Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-18 / 116. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. május 18., szerda » fTrTlCaMrt »Je ill k ír* .JF H JL ! Szerszámgépek, vegyszerek, híradástechnikai berendezések Átadták a BNV díjait Az idén 11 terméket jutalmaztak az 1983. Budapesti Nemzetközi Vásár nagydíjával, 45 gyártmányt pedig BNV-díjjal tüntettek ki. A díjakat kedden a kőbányai vásárközpontban Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese adta át. Kelemen Lajos arról szólt, hogy a hazai vállalatok számára a múlt esztendő nehezebbnek bizonyult, mint a megelőző évek. Elsősorban azok tudták megőrizni, növelni jövedelmezőségüket, bővíteni exportjukat, amelyek igazodva a külpiaci igényekhez korszerűsítették termékszerkezetüket, és jelentősen javították gyártmányaik versenyképességét. Az ipar egyes ágaiban biztató fejlődés tapasztalható, mind több vállalati kezdeményezés születik a termékszerkezet korszerűsítésére. Emellett a vállalatok nagy súlyt helyeznek a takarékosabb anyag- és energiafelhasználásra és az import helyettesítésére. A legsikeresebb vállalati kezdeményezések eredményei azok a termékek, amelyek most elnyerték a BNV díjait. A Budapesti Nemzetközi Vásáron az idén ismét vizsgáznak a hazai vállalatok legnívósabb termékei. A szakemberek és a látogatók felmérhetik a belföldi termékek versenyképességét, megismerhetik a nemzetközi és a hazai piac értékítéletét. A vásárdíjbizottság az idén 11 terméknek ítélte oda a BNV nagydíját. A BHG Híradástechnikai Vállalat EP 512 típusú távbeszélő alközpontja programvezérlésű, teljesen elektronikus elemekből felépített berendezés. Alkalmas üzemek, kórházak, szállodák telefonforgalmának lebonyolítására, 200—6000 mellékállomás kapcsolható rá. A KGST-országok piacán elsőként jelent meg a gyár ezzel a nagy kapacitású, tárolt programú alközponttal. Itthon a Magyar Hajó- és Darugyárban, valamint Ausztriában és Csehszlovákiában már felszereltek ilyen berendezéseket. Több alközpont ez évi szállítására is van már megrendelésük. A Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat Alfozid vegyülete tisztító- szerek és kozmetikai készítmények intermedier anyagául szolgál, amit eddig importból kellett beszerezni. A vállalat ezt a terméket saját erőből fejlesztette ki és szabadalmaztatta. A ve- gyület továbbfeldolgozása során felhasználható szappan, mosópaszta és például korróziógátló samponok gyártására is. Az év első negyedében több mint 280 tonnányit gyártottak belőle. A Csepel Művek szerszám- gépgyárának SM—M 5500 típusú megmunkáló központja alkalmas a rendkívül nagy súlyú, különleges méretű munkadarabok marási és fúrási munkáinak elvégzésére. Olyan műveletekhez is felhasználható, amelyeket eddig csak több különálló szerszámgépen lehetett megoldani. A gép formatervezett. Eddig 15 készült belőle; NSZK-beli és olasz cégek is vásároltak azokból. A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat PVC nyomócső és idomtermék családja felhasználható az épületeken belüli ivóvíz- vezetékek kiépítéséhez, a PVC-csövekhez szerelvényeket és különféle szerelési anyagokat is adnak, amelyeket egységcsomagokban forgalmaznak. A PVC felhasználásának nagy előnye, hogy tartósabb, mint az eddig használt acélcső. A csőrendszer előregyártott elemekből is kialakítható, s ily módon 30—40 százalékkal rövidebb idő alatt kiépíthető az ivóvízvezeték. Az egységcsomagokat különösen a magánerős építtetőknek ajánlják. A Kohászati Gyárépítő Vállalat mélyszivattyúhimbáját kifejezetten a konvertibilis elszámolású piac igényeinek és az amerikai szabványelőírásoknak megfelelően fejlesztették ki. A berendezést nagy szilárdságú acélból gyártják. Már tavaly is többet szállítottak osztrák olajipari vállalatoknak, az idén a kivitel megkétszereződik. A Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat és az Aranykalász Mgtsz Car- borobot automatikus széntüzelésű melegvíz-kazánja családi házak, műhelyek, mezőgazdasági épületek, iskolák, üzletek fűtésére használható, ahol a folyamatosan szabályozott, és felügyelet nélküli üzemeltetés alapvető követelmény. A Icis teljesítményű széntüzelésű berendezés rendkívül magas hatásfokú. A gyártókapacitással elkészültek és igény szerinti szállításra vállalkoznak. A Magyar Hajó- és Darugyár H—3290 típusú tolóvontató hajója szovjet igények alapján készült. Korábbi típusok továbbfejlesztett változata, amelynél jóval nagyobb a motorteljesítmény, erősebb a jégtörőkapacitás. 1985-ig 30 hajót szállítanak a Szovjetunióba és tárgyalnak arról, hogy 1990-ig további ötvenet küldenek oda. A Medicor Művek mikroprocesszoros technológiája lehetővé teszi a hazai műszeripar korszerű versenyképes termékeinek nagyobb sorozatú előállítását. IBUSZ-kedvezmény Egerből is „Háztól házig** viszik az utast Űj szolgáltatást vezet be július 1-től az IBUSZ: a vidéki lakosság utazási lehetőségeinek megkönnyítése érdekében a Budapestről induló — s a szocialista országokat érintő — csoportok tagjait autóbusszal, illetve vonattal díjtalanul szállítják majd a fővárosi találkozási helyre, hazaérkezéskor pedig vissza. Az egész országot átfogó IBUSZ-szállítási hálózatba mi, hevesiek a 3-as autósztrádán kapcsolódunk be úgy, hogy a programozott járat Miskolcról indulva Mezőkövesdet, Egert, Gyöngyöst és Hatvant érinti. Ezeken a helyeken — várhatóan a központi busz-, illetve vasútállomásokon — találkoznak az egyes csoportok tagjai. Előnye ennek a kezdeményezésnek, hogy az utasnak nem kell a fővárosban éjszakáznia az indulás előtt, s nem kell majd alkalmazkodnia az éppen érvényes menetrendekhez. Az IBUSZ-busz ugyanis pontosan az utazást megelőző időben érkezik meg a budapesti pályaudvarra, illetve a Ferihegyi repülőtérre. Az utazási iroda tájékoztatása szerint ez a kedvezmény nemcsak a fő-, hanem az idei utószezonra is vonatkozik majd. A MEGYEI TANÁCS VB NAPIRENDJÉN: Pétervására az elmúlt években Heves megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága a tegnapi ülését megelőzően 1978- ban tekintette át, hogy megyénk jelentős nagyközsége, Pétervására milyen erőfeszítéseket tett a lakosság jobb életkörülményeinek megteremtése érdekében. Az eltelt öt év önmagában véve is aktuálissá tette, hogy a végrehajtó bizottság áttekintse az 1978 óta elért eredményeket. De azért is fontos volt e téma napirendre tűzése, mert a község az egri járás egyik legnagyobb települése, s mert az elmúlt években a népesség-megtartó képessége valamelyest csökkent. A testületi ülésen nem csak Pétervására fejlődéséről és gondjairól esett szó, hanem a társközségekéről is: Kisfüzesről, Ivádról, Erdőké vesdről és Váraszóról. E körzet lakóinak száma meghaladja az ötezer főt, de Pétervására kivételével — sajnos — a többi négy‘község lakóinak száma az utóbbi időkben csökkent. Éppen ez indokolja, hogy a jövőben a tanácsi vezetőknek, de másoknak is. igen sokat kell tenniük azért, hogy a népességet megtartó szerep tovább erősödjék e területen is. Mint a testűjét elé került jelentés, mind pedig a vitában hozzászólók hangsúlyozták, hogy az elmúlt években a fejlődés tervszerű és kiegyensúlyozott volt. Az oktatói-nevelői, — a közműve" lődési feladatok ellátása a .. .