Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-05 / 105. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1983. május 5., csütörtök Olaszországban tovább folytatódtak a tárgyalások a kormányválság ügyében. Képünkön: a megbeszéléseken részt vevő három vezető politikus (balról jobbra): a kereszténydemokrata De Mita, Berlinguer, a kommunista párt főtitkára és Craxi, a szocialisták vezetője (Népújság telefotó — AP—MTI—KSj NSZK-kormánynyilatkozat SSS; TELEX SZÓFIA Marjai József, a iMimiszter- tanács elnökhelyettese, a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar társelnöke a bizottság XVIII. ülésszakára szerdán Szófiába érkezett. Marjai Józsefet Sztanis Bonev, a bolgár Minisztertanács elnökihelyettese, a bizottság bolgár társelnöke fogadta a szófiai repülőtéren. BELGRAD Jugoszlávia társadalma a •bitói út folytatása melletti elkötelezettség megerősítése jegyében emlékezett meg szerdán Tito elnökről, halálának harmadik évfordulóján. Délután három óra öt perckor az egész országban felbúgtak a szirénák és két percre megállt az élet: a munkahelyeken, iskolákban, a városok és falvak utcáin az emberek néma vigyázzállásban tisztelegtek a szocialista Jugoszlávia kimagasló vezetőjének emléke előtt. TEHERÁN Az iráni főügyész szerdán nyilatkozatban jelentette be a kommunistákat tömörítő Tudéh-párt feloszlatását — közölte az írna, iráni hír- ügynökség. A főügyész egyben felszólította a párt -tagjait és szimpatizánsait, hogy jelentkezzenek az ügyészségi irodákban. BERLIN Az NDK-bam működő evangélikus egyházak rendezésében szerdán központi ünnepséget tartottak Eise nach ban Luther Márton születésének 500. évfordulója alkalmából. A kilencszáz éves Wartburg-vár palotájában — amelyet több éves restaurálás után a közelmúltban nyitottak meg ismét — ünnepi ülést rendeztek, amelyen részt vettek az NDK vezető állami és közéleti személyiségei. Külföldről — 18 országból — négyszáz vendég érkezett. A NATO és az Egyesült Államok politikájának támogatása és a szocialista országok bírálata jellemezte elsősorban azt a kormány- nyilatkozatot, amelyet Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja olvasott fel szerdán a Bundestag ülésén. Kohl parlamenti beszédében ugyanakkor a nyugatnémet kormány megegyezési készségét hangsúlyozta a szocialista országok irányában. Az NSZK külpolitikájának alapját a nyugati szövetségi rendszerhez. való tartozás és a korábbiaknál jóval szilárdabb nyugatnémet—amerikai barátság képezi — mondta a kormányfő, majd kijelentette, hogy amíg nem kerül sor átfogó leszerelésre, addig érvényben marad a NATO elrettentésre épülő stratégiája és az erőegyensúlyra épülő katonapolitikája. Tavaly októberi kormány- nyilatkozatához hasonlóan Kohl most is kerülte az „enyhülés” szó használatát, s helyette a „feszültségek csökkentésének” szükségességéről I beszélt. A kancellár kormányának megértését hangoztatta a Szovjetunió történelmileg meghatározott biztonsági érdekeivel kapcsolatban. Ugyanakkor olyan túlzott fegyverkezéssel vádolta a Szovjetuniót, amely veszélyezteti a szomszédos államok biztonságát és politikai nyomásra használható fel. Kohl bírálta a Szovjetunió — állítólagos „terjeszkedő politikáját, ami szerinte Afganisztán „megszállásához”, és a lengyel nép „döntési képességének korlátozásához” vezetett. A nyugatnémet kormányfő azt vetette a Szovjetunió szemére, hogy „nemzetközi osztályharcot akar vezetni a szabad világgal szemben”. Az NSZK belpolitikai helyzetét értékelve, Kohl a tavaly őszi állapotokat „gazdasági és politikai válságnak” minősítette. Ezzel szemben a keresztényliberális koalíció hozzálátott az állami