Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-11 / 110. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. május 11., szerda 3. AZ ÁPRILISI HATÁROZAT UTÁN % # / • • r / • Városi, járási tanácskozások E hetekben a városi és járási pártbizottságok üléseiken értékelik az MSZMP XII. kongresszusa óta végzett munkájukat és a Központi Bizottság áprilisi határozata szellemében meghatározzák a további feladataikat. Igen nagy jelentőségűek ^ezek a testületi ülések. Nagyban járul ugyanis hozzá a XII. kongresszuson kitű­zött feladatok eredményes megvalósításához, hogy az irányító szerepet betöltő és nagy önállóságú városi, já­rási pártbizottságok érdem­ben miként elemzik munká­jukat, a pártbizottsági tagok aktív részvételével. Ez azért is fontos, mert már az eddigiekben is ha­tározottabban érvényesült a választott testületi tagok egyenjogúsága, erősödött személyes felelősségük mind a határozatok előkészítésé­ben, mind a döntéshozatal­ban és a végrehajtás szaka­szaiban. Elősegítette ezt a korábbi tervszerű és tudatos kiválasztás, a káderképzés, az iskoláztatás, amely jól szolgálta a pártbizottsági ta­gok általános és politikai műveltségének gyarapodását. A szocialista társadalom sikeres építésének alapvető feltétele, hogy érvényesüljön a párt vezető szerepe. Tár­sadalmunk fejlődésében ezért döntő jelentőségű a marxiz­mus—leninizmus elveire épülő politika. Ez dialektikus kapcsolatban van a munka­stílussal, amely belőle kö­vetkezik és azt szolgálja. Az MSZMP politikája — amint a Központi Bizottság leg­utóbbi ülésén is kirajzolódott — kiegyensúlyozott, torzulá­soktól mentes, eredményesen vezeti a fejlett szocialista társadalom építését. A munkásosztály és a társadalom széles rétegeinek érdekeit kifejező politika alapján ala­kulhat ki a lenini munka­stílus. A jó politika azonban a helyes munkamódszernek csak a lehetőségét teremti meg, a megvalósításhoz cél­tudatos munka szükséges. Annál is inkább, mert a munkastílus visszahat a po­litikára. A helytelen mód­szerek eltorzíthatják a párt helyes vonalát, akadályoz­hatják hatékony érvényesü­lését. A most zajló pártbizottsági üléseken érdemes hasznosí­tani a feladatok meghatáro­zásánál a munkastílus ed­digi tapasztalatait, amelye­ket a városi, a járási párt- bizottságok már korábban is több helyen megtárgyal­tak. Megfelelő szelekcióval biztosítható például, hogy a testület elé csak politikai megítélést és állásfoglalást igénylő lényeges témák ke­rüljenek. Ugyanakkor a gaz­dasági kérdések mellett na­gyobb figyelmet érdemes fordítani az időszerű belpo­litikai, ideológiai, a párt belső életével összefüggő kérdésekre. Több pártbizott­sági ülésen felmerült, hogy a testületi vitáké legyenek határozottabbak, alaposab­bak, de ehhez az előterjesz­tések- tartalmazzanak több nyitott kérdést, adjanak al­ternatív lehetőséget a dön­téshozatalhoz. Ezt a célt szolgálhatná, ha a szóbeli kiegészítés bemutatná, hogy az előterjesztés előkészítése­kor milyen vitatott kérdések szerepeltek és milyen eltérő nézetek adódtak. Figyelembe érdemes venni azt is, hogy az előterjeszté­sek, a határozati javaslatok készítői a függetlenített ap­parátus mellett a munkabi­zottságok, a pártbizottság tagjaiból álló aktívacsopor­tok. így ők cselekvő részesei az előkészítésnek. Ugyanak­kor a többség csak a kézhez kapott írásos anyagokra, il­letve a szóbeli előterjeszté­sekre és korábbi, vagy helyi tapasztalataira támaszkod­hat. A fiatalabb