ÉS A JOVÖ munka egyik legfontosabb területe volt. Az 1978. óta eltelt időszakban a központi általános iskola négy tanteremmel bővült és befejeződött az 50 személyes általános iskolai diákotthon építése is. 1981-ben 25 fős óvodát építettek Váraszón, majd 1982-ben újabb 50 személyes óvoda és 400 adagos konyha létesült a területen. Így aztán a meglévő négy óvodában valamennyi gyermek elhelyezését biztosítani tudják.' Ugyancsak örvendetes, hogy az oktatásban jól képzett pedagógusok dolgoznak és ez megmutatkozik a gyermekek tanulmányi eredményeiben is. A közművelődést tekintve azonban már gondok is jelentkeztek és jelentkeznek. Igaz, hogy minden községben van művelődési ház, ám a pétervásári nem nyújt megfelelő kereteket az igények megfelelő szintű kielégítéséhez. A szociális gondoskodást illetően az idős lakossággal való foglalkozás került előtérbe. A székhely községben szociális intézmény működik, itt 25 fő ellátásáról gondoskodnak. Er- dőkövesden és Váraszón fejlődőben van a házi szociális gondozó szolgálat is. A két községben szintén 25 idős embert látnak el a gondozók. A községekben, az egészségügyi ellátás jónak mondható, hiszen két orvosi, két "fogorvosi és két védőnői körzet biztosítja a betegek megfelelő ellátását. Pétervására székhellyel működik a hét végi orvosi ügyelet, amely 12 község betegei számára ad ellátást. A kommunális fejlődést tekintve a végrehajtó bizottság ülésén — az eredmények mellett — megfogalmazódott egy igen komoly gond is. Pétervásárán és a társközségekben feltétlenül megoldásra vár az ivóvíz-ellátás. Ivád kivételével valamennyi településen ez mindenütt problémát jelent. Erdőkövesdre és Váraszóra például úgy kell szállítani az egészséges ivóvizet. Váraszó határában ugyan most létesült egy mélyfúrású kút. amely alkalmas lenne a térség vízgondjainak enyhítésére, ám ehhez azonban az lenne szükséges, hogy egyrészt társulás jöjjön létre, másrészt pedig külső támogatás is kellene. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a közeljövőben megvizsgálja a lehetőségét, hogy miként tudna e problémán segíteni. Kaposi Levente Magasabb áron - biztonságosabb értékesítés Ahol már a jövő évre gondolnak... Noha még csak az esztendő ötödik hónapjánál tartunk, a Heves megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalatnál már 1984-re gondolnak. Megkezdték a mezőgazdasági üzemekkel a jövő évi szerződéskötések előkészítését. Erről tájékoztatta lapunkat Molnár Gábor, a vállalat igazgatója. Kiállítások, bemutatók, tanácskozások A távközlési világnapon Elmondta, hogy a megyei vágóállat-termelés, ezen belül a sertésállomány növekedett és kedvezőbb a korábbinál. Ez lehetőségei nyújt ahhoz, hogy a vállalat idei felvásárlása tervét várhatóan túlteljesítse és ezen belül növeljék az exportot is. Az éves vágóállat kínálat viszont eltérést mutat. Sertésből például a második félévben, szarvasmarhából pedig az esztendő negyedik negyedében várha. tó nagyobb kínálat a mező- gazdasági nagyüzemektől, valamint a kistermelőktől. Fontos népgazdasági és exportérdek fűződik ahhoz, hogy ezt a kínálatot már a harmadik negyedévben átvegye az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. Ehhez fel kell készülniük a termelőknek és a forgalmazóknak is, miután az állatállomány előreláthatóan az ideinél nagyobb lesz a jövő évben. Annak érdekében, hogy az üzemek vágóállat-tenyésztése az igényekkel összhangban legyen a vállalat 1984. január 1-től megfelelő árpolitikával igyekszik elősegíteni ezt. A sertéstenyésztő üzemeknek januártól áprilisig a felvásárlási árakban meghatározott időszaki feláron túl további többletértékesítést biztosítanak ösztönző prémiummal. Ebben a viszonyítás alapja az 1983-as első- negyedévben a gazdaságok által eladott, valamint a felvásárolt és tovább adott kistermelői sertés együttes mennyisége lesz Amennyiben a mezőgazda- sági üzemek 1984 első negyedében 5,1—10 százalékkal növelik a sertéshús- termelésüket, akkor kilónként 1,50-et, ha 10,1—15 százalékkal növelik, akkor kilónként 2,50-et, ha 15,1— 20 százalékos lesz a növelés, akkor kilónként 3,50-et, és 20 százalék fölött pedig kilónként 4,50-et adnak többletértékesítési prémiumként. A vállalat ösztönzi azokat a nagyüzemeket, melyek 1984. január 1—április 30 között kéthónapos kocasüldőket adnak át, ezenkívül további 300 forint időszaki