költségvetés rendbehozásához, a gazdaság fellendítéséhez, — jelentette ki a kancellár. Kínai—francia tárgyalások Kétszer is tárgyalt egymással szerdán Pekingben Csao Ce-jang kínai miniszterelnök és Mitterrand francia köztársasági elnök. Kínai tájékoztatás szerint a délutáni fordulóban véleményt cseréltek a világhelyzetről, s „egyes nemzetközi problémák megítélésében a két fél álláspontja nagyon közel áll egymáshoz”. Csao Ce-jang kilátásba helyezte, hogy a műszaki cikkek behozatalánál Kína „még nyitottabb politikát fog követni Franciaországgal és egész Nyugat-Európával szemben”. Francia tájékoztatás szerint Mitterrand és Csao Ce- jang négyszemközti eszmecseréje a kínai kormányfő kérésére hosszabbra nyúlt a tervezettnél. Ugyancsak francia részről közölték: Mitterrand és Hu Jao-pang délelőtti munkareggelijén a KKP KB főtitkára nem zárta ki annak lehetőségét, hogy későbbi időpontban a szocialista párt vendégeként ellátogat Franciaországba. —( Külpolitikai kommentárunk Újabb javaslat Moszkvából „(MINDEN JEL ARRA MUTAT — írta a minap a párizsi Figaro —, hogy a moszkvai békeoffenzíva folytatódik.” Valóban folytatódik, méghozzá csúcsszinten: a legutóbbi órák egyértelmű világszenzációja Jurij Andropov újabb javaslata. „Készek vagyunk megállapodni az európai nukleáris erők egyenlőségéről, mind a hordozóeszközöket, mind a tölteteket illetően, nyilvánvalóan figyelembe véve azt, amennyi ezekből Franciaországban és Angliában rendelkezésre áll.” — Mondotta az Erich Honeoker tiszteletére adott díszebéden a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára. AZ ŰJ ELEM AZ INDÍTVÁNYBAN a töltetek mennyiségi mutatójának említése. A korábbi szovjet indítvány úgy fogalmazott: kész annyi rakétát megtartani kontinensünkön, amennyi a NATO-tag- államok birtokában van. Pontosan annyit — százhatvankettőt —, amennyi Anglia és Franciaország rendelkezésére áll. Erre jött a válasz, hogy a szovjet SS—20-asok előnyt élveznének „a töltetek számát” illetően. A legújabb Andropov-javaslat megsemmisítette ezt az ellenérvet, immár semmiféle teret nem hagyva az amerikai számtrükköknek. A mostani szovjet indítvány leszögezi: amennyivel csökkentenék az angol és francia rakéták robbanótölteteinek számát, ugyanannyival csökkentenék az európai szovjet közép-hatótávolságú rakéták tölteteinek számát is. Ez nem kevesebbet jelentene, mint azt, hogy a Szovjetunió európai részén jóval kevesebb nukleáris középHhatótávolságú rakéta — és töltet! — maradna, mint amennyi 1976, vagyis az SS—20-asok elhelyezése előtt volt. A SZOVJETUNIÓ ISMÉT A NYÍLEGYENES, A KÉZENFEKVŐ, A JÁRHATÓ UTAT KÍNÁLJA az emberiség pillanatnyilag legfontosabb célja felé. Afelé, hogy megmaradjon kontinensünkün az erő- egyensúly, méghozzá a jelenleginél jóval alacsonyabb szinten. És ami legalább ennyire létkérdés: „ .. . hogy megakadályozzuk a rakéta-nukleáris fegyverkezés újabb fordulóját és a háborút”. Harmat Endre Gyorslista Az 1983 május 3-án megtartott április havi lottó-jutalomsorsolásról, melyen a 17. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: a Vásárlási ut. (1000 Ft); b Wartburg Limousine tip. személygépkocsira utalvány; c Polski Fiat 126 p tip. szgk.-ra ut.; d Videoton Hl-Fl-torony (37 900 Ft); e Színes tv (30 000 Ft); f Szerencseut. (30 000 Ft); g Iparcikkut. (25 000 Ft); h Otthon lakberendezési ut. (25 000 Ft); i Zenesarok ut. (20 000 Ft); j Televízió (10 000 Ft); k Vásárlási ut. (10 000 Ft); l Vásárlási ut. (9000 Ft); m Vásárlási ut. (7000 Ft); n Vásárlási ut. (5000 Ft); o Vásárlási ut. (4000 Ft); p Vásárlási ut. (3000 Ft); r Vásárlási ut. (2000 Ft). A nyertes szelvényeket 1983. május 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Műn. nich Ferenc u. 15.) eljuttatni. 