Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-06 / 106. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1983. május 6., péntek BUDAPEST Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára csütörtökön fogadta Maróthy Lászlót, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a bu­dapesti pártbizottság első titkárát, aki átutazóban tar­tózkodott Portugáliában. A találkozó a két párt közötti együttműködésre jellemző testvéri és baráti légkörben zajlott le. Kölcsönösen tájé­koztatták egymást pártjuk helyzetéről és a soron levő feladatokról. A küldöttség, amely Maróthy László veze­tésével részt vett a mozam­biki Frelimo-párt IV. kong­resszusán, csütörtökön haza­érkezett Budapestre. PEKING Kína 29 tartományában, autonóm területén, kormány­közigazgatás alatt álló nagy városában befejeződött a he­lyi kormányok átalakítása, a polgármesteri, kormányzói és elnöki tisztek megújítása. VARSÓ Lengyelországban a köz- megegyezés kialakításának egyik fontos állomása lesz a Hazafias Nemzeti Űjjászüle- tési Mozgalom (PRON) első országos kongresszusa, ame­lyet május 7—9-én tartanak Varsóban. BUDAPEST Az Országos Béketanács meghívására csütörtökön ha­zánkba érkezett a szovjet békevédelmi bizottság dele­gációja. A vendégek megbe­szélést folytatnak a nemzet­közi békemozgalom időszerű kérdéseiről, a prágai béke­világtalálkozó előkészületei­ről, valamint a két béketa­nács kapcsolatairól. BUKAREST Csütörtökön megérkezett Bukarestbe Hu Jao-pang, a Kínai Kommunista Párt KB főtitkára, aki Nicolae Ceau- sescunak, az RKP főtitkárá­nak, román államfőnek a meghívására hivatalos, ba­ráti látogatást tesz Romániá­ban. VARSÓ Jövő csütörtökre összehív­ták a lengyel parlament ülé­sét. A szejm tanácskozásán első olvasásban kerül a kép­viselők elé a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesz­tésének 1990-ig szóló kor­mányprogramja. Befejeződtek a hivatalos szovjet—NDK tárgyalások ISI A hivatalos tárgyalások végeztével az NDK párt. és állami küldöttsége Erich Hortecker vezetésével Alma Atába utazott. A képen Honecker mellett Andropov, Usztyinov és Tyiho- nov (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI—KS) Az NDK párt- és állami küldöttsége, amely Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK állam­tanácsa elnökének vezetésé­vel kedd óta tartózkodik hi­vatalos baráti látogatáson a Szovjetunióban, hivatalos tárgyalásai befejeztével csü­törtökön Moszkvából Alma Atába utazott. A küldöttséget a repülő­téren Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, Nyiko- laj Tyihonov, a PB tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke, Andrej Gro- miko, a PB tagja, a Minisz­tertanács elnökének első he­lyettese, külügyminiszter, Dmitrij Usztyinov, a Szov­jetunió marsallja, a PB tag­ja, honvédelmi miniszter, Va- szilij Kuznyecov, a PB pót­tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének első helyettese és több más hi­vatalos személyiség búcsúz­tatta. A delegációt vidéki útjá­ra elkíséri Konsztantyin Ru- szakov, a KB titkára s több más szovjet személyiség. II közeledés határai Reagan várakozó állásponton Reagan amerikai elnök szerdán, amerikai sajtótu­dósítóknak adott interjújá­ban bíztatónak nevezte Ju­rij Andropovnák, az SZKP KB főtitkárának azt a ja­vaslatát, hogy az európai ra­kétákon levő nukleáris rob­banótöltetek számát tekint­sék összehasonlítási alapnak a továbbiakban a genfi tár­gyalásokon. Ellentétben kormányának más tagjaival, s szóvivőivel, akik a nap folyamán szkep­tikusan nyilatkoztak a szov­jet javaslatról, Reagan vá­rakozó álláspontra helyezke­dett, arra hivatkozva, hogy a szovjet javaslat részleteit a tárgyalóasztalnál kell meg­vizsgálni. ígéretet tett ar­ra, hogy komoly megfonto­lás tárgyává teszik a szov­jet indítványt, bár „propa­gandafogás” lehetőségéről is említést tett. A kambodzsai kérdésben Franciaország és Kína között „az álláspontok közeledésé­nek határai vannak” — je­lentették csütörtök reggel francia források, beszámolva Mitterrand elnök és Csao Ce- jang kormányfő előző napi tárgyalásairól. Kambodzsa kérdése „rendkívül kényes politikai terület” amivel Mit­terrand elnök csütörtök dél­utáni pekingi sajtóértekezle­tén is részletesen foglalko­zott. Újabb hírek a túszokról A Rudé Právo csütörtö­kön Párizsból keltezett je­lentésekben közölt újabb részleteket az Unita elneve­zésű angolai kormányellenes szervezet fogságában levő csehszlovák állampolgárok sorsáról. Csehszlovákia párizsi nagy- követségének munkatársai találkoztak Edouard Giradet- val, a Christian Science Mo­nitor párizsi tudósítójával, akinek az elmúlt napokban francia újságírókkal együtt lehetősége volt eljutni az Unita táborába, ahol a cseh­szlovák állampolgárok első nyolcfőnyi csoportját őrzik. A csehszlovák csoport tag­jai elmondása szerint kielé­gítő egészségi állapotban vannak. „Viszonylag jónak” minősítette életkörülményei­ket: szalmakunyhókban lak­nak, ágyon alszanak, élel­mük húsból, zöldségből és kávéból áll. Az újságíró megerősítette, hogy a nyolc csehszlovák el­mondása szerint április 8-ig mind a hatvanhatan együtt voltak, s akkor oszlottak há­rom csoportra, amelyből az első, a jó erőnlétben levő férfiakból álló csoport né­hány napja érte el a tábort. A másik két csoportban 21 gyerek, 17 nő és 20 férfi van, akiknek várhatóan két hét múlva kell elérniük az Unita Rivungo körzetében fekvő bázisát. —( Külpolitikai kommentárunk )— Súlyok és hangsúlyok A NYUGATNÉMET JOBBOLDAL PÁRTJAI, ti­zennégy év után újra visszakerülvén a hatalomra, nem folytathatják ott, ahol a hatvanas évek végén abbahagyták. Ezt tükrözi az a programnyilatkozat, amelyet Kohl kancellár ismertetett a minap. Magya­rán: a bonni koalíció nem hagyhatja figyelmen kí­vül a mai európai realitásokat. E realitások alapvető eleme az NSZK és a szocialista országok között az elmúlt másfél évtizedben kialakult — és fontos szer­ződésekkel is alátámasztott —■ kapcsolat. Nyilvánva­ló, hogy a nyugatnémet „keleti politika” az új irá­nyítás külkapcsolataiban is sarkallatos pont lesz. Persze, Kohl kancellár, a kormány nyilatkozatát olvasva a parlamentben, ennél jóval előbb említette: az NSZK politikájának legnagyobb súlyú tényezője, hogy az ország nyugati szövetségi rendszer része. A két oldal egymást kiegészítő két súlypont a nyugat­német külpolitikában. Volt és marad is. CSAKHOGY A STABIL SÚLYOK MELLETT elég lényegesen megváltoztak a hangsúlyok az új bonni érában. A- kabinet hosszú távú programját körvona­lazó nyilatkozatban igencsak éles kirohanások is vol­tak a szocialista országok, s elsősorban a Szovjet­unió és az NDK ellen. Ebből logikusan adódik a következtetés, hogy bár a keleti politikát alapjaiban megőrzi az uniópártok irányította kormányzat, de a gyakorlatban nem lényegtelen módosulásokra is számíthatunk. Hogy a hangsúlyok milyen módon változhatnak, arról a mostani NDK-ellenes nyugat­német kampány — közvetetten — már adott némi ízelítőt. A nyilatkozat parlamenti vitájában nem vé­letlenül vetette az új bonni vezetés szemére az el­lenzék és a szociáldemokraták vezére, hogy a kor­mánynak nagy a felelőssége a két német állam kö­zötti kapcsolatok megromlásáért. , Ugyancsak okkal bírálta az ellenzék a Kohl-kor- mányt amiatt, hogy a nyilatkozatból ítélve túlságo­san egyértelműen és fenntartások nélkül támogatja az amerikai elképzeléseket a fegyverkezés-leszerelés ügyeiben. Ennek ellenére, az új bonni program nem valószínű, hogy felhőtlen örömet vált ki Washing­tonban. Éppen az európai realitások, és az eléggé eltérő érdekek okán Kohl olyan kijelentéseket is tett, amelyek aligha aratnak sikert Reagan köreiben. Például kiemelte a kelet—nyugati kereskedelem fon­tosságát. Ezzel áttételesen ellentmondott az effajta kapcsolatok korlátozását szorgalmazó Washingtonnak. A SÚLYOK ÉS Á HANGSÚLYOK ÖSSZESSÉ­GÜKBEN TÜKRÖZIK a koalíció eddigi ténykedését a márciusi választási győzelem óta. Most már csak az a kérdés, hogy ezután a hétköznapok gyakorlatá­ban lesz-e ezen túlmenő módosulás is? Avar Károly Fegyverzetkorlátozás, leszerelés (IV/3.) Az atomsorompó A Varsói Szerződés tag­országaink vezetői januári prágai értekezletükön üd­vözölték azt a tényt, hogy az utóbbi időben újabb ál­lamok csatlakoztak az atomsorompó-egyezményhez. Az aláíró országok száma 1982-ben 120 volt. Előzmények: az atomfegy­verek továbbadásának tilal­máról szóló egyezményt 1968-ban kötötték meg és az 1970-ben lépett hatályba. A megállapodás alapján az atomfegyverrel rendelkező államok kötelezték magukat, hogy más államoknak nem adnak át, az atomfegyverrel nem rendelkező államok pedig nem állítanak elő ilyen fegyvereket. Az atomfegyverrel ren­delkező államok számának bővülése megnehezítené az atomleszerelést. A szocia­lista államok követelik az atomsorompó általánossá té­telét, és azt, hogy az atom­fegyverrel nem rendelkező államok mindennemű nuk­leáris ténykedésüket helyez­zék a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség ellenőr­zése alá. Szigorú előírásokat követelnek mindennemű nukleáris anyag, felszerelés és technológia exportjára. A vezető imperialista hatal­mak szavakban ugyan egyetértenek a szigorú el­lenőrzéssel, a gyakorlatban azonban a nukleáris export ellenőrzését gyengítik. Is­meretes együttműködésük az agresszív rezsimekkel, mint például Dél-Afrika és Izrael. Atommentes övezetek 1982. december 8-án Svéd­ország javasolta, létesítse­nek egy körülbelül 390 ki­lométer széles, nukleáris harceszközöktől mentes övezetet a Varsói Szerződést és az Észak-Atlanti Szövet­séget elválasztó vonal men­tén. Előzmények: a Varsói Szerződés tagállamai már 1956-ban indítványozták a közép-európai atommentes övezet megteremtését. 1967- ben megkötötték az első és eddig egyetlen ilyen egyezményt Tlatelolco-ban^a latin-amerikai atommentes övezet létrehozásáról. Ha­sonló törekvések tapasztal­hatók a Közel-Keleten, Af­rikában, Dél-Ázsiában, a Balkánon és Észafc-Európá- ban. Az atommemtes öveze­tek hasznos kiegészítői le­hetnének az atomsorompó- egyezménynek. A Szovjetunió egyetértett a svéd kezdeményezéssel, de kiegészítette azzal, hogy az övezeteknek legalább 5—600 kilométer szélesnek kellene lennie, mert az atomfegyve­rekkel kapcsolatos taktikai és technikai feltételek eny- nyit tesznek szükségessé, hogy valóban hatásosan há­rítsák'el a nukleáris fenye­getést. Az övezetet 250—250, vagy 300—300 kilométer szélességben kellene kijelöl­ni a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonala mentén. A NATO a kezde­ményezést azzal utasította el, hogy a Varsói Szerződés állítólag fölényben van a hagyományos fegyverek te­kintetében, s így hátrányos helyzetbe kerülne. Vegyi fegyverek tilalma Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 37. közgyűlé­se az NDK javaslata alap­ján határozatot fogadott el a vegyi fegyverek fejleszté­sének, előállításának és tá­rolásának megtiltásáról, il­letve a meglevők megsem­misítéséről szóló konvenció azonnali kidolgozására és megkötésére. Előzmények: az 1925. évi Genfi Jegyzőkönyv meg­tiltja, hogy mérgező, foj­tó, vagy más hasonló gázo­kat, továbbá bakteriológiai eszközöket használjanak a hadviselő felek. A szocialis­ta országok 1972-ben java­solták hasonló konvenció kidolgozását a vegyi fegy­verekre vonatkozóan. A Szovjetunió 1976-ban kétol­dalú tárgyalásokat kezdett e tárgyban az Egyesült Ál­lamokkal. A genfi leszere­lési értekezleten ugyanerről a kérdésről sokoldalú tár­gyalás folyik. A Szovjetunió az ENSZ rendkívüli lesze­relési értekezletén tavaly tervezetet nyújtott be egy, a vegyi fegyverek eltiltásá­ról szóló konvencióra. A szocialista és a tömbön kívüli országok sürgetik egy ilyen egyezmény létre­hozását, s ennek elősegíté­sére addig is vegyifegyver- mentes zónák létrehozását javasolják. Az Egyesült Ál­lamok azonban 1980 nyarán egyoldalúan megszakította az erről szóló kétoldalú tár­gyalásokat, és programot dolgozott .ki a vegyifegyve­rek fejlesztéséről. Erre a célra 1983-ra 810 millió, 1984-re pedig 1,4 milliárd dollárt irányzott elő. Új tömegpusztító fegyverfajták tilalma Hazánk és Belorusszia javaslatot terjesztett az ENSZ 37. közgyűlése elé, amely követeli, hogy a tu­dományos-technikai hala­dást ne használják fel új" tömegpusztító eszközök ki- fejlesztésére. A közgyűlés a javaslatot elfogadta. Előzmények: a Szovjet­unió 1975-ben kezdeményez­te az új tömegpusztító fegy­verrendszerek kidolgozásá­nak és gyártásának tilal­mát. A genfi leszerelési ér­tekezlet 1977-ben a javasla­tot kiegészítette azzal, hogy konkrétan határozzák meg az eltiltandó fegyverfajtákat (mint például a radiológiai fegyver) és javasolták, hogy az egyes speciális harcesz­közökre vonatkozólag külön- külön kössenek megállapo­dásokat. 1979-ben közös szovjet—amerikai javaslatot nyújtottak be a radiológiai fegyverek eltiltásáról. 1980 óta Genfben külön munka- csoport foglalkozik az egyez­mény kidolgozásával. Fegyvermentes világűr Sri Lanka kezdeményezé­sére az ENSZ legutóbbi közgyűlése felhívta a genfi leszerelési konferenciát: kezdjen tárgyalásokat annak megakadályozására, hogy a világűr a fegyverkezési ver­seny színhelye lehessen. Előzmények: az 1967-ben megkötött világűr-egyez­mény, majd az 1979-ben alá­írt (de még életbe nem lé­pett) Hold-egyezmény meg­tiltja az atom- és más tö­megpusztító fegyverek állo- másoztatását a világűrben. A Szovjetunió 1981 augusz­tusában az ENSZ-hez eljut­tatott javaslata mindenne­mű fegyverfajta állomásoz- tatását megtiltaná a világ­űrben. Az USA 1979-ben egyol­dalúan megszakította az űrfegyverek eltiltásáról a Szovjetunióval folytatott tárgyalásokat. Katonai cél­Amerikai vegyifegyverek ál­dozatai. A nagyobbik fiú de­formálódott kézzel és vakon, a kisebbik ugyancsak defor­málódott kézzel született. Szüleik ott éltek Vietnam­ban, ahol az amerikaiak 1965 —1971. között vegyszeres tá­madásokat hajtottak végre (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) ból fejleszti a „Space shuttle”-rendszert, ami lé­zerfegyverek és az úgyne­vezett ,,Killer”-(gyilkos) mesterséges holdak katonai célokra történő felhaszná­lását jelentené a világűrben. 1982 szeptemberében meg­alakult az USA fegyveres erőinek világűr-főparancs­noksága. (Folytatjuk) Gáti István (Következik: 4. Nincs más alternatíva!)

Next

/
Thumbnails
Contents