Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-31 / 127. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 127. szám ARA: 1983. május 31., kedd 1,40 FORINT Szomjazóknak való - A Tisza vize Egerben - Egerszalók és Bodony gondjai — Csak társulásos alapon Vízügyek megyénkben Tehetségek Hányféle tehetség létezik? Megszámlálhatatlan. Az élet minden területéről tud­nánk példákat sorolni, ök jelentik a jövőt, bennük a bizalom, ők az előrelépés zálogai. Közülük 'igen so­kan azonban mindig csak a jövő ígéretei maradnak. Nem kevésszer persze em­beri gyarlóságból, hirdetvén azt a téveszmét, miszerint a meglevő adottságok ön­magukban is elegendők. Ér­tük kevésbé kár. Nem úgy azokért, akikben megvan a kellő szorgalom, az alkotó kedv, a tenni akarás, a tö­rekvés, a szebbért, a job­bért, a haladásért. S mégis közülük is egy­re többen vannak olyanok, akik környezetük hétköz­napi szürke embereivé vál­nak, s amikor mindezt számon kérik tőlük, csak le­gyintenek mondván: nem érdemes az embereknek összetörniük magukat. Egy vállalati tanácskozá­son arról szólt a vezetői beszámoló, hogy milyen je­les eredménnyel sikerült ki­rukkolniuk, ezzel jelentős anyagi, s erkölcsi elisme­rést szerezve. Egy dicsérő szó sem illette azonban azt az alkotó kollektívát, akik a siker fő kovácsai voltak. Egy gimnazista arról pa­naszkodott nemrégiben az ifjúsági parlamenten, hogy még csak egy vállonverege- tésre sem méltatták isko­lájában, miután megnyert egy megyei vetélkedőt. Az elismerés mindössze annyi­ból állott, hogy ő tehette be saját kezűleg a vándor­serleget a többi dicsőséget is őrző vitrinbe. Arról meg fogalma sincs a mai napig sem, hogy az iskola veze­tése mire fordította azt a húszezer forintot, ami még mellesleg a vándordíj mel­lé járt. 'Egy jó ideig aztán ezek a tehetségek mindenféle de­mokratikus fórumokat ki­használva szóvá teszik a több helyen sajnos éles el­lentéteket szülő generációs problémákat, vitákat provo­kálnak az elkényelmesedés­ről, a szürke hétköznapok megváltoztatásáról, a szak­mai féltékenykedésről. Nem akarnak többet, „csak any- nyit”, hogy hagyják őket megfelelő körülmények kö­zött, alkotó légkörben dol­gozni. Nem szeretnének egyelőre „többet annál”, hogy kapjanak teret tehet­ségük kibontakoztatására. Van akinek adottságából adódik, van aki rengeteget dolgozik addig, amíg végre megállapítják: tehetséges. Ha közvélemény-kutatást vé­geznénk a vállalatigazgatók és más munkahelyi vezetők körében arról, hogy mi se­gítene e nehéz gazdasági helyzetben, bizonyára elő­kelő helyen szerepelne a sorrendben, a tehetségek csatasorba állítása. Mivel jó ötleteik, munkájuk a legjobb termelő erő. Több helyütt azonban sajnos inkább csak nyűg­nek veszik jelenlétüket, tenni akarásukat. Pedig fel­karolásuk, segítésük, támo­gatásuk, fejlődésük előse­gítése az egyik legjobb be­fektetés lenne... Kis Szabó Ervin L _________ Heves megye párt- és ál­lami vezetői tegnap, hétfőn délelőtt találkoztak az Or­szágos Vízügyi Hivatal ve­zetőivel, szakembereivel a megyei tanács épületében. Ezen a megbeszélésen részt vett Kovács Antal államtit­kár, a vizügyi hivatal elnöke. Lényegében a szokásosnak nevezhető véleménycserét szervezték meg, amelynek célja, hogy szembesítsék a valóságot, a tényeket a ter­vezett elképzelésekkel, azok végrehajtásával. Miután mindennapi italunkról, a vízről esett szó, megyénk minden lakóját érintő kér­déseket tárgyaltak meg. Köz­tudott például, hogy Eger­ben nem mindig annyi víz jöfi a csapokból a lakások­ban, mint amennyire szük­ségük lenne a családoknak. A kérdés: mikorra lehet ezt a kényelmetlen helyzetet végleg megszüntetni? A meg­oldásra több lehetőség kínál­kozik, amelyek közül azon­ban a végleges, a megnyug­tató csak az, hogy a „szőke” Tisza vizét hozzák el a me­gyeszékhelyre a különböző vízművek közbeiktatásával. Ennek a tervnek a végre­Tartós fogyasztási cikkek — a vásárlók időnként áru­hiányról panaszkodnak, a kereskedelem egyértelműen hozzáteszi: valóban sokkal többet el tudnának adni rá­dióból, televízióból, személy­autóból, háztartási gépek­ből. Annak ellenére, hogy az elmúlt esztendőben a megye minden lakosa — a statisztika