5 296 897 h 5 656 738 g 5 978 701 0 79 203 188 n 5 303 210 j 5 663 051 c 5 991 327 P 79 209 501 P 5 309 523 n 5 669 364 e 44 936 224 h 79 215 814 j 5 315 836 p 5 675 677 f 44 942 537 h 79 222 127 m 5 322 149 0 5 681 990 i 44 948 850 h 79 228 440 m 5 334 775 d 5 688 303 i 44 721 582 h 79 234 753 P 5 341 088 1 5 694 616 f 44 727 895 n 79 241 066 f 5 347 401 n 5 700 929 i 44 740 521 e 79 247 379 P 5 353 714 1 5 707 242 j 55 718 828 k 79 253 692 e 5 360 027 r 5 719 868 k 55 725 141 r 79 260 005 r 5 378 966 j 5 732 494 1 55 744 080 g 79 266 318 f 5 385 279 f 5 738 807 g 77 429 235 r 79 272 631 h 5 391 592 o 5 751 433 n 77 435 548 j 79 278 944 k 5 410 531 n 5 776 685 1 77 454 487 m 79 285 257 k 5 416 844 h 5 782 998 n 77 467 113 d 79 297 883 r 5 423 157 j 5 789 311 n 77 473 426 g 79 304 196 g 5 429 470 e 5 808 250 P 77 479 739 g 79 310 509 1 5 435 783 k 5 814 563 P 77 486 052 0 79 316 822 P 5 454 722 g 5 820 876 1 77 498 678 h 79 323 135 n' 5 467 348 0 5 827 189 P 77 536 556 k 79 342 074 f 5 473 661 m 5 833 502 f 77 542 869 j 79 348 387 h 5 479 974 m 5 839 815 g 77 549 182 g 79 354 700 P 5 486 287 0 5 846 128 h 79 026 424 e 79 398 891 f 5 492 600 e 5 852 441 g 79 032 737 f 79 430 456 g 5 511 539 n 5 858 754 0 79 039 050 h 79 443 082 1 5 517 852 i 5 865 067 r 79 045 363 f 79 449 395 1 5 543 104 h 5 871 380 m 79 051 676 1 79 455 708 0 5 549 417 k 5 884 006 f 79 057 989 0 79 487 273 1 5 555 730 k 5 890 319 g 79 064 302 P 79 506 212 P 5 562 043 g 5 896 632 b 79 070 615 P 79 518 838 f 5 568 356 1 5 902 945 h 79 076 928 r 79 525 151 f 5 587 295 e 5 909 258 h 79 108 493 h 79 537 777 k 5 574 669 m 5 915 571 f 79 121 119 g 79 550 403 n 5 606 234 h 5 921 884 j 79 127 432 j 79 556 716 m 5 580 982 n 5 934 510 j 79 133 745 0 79 563 029 f 5 612 547 p 5 940 823 k 79 140 058 r 79 569 342 j 5 618 860 1 5 953 449 o 79 152 684 P 79 575 655 1 5 631 486 0 5 959 762 j 79 177 936 k 79 581 968 h 5 650 425 d 5 966 075 0 79 184 249 P 79 588 281 i A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákéit felelősséget nem vállalunk. Fegyverzetkorlátozás, leszerelés (IV/2.) A stratégiai fegyverek korlátozása és csökkentése A genfi tárgyalásokon 1982 decemberében a Szovjetunió javasolta: az USA és a Szovjetunió kölcsönösen csökkentse 25 százalékkal a SALT—II. egyezményben meghatározott hordozóeszközök, valamint a robbanófejek számát. Előzmények: a két nagyhatalom között 1969-ben megkezdett tárgyalások 1972-ben a SALT—I. megállapodás aláírásához vezettek. Ebben a felek kötelezték magukat a rakétaelhárító rendszerek korlátozására, és ideiglenes megegyezést kötöttek a stratégiai támadó fegyverek korlátozására vo_ natkozó néhány intézkedésről. Hosszas és komplikált tárgyalások után 1979. június 18-án aláírásra került a SALT—II. szerződés, amelyet azonban az Egyesült Államok nem ratifikált. A SALT—II. a Szovjetunió számára 2500 hordozóeszközt és 7000 robbanófejet, az Egyesült Államoknak 2300 hordozóeszközt és 10 ezer robbanófejet engedélyez. A legújabb szovjet javaslat mennyiségi és minőségi tekintetben komoly előrelépést jelentene a fegyverek koriá. tozására és lényegesen csökkentené a nukleáris összecsapás veszélyét. Az Egyesült Államok azonban ragaszkodik eredeti céljához, hogy katonai fölénybe kerüljön a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal .szemben. Ezért Genfben azt követeli, hogy a megállapodás csak a szárazföldi telepítési interkontinentális rakétákra terjedjen ki. Ez a Szovjetuniót lényeges csökkentésre kényszerítené, míg az USA légi- és tengeri