felárat is fizet azoknak a gazdaságoknak, melyek a jövő év első négy hónapjában növelik a kocák számát. A kistermelőknek 1984 első két hónapjában valamennyi szerződéses feltételnek megfelelő vágósertés után kilónként egy forint időszaki felárat adnak. A jövő első negyedében az export növelésére, a jelenlegi feláron túl valamennyi szarvasmarha után 500 forint időszaki többletárat is fizet a vállalat. Ugyancsak 1984. januártól március végéig növelik a vágójuhok felvásárlási árát. Amennyiben a világpiacon kedvezőbben alakul a helyzet, utólagos exportfelárat is fizetnek a juhok után a szerződésben foglaltak szerint. Mindezek a felsorolt lehetőségek, a növekvő felvásárlási árak várhatóan kedvezően ösztönöznek majd az üzemekben vágóállat-termelés fokozására és folyamatos, kiegyensúlyozott átadást biztosítanak. Ezt a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat garantált átvétellel segíti elő 1983-ban és jövőre is. ^ Mentusz Károly Május 17-én a világ postái immár 15. alkalommal tartottak távközlési világnapot. A Nemzetközi Távközlési Egyesület minden évben egy-egy fontos teendőre hívja fel a figyelmet, amely elősegíti, hogy a távközlő rendszert minél hatékonyabban a társadalom szolgálatába állítsák. Az ez évi jelmondattal — „Egy világ — egy hálózat” — azt kívánják hangsúlyozni, hogy az egyes országoknak a legnagyobb figyelmet a legalapver több telefonszolgáltatásokra célszerű fordítaniuk, elősegítve a kapcsolatot a világ államai között. A Postamúzeumban kedden megtartott emlékülésen részt vettek a hírközlésben érdekelt intézmények, vállalatok képviselői. Tóth Illés, a posta vezérigazgatója beszédében elmondta: az ENSZ az 1983-as évet a hírközlés világévének nyilvánította, melynek fő célkitűzése, hogy az országok vizsgálják és elemezzék hírközlésük helyzetét, s tegyenek meg mindent ennek fejlesztésére. A Magyar Posta a korábbiaknál is jobban törekszik a Felkészült a konzervipar a gyártási szezonra. Az idény a zöldborsóval indul, május 25-e körül érkeznek a gyárakba az első szállítmányok. Az elmúlt évben a tavaszi kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb termett, az idén azonban várhatóan a leszerződött 73— 74 ezer tonnát átvehetik a gyárak. A zöldborsót a zöldbab követi, majd a feldolgozási menetrend szerint a zöldpaprika, az uborka és a paradicsom következik. A gyümölcsösökben az elmagyarországi telefonhálózat mennyiségi és minőségi fejlesztésére. A hálózat fejlettsége jelentősen elmarad az igényektől. A meglévő hálózat gyors rekonstrukcióra szorul, szükség van a vidéki központok fokozott automatizálására is. Már évekkel ezelőtt kiderült, hogy a telefonhálózat és az egész hírközlési infrastruktúra mai fejletlensége egyre inkább a gazdasági és társadalmi élet fejlődésének gátjává válik. A posta vezérigazgatója elmondta, hogy több tanácskozáson, rendezvényen tekintik át a hazai távközlés helyzetét. Kiemelkedő jelentőségű volt a Magyar Tudományos Akadémián a közelmúltban tartott előadássorozat, s fontos esemény lesz a július 30. és augusztus 6. között megrendezendő eszperantó világ- kongresszus, mely kiemelten foglalkozik a hírközlés problémáival is. Az emlékülésen hirdették ki a nemzetközi távközlési egyesület — „Az ifjúság az elektronika korában” című — ifjúsági fotó- és rajzpályázatának hazai eredményét. múlt években végrehajtott telepítések eredményeként az idén töhb meggyhez juthatnak a feldolgozók. Ezzel számolva a Szigetvári Konzervgyár megbízta a pécsi Sopiane gépgyárat meggy- magozó-vonal kifejlesztésére, a szezont már ezzel az új géppel kezdik. Miután a magozott meggy keresett termék a külpiacon, a gép beruházási költségei várhatóan hamar megtérülnek. Ugyan, csak szigetvári újdonság, hogy almasűrítmény előállítására is berendezkednek. Idénykezdet a konzerviparban (Fotó: Kőhidi Imrej Pétervására
