Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-06 / 106. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1983. május 6., péntek BUDAPEST Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára csütörtökön fogadta Maróthy Lászlót, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a budapesti pártbizottság első titkárát, aki átutazóban tartózkodott Portugáliában. A találkozó a két párt közötti együttműködésre jellemző testvéri és baráti légkörben zajlott le. Kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjuk helyzetéről és a soron levő feladatokról. A küldöttség, amely Maróthy László vezetésével részt vett a mozambiki Frelimo-párt IV. kongresszusán, csütörtökön hazaérkezett Budapestre. PEKING Kína 29 tartományában, autonóm területén, kormányközigazgatás alatt álló nagy városában befejeződött a helyi kormányok átalakítása, a polgármesteri, kormányzói és elnöki tisztek megújítása. VARSÓ Lengyelországban a köz- megegyezés kialakításának egyik fontos állomása lesz a Hazafias Nemzeti Űjjászüle- tési Mozgalom (PRON) első országos kongresszusa, amelyet május 7—9-én tartanak Varsóban. BUDAPEST Az Országos Béketanács meghívására csütörtökön hazánkba érkezett a szovjet békevédelmi bizottság delegációja. A vendégek megbeszélést folytatnak a nemzetközi békemozgalom időszerű kérdéseiről, a prágai békevilágtalálkozó előkészületeiről, valamint a két béketanács kapcsolatairól. BUKAREST Csütörtökön megérkezett Bukarestbe Hu Jao-pang, a Kínai Kommunista Párt KB főtitkára, aki Nicolae Ceau- sescunak, az RKP főtitkárának, román államfőnek a meghívására hivatalos, baráti látogatást tesz Romániában. VARSÓ Jövő csütörtökre összehívták a lengyel parlament ülését. A szejm tanácskozásán első olvasásban kerül a képviselők elé a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének 1990-ig szóló kormányprogramja. Befejeződtek a hivatalos szovjet—NDK tárgyalások ISI A hivatalos tárgyalások végeztével az NDK párt. és állami küldöttsége Erich Hortecker vezetésével Alma Atába utazott. A képen Honecker mellett Andropov, Usztyinov és Tyiho- nov (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI—KS) Az NDK párt- és állami küldöttsége, amely Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK államtanácsa elnökének vezetésével kedd óta tartózkodik hivatalos baráti látogatáson a Szovjetunióban, hivatalos tárgyalásai befejeztével csütörtökön Moszkvából Alma Atába utazott. A küldöttséget a repülőtéren Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, Nyiko- laj Tyihonov, a PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Andrej Gro- miko, a PB tagja, a Minisztertanács elnökének első helyettese, külügyminiszter, Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió marsallja, a PB tagja, honvédelmi miniszter, Va- szilij Kuznyecov, a PB póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének első helyettese és több más hivatalos személyiség búcsúztatta. A delegációt vidéki útjára elkíséri Konsztantyin Ru- szakov, a KB titkára s több más szovjet személyiség. II közeledés határai Reagan várakozó állásponton Reagan amerikai elnök szerdán, amerikai sajtótudósítóknak adott interjújában bíztatónak nevezte Jurij Andropovnák, az SZKP KB főtitkárának azt a javaslatát, hogy az európai rakétákon levő nukleáris robbanótöltetek számát tekintsék összehasonlítási alapnak a továbbiakban a genfi tárgyalásokon. Ellentétben kormányának más tagjaival, s szóvivőivel, akik a nap folyamán szkeptikusan nyilatkoztak a szovjet javaslatról, Reagan várakozó álláspontra helyezkedett, arra hivatkozva, hogy a szovjet javaslat részleteit a tárgyalóasztalnál kell megvizsgálni. ígéretet tett arra, hogy komoly megfontolás tárgyává teszik a szovjet indítványt, bár „propagandafogás” lehetőségéről is említést tett. A kambodzsai kérdésben Franciaország és Kína között „az álláspontok közeledésének határai vannak” — jelentették csütörtök reggel francia források, beszámolva Mitterrand elnök és Csao Ce- jang kormányfő előző napi tárgyalásairól. Kambodzsa kérdése „rendkívül kényes politikai terület” amivel Mitterrand elnök csütörtök délutáni pekingi sajtóértekezletén is részletesen foglalkozott. Újabb hírek a túszokról A Rudé Právo csütörtökön Párizsból keltezett jelentésekben közölt újabb részleteket az Unita elnevezésű angolai kormányellenes szervezet fogságában levő csehszlovák állampolgárok sorsáról. Csehszlovákia párizsi nagy- követségének munkatársai találkoztak Edouard Giradet- val, a Christian Science Monitor párizsi tudósítójával, akinek az elmúlt napokban francia újságírókkal együtt lehetősége volt eljutni az Unita táborába, ahol a csehszlovák állampolgárok első nyolcfőnyi csoportját őrzik. A csehszlovák csoport tagjai elmondása szerint kielégítő egészségi állapotban vannak. „Viszonylag jónak” minősítette életkörülményeiket: szalmakunyhókban laknak, ágyon alszanak, élelmük húsból, zöldségből és kávéból áll. Az újságíró megerősítette, hogy a nyolc csehszlovák elmondása szerint április 8-ig mind a hatvanhatan együtt voltak, s akkor oszlottak három csoportra, amelyből az első, a jó erőnlétben levő férfiakból álló csoport néhány napja érte el a tábort. A másik két csoportban 21 gyerek, 17 nő és 20 férfi van, akiknek várhatóan két hét múlva kell elérniük az Unita Rivungo körzetében fekvő bázisát. —( Külpolitikai kommentárunk )— Súlyok és hangsúlyok A NYUGATNÉMET JOBBOLDAL PÁRTJAI, tizennégy év után újra visszakerülvén a hatalomra, nem folytathatják ott, ahol a hatvanas évek végén abbahagyták. Ezt tükrözi az a programnyilatkozat, amelyet Kohl kancellár ismertetett a minap. Magyarán: a bonni koalíció nem hagyhatja figyelmen kívül a mai európai realitásokat. E realitások alapvető eleme az NSZK és a szocialista országok között az elmúlt másfél évtizedben kialakult — és fontos szerződésekkel is alátámasztott —■ kapcsolat. Nyilvánvaló, hogy a nyugatnémet „keleti politika” az új irányítás külkapcsolataiban is sarkallatos pont lesz. Persze, Kohl kancellár, a kormány nyilatkozatát olvasva a parlamentben, ennél jóval előbb említette: az NSZK politikájának legnagyobb súlyú tényezője, hogy az ország nyugati szövetségi rendszer része. A két oldal egymást kiegészítő két súlypont a nyugatnémet külpolitikában. Volt és marad is. CSAKHOGY A STABIL SÚLYOK MELLETT elég lényegesen megváltoztak a hangsúlyok az új bonni érában. A- kabinet hosszú távú programját körvonalazó nyilatkozatban igencsak éles kirohanások is voltak a szocialista országok, s elsősorban a Szovjetunió és az NDK ellen. Ebből logikusan adódik a következtetés, hogy bár a keleti politikát alapjaiban megőrzi az uniópártok irányította kormányzat, de a gyakorlatban nem lényegtelen módosulásokra is számíthatunk. Hogy a hangsúlyok milyen módon változhatnak, arról a mostani NDK-ellenes nyugatnémet kampány — közvetetten — már adott némi ízelítőt. A nyilatkozat parlamenti vitájában nem véletlenül vetette az új bonni vezetés szemére az ellenzék és a szociáldemokraták vezére, hogy a kormánynak nagy a felelőssége a két német állam közötti kapcsolatok megromlásáért. , Ugyancsak okkal bírálta az ellenzék a Kohl-kor- mányt amiatt, hogy a nyilatkozatból ítélve túlságosan egyértelműen és fenntartások nélkül támogatja az amerikai elképzeléseket a fegyverkezés-leszerelés ügyeiben. Ennek ellenére, az új bonni program nem valószínű, hogy felhőtlen örömet vált ki Washingtonban. Éppen az európai realitások, és az eléggé eltérő érdekek okán Kohl olyan kijelentéseket is tett, amelyek aligha aratnak sikert Reagan köreiben. Például kiemelte a kelet—nyugati kereskedelem fontosságát. Ezzel áttételesen ellentmondott az effajta kapcsolatok korlátozását szorgalmazó Washingtonnak. A SÚLYOK ÉS Á HANGSÚLYOK ÖSSZESSÉGÜKBEN TÜKRÖZIK a koalíció eddigi ténykedését a márciusi választási győzelem óta. Most már csak az a kérdés, hogy ezután a hétköznapok gyakorlatában lesz-e ezen túlmenő módosulás is? Avar Károly Fegyverzetkorlátozás, leszerelés (IV/3.) Az atomsorompó A Varsói Szerződés tagországaink vezetői januári prágai értekezletükön üdvözölték azt a tényt, hogy az utóbbi időben újabb államok csatlakoztak az atomsorompó-egyezményhez. Az aláíró országok száma 1982-ben 120 volt. Előzmények: az atomfegyverek továbbadásának tilalmáról szóló egyezményt 1968-ban kötötték meg és az 1970-ben lépett hatályba. A megállapodás alapján az atomfegyverrel rendelkező államok kötelezték magukat, hogy más államoknak nem adnak át, az atomfegyverrel nem rendelkező államok pedig nem állítanak elő ilyen fegyvereket. Az atomfegyverrel rendelkező államok számának bővülése megnehezítené az atomleszerelést. A szocialista államok követelik az atomsorompó általánossá tételét, és azt, hogy az atomfegyverrel nem rendelkező államok mindennemű nukleáris ténykedésüket helyezzék a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrzése alá. Szigorú előírásokat követelnek mindennemű nukleáris anyag, felszerelés és technológia exportjára. A vezető imperialista hatalmak szavakban ugyan egyetértenek a szigorú ellenőrzéssel, a gyakorlatban azonban a nukleáris export ellenőrzését gyengítik. Ismeretes együttműködésük az agresszív rezsimekkel, mint például Dél-Afrika és Izrael. Atommentes övezetek 1982. december 8-án Svédország javasolta, létesítsenek egy körülbelül 390 kilométer széles, nukleáris harceszközöktől mentes övezetet a Varsói Szerződést és az Észak-Atlanti Szövetséget elválasztó vonal mentén. Előzmények: a Varsói Szerződés tagállamai már 1956-ban indítványozták a közép-európai atommentes övezet megteremtését. 1967- ben megkötötték az első és eddig egyetlen ilyen egyezményt Tlatelolco-ban^a latin-amerikai atommentes övezet létrehozásáról. Hasonló törekvések tapasztalhatók a Közel-Keleten, Afrikában, Dél-Ázsiában, a Balkánon és Észafc-Európá- ban. Az atommemtes övezetek hasznos kiegészítői lehetnének az atomsorompó- egyezménynek. A Szovjetunió egyetértett a svéd kezdeményezéssel, de kiegészítette azzal, hogy az övezeteknek legalább 5—600 kilométer szélesnek kellene lennie, mert az atomfegyverekkel kapcsolatos taktikai és technikai feltételek eny- nyit tesznek szükségessé, hogy valóban hatásosan hárítsák'el a nukleáris fenyegetést. Az övezetet 250—250, vagy 300—300 kilométer szélességben kellene kijelölni a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonala mentén. A NATO a kezdeményezést azzal utasította el, hogy a Varsói Szerződés állítólag fölényben van a hagyományos fegyverek tekintetében, s így hátrányos helyzetbe kerülne. Vegyi fegyverek tilalma Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 37. közgyűlése az NDK javaslata alapján határozatot fogadott el a vegyi fegyverek fejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról, illetve a meglevők megsemmisítéséről szóló konvenció azonnali kidolgozására és megkötésére. Előzmények: az 1925. évi Genfi Jegyzőkönyv megtiltja, hogy mérgező, fojtó, vagy más hasonló gázokat, továbbá bakteriológiai eszközöket használjanak a hadviselő felek. A szocialista országok 1972-ben javasolták hasonló konvenció kidolgozását a vegyi fegyverekre vonatkozóan. A Szovjetunió 1976-ban kétoldalú tárgyalásokat kezdett e tárgyban az Egyesült Államokkal. A genfi leszerelési értekezleten ugyanerről a kérdésről sokoldalú tárgyalás folyik. A Szovjetunió az ENSZ rendkívüli leszerelési értekezletén tavaly tervezetet nyújtott be egy, a vegyi fegyverek eltiltásáról szóló konvencióra. A szocialista és a tömbön kívüli országok sürgetik egy ilyen egyezmény létrehozását, s ennek elősegítésére addig is vegyifegyver- mentes zónák létrehozását javasolják. Az Egyesült Államok azonban 1980 nyarán egyoldalúan megszakította az erről szóló kétoldalú tárgyalásokat, és programot dolgozott .ki a vegyifegyverek fejlesztéséről. Erre a célra 1983-ra 810 millió, 1984-re pedig 1,4 milliárd dollárt irányzott elő. Új tömegpusztító fegyverfajták tilalma Hazánk és Belorusszia javaslatot terjesztett az ENSZ 37. közgyűlése elé, amely követeli, hogy a tudományos-technikai haladást ne használják fel új" tömegpusztító eszközök ki- fejlesztésére. A közgyűlés a javaslatot elfogadta. Előzmények: a Szovjetunió 1975-ben kezdeményezte az új tömegpusztító fegyverrendszerek kidolgozásának és gyártásának tilalmát. A genfi leszerelési értekezlet 1977-ben a javaslatot kiegészítette azzal, hogy konkrétan határozzák meg az eltiltandó fegyverfajtákat (mint például a radiológiai fegyver) és javasolták, hogy az egyes speciális harceszközökre vonatkozólag külön- külön kössenek megállapodásokat. 1979-ben közös szovjet—amerikai javaslatot nyújtottak be a radiológiai fegyverek eltiltásáról. 1980 óta Genfben külön munka- csoport foglalkozik az egyezmény kidolgozásával. Fegyvermentes világűr Sri Lanka kezdeményezésére az ENSZ legutóbbi közgyűlése felhívta a genfi leszerelési konferenciát: kezdjen tárgyalásokat annak megakadályozására, hogy a világűr a fegyverkezési verseny színhelye lehessen. Előzmények: az 1967-ben megkötött világűr-egyezmény, majd az 1979-ben aláírt (de még életbe nem lépett) Hold-egyezmény megtiltja az atom- és más tömegpusztító fegyverek állo- másoztatását a világűrben. A Szovjetunió 1981 augusztusában az ENSZ-hez eljuttatott javaslata mindennemű fegyverfajta állomásoz- tatását megtiltaná a világűrben. Az USA 1979-ben egyoldalúan megszakította az űrfegyverek eltiltásáról a Szovjetunióval folytatott tárgyalásokat. Katonai célAmerikai vegyifegyverek áldozatai. A nagyobbik fiú deformálódott kézzel és vakon, a kisebbik ugyancsak deformálódott kézzel született. Szüleik ott éltek Vietnamban, ahol az amerikaiak 1965 —1971. között vegyszeres támadásokat hajtottak végre (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) ból fejleszti a „Space shuttle”-rendszert, ami lézerfegyverek és az úgynevezett ,,Killer”-(gyilkos) mesterséges holdak katonai célokra történő felhasználását jelentené a világűrben. 1982 szeptemberében megalakult az USA fegyveres erőinek világűr-főparancsnoksága. (Folytatjuk) Gáti István (Következik: 4. Nincs más alternatíva!)