támaszpontokról kilőhető rakétáinak számát változatlanul hagyná, s ezzel az amerikaiak jelentős fölényre tennének szert. Az európai nukleáris fegyverzetek korlátozása és csökkentése 1982. december 21-én a Szovjetunió javasolta: hajlandó európai közép-hatósugarú rakétáinak számát a francia és a brit rakéták számára (162) csökkenteni, feltéve, hogy az Egyesült Államok lemond a tervezett 572 atomrakéta nyugateurópai telepítéséről. A Szov. jetunió és a NATO atomhordozó repülőgépeinek számát ugyancsak azonos szintre kellene csökkenteni. Előzmények: 1981. november 30-án kezdődtek a tárgyalások Genfben a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, az 1000—4500 kilométer hatótávolságú ra_ kétákról. A Szovjetuniónak ebben az időpontban 975 hordozórendszere volt Európában, ennek fele szárazföldi telepítésű. A NATO-nak ebben a térségében 986 hor. dozórendszere volt, ebből töfo mint 800 atomhordozó repülőgép. A Szovjetunió — miután az USA és más NATO-államok egy sor javaslatát visszautasították — 1982 márciusában bejelentette, hogy egyoldalúan leállítja az újabb rakéták telepítését, majd — ugyancsak egyoldalúan — megkezdte jelentős számú rakéta leszerelését. Az Egyesült Államok a szovjet előterjesztésekkel szemben ragaszkodik az elfogadhatatlan „nullamegoldáshoz”, amely sérti az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét. Ez ugyanis a Szovjetuniótól azt követeli, hogy szerelje le valamennyi közép-hatósugarú rakétáját, míg a NATO — jórészt légi- és tengeri telepítésű — rakétáit változatlanul megtarthatná. Ilymódon a NATO mintegy 500 közép- hatósugarú rakétával kerülne fölénybe. Nem változtatott ezen a téren Reagan legújabb „közbenső megöl, dásra” vonatkozó javaslata sem, mert annak elfogadása ugyanakkora fölényt biztosítana a NATO-nak. Az atomkísérletek betiltása Az ENSZ 37. közgyűlése a Szovjetunió javaslatára határozatot fogadott el, amely felszólítja az atomha- talmakat: a genfi leszerelési tárgyalások keretében azonnal kezdjenek tárgyalásokat az atomkísérletek teljes és általános tilalmáról, de már a tárgyalások ideje alatt függesszenek fel minden, fajta atomkísérletet. Előzmények: 1963 augusz. tusában megállapodás született a levegőben, a világűrben és a víz alatt végzett atomikísérletek betiltásáról. 1974-ben a Szovjetunió és az Egyesült Államok megái, lapodott a föld alatti kísérletek korlátozásában. 1977- ben háromoldalú tárgyalások kezdődtek a Szovjetunió, az USA és Nagy- Britannia között az atom- kísérleték teljes tilalmáról. A háromoldalú tárgyalásokat 1980-ban az USA megszakította, és mindmáig visszautasítja azok folytatását. Ellenőrzési és más szaikproblémák tisztázása ürügyén késlelteti a megállapodás létrejöttét. Lemondás a neutronfegyverről Az ENSZ 1982. évi közgyűlése az NDK javaslatára követelte: azonnal kezdődjenek tárgyalások a neutronfegyver betiltásáról. Előzmények: a Szovjetunió már 1977-ben javasolta a teljes lemondást a neutronfegyverről. 1978 márciusában a genfi leszerelési konferencián a szocialista országok konvenciót terjesztettek elő e fegyver gyártásának, tárolásának, állomá- soztatásának és felhasználásának tilalmáról. Az EgjSZ 36. közgyűlésének határozata alapján munkacsoportot hoztak létre a genfi leszerelési konferencia elé terjesztendő szerződéstervezet -kidolgozására. Az USA elutasította a tárgyalásokat és a világszerte kirobbanó tiltakozások ellenére 1981. augusztus 6-án megkezdte a neutronfegyver sorozatgyártását. Egyúttal azt a szándékát is bejelentette, hogy e fegyvert a többi között Nyugat-Európában is áíío- másoztatni kívánja. (Folytatjuk) Gáti István (Következik: 3. Az atomsorompó)
