták közötti mély­séges eltérés az ideológiai állásfoglalásokban, nyilván­való ugyanakkor a közös aggodalom a háború és a béke, a leszerelés kérdései­ben. Nyilvánvaló az is, hogy a kölcsönös tisztelet és teljes önállóság alapján álló tapasztalatcsere, a ko­moly és felelősségteljes pár­beszéd a kommunisták és a szociáldemokraták között a béke megszilárdításáról ked­vező eredményeket hozhat — állapítja meg a Pravda. Az SZKP KB lapja meg­állapítja, hogy a fegyver­kezési hajsza beszüntetését, az enyhülés folytatását, a béke megőrzését szolgáló intézkedéseket felsorolva a Szocintem dokumentumai szinte csak olyan lépése­ket kérnek számon, amelye­ket a Szovjetunió már ko­rábban javasolt. A Pravda bírálja a kongresszus felhí­vását, amelyben egyaránt fordul az Egyesült Államok­hoz és a Szovjetunióhoz, s a felhívásból úgy tűnik, mintha a háború és béke kérdései a két hatalom pár­harcának eredményétől füg- genének. A cikk kiemeli, hogy né­mely NATO-tagállam szo­ciáldemokrata pártja most is igyekezett megőrizni „at­lanti hűségét”, de e pártok pozícióiban is egyre inkább érezhető a növekvő nemze­ti felelősségérzet. Egyesek­nél már megjelenik a fel­ismerés is, hogy Európát nem keletről fenyegeti ve­szély, hanem az amerikai kormányzat részéről, amely hadszíntérré szándékozik változtatni Európát. Sajnálatosnak minősíti a Pravda a Francia Szocia­lista Párt kongresszusi ál­lásfoglalását. A francia párt volt az egyetlen, amely a határozatnak a „destabilizá­ló tevékenységet” elítélő pontja ellen szavazott. Így a francia párt a kongresz- szuson nem csupán a leg­inkább „atlantista” állás­pontot képviselte, hanem egyben a leginkább' Ameri- ka^barát is volt. A francia küldöttség arról tett tanú- bizonyságot, hogy a párt nem ismeri fel, mekkora kárt okozhat Franciaország érdekeinek ás, ha az euró­pai helyzet — az amerikai tervek megvalósulása ese­tén — destabilizálódik, mu­tat rá a Pravda cikke. Az elemzés azt is kieme­li, hogy néhány, hagyomá­nyosan Szocintern balszár­nyához tartozó párt ezúttal a háborús veszély elleni harc kérdéseiben „jobbról kerülte meg” Észak- és Kö­zép-Európa szociáldemokra­ta és munkáspártjait. Így járt el például Bettino Craxi, aki az Olasz Szocia­lista Párt nevében valótlant állított. Azt mondotta, hogy a Szovjetunió folytatja ra­kétái telepítését, s új „faj­súlyos és meggyőző” javas­latok tételére szólította fel a Szovjetuniót a leszerelés ügyében — mintha nem tudna az eddig megtett szovjet javaslatokról. A kongresszus elítélte ugyan Izrael agresszív ma­gatartását, de hallgatott az amerikai adminisztráció ezzel kapcsolatos szerepéről és határozataiban megkerül­te azt is, hogy állást foglal­jon a PFSZ, mint a Palesz­tinái nép egyetlen jogos képviselője elismerésének kérdésében. Egyértelműen az Egyesült Államok maga­tartását elítélő határozat született viszont Latin-Ame- rika és a Karib-térség hely­zete ügyében, s elítélte a kongresszus a dél-afrikai rezsimnek a szomszédos or­szágokkal szembeni agresz- szív magatartását is. Teljességgel kifordítva írja le a határozat Afga­nisztán helyzetét — állapít­ja meg a Pravda. Figyelmen kívül hagyja a határozat azt a tényt, hogy Afganisztán törvényes kormánya ellen kívülről hadüzenet nélküli háború folyik. Nem növeli a Szocintern becsületét az sem, hogy propagandacé­lokra használja fel a Len­gyelországban kialakult helyzetet. Határozott és nyílt érté­kelést adott viszont a kongresszus az ötvenes-hat­vanas évek illúzióinak ösz- szeomlásáról. Akkoriban úgy vélték, hogy a kapitalizmus szüntelenül növekszik és átalakul majd. Ez annál is tiszteletre méltóbb állás­foglalás — hangsúlyozza a Pravda — mivel annak ide­jén számos szociáldemokra­ta párt illúziókban ringat­ta magát. Ugyanékor a szociálde­mokrácia nem adta fel tö­rekvését, hogy a -„harma­dik erő” szerepét játssza a világban. Ez enyhén szólva kétes következtetésekre ve­zet, amelyek helyet kaptak a' határozatban is: „A szo­cialista (értsd szociálde­mokrata) ideológia az egyet­len olyan ideológia, amely reményt hozhat a harmadik világ és ugyanakkor a fej­lett ipari országok számá­ra is”. Ezt a következtetést nem támasztja alá sem múltbeli tapasztalat, sem pedig a mai gyakorlat — mutat rá a Pravda. A világ mai helyzetében a szociáldemokrata és a kom­munista mozgalom közötti, eddig kedvező tapasztalato­kat hozó eszmecsere folyta­tására irányuló készség a legfontosabb az egész em­beriség sorsa szempontjá­ból — hangsúlyozza végeze­tül a Pravda.

Next

/
Thumbnails
Contents