szerint — több mint 3100 forintot költött ilyen és ehhez hasonló cik­kekre, 5,4 százalékkal na­gyobb összeget, mint a ko­rábbi évben. Kereslet tehát van, s kereskedelmi igye­kezet is az igények kielégí­tésére ... — mindezt azon az ülésen állapították meg, amelyen a Fogyasztók Me­gyei Tanácsa értékelte a tartós fogyasztási cikkek forgalmazását. A megyei ta­nács kereskedelmi, illetve ipari osztálya által készített vitaindító beszámoló részle­tes tájékoztatást adott a vásárlói igényekről, illetve az ellátottságról. Ennek alapján a fogyasztók taná­csának tagjai leszögezték: megnövekedett a kereslet az otthon kényelmét, az ember kulturált, hasznos időtöltését szolgáló árucikkek iránt. Mi sem példázza ezt jobban, mint az, hogy a közelmúlt­ban minden száz háztartásra 90 hütő-, 95 mosógép, 104 televízió, 33 személyautó, 43 fényképezőgép, filmfelvevő és még számos tartós fo­gyasztási cikk jut. Rendkívül megnőtt a kereslet az auto­mata mosógépek, a korszerű mélyhűtők, kályhák, vagy például a kis- és nagy mo­torok iránt. Ami a termékek minőségét illeti: előtérbe kerültek az energiatakarékos, hosszú életű, valóban tartós készü­lékek. Ennek ellenére gond van a javításukhoz szükséges alkatrészek utánpótlásával: hajtása azonban nemcsak pénzügyileg okoz nehézséget, hanem időben is. Mi tör­ténjék addig? Tegnap a tanácskozás résztvevői arról döntöttek, hogy meg kell vizsgálni a Felsőtárkány körzetében ta­lálható völgyekre építendő víztárolók ügyét. Ez a meg­oldás azonban csak a napi vízhozam állandósítását té­telezi fel, de nem nyújt biz­tonságot a város lakossága további növekedése esetén. Kínálja magát még a Bükk- ábrány térségében megnyi­tandó külfejtéses bánya víz­telenítéséből adódó megoldás. Annyi mindenféleképpen bizonyosnak látszik, hogy azt a kutatást, amit Eger déli térségeiben folytattak és folytatnak manapság, nem túlságosan szerencsés dolog tovább végezni az itt talál­ható víz elégtelen minősége miatt. Sorra kerültek megyénk különböző településeinek vízgondjai is. Így szó esett Egerszalók és Egerszólát, Mikófalva, Bekölce, Bodony és Mátraballa nehézségeiről. Az OVH illetékesei úgy nyilatkoztak, hogy a közsé­átmeneti és tartós ellátási zavarok akadályozzák a ja­vításukat. Ez a gyártó és a forgalmazó vállalatok együtt­működésének hibáira, illetve egyes importcikkek behoza­talának csökkentésére vezet­hető vissza. A legtöbb mi­nőségi hiányosságot a búto­roknál tapasztaltak, a hír­adástechnikai cikkek zöme megfelelt a követelmények­nek, nem így a bizonyos tí­pushibákkal átvett motorok, személygépkocsik. Forga­lomba kerülnek ezek az áru­cikkek annak ellenére, hogy a minőség javítását és a fo­gyasztók jogainak további bővítését — a jótállást ille­tően — számos jogszabály meghatározza. A kereskede­lemre ebből két feladat há­rul: a jótállási jegyek pon­tos kitöltése és mindenkori átadása a vásárlónak, illetve a 72 órán belül meghibáso­dott készülékek vita, vona­kodás nélküli kicserélése. A tanácskozáson szóba került a garanciális javítá­sok helyzete: a híradástech­nikai és a háztartási gépe­ket, készülékeket javító há­lózat jól kiépült a megyé­ben — állapították “meg, s egyben azt is, hogy a pana­szok a javítások számának csupán ezrelékét teszik ki. Nem így a járműjavítás­ban: itt lényeges anyag- és alkatrészgondok nehezítik az ügyfelek által elvárt gyors és kifogástalan szolgáltatást. Mindezek egyben — a még jobb áru- és javítószolgál­tatási ellátás érdekében — komoly feladatokat rónak a megye kereskedelmére, s a lakosság érdekeit képviselő fogyasztók tanácsára. Az ülés — amelyen téma­ként szerepelt még a tele­pülések alapellátása — Hor­váth Bélának, az FMT elnö­kének zárszavával fejeződött be. gek víztársulásait támogat­ják, segítik. Kedvező hitel- feltételeket is kaphat a la­kosság. Foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy Salgótar­ján környékéről vezessék át a vizet ebbe a térségbe. Tarnalelesz, Szentdomon­kos és Fedémes esetében távvezeték kiépítése látszik helyesnek. Hevesvezekény és Tarnaszentmiklós területén 1985-ig kell dönteni a hely­beli víz tisztításának tech­nológiájáról. Nyitott a kérdés, mi történ­jék a Felső-Mátra települé­seivel, Mátraszentimre üdülő­körzetével. Itt a szennyvíz elvezetése és tisztítása a fő gond, aminek megoldására már készülnek, de láthatólag csak társulásos alapon lehet a jelentős összegeket igénylő megoldást biztosítani. A tanácskozás résztvevői úgy összegezték az eddigi feladatok végrehajtásának pillanatnyi állapotát, hogy az megfelel a várakozásnak, és azt is jelzi, hogy az ér­dekelt szervek és szervezetek egyetértésben végzik teendői­ket Heves megye párt- és állami vezetésének elképze­léseivel. G. Molnár Ferenc Téma: a mikroelektronika Nemzetközi konferencia Egerben A félvezetők gyártásának korszerűsítésével foglalko­zik az a nemzetközi konfe­rencia, amely hétfőn kezdő­dött meg Egerben, a Techni­ka Házában. A széles körű eszmecserén a mikroelektronikai ipar fej­lődését biztosító fizikai ku­tatások kérdéseire keresnek választ. A mikroelektronika aktív alkatrészei félvezető, úgynevezett egykristályokból készülnek, amelyeknek — a miniatürizálódás fokozódá­sával — korábban elképzel­hetetlenül tökéletesnek kell lenniük. Az ilyen nagy tisz­taságú anyagok vizsgálata új elméleti és kísérleti fizi­kai, illetve anyagtechnoló­giai ismeretek megszerzését követeli meg. A tudományág nemzetkö­zileg legismertebb képvise­lői 1976-ban olyan zártkörű rendezvénysorozatot hívtak létre, amelyen nem a lezárt kutatások eredményeit is­mertetik, hanem a legaktuá­lisabb témákat vitatják meg műhelyszerű atmoszférában. Az első ilyen konferenciát 1977-ben Svédországban, a következőt Franciaországban, majd az Amerikai Egyesült Államokban rendezték. A most Egerben megnyílt ilyen konferencia sorrendben a negyedik, de az első ame­lyet szocialista országban rendeznek. Részben a Mű­szaki Fizikai Kutató Inté­zetben e területen elért ku­tatómunka elismeréseként. . Az egri konferencián hu­szonegy országból mintegy 150 kutató vesz részt és 120 előadás hangzik el. A nem­zetközi konferencia csütörtö­kön fejeződik be. Száz háztartásban: 90 hűtő-, 95 mosógép, 104 televízió és 33 gépkocsi Árucikkek — minőség — garancia Szitakötők — szolgálatban A benzintöltés Molnár József feladata A MÉM Repülőgépes Szol­gálatának KA—26 növény­védő helikopterei ma már nélkülözhetetlen „látvány­elemei” a tavaszi tájnak — és nélkülözhetetlen segítő­társai a gazdálkodásnak. Ha szőlőben üti fel fejét a pe- ronoszpóra, ha a szárazság sújtotta gabonaföldeket kell azonnali segítséghez juttatni levéltrágyázással — a leg­gyorsabb és legkisebb kárral járó beavatkozás a helikop­teres permetezés. Képeink a gyöngyöspatai Mátrai Egye­sült Szövetkezetben készül­tek. Barkóczi Kálmán napi 56 „bevetésben” lebeg végig a tájon (Fotó: Kőhidi Imrej 28 ország kétszáz képviselője Hozzájárulás az egyetemes enyhülés előmozdításához Megkezdte munkáját az Interparlamentáris Unió konferenciája Hétfőn a Parlamentben megkezdte munkáját az In­terparlamentáris Unió ötö­dik európai együttműködési és biztonsági konferenciája. A tanácskozáson — melyet első ízben rendeznek egy, a Varsói Szerződéshez tartozó államban — 28 ország, köz­tük az Egyesült Államok és Kanada parlamentjének mintegy 200 képviselője vesz részt. A konferencia fő témája a résztvevő államok parla­mentjeinek hozzájárulása az egyetemes enyhülés további előmozdításához, az előreha­ladáshoz a leszerelés terüle­tén, illetve a helsinki záró­okmány döntéseinek megva­lósításához. A vendégeket elsőként Barcs Sándor, az IPU Ma­gyar Nemzeti Bizottságának elnöke üdvözölte, külön is köszöntve Losonczi Pált, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnökét, Apró Antalt, az országgyű­lés elnökét, Púja Frigyes külügyminisztert, valamint az IPU vezető tisztségviselőit. Ezután Emile Cuvelier, az Interparlamentáris Tanács ideiglenes elnöke fejezte ki köszönetét az IPU magyar csoportjának, a népköztár­saság elnökének és a ma­gvar állami szerveknek azért, hogy házigazdái a konferen­ciának. Pio-Carlo Terenzio, az In­terparlamentáris Unió főtit­kára emlékeztetett arra, hogy az unió az európai enyhülé­sért folytatott akcióját im­már 12 évvel ezelőtt kezdte el, 1971 szeptemberében, Pá­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents