Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-05 / 105. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. május 5., csütörtök 3. Ülést tartott az MSZMP Heves megyei Bizottsága Mint lapunk első oldalán közöltük: tegnap ülést tartott Egerben a megyei pártbizottság. A testület Barta Alajosnak, a megyei bizottság első titkárának előterjesztésében elsőként tájékoztatót hallgatott meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1983. április 12— 13-i üléséről. Ezt követően a végrehajtó bizottság megbízásából a megyei pártbizottság első titkára szóbeli kiegészítést fűzött ahhoz az írásos dokumentumhoz, amely a XII. kongresszus óta végzett munkát értékeli, és a párt megyei feladataival kapcsolatos javaslatokat összegzi. Eredmények és feladatok Heves megyében Bemutatjuk a megyei pártbizottság új titkárát: Schmidt Rezső Schmidt Rezső 1933. március 7-én munkáscsalád gyermekeként született Egerben. 1948 óta vesz részt a munkásmozgalomban, 1959 óta tagja a pártnak. Szakképzettsége: okleveles gépészmérnök. Egerben végezte el az általános iskolát, majd az esztergályos szakmát tanulta ki. 1947-től 1950-ig a MÁV Dunakeszi főműhelyében dolgozott, onnan nyert felvételt a budapesti Műszaki Egyetemre. Ezután főtechnológusként, főmérnökként, majd igazgatóként dolgozott. 1975. február 15-től az egri városi pártbizottság első titkára és az 1975. február 23-i megyei pártértekezlet óta tagja a megyei pártbizottságnak és a végrehajtó bizottságnak. Sokoldalúan ismeri a pártmunka különböző területeit, munkájában jól hasznosítja a szakmai területen szerzett vezetői tapaszta- latokat. Eredményesen vezette a városi pártbizottság munkáját, s e munka egészén belül a fő érdeklődési területe a gazdaság- politika, a termelés kérdései. Többszörös kiváló dolgozó, birtokosa a Honvédelmi Érdeméremnek, a Munka Érdemrend arany fokozatának, valamint a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatának. Nyílt, következetes, a szocialista erkölcs normái szerint élő vezetőként ismerik és tisztelik. A megye felnőtt lakossá- ; gának egyetértése a párt j XII. kongresszusán megfo- : galmazott célokkal — erősí- ■ tette meg a pártbizottság — az elmúlt évékben az élet minden területén megmutatkozott, és ez ki is fejeződött a szocialista építő munkában, valamint az eredményekben egyaránt. A kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatai ma is cselekvő támogatást élveznek a szőkébb hazánkban, Heves megyében élő párttagok és a pártonkívü- liek körében. A megye lakossága bízik abban, hogy a párt bonyolultabb helyzetben, a mostani nehezebb nemzetközi feltételek között is jól szervezi meg a fel- ; adatokat, azok végrehajtását, és ezáltal biztosítja további fejlődésünket. Demokratikusabb szellemben A megye állami szervei rendeltetésüknek, funkcióiknak megfelelően végezték munkájukat. Erősítették működésük szocialista vonásait, hatékonyságát, a szocialista törvényességet, az állami élet demokratizmusát A hatáskörök, az anyagi eszközök és források decentralizálása révén növekedett önállóságuk és felősségük. Mindez kedvező lehetőségeket biztosított tömegkapcsolataik erősítéséhez. Az állampolgárok hasznos javaslatai, kezdeményezései azonban nem mindig találkoznak az állami szervek támogatásával, egyetértésével. Éppen ezért a párt-, a társadalmi és az állami szervek tegyenek konkrét intézkedéseket az állami élet demokratizmusának, a tanácsok népképviseleti jellegének, ellenőrzésének, továbbá az állami és az állampolgári fegyelemnek az erősítésére. A törvényesség, a közrend és a közbiztonság megyénkben is