Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-06 / 106. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. május 6., péntek 3 Nemzetközi méhészkongresszus hazánkban NINCS ELÉG ÜVEG A milliomos abasáriak A KAPTÁRAK KINCSE A kaptárak. aranyló fény­nyel kicsorduló kincse, a méz már a bibliai korban a jólét és bőség szimbóluma volt. A vándorló népek ezért keresték a tejjel, mézzel fo­lyó kánaánt. A múló idő ugyan meg­fosztotta ettől az értékmérő szerepétől a mézet, ugyanak­kor azonban a kor igényének megfelelő ranggal ruházta fel. A méz és termékei nap­jainkban fontos helyet kap­tak az élelmezéstudomány­ban, a gyógyászatban, s egyre jelentősebb szerephez jutnak sok ország gazdasági életében. Apimondia A nemzetközileg is fontos rangot felismerve alakították meg 85 évvel ezelőtt Brüsz- szelben a Méhész Egyesüle­tek Nemzetközi Szövetségét, az Apimondiát. A tekintélyes testületnek ma már 85 ország a tagja. A főtitkárság Rómá­ban működik. Feladata, hogy a kétévenként más-más országban rendezett kong­resszus határozatait végre­hajtsa. A nagy hagyományú ma­gyar méhészek élénk aktivi­tással vesznek részt a nem­zetközi szövetség munkájá­ban. Méhészeti kultúránk magas színvonalának elis­merése, hogy a Mexikóban 1981-ben rendezett legutóbbi kongresszus határozata értel­mében, a nemzetközi szövet­ség legközelebbi kongresszu­sát az idén augusztus 25. és 31. között, hazánkban rende­zik meg. Méztermelés gépesítve A kongresszus többek kö­zött foglalkozik majd a mű­vészeti tudomány és techni­ka fejlődésével, s azokkal a gyakorlati feladatokkal, ame­lyek lehetővé teszik korunk legsúlyosabb méhbetegsége, az úgynevezett varroatozis elleni védekezést. Napirendre kerülnek olyan témák is, mint a méhészeti munkák gépesítése a kis- és közép üzemekben, a méhészek tár­sadalombiztosításának ügye. Megvitatják a trópusi körül­mények között élő méhek biológiai problémáit, napi­rendre tűzik a méztermelés­sel kapcsolatos nemzeti és nemzetközi rendelkezések számos kérdését, hogy csak néhányat említsünk a prog­rampontok közül. A külföldi vendégeknek le­hetőséget teremtenek, hogy megismerkedjenek hazánk legszebb tájaival, különös­képpen azokkal, ahol a mé­hészkedés nagy jelentőségű. Tájékoztatást nyerhetnek ar­ról is, hogy hazánkban kor­mányzati feladatként keze­lik a méhészet segítését. Ti­zenöt éves fejlesztési program gondoskodik a tudomány, a gazdálkodás, a kereskedelem meghatározott feladatairól e téren. Prolongált akácvirágzás A magyarországi mézter­melés jelentős hányadát az akácméz előállítására ala­pozzák. Ezt figyelembe véve, az Erdészeti Tudományos Egyesülettel karöltve, az el­múlt években az ország nagy akácos területein gondos mi­nősítéssel úgy nemesítettek, hogy az erdőterületek faál­lományának felújításával, meghosszabbították az akác­virágzás idejét Ezzel jelen­tősen növelték az akácméz termelését. Az exportigé­nyekhez igazodva, a perge­tett méz mellett jelentős mennyiségben állítanak elő üveges és keretes lépesmézet is. Növekszik a külföldi pia­cokon keresett virágporter­melés. A kongresszus résztvevői­nek érdeklődésére számít­hat a Tabon működő kap­tárgyártó üzem. ahol szer­vezett ipari módszerekkel, évente több ezer kaptárt ál­lítanak elő. Megismerhetik, hogy három egyetemen fel­sőfokú méhészszakember­képzés folyik, a Hungaro- nektár pedig méhészszak­képző iskoláját. A kongresszussal egyide­jűleg rendezik meg Budapes­ten az API-EXPO ’83 kiál­lítást, ahol a méhészet leg­jobb nemzetközi eredmé­nyeivel, a legkorszerűbb ter­melési eszközökkel ismerked­hetnek meg a látogatók. (K. Z.) Az nem különösen érde­kes körülmény, hogy a tsz-ek manapság pénzügyi­leg multimilliomosok. Aba- sáron azonban milliókkal számolnak az oltványnál is és a bornál is. Ez utóbbi esetben az alapérték a pa­lack. Éppen ezzel kapcsolatban jegyezte meg a Rákóczi Tsz elnöke, Rudas Sándor, hogy vinnék a bort, de Saj őszen t- péterről nem kapnak ele­gendő palackot. Az idén pe­dig összesen hárommillió üveg rizlinget, ' más jófajta abasári innivalót terveztek értékesíteni. — Eddig az NDK-ba nyolcszázezer, a Szovjet­unióba pedig ötszázezer pa­laok bort szállítottunk. Hogy mi lesz ezután? Minden attól függ, honnan tudnak hozzájutni a karcsú nyakú üveghez. Járják a Kamillaszezon kezdetén (Tudósítónktól) Figyelemre méltó kiállí­tás nyitotta meg kapuit Be­senyőtelken a művelődési központban. A Herbária Or­szágos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat felvásárló és értékesítő munkáját repre­zentáló bemutató a vásár és a szakmai nap méltó nyi­tánya az idei kamillaszezon kezdetének. A kiállítás gazdag anyagát szemlélve megtudhatjuk, hogy ez a sok hasznot hozó vál­lalat több mint 150 növény­féleség begyűjtésével, fel­vásárlásával, illetve ter­mesztésével foglalkozik. A vadon termő növények, virá­gok, gyökerek, levelek, gom­bák, füvek sokasága bizo­nyítja a begyűjtés széles skáláját. A termesztett növények közül zeller, kapor, bazsa­likom, sáfrány, petrezselyem és még sokféle fűszernövény lát ható. Külön blokkban so­rakoznak azok a készítmé­nyek, arcápolók, teakivona­tok, szörpök, gyógyszerek, amelyeket a Herbária által begyűjtött növényekből ál­lít elő az ipar. Besenyőtelken nagy ha­gyománya van a gyógynö­vénygyűjtésnek, hiszen a község és a környék szikes, nedves kötött talajain szé­pen díszük a kamilla. Negy­venöt éve működik itt a ka­millafelvásárló és fedolgozó üzem, amely természetesen sok más gyógynövény, csip­kebogyó felvásárlásával is foglalkozik. Császár István Talán még pulykakakast is lehet majd venni a már új­ra hagyományosnak számító Mihály napi vásáron május 7-én és 8-án Debrecenben, a Hajdúság fővárosában. A debreceni vásárok tör­téneti emlékei 1405-re nyúl­nak vissza, amikor is Zsig- mond király a már meglévő vásári állapotokat hitelesí­tette első ismert „vásársza- badalmával”. Hogy milyen rangot ért el a vásárok te­kintetében Debrecen, azt bi­zonyítja, hogy 1508-ban II. Ulászló már hét országos vá­sár tartására adott enge­délyt. Ezek annak idején gyárakat, reménykedve. Aztán az oltvány. Évente ötmilliót nevelnek, érlelnek. Kétharmadát családi vál­lalkozásban. Most folyik a vesszők kiültetése a detki és a visontai tsz-ből bérelt 32 hektáros területre. A vadalany-telepre pedig még az építő brigádot is kivezé­nyelték két napra, mert ott is kell minden munkáskéz. Ez a terület összesen tíz hektárt tesz ki. Az oltáshoz szükséges vadalany mennyi­ségének mintegy a harma­dát adja majd, ha „beérik”. Ahogy összeszámoljuk az exportot, kibukik még, hogy Csehszlovákiába is kivittek már az idén kétezer hektó bort, és a nyugati export is „megmozdult” — az NSZK- ba 150 hektolitert szállítot­tak. A többi? ... — A tavalyi nagy termés sok örömet hozott, de gon­Bőrpaszpollal, bőrrátéttel díszített modern vonalú sportzakók, hagyományos kivitelű, egyszínű vagy csí­kos szövetből készült öltö­nyök, mellénnyel, vagy anélkül egyaránt megtalál­hatók az Egri Ruhaipari Szövetkezet gyártmányai kö­zött. Hazai piacon kedveltek a női és leányka konfekció termékeik, s keletje van a sport- és szabadidőruházati áruiknak is. Termelésük 40 százalékát külföldön értéke­sítik, elsősorban Kuvaitban és a Szovjetunióban. — A kuvaiti partnertől tizennyolcféle zakóra és öltönyre van megrendelé­sünk, október végéig — tá­A fa nagyobb arányú energetikai hasznosítására dolgozott ki programot a MÉM Erdészeti Hivatala. Megvalósításához tudomá­nyos intézetek, termelőüze­mek, fagazdaságok nyújta­nak segítséget, közreműköd­nek az új módszerek kidol­gozásában, gyakorlati kipró­bálásában. E megoldások máris jelentős eredményeket hoztak; tavaly 550 tonna fűtőolaj helyett használtak fel az ágazat üzemeiben és a termelőszövetkezetekben fahulladékot. Az energiaárak emelkedé­se irányította rá a figyel­met a fatüzelés újbóli el­terjesztésére, s ennek a Mi­nisztertanácsnak a gazdasá­gos anyagfelhasználásra ho­zott határozata adott na­gyobb lendületet. A legké­zenfekvőbb megoldásnak az erdei fahulladék felhaszná­lása kínálkozott, annál is 12—15 napig tartottak. Meg­határozott napokon más-más termékek kerültek „az tisztes pógárok” elé. A vásárba el­menni, azon részt venni tár­sadalmi kötelezettséget és rangot is jelentett. Az idei vásárra — egy héttel a nyitás előtt — ti­zenkilenc állami és szövet­kezeti kereskedelmi vállalat, csaknem négyszáz magánke­reskedő, iparos, iparművész jelezte részvételét a rendez­vényen. Nemcsak Hajdú-Bi- har megye, hanem a főváros és más megyék képviselői is útra kelnek majd, hogy 7-én reggelre készen álljanak a sát­dot is a tároláshoz — je­gyezte meg az elnök. Vittük a mustot oda, ahol helyet kaptunk. A visszaszállított bornak a készre való keze­lése eléggé fáradságos és időigényes is. Egy biztos, jut eszembe: egész mezőgazdaságunk leg­sebezhetőbb pontja a táro­lás. A lehetőségek megte­remtéséhez azonban min­denekelőtt pénz kell. Olykor úgy is, hogy összefognak az érdekeltek. Nem titok, ilyes­fajta egyezkedés manapság is folyik a Mátra alján. — A 275 hektárt kitevő termő szőlőinkben az idő­szerű munkákat elvégeztük — közölte az elnök. — Most telepítünk tizenegy hektá­ron háztájit, Lenz-Moser módszerrel. Még maradt hetven-nyolcvan hektár ré­gi telepítésű háztáji terület, de öt éven belül ezt is megszüntetjük. A telepítési jékoztat Ottó Mária, a szö­vetkezet műszaki vezetője. — Az alapanyagul szolgáló tiszta gyapjú nagyrészt a győri Richards Finomposz­tógyártól, a Hazai Fésűsfo­nó és Szövőgyártól és az Újpesti Gyapjú- és Szövő­gyártól érkezik. Szovjet partnereinknek nemrég rendeztünk nagy sikerű árubemutatót Moszk­vában. Ajánlatunkat elfo­gadták; hatvanezer rakott- és sugárplisszé női szoknyá­ra kaptunk megrendelést. Az Egri Ruhaipari Szö­vetkezet ez év januárjától a MODEX Konfekcióipari Közös Vállalat szervezésé­inkább, mert évente a ki­termelés után megközelítő­en 1—1,5 millió köbméter gally, ág, nyesedék marad vissza az erdőkben. Ez pe­dig értékes energiahordozó: 3—4 tonna fa elégetve ugyanis 1 tonna olajjal egyenértékű hőenergiát ter­mel. Az Erdészeti Faipari Ter­vező Vállalat eljárást dolgo­zott ki az olajtüzelésű ka­zánok, kályhák átállítására, fatüzelésre. A Mátravidéki Erdészeti és Fafeldolgozó Gazdaság pedig traktorra szerelhető aprítógépet szer­kesztett, amellyel a fahulla­dék praktikusain kiszállítha­tó az erdőkből, és tüzelésre előkészíthető. Külön műhelyt is felállított a gazdaság, ahol sorozatban készíti a mező- gazdasági üzemeknek a be­rendezést. Ugyanakkor fa- örleményből megkezdte a fa­brikett gyártását. E fűtő­rak, pavilonok. A használt­autó-piac is nagy érdeklő­désre tarthat számot a Nagyerdei körúton. A vásár­látogatók emellett célba lő­hetnek, szerencsét próbál­hatnak a mutatványosok sátrainál, lovagolhatnak a pónilovardában, s az állat­kertbe is elmehetnek. Vásárra hív újra Debre­cen. A Hajdú-Bihar megyei Levéltárban őrzött 1694. március 12-én kiadott vá­sárbírói utasítás szellemében az idei debreceni nagyvásár szervező bizottsága is arra törekszik, hogy „a vevőket megcsalni ne engedjék”. (9- 9 ) kedv jó, az igények megha­ladják a lehetőségeinket. Megkérdeztem, miért van az, hogy Abasári rizlinget lehet kapni, mondjuk, Drez­dában, de Vámosgyörkön nem. — Már megkötöttük a szerződést az élelmiszer kiskereskedelmi vállalattal az abasári borok értékesíté­sére. Az egri és a gyöngyö­si áfésszel most folytatjuk ezeket a tárgyalásokat. Az ajánlatunkat éppen ma ad­juk postára. A Sárhegy tövénél tehát megint történik valami új is a már szokott, eredmé­nyes korábbi tevékenység mellett. Még azt is beszélik errefelé, hogy szőlőoltvány- ból is készülnek valamiféle „kirakodó vásárt” rendezni Egerben is, Gyöngyösön is. Jut az ötmillió oltványból a hazai piacra is. (gmf) ben értékesíti termékeit. Az új cég alapító tagjai között a legnagyobb hazai ruha­gyárak és szövetkezetek ta­lálhatók. A tagok kötelezett­séget vállaltak többek kö­zött arra, hogy a piacon azonos árakkal jelentkeznek, s más külkereskedelmi vál­lalattal nem állnak kapcso­latban. Az együttműködés eredménye az egriek számá­ra az, hogy várhatóan újabb partnerekkel kerülnek üzle­ti kapcsolatba. Széles gyártmányskálájuk is to­vább bővül: Kétútközön is­mét megkezdik a kabátok szabását, varrását. A felöl­tőket szintén a tőkés piaco­kon kívánják értékesíteni. anyagot nemcsak saját mű­helyeiben tüzeli el, hanem exportálja is. A Balatonfel- vidéki Fafeldolgozó Gazda­ság három mintaüzemet ala­kított ki, ahol gyakorlatban mutatja be, hogyan lehet ki­sebb átalakítással olaj he­lyett olcsóbb fával fűteni az istállókat, műhelyeket. Eddig az erdőtelepítések­nél elsődleges szempont az ipari fatermelés volt, most előtérbe került gyorsan nö­vő, 10—12 év után kitermel­hető akácosok telepítése. Ráadásul az akác háromszor- négyszer sarjadzik — vagy­is újbóli telepítés nélkül is­mét megnő. Felmérések sze­rint az ezredfordulóig mint­egy 300 ezer hektár mező- gazdasági hasznosításra al­kalmatlan területet lehetne energiatermelő akácokkal be­telepíteni. (MTI) Kitüntetett brigádok A Parádi üveggyár 55 szo­cialista brigádja közül az idén harminckettő részesült a mozgalom koszorús kitün­tetéseiből, a Május 1. és a Ho Si Minh finomcsiszoló brigádok pedig elnyerték a Vállalat Kiváló Brigádja cí­met. Kiváló dolgozó kitün­tetésben harminchatan része, sültek. A munkaversenyben vállalt kötelezettségek telje­sítéséért 450 ezer forintot fizettek ki a dolgozóknak. Bár a nagy múltú gyár termelési eredményei 1982- ben elmaradtak a tervezet­től, a közösségek ^minden tő­lük telhetőt megtettek, hogy a tények megközelítsék az elképzeléseket. Különösen a csiszoló és festő üzemrész munkáját kell kiemelni. KÜLFÖLDÖN IS KERESIK Zakó, öltöny, szoknya Egerből 4 tonna fa = 1 tonna olaj Energiatermelő akácosok Vásár a Hajdúság fővárosában Debrecenbe kéne menni... Komlói méhészek az Alföldön (Fotó: Szántó György)

Next

/
Thumbnails
Contents