pártbizott­sági tagok között az is elő­fordul, hogy a tárgyalt na­pirendekkel kapcsolatos köz­ponti állásfoglalást, illetve a járási testület korábbi hatá­rozatát nem ismerik kellően, ezért az akadálya lehet a helyes megítélésnek, megala­pozott véleménynek. A párt­bizottsági tagok felelősség- tudata általában magas szinten mutatkozik meg a közös döntések kialakításá­ban. Erre utal egyebek kö­zött az az igényük, hogy jobban aktivizálódni kíván­nak egy-egy területen lefoly­tatandó brigádvizsgálatban és több konkrét személyes megbízatást várnak a párt- határozatok végrehajtásában. Egyben önkritikusan, önma­gukkal szemben támasztott követelményként szóltak több helyen arról, hogy sa­ját területükön megfelelőb­ben és konkrétabban kell segíteniük a párthatározatok végrehajtását. A munkastílus javításához tartozik az a tapasztalat is, hogy egyes pártbizottságok ülésein a döntések előkészí­tésére nagy erőket vonnak be, de a határozat meghoza­tala után már kevesebb -fi­gyelem irányul végrehajtá­sára. Márpedig ez a legfon­tosabb. Éppen ezért a mos­tani ülések után, az elfoga­dott határozatok birtokában minden korábbinál többet kell törődni azzal, hogy a párttagsággal beható eszme-» csere folyjék a Központi Bi­zottság áprilisi határozatá­nak minél elmélyültebb meg­ismertetésére. A párttagsá­got érvekkel lehet meggyőz­ni az egységes értelmezés és cselekvés érdekében. Az elfogadásra kerülő határo­zatok jó alapot adhatnak az irányító munka továbbfej­lesztésére. Minőségileg is további javításra vár a tes­tületek kollektív tevékeny­sége, mert ez kedvezően érezteti hatását a pártde­mokrácia kiterjesztésében és a párttagság mozgósításá­ban. Indokolt tovább lépni a politikai munka társadal­masításában is. Minél több aktivistát, párttagot vonnak be a határozat gyakorlati végrehajtásába, annál ered­ményesebben növelhető a párt tömegbefolyása és for­málható a közhangulat. Az érdemibb kollektív munka igényli, hogy a választott testületek tagjai a jövőben még több tapasztalatot, in­formációt szerezzenek a vá­rosuk, a járásuk életének különféle területeiről, esemé­nyeiről. Ebben sokat segít­het, ha a pártbizottságok tagjai gyakrabban és rend­szeresebben kapnak megbí­zást a testület képviseleté­vel az irányított pártszer­vek rendezvényein, minde­nekelőtt a taggyűlésein. Eh­hez természetesen elenged­hetetlen, hogy ezek a párt- bizottsági tagok is legyenek még öntevékenyebbek, job­ban éljenek jogaikkal és kö­vetkezetesebben teljesítsék kötelezettségeiket. A párt Központi Bizott­ságának április 12—13-i ülé­sének határozata kitűnő lehetőséget kínál ahhoz, hogy a városi, a já­rási pártbizottságok ülései­ken mélyrehatóan elemezzék eddigi munkájukat, és hatá­rozataikban konkrétan meg­jelöljék saját testületük, va­lamint az általuk irányított pártszervek, alapszervezetek további tennivalóit a XII. kongresszus határozatainak még eredményesebb megva­lósítására. Lesz-e locsolási tilalom? A háromnapos vízügyi szemle tapasztalatai Egy héttel a vásárnyitás előtt Az elmúlt héten — már a nyári csúcsfogyasztásra való felkészülés jegyében — há­romnapos műszaki, közegész­ségügyi szemlét tartotta a Heves megyei Vízmű Válla­lat üzemegységeiben. Az OVH, a területi igazgatóság, a KÖJÁL, a helyi és a me­gyei tanácsok képviselőinek részvételével évente hagyo­mányos ellenőrzés-sorozat tapasztalatairól a „bejárás” után érdeklődtünk: — Milyenek az általános észrevételek? — kérdeztük Simon