szilárd. Az állami és az állampolgári fegyelem, az állampolgárok jogai és kötelezettségei érvényesülnek. Mindemellett azonban kedvezőtlen jelenségek is tapasztalhatók. Az állampolgári fegyelem lazulása, az anyagiasság, azélős- diség, a korrupció jogosan váltja ki a közvélemény ellenzését, hozzájárul egy határozottabb és következetesebb állami és társadalmi összefogás erőteljes igényléséhez, a közös és a szervezettebb cselekvés szükségességének felismeréséhez. A gazdálkodás gondjai A továbbiakban megyénk ipari, mezőgazdasági üzemeinek, szövetkezeteinek munkáját elemezte a pártbizottság első titkára. Egyebek között elmondotta, hogy a korábbi évekhez képest a gazdasági építőmunka feltételei nehezebbekké váltak. Ennek ellenére a termelés növekedésének üteme mind az iparban, mind a mezőgazdaságban megfelel a célkitűzéseknek. Az ipari termelés növekedési üteme 1980—81-ben öt százalék volt, 1982-ben kissé elmaradt a tervezettől. Jók az eredmények a nehéziparban és az élelmiszeriparban, több a gond a gépipari és a könnyűipari ágazat területén. Az exportra való termelés célkitűzései nem valósultak meg teljes mértékben. E területen az elmúlt években nehézségeket okoztak és továbbra is a gondok forrásai a külgazdasági hatások. A pártbizottság indokoltnak tartja, hogy azok a vállalatok és szövetkezetek fejlődjenek erőteljesen, amelyek a külső és a belső feltételekhez alkalmazkodva nyereségesen gazdálkodnak. A gazdasági egységek tevékenységének középpontjába a minőségileg jobb munkát kell helyezni. Legyen mindenütt fontos feladat a vállalaton belüli szervezetek rugalmasabbá, egyszerűbbé tétele, a költségek csökkentése. A megyei pártbizottság úgy ítélte meg — hangsúlyozta a továbbiakban — hogy gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósítása az elkövetkezendő időszakban is céltudatos, irányító, szervező, és felvilágosító munkát igényel. Elsődleges feladat a munka jobb szervezése, a fegyelmezettebb, jobb minőségre törő munka, s ennek alapján a gazdálkodás hatékonyságának javítása, az export bővítése és az import mérséklése. Szocialista módon gondolkodni A hozzászólók közül többen is foglalkoztak a párt ideológiai tevékenységével, az agitációs és propaganda- munkájával. Az elhangzott vélemények is azt bizonyítják, — mint a végrehajtó bizottság írásos jelentése — hogy megyénkben a párt ideológiai tevékenysége, az agitációs és propaganda- munkája — a változó és az ellentmondásosabb feltételek mellett is — megfelelően segítette a szocialista építés kérdéseinek megértését, és mozgósított a párt előtt álló feladatok megoldására. Javult a pártoktatás színvonala, gyakoribbá váltak az ideológiai jellegű témával foglalkozó párbeszédek a párttagság és a pártonkívüliek körében egyaránt. Ez a tevékenység azonban az erőfeszítések ellenére sem tudott az egyre növekvő követelményeknek megfelelni, nem reagált elég gyorsan és rugalmasan az embereket foglalkoztató kérdésekre, lassan alkalmazkodott a nehezebb, ellentmondásosabb feltételekhez. Lakosságunk különböző nemzedékei más és más politikai tapasztalatokkal rendelkeznek, ebből adódóan más a viszonyuk saját környezetük, a szocializmus ma érvényesülő gyakorlatához. Az idősebbek körében sokan nehezen fogadják el a korábbi társadalmi, politikai, gazdasági gyakorlathoz képest változást jelentő törekvéseinket, intézkedéseinket. A fiatalabb nemzedék egy része a közügyeket nem érzi sajátjának, más része türelmetlenül tekint a megoldatlan problémákra. Megyénk közgondolkodá- •sában is léteznek és hatnak, időnként felerősödnek, eszméinktől idegen, azzal ellentétes áramlatok, a vallásos világnézet, a kispolgári szemléletmód és magatartás, a nemzeti és a nemzetiségi kérdésben a nacionalizmus. Ezért az agitáció és a propaganda reagáljon gyorsabban és igényesebben az élet által felvetett új kérdésekre, alakítsa ki ezekben a helyes értelmezést. Kritikusan foglalkozzon az időszerű kérdésekkel, a fejlődéssel járó problémákkal, az elmélet és a gyakorlat szembesítésével. Erősítse a szocializmus iránti bizalmat, a jövőbe vetett hitet, mélyítse el a szocialista hazafiságot, a proletár internacionalizmust, fejlessze a nemzetközi és a történelmi tudatot. A kommunisták példamutatásával Ezt követően a megyénkben dolgozó pártszervek és pártszervezetek munkájával és felelősségével foglalkozott a pártbizottság első titkára. — Megyénkben a pórt minden területen betölti vezető szerepét — mondotta — javult irányító, ellenőrző tevékenysége. A párttagság politikai, szellemi és általános műveltsége gyarapodott, a kommunisták döntő többségének munkájára, magánéletére a fegyelmezettség, az aktivitás, a párt normáinak betartása a jellemző. Igaz viszont az is, hogy a pártépítő munka, elsősorban a fiatalok között változatlanul nem a kívánt színvonalú. Néhány munkahelyen lazult a párton belüli fegyelem, erősödött a közömbösség, a közügyek iránti felelősségvállalás. Mindezek ellen határozottan fel kell lépni. Mégpedig úgy, hogy a különböző pártfórumokon, taggyűléseken az eddiginél is több közérdekű, a tagságot foglalkoztató kérdéseket kell őszintén megbeszélnünk. Ebből a politikai és ideológiai tevékenységből a szakszervezeteknek és a KISZ-nek is hatékonyabb munkát kell vállalnia. De legfőképpen a kommunistáknak, akiktől példamutatást vár a párt, a társadalom, s dolgozó népünk egyaránt. Ballai László: a jó gazda módszereivel kell dolgozni A Központi Bizottság osztályvezetője részletesen elemezte a magyar népgazdaság helyzetét, példák sokaságával bizonyította eredményeinket, sikereinket, majd a munkánk fogyatékosságairól, végül terveinkről, célkitűzéseinkről, és közös tennivalóinkról szólt. Mit tehet ma egy olyan kis ország, mint Magyarország azért, hogy egyrészt béke legyen a világon, másrészt csökkenjenek a feszültségek a gazdasági élet nemzetközi kapcsolataiban? — tette fel a kérdést. Válaszában Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának a Magyar Televíziónak adott interjúra emlékeztetett. Nevezetesen arra, hogy: ha itthon mindenki tisztességesen, becsületesen'dolgozik, [ha a gazdasági életünk stabil, akkor egyrészt okosan tudunk politizálni a békéért a nagyvilágban, másrészt saját céljaink megvalósítására is jobban tudjuk lelkesíteni a dolgozó kollektívákat. Hogy mindez valóság legyen, azért tehát elsősorban itthon, és nekünk kell, és a magunk adottságait, lehetőségeit jobban kihasználva jobb munkát végezni. Ehhez bőséges muníciónk van — hangsúlyozta a továbbiakban — és ha a jó gazda módszerével használjuk ki lehetőségeinket, akkor a VI. ötéves tervünk célkitűzéseit a korábbinál összehasonlíthatatlanul nehezebb kül- és belgazdasági körülmények ellenére sem kell módosítanunk. A legfontosabb tennivalók között említette a munka szervezettségének és hatékonyságának javítását, nemzetközi kapcsolataink erősítését, az export növelését, az anyag- és az energiatakarékosságot. A tennivalókat világosan és egyértelműen meghatározta a párt Központi Bizottsága — folytatta a továbbiakban — fejlődésünk kizárólagos alapja a jobb munka. És ezért elsősorban a kommunistáknak kell a legtöbbet tenniük példamutatással, fegyelmezettséggel, szakmai és politikai ismereteik gyarapításával, és a meggyőző, az igaz, a tisztességes szó erejével. Felszólalását azzal zárta a KB osztályvezetője, hogy a pártbizottság ülése is azt bizonyítja: a Központi Bizottság április 12—13-i ülésén hozott határozatok az országoshoz hasonlóan Heves megyében HATVAN: Az MSZMP Politikai Bizottsága 1973. júliusi határozatainak szellemében szolgálta-e a politika, pontosabban a városi pártbizottság Hatvan város lakosságát? A kérdésre az a jelentés adott konkrét és sokrétű választ, amelyet Szokodi Ferenc, a hatvani városi pártbizottság első titkára terjesztett elő a megyei pártbizottság ülésén. A tények egyértelműen azt bizonyítják, a politika jól szolgálta a várost. A városi pártbizottság konkrétan megjelölte a legfontosabb várospolitikai feladatokat, és rendszeresen különböző fórumokon számon is kérte a tervek megvalósítását. Joggal büszkélkedhetnek továbbá a hatvaniak azzal is, hogy lényegében már kialakult a város ipari struktúrája és a nagy hagyományokkal rendelkező élelmiszeripar mellett a gépipar, az építőanyag- és a könnyűipar is otthonra talált városukban. Ugyancsak példák bizonyítják a város politikai „gazdáinak” bölcs gondolkodását abban a munkában is, amelyet a több szintes lakásépítkezésekért, a különböző gazdálkodó szervezetek — áfészek, takarékszövetkezetek, ipari szövetkezetek, termelőszövetkezetek — egyesüléséért végeztek. Az eredmények között hangzott el, hogy elsősorban a tanácsi vállalatok és a szövetkezetek tevékenységének bővülésével jelentősen javult a lakossági szolgáltatás is e területen. A közelmúltban nyílt meg a gyorstisztító, a fényképészszalon és a házi-, kézmű- és bőripari szövetkezet cipőjavító részlege. A cukorgyárban bevezették a hálódiagrammos karbantartást, a konzervgyárban munkaerő-átcsoportosítást is egyetértésre találtak a kommunisták és a párton- kívüliek körében egyaránt. A tetteken, a munkán tehát a sor. A vitában felmerült kérdésekre Barta Alajos adott választ, majd a pártbizottság egyhangúlag elfogadta az írásos és a szóbeli jelentést. hajtottak végre, javult a termékek minősége, amely lehetővé tette, hogy az élelmiszeripari vállalatok 1982- ben túlteljesíthették megemelt exporttervüket. A vállalatok, az üzemek nagy gondot fordítottak a szociális létesítmények fejlesztésére. Űj étkezdék, öltözők, fürdők épültek a konzervgyárban, cukorgyárban, a Duna Cipőgyárban. Az elmúlt tíz évben átadott lakások 67 százalékát fizikai dolgozók s ennek 63 százalékát fiatal házasok kapták. A munkáslakás-akcióban eddig több mint ötszáz család kapott vállalati támogatást. A termelőszövetkezeti parasztsághoz hasonlóan egyre értékesebb munkát végez a város lakosságáért az ott élő értelmiség is. Ahogyan a pártbizottság ülésén elhangzott: minden területen jó az együttműködés a város párt- és állami szervezetei között is. Közös volt a munka, így közös a siker is, de a legtöbbet mégis a kommunisták tettek azért, hogy tovább fejlődjön, tovább gazdagodjon a város. Azok a kommunisták, akik a városi pártbizottság eszmei, és politikai irányítása szellemében tettek eleget mindennapos kötelezettségeiknek. A pártbizottság munkamódszerét ismerik és jónak tartják a hatvani emberek, és nemcsak a párttagok, hanem a pártonkívülie'k is. Tisztelik a pártbizottság következetességé};, munkastílusát, őszinteségét és azt a lelkesedést, amellyel a város további gazdagodásáért szorgoskodnak a párt helyi tisztségviselői. A jelentést a megyei pártbizottság egyhangúlag elfogadta. A megyei pártbizottság ülése Virág Károly zárszavával ért véget. Politika a városért, város a politikáért
