Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-28 / 125. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. május 28., szombat Köszöntjük a brigádokat! „Hasznos, gyümölcsöző eszmecsere volt...“ Interjú Ivan Ivanovval, a BKP Targoviste megyei pártbizottságának titkárával Pénteken délután, a Ferihegyi repülőtéren Virág Károly, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára búcsúztatta a targovistei pártküldöttséget, amely az elmúlt napokban szűkebb hazánkban tett baráti látogatást. A delegációt vezető Ivan Ivanov megyei titkárral az elutazás előtt beszélgetett lapunk, a Népújság képviseletében Gyó- ni Gyula. Az eseményről mindenki hallott már: ma reggel 8 órakor kezdődött meg a szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozása, az építők székházában. Erejük teljében levő veteránokat és pályakezdő fiatalokat látunk majd viszont aznap este a televíziós készülékek képernyőjén, hiszen sokan ott lesznek azok közül is, akik huszonöt esztendővel ezelőtt, még 1958-ban alapítói voltak ennek a nagy mozgalomnak. A puszta jelen, létük is azt jelképezi tehát, hogy jubileumi számvetéshez érkeztek el az akkori kezdeményezők és a mai társaik. — Ivan Ivanov elvtárs! Bolgár testvérmegyénk küldöttsége a héten pártunk szervező, ellenőrző munkájának helyi tapasztalatait tanulmányozta a szolgáltatás és a kiegészítő gazdaságok területén, mindamellett pedig nagy figyelmet mutatott megyénk egész élete iránt. Nem csupán vendéglátói illendőségből, hanem mélységesen őszinte érdeklődéssel kérdezzük most mi is önöktől, személy szerint Ivan Ivanovtól, a BKP tisztségviselőjétől, hogy legutóbbi látogatásaink óta milyenek a változások Bulgáriában. Hogyan sikerült megvalósítaniuk XIII. pártkongresszusuk határozatait Targoviste megyében? Milyen örömökről és gondokról szólhat államuk 1300. éves jubileuma óta? — A szooializmus építése — mint ismeretes — új és egyre újabb feladatokat állít elénk, bolgár kommunisták elé is. Napjaink legfontosabb tennivalóit 1979-es targovistei látogatása alkalmával Todor Zsivkov elvtárs államfő, pártunk főtitkára személyesen is megfogalmazta, a BKP XII. kongresszusa pedig még határozottabban kijelölte. Programunk megvalósítása érthető módon mindennapi munkánk középpontjában áll. Megyénk vezetőinek, dolgozóinak erő- feszi tései arra irányulnak, hogy az elképzelések valóra váltását legjobban segíthessék. Több más mellett rendkívül fontosnak tartjuk például a nehéz fizikai munka köny- nyítését, arányának csökkentését, az ipari, mezőgazdasági termelő alapok korszerűsítéssel, rekonstrukciókkal történő bővítését, megerősítését, „hátterük” gépesítéssel való fejlesztését. S nyugodtan elmondhatom, hogy törekvéseink eredménnyel járhatnak. Sikeresen teljesítjük, amit kiszabtunk magunknak, észrevehetően javulnak például tevékenységeink minőségi mutatói, általában emelkedik gazdálkodásunk színvonala. Következésképpen —, hogy csak néhányra utaljak — az országosnál nagyobb ütemben nőnek Targoviste megyében a jövedelmek, különösen örvendetes az egy főre jutó fogyasztás. Azon túl, hogy megyénk önellátó, kielégíti termékeivel a helyi igényeket, mind többet juttat az egész országnak is. Biztatóan alakul a kulturális élet, véleményünk szerint minden területén nőtt a káderek felkészültsége, jóllehet, a vezetőkészség igazibb, teljesebb kibontakozására még komoly erőfeszítéseket kell tennünk. Nagy gondot fordítunk haladó hagyományaink ápolására, múltunk sok nagyszerű példáját elsősorban a fiatalság hazafias nevelésére szeretnénk felhasználni. Az említett 1300. évi jubileum remek lehetőség arra is, hogy felmérjük, amit a legutóbbi évtizedekben elértünk, s megállapíthassuk: jó úton járunk, küzdelmünknek értelme van. Ugyanekkor azt sem hallgathatjuk el, hogy bizony nekünk is vannak gondjaink, még mindig jócskán akad, ami cselekvést, összefogást sürget. — Heves megyébe — ahogyan már utaltunk erre — határozott céllal érkezett az önök delegációja is. Mennyiben sikerült érdeklődésüket kielégíteni, milyenek a benyomásaik, véleményük látogatásukról? — Kedves vendéglátóink a számunkra is — mint már megszokhatták a bolgár delegációk az eltelt immár 12 esztendőben — változatos, érdekes programot állítottak össze. Ügyszólván csupa olyan helyen jártunk, ahol egész sor újat hallottunk. Hasznos, gyümölcsöző eszmecsere volt, amit folytattunk akár a szövetkezetnél, akár pedig az erdőgazdaságnál vagy éppenséggel a siroki gyárban. Határozottan tetszik, amit Heves megyében is az emberért tesznek. Jónak tartjuk például, ahogyan a szolgáltatásokat tervezik, szervezik. Figyelmet érdemlő a kisgazdaságok népszerűsége, a munkaidőn túli hasznos tevékenység. Egy sor olyannal találkoztunk a rövid idő alatt is, amivel mi is biztosan eredménnyel p ró Ív 1 kozhatunk. — Milyen megállapodások születtek találkozásaik alkalmával. • — Tovább fejlesztjük kapcsolatainkat. Ha még nem is egészen „hivatalosan”, gyakorlatilag mégis több mindenben szinte már teljesen megegyeztünk. így például szó van a Heves megyei és a targovistei áruházak közötti rendszeres árucseréről, felvetődött, hogy az erdőgazdaság a mi faipari kombinátunkkal, a gyöngyösi pártbizottság pedig a popovóival teremt rövidesen együttműködést. — összességében milyennek ítéli meg delegációjuk mostani útját? — Kollégáimmal, elvtársaimmal együtt föltétlenül eredményesnek tartom. S remélem, hogy a tapasztalatcsere kölcsönösen kamatozik majd. Ezúton is szeretném megköszönni vendéglátóinknak azt a sok kedvességet, figyelmességet, amivel fogadtak, körülvettek bennünket e néhány nap alatt, örömünkre szolgálna, ha mielőbb viszonozhatnánk! — Köszönjük a beszélgetést, olvasóink nevében is. A középkorú és az idősebb nemzedék még emlékszik a szocialista brigádok megala- kulásáról szóló első híradásokra, meg arra. hogy megdobogtatták az emberek szívét az akkori törekvések. Jól tudhatják például, hogy noha a kezdetben még nem fogalmazták meg a Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni ismert jelszót, de az új hangú, a korábbinál teljesebb igényű, a szocialista személyiség kibontakozását sejtető, ígérő vállalkozásokban mégis benne rejlett ez a szándék. Ami még ma is világosan mutatja, hogy a legtisztább, legnemesebb céloktól vezérelve a mozgalmat alulról kezdeményezték. Mindenki látott már olyan munkást is, aki nem siet megfogni a dolog végét, ha teheti, szívesen lazít. Ennek ismeretében növekvő megbecsüléssel figyeltük azt a többséget, amely azonosult a munkájával, értője, művésze volt a szakmájának, amelyre akkor is számítani lehetett, ha valamilyen vis maior állt elő. Már azért is az övék volt — s az ma is — a rokonszenvünk, mert ugyanezek az emberek ültek be az iskolapadba esténként tízezerszám, vagy mentek el színházba, olvastak el és vitattak meg egy-egy könyvet, mert ugye ezt is megkövetelte az önmaguk mércéjét, vagyis a hármas jelszó. Sőt — erről is sok tv-riportot láthattunk — még arra is futotta az idejükből, az erejükből, hogy rokkantkocsit készítsenek egy bajba jutott embernek, a fiúknak, leányuknak fogadjanak valakit a közeli gyermekotthonból, közös kirándulást szervezzenek egymás között, ahol sörözgetve, — s ha jó kedvük kerekedett — énekelgetve töltötték el a napot. Ennyit — néhány mondatba sűrítve — a szép hagyományokról. Annak a meg- toldásával, hogy nemcsak ez tradíció e brigádoknál, hanem az is, hogy mindig bennünk rejlett a megújulási szándék. Mindenki olvas újságot, így a saját személyében tanúsíthatja, hogy e készégük- re, képességükre talán sohasem volt olyan nagy szükség, mint most. A szombati országos tanácskozásokat megelőző vállalati brigádfórumok egyébként azt igazolták. hogy a közösségek nemcsak megértették, hanem át is érezték, mit követel tőlük ma a kor, az idő. Az egyik leghatározottabban megfogalmazott igényük az volt például, hogy a munka és a munkaverseny szervezése együtt történjék. Minthogy a termelésnek akkor van értelme, ha megfelelő piackutatás, marketing- munka előzi meg, a vállalat, az üzem vezetői mondják meg, hogy mire van szükség. Vagyis ne adják ki „albérletbe” a szakszervezetnek a munkaverseny-mozgalmat, számítsanak rájuk, hiszen a vállalásnak is akkor van értelme, ha az üzem terveire, törekvéseire épül. Enélkül olyanná válhat a munkaverseny, mint az üresen járatott motor. A másik igényük az volt, hogy ha mór megmondták, mit kér a gyár, ne írják elő szinte pontról-pontra, mit tegyen a brigád, mert a mellőzés mellett ilyen véglet is elég gyakran előfordul. Építsenek többet az öntevékenységre, ne szorítsák bürokratikus gátak közé őket. Hagyják, tegyék lehetővé, hogy e kollektívák belső önkormányzata jobban kibontakozzék, létük, kezdeményezésük mozgalmi jellege erősödjék. Heves viták folytak a vgmk-król, vagyis a vállalati gazdasági munkaközösségekről is. Akadtak, akik amolyan vetélytársat láttak ezekben a közösségekben. Ám a bölcs többség felismerte, hogy a vgmk és a szocialista brigádmozgalom nem egymást kizáró dolog. Végtére is a szocialista brigád is alakíthat vgmk-t, ha a gyár igényli azt, s ha a vgmk-vá alakult brigád azért brigád marad, továbbra is kötelezővé tartva magának a hármas jelszót. Egyébként sokan feltették azt a kérdést is: miképp értelmezzük ma ezt a jelszót? Amint várni lehetett, erre is megszületett a válasz: nincs okunk arra, hogy megváltoztassuk, érvényben van ma is. De változó, s gazdagodó tartalommal. A szocialista módon dolgozni követelmény nyilván nem azt jelenti ma, mint 1945 után: termelj többet, jobban élsz. Ma már ugyanis — gazdasági fejlődésünk intenzív szakaszában — elég leckét kaptunk arról, hogy akár ráfizetésre is vezethet az öncélú termelésnövelés. Napjainkban már a nemzetközi versenyképesség alapvető mérce. Mindent ennek rendelünk alá, illetve a szolgálatába állítunk: a korszerű anyag- és energia- gazdálkodást, a piacra orientált műszaki fejlesztést, tágabb értelemben az egész innovációs folyamatot, a beruházáspolitikát, hiszen a gazdasági egyensúlyunk csak akkor javulhat, erősödhet, ha gazdaságosabb lesz az export. A szocialista brigádmozgalom léte, értelme is e tennivalók megoldásában rejlik. Befejezésül néhány számot idézünk abból a géptrólap- nyi. összehajtogatott színes prospektusból, amelyet a tanácskozáson részt vevő minden brigádvezető kézhez kap. Eszerint a szocialista brigádmozgalomban 158 ezer brigád vesz részt, csaknem 1,9 millió taggal, a szocialista címet elnyert brigádok száma viszont csak 113 ezer, 1 millió 343 ezer fővel. Amiből egyértelműen kiviláglik: ma sem avatnak minden közösséget szocialista brigáddá, most is meg kell dolgozni érte. Hagyománytisztelet és korszerű igényesség rejlik e számokban! TIZENHÉT MEGYE A HÁLÓZATBAN - EGER A 17.. A számítástechnikai kultúra terjesztői Az épületóriás lábánál zuglói kertes házak, innen, a kilencedik emeleti ablakokból a budai hegyekre látni. A klimatizált termekben csupa fiatal, fehér köpenyes, a dolgozók kétharmad része még harminc nyarat sem látott. A KSH Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat (SZÜV) fellegvárában országos kitekintés nyílik a megyékre épülő teljes hálózatra. Szabó János, a vállalkozási és marketing osztály vezetője segít eligazodni a technika e különös világában. Mára már 14 megyei számítóközpontjuk működik, a budapestit is beleszámítva. Hamarosan Békéscsabán és Szekszárdon is „teljes fordulatszámmal” dolgoznak majd. Egerben pedig már épül a hálózat tizenhetedik tagja. — Fehér foltok? — Gyakorlatilag nincsenek. Nyíregyházán most készítjük elő a megyei számítóközpont beruházását. A hiányzó utolsó objektum Veszprémben, várhatóan a VII. ötéves tervben születik meg. A fejlesztés második ütemét is megkezdtük — tájékoztat Szabó János. — Ahol valós igény mutatkozik, oda egy kisebb kategóriájú városi számítóközpontot telepítünk. Ez a megyei központ nagyobb gépéhez kapcsolódik. Az első fecske: Sopron. — Mi szükség ezekre a kisebb helyőrségekre? — Az, hogy ott legyünk a helyszínen. Operatívabb, gazdaságosabb lesz így a munkánk. A kapcsolatok élőbbek, közvetlenebbek. Üzlet ez, persze, hogy üzlet, de több is annál. Valahol misszió is; a számítástechnikai kultúra terjesztése. Remélem, ez nem hangzik nagyképűen. És hogy mindezt még megtoldjam: ha az alkalmazási feltételek már beértek, elmegyünk az ügyfél telephelyére. Ez is kísérlet, de már élő példával. A Szekszárdi Húskombinátba, az üzem létesítésével egy- időben egy TPA—1140-es számítógépet telepítettünk. ' — Szorgalmazzuk, hogy kisebb vállalatokhoz, intézményekhez mikrogépek, terminálok települjenek, amelyek ugyancsak összekapcsolhatók megyei, illetve leendő városi számítóközpontjainkkal. Ügyfeleink ily módon viszonylag szerény beruházási költséggel a nagygépes szolgáltatások valahány előnyét élvezik majd. — A komplex szolgáltatások felé haladunk — így Szabó Lászlóné, vállalkozási csoportvezető. — A feladattól függően szaktanácsadásban, gépkiválasztásban, az alkalmazói rendszer létrehozásában, a bevezetésben, a kísérleti majd folyamatos működtetésben, nagy számítógépeinkkel való kapcsolat- tartásban, a szervizellátásban, a képzésben, fejlesztésben nyújthatunk segítséget. Ide kívánkozik, hogy tavaly szervizüzemet hoztak létre, és ezt a szolgáltatást külső vállalatoknak is kínálják. Egyes kisszámítógé- pek, és gyorsmásoló berendezések szervizmunkáját látják el, és mikrofilmolvasó berendezéseket kölcsönöznek, javítanak az egész országban. Hála a megyei számítóközpontok — részben vállalati gazdasági munka- közösségekbe tömörült — műszaki szakembergárdájának, ma már 48 órán belül mindenhol elvégzik a szükséges szervizmunkákat. A SZÜV szoros kapcsolatot tart a különböző ágazatokkal, az illetékes szervezési intézményekkel. Így biztosítja, hogy az ágazati típusalkalmazásokhoz az egész országban hozzáférjenek, az egyes megyékben, vállalatoknál elért eredményeket mindenhol hasznosítsák. Az ilyen jellegű szolgáltatásokra dr. Bődy Zoltán termelési igazgató sorol példákat. A Bács-Kiskun megyében kimunkált számítógépalkalmazási rendszert a SZÜV közreműködésével ma már csaknem 40 állami gazdaság alkalmazza az országban. A kondorosi tsz, mint egyedi megrendelő fordult a SZÜV kecskeméti számítóközpontjához, és a részére kidolgozott, az anyagügyvitelt támogató számítógépes rendszert napjainkra már 35 közös gazdaság használja, egyebek közt Békés, Tolna és Vas megyében. Számos terület kínálja magát a mezőgazdaságban : ilyen például a sertéstörzstenyésztés- nyilvántartás számítógépes rendszerének megalkotása, a takarmányok összeállítása, a termelési szerkezet meghatározása, az alkalmazás a szaporodásbiológiában. Más ágazatokban is akad példa a SZÜV segítségével zajló munkamódszer-átadásra. A vendéglátóipari üzletelszámoltatási rendszer Komárom megyei modelljét már Békésben, Csongrádban és más helyeken is hasznosítják. Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal naprakész adatbázisának segítségével megoldható a szűrőilletve laborvizsgálatok követése, a mostani adminisztrációs munka korszerűsítése és csökkentése. — Mennyire rugalmas egy ilyen nagyvállalat? — kérdem. — Ügy hiszem, meglehetősen — mondja Szabó János. — Megyei számítóközpontjaink önállóan vállalkoznak, az ágazati kiemelt feladatokat, illetve az állam- igazgatási feladatokat illetően pedig központi vállalkozás és irányítás valósul meg. Ilyen például az OTP-vel fennálló több évtizedes kapcsolatunk. Megyei számító- központjaival vidéken partnere a pénzintézetnek a SZÜV. A régebbi üzletágak — átutalási betét, postai takarékbetét — mellett, megkezdődött a rövid- és hosz- szú lejáratú hitelek, illetve az ifjúsági takarékbetét adatainak számítógépes földolgozása. A- fejlesztéseket is egyeztetjük. Győri és kaposvári OTP-fiókokban már munkába álltak a TAP 34- es terminálok. Parlagi Endre, az alkalmazásfejlesztési főosztály vezetője: „Egyebek közt azon dolgozunk, hogy egészen testközelbe vigyük a számítástechnikát az emberekhez. Számítástechnikai iroda — mindenkinek — valami ilyesmire gondolunk. Tavaly Székesfehérvárott kísérletképpen bevezettünk ilyen közérdekű szolgáltatást, a Fejér megyei Idegenforgalmi Hivatallal együttműködve. Egy kisszámítógép képernyős megjelenítőjén a „kérdezők” többek között idegenforgalmi, kulturális és sportprogramokkal kapcsolatos, az orvosi ellátásra, a gyógyszertárakra vonatkozó információkhoz juthatnak. Választ kaphatnak különféle, személyi szolgáltatásokat, vásárlási és hivatalos ügyeket érintő kérdéseikre is. A fehérvári kezdeményezés egy más típusú megoldásával a SZÜV pécsi számítóközpontja is kísérletekbe kezdett.” Persze ahhoz, hogy egy- egy ilyen irodába bátran és gyakorta betérjenek az emberek, az kell, hogy ne idegenkedjenek a számítástechnikától. A legkönnyebben, szó szerint játszva, a gyerekek nyerhetők meg. A SZÜV már eddig is rendezett nyílt napokat számítóközpontjaiban a diákoknak. Most, a Tudományszervezési és Informatikai Intézet fölkérésére a korábbiaknál is nagyobb segítséget nyújtanak majd a közép- és felsőfokú oktatási intézményeknek a számítástechnikai képzésben. Referenciának szánják: Békéscsabán, a helyi közgazda- sági szakközépiskolában szeptembertől olyan terminál működik majd, amelyet a SZÜV nagy számítógépére kapcsolnak. Ünnepnap — hétköznap, a vállalat számítógépei egy percig sem pihennek ... Münz András