Lajost, a megyei ta­nács vb ÉKV osztályának csoportvezetőjét. — A tavalyihoz képest általában pozitívak a benyo­másaink. A látottak és az elmondottak alapján arra következtethetünk, hogy ja­vul a helyzet. Gond nélküli szezonról, esztendőről azon­ban, sajnos, még mindig nem beszélhetünk, önmagá­ban is kellemetlenül érinti a területet, hogy 1982-ben az átlagos csapadéknak mind­össze 56 százaléka hullott, a mátraalji bányászkodás fje­dig — ki kell mondani, hi­szen az igazsághoz tartozik — tovább csökkentette a vízkészletet. Így, ha külö­nösebb korlátozást talán nem is kell majd elrendel­nünk a fogyasztóknál, locso­lási tilalomról bizony több helyütt szó lehet. — Hol számolhatunk ez utóbbiakkal? — Nos, a szemle „menet­rendjét” követve, a hevesi térségben — ahová a füzes­abonyi járás egy része, Po­roszló, Űjlőrincfalva, Sarud is tartozik — az említett nagyközségben, Tamamérán és Tiszanánán várhatók ta­karékossági intézkedések. Tarnamérán — szükség ese­tén — talán a strandot is be kell zárni átmenetileg, hogy kútja az ivóvízellátást segíthesse, amíg egy nagyobb tartálytorony nem épülhet. Szerencsére Poroszlón már új mélyfúrással foglalkoz­nak, ami legkésőbb jövőre feltétlenül megszüntetheti a problémákat. A hatvani üzemegység körzetében Csá­ngón, Horton, Rózsaszent- mártonban képzelhető el lo­csolási tilalom — ha időköz­ben újabb, lényegesebb eső­zések nem javítanak a hely­zeten — sőt, az utóbbi tele­pülésen esetleg másodfokú, csak üzemet érintő korláto­zás is szóba jöhet. Rózsában, sajnos, még csak nem is számíthatunk új víznyerési lehetőségre, ezért szinte ki­zárólag a lőrinci regionális műre történő csatlakozás segíthet később. Az egri körzetben Egerbocs, IvádL, Pétervására, Szihálom, Ver- pelét a kritikusabb helység, s többnyire csak új fúrások jelenthetnének megoldást. Az északi részen például Váraszó felett lehetne kúttal próbálkozni. Verpeléten a kúttisztítás is eredménnyel biztat, az eddigiekből azon­ban még nem vonható, . le teljes következtetés. Ami pedig a megyeszékhelyet il­leti: az utánpótlás biztosítá­sára nfár folyamatban van az északi vízmű bekötése, s következésképpen legkésőbb július 1-től a „provizórikus” bekapcsolás is legalább napi háromezer köbméter ivívíztöbbletet adhat a Ba­rát-rétről. Gyöngyössel és környékével kapcsolatban azt mondhatom, hogy több helyütt is erősen lecsökkent a kutak hozama, Kisnánán, Tarjánban, Karácsondon sem gond nélküli már a lakos­ság a földmunkák miatt. Visontán, Domoszlón, Hal- majugrán valószínűleg szin­tén el kell rendelni a locso­lási tilalmat. A gyöngyösi beruházás késik, a kivitele­ző budapesti vállalat nem tudja tartani a merészen vállalt határidőt. Jó, ha július közepére kész a mun­ka. Igaz, ez is napi három­ezer köbméterrel növeli majd a rendelkezésre álló ivóvízmennyiséget s ezt nemcsak • a város, hanem Gyöngyössolymos és Gyön- gyóshalász is élvezheti majd. — Az ellátás javítására korábban jó néhány telepü­lésünkre lajtkocsikkal is hordták a vizet. Azóta vál­tozott-e a helyzet? — A tartálykocsis szállí­tásra, sajnos, még napjaink­ban is szükség van. Például Egerbocsra, Szidalomra is — a tárolók töltéséhez, „erősí­téséhez” — lehet, hogy rövi­desen ugyanígy kell vinni az ivóvizet. A „drasztikusabb” kiszolgálás azonban már valamelyest csökken. Az idén, hogy mást ne mondjak, az eddig nehéz helyzetben lévők közül Demjén, Gyön- gyösoroszi, Máklár és Nagy- tálya tér át a közműves el­látásra. — A gondok további csök­kentésére szerveznek-e újabb víztársulatokat Heves me­gyében? — Igen. Jelenleg Adócsőn, a mátrai Fallóskúton illetve Ecséden van előkészítés alatt ilyen vállalkozás. S tudo­másunk szerint még ebben az évben a kivitelezés is megkezdődik. Nem könnyű a naponta átlagosan szükséges 61 ezer köbméter ivóvizet biztosíta­ni, az igyekezet ellenére is meglehetősen nehéz az előbbre lépés. Korántsem elegendő még a vízmű, sok az egykutas település s az. aszályos időjárás a legkor­szerűbb rendszereket, háló­zatokat is „megtréfálja”. Ám, ha lassan is, azért csak vál­tozik a helyzet, s ez kétség­telenül reményt adhat a még rosszabb körülmények között lévő falvak lakóinak is. Gyóni Gyula Szakmai napok, ellátás Egy hét múlva, május 18- án nyílik a 77. Budapesti Nemzetközi Vásár. A beru­házási javak seregszemléjén hazánkkal együtt 29 ország és Nyugat-Berlin cégei állí­tanak ki, 13 árucsoportban. Ez évtől valamennyi vásárt bizonyos téma jegyében hir­detnek meg, így a mostani tavaszi rendezvény jelszava az energiatakarékosság. A téma összefoglaló feldolgo­zását a vásárközpont 23-as pavilonjában, az OMFB ki­állításán láthatják az érdek­lődők. A hagyományokhoz híven hétköznapokon, tehát május 19-én, 20-án, 23-án, 24-én és 25-én délelőtt 10 és 14 óra között szakmai napokat tar­tanak, amikor is csak szak­mai jegyekkel és bérletek­kel lehet á vásárt látogat­ni. A szakmai rendezvé­nyeknek a vásár konferen­ciaközpontja ad otthont, amelyet a legmodernebb technika eszközeivel szerel­ték fel. Az előadótermekben szinkrontolmács-berendezé­sek, film- és diavetítők áll­nak rendelkezésre. A szakemberek és a nagy- közönség ellátásáról 16 gyorsbüfé és étterem gon­doskodik, ezeken kívül az A, AB, AC, az F/2 és a 32- es pavilonokban gyorsétkez­dék működnek. A - vásár idején nyitva tart a Karcagi Birkacsárda, a Dunakömiő- di Halászcsárda, a Paraszt­csárda és az EXPO Étterem. A Centrum áruházak üzlete­ket létesítenek a kőbányai vásárvárosban. A K pavilon­ban igénybe vehetők a pos­tai szolgáltatások: a telex-, a távirat- és a telefonvona­lak, s itt találhatók az OTP, az IBUSZ és a MALÉV iro­dái. A tavaly átadott EXPO Szálló a vásár főbejáratának tőszomszédságában régi gon­don segít, 160 kétágyas szo­ba áll a kiállítók rendelke­zésére. Orosz nyelvi órán a tanár és tanítványai... (Fotó: Szabó Sándor) %#arga József, a hatvani • Bajza Gimnázium orosz szakos tanára, tizedik esztendeje végez tartalmas szervező, irányító munkát az iskola MSZBT-tagcsoportja élén. Hogy voltaképpen mit jelöl, mire kötelez ez az ön­ként vállalt funkció? Milyen feladatokra, munkavállalá­sokra kell a figyelmét ki­terjesztenie? Kik és miként segítik őt a kitűzött célok megvalósításában? A gimná­zium egyik irodájának asz­talánál beszélgetve most e kérdésekre fogalmazunk vá­laszd. o — A tagcsoport tevékeny­ségének a lényege: ápolni, elősegíteni hazánk és a Szovjetunió barátságát, még­pedig egymás életének, kul­túrájának, gazdaságának megismerése által. És hogy ez közvetlenebb módon is lehetővé váljék, igyekszünk az érdeklődők orosz nyelv­Az MSZBT önkéntese * Adalékok egy hatvani nyelvtanár portréjához tudását tökéletesíteni — mondja Varga József.'Ahogy visszagondolok rá, hosszú ideje a tanévet például azzal kezdjük, hogy intézeten be­lül megalakulnak a Gorkij Nyelviskola megyei tagoza­tának csoportjai. Jelenleg két ilyen tizenöt fős diákkö­zösségünk vállalta azt a többletmunkát, , amivel a rendes tanórák utáni foglal­kozás jár. Nem könnyű do­log, amit csinálnak. Különö­sen azóta nem, hogy áttér­tünk az ötnapos tanítási hét­re. Diákjaink sokszor dél­után fél 3-ig az iskolapad­ban ülnek, akkor . elrohan­nak ebédelni, majd onnan visszatérve fogunk a közös munkához. Külön gond. hogy a nyelviskolai csoportok nem egy osztályból regrutálódnak. A tíz-tizenöt főnyi csoporto­kat egy-egy osztályból ver­buváljuk. Q Beszélgetésünk során el­mondotta az MSZBT-tagcso- port tanárelnöke, hogy mun­kájukat igen hatékonyan segítik a különböző nyelvi versenyek, amelyeken a „baj zás” diákok hagyomá­nyosan jól helytállnak. Nem­rég a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában megrende­zett orosz nyelvi vers- és prózamondó kiejtési ver­senyről tért haza az iskola három tanulója. A csoport tagjai, akikkel előzőleg Bo- donyiné Balogh Erzsébet foglalkozott, bronzérmesek lettek a ,,Ki tud többet a Szovjetunióról?” mozgalom egri, megyei versenyén is az idei esztendőben, megköze­lítve azt a sikert, amelyet korábbi iskolatánsak — Sző­ke László, Nagy Tibor, Nagy Katalin — kivívtak annak idején a televízió kamerái előtt. Ambrus Éva tanítvá­nya, Vajda Gábor pedig győzelemmel jött meg pár hete a Hevesen megrende­zett megyei orosz nyelvi versenyről. o — Persze a vizualitás esz­közeivel is igyekszünk úgy bánni, hogy céljainkhoz mind közelebb kerüljünk — folytatta Varga József. — Havonta készítünk iskolai kiállítást, részben az MSZBT központi anyagából, részben saját gyűjtés alapján. Soro­zatunkban ilyen volt az űr­hajózás szovjet eredményeit bemutató gazdag képsor, vagy az a tabló, amely a Lenin-évfordulóra készült. De külön-külön bemutattuk már a Szovjetunió köztársa­ságainak életét is! Ami az érzelmi telítődés és belső kapcsolat dolgát illeti, egyéb módon is igyekszünk ered­ményt elérni. A II/c osztály diákjai például verssel, pró­zával készültek május 9-re, a győzelem napjára, amikor a hatvani temető szovjet ka­tonasírjait kerestük fel, hogy tiszteleghessünk a város fel- szabadulásáért elesettek em­léke előtt. A Szovjet Had­sereg napja alkalmából pe­dig az I/d osztálynak nyúj­tottunk segítséget, hogy magvas, kerek 'műsor ké­szülhessen iskolarádiónknak, amelyet alkalmanként szin­tén az ügy szolgálatába ál­lítunk. o Beszélgetésünk során né­hány gondrój is szó esett. Mert ahogy Varga József említette, igaz ugyan, hogy a negyedikes Rezsnyák Tímea egy leningrádi nyelvi tábo­rozáson szerzett többlettudás birtokában most jó „kondié­ban” várhatja a főiskolai felvételi vizsgát, de az Ex­press Utazási Irodának kel­lene kiterjesztenie a figyel­mét e területre. Üzletnek se lenne rossz, arról nem be­szélve, mit nyernének egy- egy olcsóbb szovjet úttal azok a kisebb diákcsoportok, amelyeknek tagjai a nyelvet szeretnék elsajátítani, vagy éppen orosz tanári pályára készülnek. De a különböző nyelvi, ismereti versengések díjazásán is „emelni” kelle­ne, hogy a diákok jobban szorgalmazzák a felkészü­lést! Végül a tanárelnök munkájának megbecsülésé­nél kötöttünk ki. És vála­sza frappánsan rövid volt. — Igaz, a Gorkij Nyelv­iskola körül végzett mun­kámért már kiérdemeltem az MSZBT aranykoszorús plakettjét. De én legalább ilyen fontosnak tartom, hogy a diákok látják, és hitem szerint jó példának tekintik, ahogyan az ügy önkéntese­ként alkalomról alkalomra bizonyságot teszek a két nép barátsága mellett... M. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents